Perre mennek a Mol ellen Szlovákiában

Mint a hét elején hírt adtunk róla, a Molnak a hétvégén csak maratoni, két napon, összessen 23 órán át tartó közgyűlésen sikerült megőriznie a Slovnaft irányítását. A történet azonban vasárnap nem zárult le: a Napi Gazdaság értesülései szerint a Slovnaft kisrészvényesei meg fogják támadni a hétvégi maratoni közgyűlésen született határozatokat. Ezt a 15,5 százalékos tulajdoni hányaddal bíró, és a magát a kisrészvényesek képviselőjének mondó J&T Group képviselői jelentették be. A J&T nagyrészvényes társuk szinte minden közgyűlési lépését sérelmezi és vitatja.

Szabálytalanságok és törvénysértések?

A Slovnaft szlovák kisrészvényesei az olajtársaság hétvégi pozsonyi közgyűlésen történt szabálytalanságok és törvénysértések miatt bírósághoz fordulnak - közölte szerdán Martin Fedor, a J&T pénzügyi csoport képviselője pozsonyi sajtótájékoztatóján. A 15,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező csoport álláspontja szerint a maratoni hosszúságúra nyúló közgyűlésen rosszul állapították meg a szavazati arányokat.

Szerintük ugyanis a kétharmados többséget igénylő döntésekhez a magyar olajtársaságnak még az EBRD támogatásával sem lett volna meg a szükséges szavazati aránya. Így nem is hozhatta volna meg többek között az alapszabály-módosításhoz szükséges határozatokat sem. Az ő értelmezésük szerint ugyanis a kétharmados szabályok alkalmazásánál nem a közgyűlésen jelen lévő, hanem a teljes alaptőkéhez viszonyított szavazati arányt kell figyelembe venni.

A Mol a szavazati arányának korlátozása miatt az EBRD 8 százalékos csomagjával együtt sem gyűrhette volna le a kisrészvényeseket. A magyar olajtársaságnak ugyanis a nyilvános ajánlat megtételéig csak 50 százalék mínusz egy szavazata lehet, hiába rendelkezik a teljes alaptőke 70 százalékára rúgó részvénycsomaggal.

Ma eldőlhet, a Molnak mennyiért kell még részvényt vennie

A nyilvános vételi ajánlat végleges megtételére pedig egyelőre még várni kell. Ahogyan arról beszámoltunk , a részvényenként 1200 koronás nyilvános vételi ajánlatot azért nem fogadták el, mert egy kirívóan magas áron létrejött tőzsdei átkötés miatt kialakult árvita még nem tisztázódott. Néhány nappal a Mol ajánlattétele előtt, március 20-án 1541 koronás áron kötöttek üzletet kétszázezer Slovnaft-részvényre, amit a Mol tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősített. Az ügyben a szlovák tőkepiaci felügyelet vizsgálata még folyik, mára várható határozat arról, hogy a március végi tranzakció jogszerű volt-e.

A magyar olajtársaságnak így nemcsak a szlovák kisrészvényesek érdekvédelmi szervezetének támogatását élvező csoport okoz fejfájást. A legfőbb problémát azonban kétségkívül ez jelentheti most, hiszen a Napi szerint több, a közgyűlésen elkövetett szabálytalansággal és törvénysértéssel is vádolják a Molt.

A J&T szerint a közgyűlés elnöke többször meghiúsította a szavazatok összeszámlálását, melyek ellenőrzése során egy ízben kiderült: a szavazatszámlálók több mint 200 ezer szavazatot nem vettek figyelembe (ez a voksok mintegy egy százalékának felel meg). Emellett a közgyűlés elnöke a Mol olyan javaslatáról kezdeményezett szavazást, amelyet az ülés szünetében kapott kézhez - ami sérti a szlovák szabályokat.

Ráadásul több ízben nem szavaztak az egyes részvényesek által benyújtott javaslatokról - állítja. Peter Kubík, a kisrészvényesek csoportjába tartozó Prvá Penzijná alap képviselője. Szerinte a közgyűlésen a Mol erődemonstrációja zajlott, mivel a magyar olajcég még a Slovnaft osztalékfizetési javaslatát is lehetetlenné tette.

A "kicsik" szerint sok a megválaszolatlan kérdés

A többségi tulajdonos indoklása, miszerint az osztalék kifizetése helyett a pénz inkább a cseh Unipetrol vegyipari csoport esetleges megvételéhez kell, Kubík szerint nem helytálló. Mégpedig azért nem, mert az Unipetrol megvétele nem a Slovnaft, hanem a Mol érdeke, hiszen a pozsonyi cég már most is jelen van a cseh piacon, ráadásul a cseh terjeszkedés az illetékes versenyhivatal ellenállásába is beleütközhet. Kubík szerint "csak a bíróság gyorsaságától függ, hogy mikor nyilvánítják törvénytelennek a hétvégi közgyűlést".

A kisrészvényesek azt is sérelmezik, hogy a Slovnaft és a Mol közti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó kérdésekre sem kaptak választ - írja a Napi. Például arra, hogy a Slovnaft miért fizetett 1,1 milliárd koronát a Mol-Slovensko benzinkútjaiért, hiszen így egy-egy töltőállomás 67 millió koronába került. Véleményük szerint talányos az is, hogy az olajszállítások közvetítői közül néhányan miért adóparadicsomban (Ciprus) székelnek, nem ismertek a cégek tényleges tulajdonosai és nem kaptak választ arra sem, hogy ezek a cégek mekkora hasznot zsebelnek be a tevékenységük után.