További Magyar cikkek
A regionális és a megyei fejlesztési tanácsok (rft-k és mft-k) ez év végéig az uniós területfejlesztési forrásokról nem dönthetnek, a központilag elbírált, regionális operatív programban (rop) szereplő összeg felhasználására csak javaslatot tehetnek. Az rft-k határozhatnak viszont az úgynevezett decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek szétosztásáról.
Két év 106 milliárdja
Ennek összegét 2005 óta a költségvetési törvény külön mellékletben rögzíti, míg 2004-ig az egyes ágazati (minisztériumi) előirányzatok között tüntették fel: abból mennyit kell decentralizáltan, regionális vagy megyei szinten meghozott döntésekkel szétosztani - mondta az Indexnek Dániel Pál, a területfejlesztési hivatal támogatáspolitikai főosztályának vezetője. Az elmúlt két évben 106,078 milliárd forintot oszthattak szét az rft-k és az mft-k, ám arról egyelőre még becsült adatunk sincs, hogyan alakulhat ez az összeg jövőre.
Az idei költségvetési törvényben 48,955 milliárd forintot irányoztak elő decentralizált fejlesztésekre. Ezt az összeget tíz százalékkal kell csökkenteni a zárolási kötelezettség miatt, de az idén ki nem fizethető pénzeket jövőre folyósítani fogják. A 48,955 milliárdból 29,085 milliárdot kaptak a regionális fejlesztési tanácsok, a legtöbb (7,45 milliárd) a központi régiónak, a legkevesebb (2,176 milliárd) Nyugat-Dunántúlnak jutott.
|
A megyei területfejlesztési tanácsok 19,87 milliárdról dönthetnek idén - zárolás nélkül -, ebből 6,3 milliárd jutott az észak-alföldi megyéknek, s csak 908,7 millió a nyugat-dunántúliaknak. További 21,5 milliárd forintban határozták meg a törvényalkotók azt az összeget, amit a 2007-es és 2008-as kifizetésekre terhére vállalhatnak a regionális és megyei ft-k idén (ehhez jön még hozzá jövőre az idei 10 százalékos zárolás is).
Tavaly még 57,123 milliárd forint volt a decentralizált keret, abból 40,25 milliárd jutott a regionális, 16,873 milliárd a megyei fejlesztési tanácsoknak. Akkor a központi és az észak-magyarországi rft 8 milliárd forintot meghaladó összeget kapott, míg Nyugat-Dunántúl csak 3,2 milliárdot. A megyék között tavaly is az észak-alföldiek kapták a legtöbbet (3,965 milliárdot), a másik végletet jelentő nyugat-dunántúliaknak 1,343 milliárd forint jutott.
Hét év 1500 milliárdja
Az igazi nagy falatot azonban nem ezek a decentralizált fejlesztési források jelentik, hanem az Európai Unióból érkező pénzek. Míg a regionális operatív program kerete 2004-2006 között csak 114,516 milliárd forint volt - ebből is elvittek 17,8 milliárdot a központi programok -, addig 2007-től várhatóan saját operatív programja lesz minden régiónak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról letölthető második regionális fejlesztési terv aktuális munkaanyaga szerint csak Közép-Magyarország - amelyet a többi régiótól külön kezelnek - 1,6-1,7 milliárd eurót (270 forintos euróval számolva 432-459 milliárd forintot) kaphat Brüsszeltől a következő hét évben.
A többi hat régió összesen 1114-1210 milliárd forint közötti fejlesztési kerettel számolhat 2013-ig, amiből 256-277 milliárd között juthat az Észak-Alföldnek, de kétszázmilliárd körüli vagy annál valami nagyobb összegre számíthat Dél-Alföld és Észak-Magyarország is. Bár a fejlesztési terv még nem végleges, nem túl kockázatos megjósolni, hogy a következő hét évben legalább 1500 milliárd forint lesz a régiókban szétosztható pénz mennyisége - ezért már érdemes Lamperth Mónikának tudnia a dolgát.
Nem választott, nem dönthet
A miniszter szándékait egyébként éppen a Fidesz erősítette azzal, hogy nyáron nem szavazta meg azt a kétharmados törvényt, amely választott testületté alakította volna át a régiókat.
Regionális politikával foglalkozó szakemberek szerint a nem választott régió Brüsszel felé nem vállalhat kötelezettségeket, ha rosszul, szabálytalanul használja fel a pénzeket, az államnak kell helyette helytállnia és visszafizetnie a pénzt az uniós kasszába. Ezért a régiók teljes jogú döntéseket várhatóan 2007-től sem hozhatnak, egy állami szerv is szükséges lesz a pénzosztáshoz.