További Magyar cikkek
Hullámzó árak
Balra a hazai, jobbra az import. Jobbra indulunk, de a zárt raktárokból leginkább süteményeket, meg a céllövöldében ellőhető kütyüket kínálják, zöldségest csak a sor legvégén találunk. Répa, krumpli, vörös, és fokhagyma, minden mennyiségben, külföldi csomagolásban. Az eladótól megtudjuk, hogy az import répa most épp kétszer annyiba kerül, mint a hazai, a magyar hagyma meg olyan olcsó, hogy csak árában lehet eladni a külföldit. Persze nincs ez mindig így, egyszer ez, másszor az olcsóbb. A piacon vívják csatáikat a nemzetek.
Egy nagy, zárt épületben találjuk a komoly importőröket. Déli gyümölcsök, saláták, zöldségek, avokádó, egymás hegyén-hátán. Az eladók szerint nincs lényeges különbség a hazai és a külföldi termékek között, legfeljebb árban: a hazai paradicsom közel kétszer annyiba, 1000 forintba kerül, szemben a 600 forintos spanyollal. De hasonló a helyzet a paprikával, és a krumplival is, mondják, miközben válogatják a salátát .
Mint egy átlagos piacon
Visszatértünk a bejárathoz, elnézünk a hazaiak felé. Lényegesen kevesebb a mozgás, az eladók csak egymással beszélgetnek, meg utánunk szólnak, mintha igazi piacon lennénk. A nézés ingyen van, hívnak, mutatják a magyar termékeket, tessék már nézni! Az egyik árustól megtudjuk, hogy egész nap négyezer forint értékben sikerült eladni, fűszerpaprikát. Pedig kalocsai, a termény is, meg a termelő is. Onnan jött, kisteherautóval, meg fokhagymával. Ácsorgott pár órát, most mehet haza. Oda-vissza tízezerből megvan a benzin. Állítólag minden nap ilyen. Akkor minek jár fel? Muszáj.
Egy másik termelő zöldpaprikát árul, darabját 60 forintért. Félti a magyar piacot, főleg a 30 forintos importpaprikától, amit pár száz méterrel arrébb megvehetünk. Persze, hogy alig volt forgalma. Ötvenért sem tudná eladni, mondja, pedig akkor már veszteséges lenne. A nagy áruházakra is panaszkodik, a Lidl-re például, melyek gyakran beszerzési ár alatt adják a termékeket. A zöldségesek inkább ellátogatnak valamelyik hipermarketbe, és megvásárolják az aznapi adagot, nem fognak hajnalban válogatni a nagybanin, kétszer annyiért. De krumplifronton is nagy a baj, a hazai kilója száz forint felett, a szlovák meg – állítólag – egy húszasból kijön. Hogy csinálják? – kérdezzük, de a termelő csak megrántja a vállát.
A termelői ár alatt
Az Országon Burgonyatanács szerint nem ilyen nagy a baj, de vannak problémák. A szervezet elnöke telefonos megkeresésünkre elmondta, a külföldi krumpli legfeljebb tíz százalékot szakít ki magának a hazai piacból, igaz, uniós csatlakozásunk óta nincsenek adatok arról, hogy mennyiben változott az import. Általában jellemző a nyomott ár, kilónként 18-22 forintba kerül a hazai termelés, ugyanakkor egyes áruházakban 14 forintos burgonyával is találkozhatunk. Dr. Szentirmay András szerint ezekben az esetekben termelői ár alatt adják el a krumplit - ami egyébként törvénytelen -, hiszen ha ingyen odaadnák a nyugat-európai fölösleget, szállítással együtt akkor is legalább ennyibe kerülne egy kiló burgonya. De nem adják oda ingyen, nyilván.
Néha olcsóbb a magyar
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács kommunikációs vezetője szerint tavaly az olcsó marokkói és spanyol paradicsom miatt harminc százalékkal esett vissza a piaci ár a 2003-as évhez képest, ezen pedig csak egy szűk réteg tudott keresni, a magyar paradicsomtermelők többségének rossz év volt a tavalyi. A paprikapiacon öt százalékos volt az áresés, a répáról meg jobb nem is beszélni – Fodor Zoltán szerint Lengyelországból előkészített répát hoznak a hazai termelői áron, így nehéz a verseny.
A kommunikációs vezető szerint elsősorban az ökológiai optimum és a fejlettebb technológia áll az alacsonyabb külföldi termelői költségek mögött, ugyanakkor van olyan időszak, amikor versenyképes a hazai zöldség. Tavasszal, nyár elején például drága a hazai, de Fodor szerint a késő nyári, késő őszi paradicsom még Spanyolországban is eladható, annyira olcsó.
Kevés az import
Mindenesetre – tüntetés ide, vészhangok oda - egyelőre nincs komoly baj ezzel az ágazattal. Bár a termelők haszna csökkent, sokatmondó, hogy míg 2003-ban közel 180 ezer tonna étkezési paprika termett Magyarországon, addig mindössze 5-6 ezer tonna import érkezett az országba. Paradicsom esetében százezer tonna áll nyolc-kilencezer tonnával szemben, ráadásul tavaly több zöldséget exportált az ország mint egy évvel korábban.
A termelői szervezetek pedig rövidesen életképessé válnak, Fodor szerint a termés húsz százalékát adó 13 ezer termelő már besorakozott a 78 szervezetbe. Ezeknek köszönhetően majd csökkenhetnek a kiadások, képesek lesznek egységes áralappal előállni a gazdák, ráadásul nagyobb uniós támogatásra is számíthatnak. A cél pedig hogy pár éven belül a termelők ötven százaléka tagja legyen valamely termelői szervezetnek.