Nem kell állami mentőöv a hazai bankoknak

Franciaországban 10,5 milliárd eurót kap az ország hat legnagyobb bankja, ám cserébe az állam részesedést nem kér, "csupán" a lakossági és vállalati hitelezés fellendítését szabja feltételül. A Bankszövetségnél az iránt érdeklődtünk, hogy Magyarországon van-e realitása egy hasonló lépésnek.

Magyarországon jelenleg államilag finanszírozott banki hitelcsomagra nincs szükség - mondja Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója a Napi Online-nak. Itthon eddig még egy bank sem került olyan állapotba, hogy állami segítségre, tőkeinjekcióra lett volna szüksége, a bankoknál egyetlen fillér veszteség sem keletkezett. A bankok szempontjából tehát nem indokolt az ilyen típusú segítség.

A reálgazdaságnak viszont szüksége lehet a támogatásra, és ezt is célozza a kormány és az intézmények kis és közepes vállalkozásokat segítő 800 milliárd forintot meghaladó csomagja - mondja Müller. A forrás nagy része Bajnai Gordon bejelentése szerint keddtől már hozzáférhető, és kimondottan a legkisebb vállalkozásoknak szánják.

A különböző csomagok reneszánszát éljük - mondta a vezető tanácsadó. Mindazonáltal a franciák 10,5 milliárd eurós legutóbbi tőkeinjekciója nem éppen nagy, ha összevetjük akár a svájciak, a svédek, a németek vagy az amerikaiak csomagjaival. Ezeknek a csomagoknak egy jó része bizalomerősítő szerepet tölt be, vagyis valójában nincsenek ekkora tőkeigények a bankoknál - mondja Müller János. Például Németországban a pénzintézetek nem tolonganak a csomagért, a Deutsche Bank vezérigazgatója éppen hétfőn jelentette be, hogy "szégyelné" elfogadni az állam segítségét.

A Bankszövetség vezető tanácsadója szerint ugyanakkor Magyarországon nem nehéz hitelhez jutni, csak éppen itt konzervatívabb hitelezési gyakorlat a jellemzőbb, mint például az USA-ban. És bár korábban voltak olyan hangok, amelyek a hitelhez jutás nehézségeit panaszolták, napjainkban a PSZÁF és az MNB egyenesen a szigor fönntartására szólítja föl az intézeteket.

Müller János szerint már látszanak biztató jelek, az általa influenzavírushoz hasonlított krízis elleni globális fellépésnek már érződnek a hatásai. A vezető tanácsadó kiemelte a nemzetközi tőzsdei hangulat javulását, és a bankközi hitelpiaci kamatok utóbbi napokban megindult olvadását is.

A hasonló intézkedésekről mindig az adott ország kormánya dönthet, de a magyarországi bankszektor helyzete azért jelentősen eltér a francia, német, vagy éppen brit esettől. Magyarországon a pénzintézetek nagyobb része külföldi bankok leányvállalatai, amelyek anyabankukon keresztül gyakran már részesültek is állami támogatásban. Így tehát a külföldi állami tőkeinjekciók sokszor közvetve a magyar bankrendszer helyzetét is javítják.

A jelenlegi körülmények között nem tekinthető teljesen biztosnak, hogy a magyar bankok által mindeddig folyamatosan élvezett anyabanki támogatás a jövőben is minden esetben fennmarad - fogalmaz ugyanakkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az eslő félévi jelentésében. A globális likviditási helyzet időről időre visszatérő markáns átmeneti romlása a hazai szolgáltatók sokktűrő képességét alaposan próbára teheti - írja a jelentés. A PSZÁF nem tér ki rá, hogy mindez mit jelenthet a hitelezési gyakorlat alakulásának szempontjából.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!