Judit
-2 °C
8 °C

Közlekedésre költenék a legtöbbet az 1000 milliárdokból

2006.09.11. 13:56
A régiók közül Közép-Magyarország, a fejlesztési célok közül a közlekedés áll a döntéshozók szívéhez legközelebb - derül ki a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó második nemzeti fejlesztési terv munkaanyagából. A tervezet szerint az uniós pénzeknek a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás bővítését kell szolgálniuk. A dokumentum hat fő célt nevez meg - ezekhez 16 operatív programot rendel -, köztük az államreformot és a területfejlesztést.

Legalább 5,1 milliárd eurónyi (265 forintos euróval számolva 1351,5 milliárd forintnyi) uniós támogatás jut a következő hét évben közlekedésfejlesztési célokra - legalábbis, ha változatlanok maradnak az Új Magyarország tervnek nevezett, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési terv (nft) főbb pénzügyi keretei. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján megtalálható munkaanyag szerint ideális esetben akár 6,8 milliárd euró (1802 milliárd forint) is lehet a közlekedésfejlesztési keret.

Hat cél, 16 program

A fejlesztési terv szerint az uniós forrásokból a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás bővülését szolgáló programokat kell megvalósítani, ám nem szabad a magántőkét helyettesítő beruházásokat támogatni. A fejlesztési tervben fontos szerepet kap a programok tovagyűrűző hatása és fenntarthatósága. A terv alkotói szerint az uniós pénzeknek ösztönözniük kell az állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformjait is.

A kormány eddig 35, központilag koordinált nagyprojekt indításáról döntött, a most hatályos nft-ben 563 központi program kapott támogatást (ezek nemcsak nagyprojektek). Az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezető Bajnai Gordon korábban az Indexnek azt mondta: a mostani időszakban nagyon sok olyan program volt, amelyekben minimális, néhány százezer forintos összeget fizettek ki, alig többet, mint amennyi a feldolgozás költsége volt, ezért reméli, hogy az egy pályázatra jutó támogatás összege emelkedni fog.


Bajnai Gordon és Kiss Péter az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén

A munkaanyag összesen hat prioritást fogalmaz meg: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztések, területfejlesztés és államreform. Erre a hat célra lesz elkölthető a Brüsszelből 2007 és 2013 között érkező 22,4 milliárd eurós (5936 milliárd forintos) támogatás, az ahhoz kapcsolódó, nagyjából 1000 milliárd forint körüli kormányzati társfinanszírozás és a pályázók által biztosított szintén 1000 milliárdos önerő (amely tételek így együtt adják ki a 8000 milliárd forint körüli fejlesztési keretet).

A hat prioritást a tervezet készítői 16 operatív programba rendezték, szemben a mostani fejlesztési tervvel, amelyben még csak 5 ilyen program szerepelt. A 16-ból nyolcat kapott a területfejlesztés - hetet a hét régió, a nyolcadik az Európai területi együttműködés operatív program nevet viseli -, kettő-kettő szolgálja a társadalom megújulását és az államreformot, a többi célhoz egy-egy programot rendeltek. A tizenhatodik egy végrehajtás-támogatási operatív program, amelyből a fejlesztési terv koordinációjának és kommunikációjának a költségeit lehet fedezni.

Államreformra 200-700 millió euró

A munkaanyagban szerepel forrásmegosztási terv is, amely szerint az államreformra és az európai együttműködésekre jutna a legkevesebb pénz, a közlekedés fejlesztésére a legtöbb. A gazdaságélénkítésnél a környezeti és energetikai programokra, valamint az emberi erőforrás fejlesztésére is több pénz juthat.

Az államreformon belül a közigazgatás megújítását 100-200 millió eurónyi (26,5-53 milliárd forintnyi) uniós forrás és állami kötelezettségvállalás szolgálná. Ennek főbb eleme lesz a munkaanyag szerint a jogalkotás megújítása egy egyértelműbb és egyszerűbb szabályozási környezet megteremtésével, a közigazgatás átalakítása szolgáltató jellegűvé, valamint a kistérségi és régiós szintek megerősítése.

Valamivel több, 100-500 millió eurós (26,5-132,5 milliárd forintos) keretet terveznek a közszolgáltatások korszerűsítésére. Ebből jutna az e-ügyintézés elterjesztésére, a közszolgáltatások minőségének fejlesztésére és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítására.

Operatív programok min. % max. % minimum forrás milliárd euró maximum forrás milliárd euró minimum forrás milliárd Ft maximum forrás milliárd Ft
Gazdaságfejlesztés 8,5% 12,7% 2,2 3,3 588 882
Közlekedés 19,6% 26,0% 5,1 6,8 1361 1802
Emberi erőforrás fejlesztése 11,7% 14,8% 3,1 3,9 810 1027
Közigazgatás megújítása 0,5% 0,6% 0,1 0,2 34 43
Közszolgáltatások korszerűsítése 0,5% 2,0% 0,1 0,5 33 141
Humán infrastruktúra 5,2% 9,1% 1,4 2,4 359 634
Környezet, energia 14,9% 20,6% 3,9 5,4 1037 1430
Közép-Magyarország 6,0% 6,5% 1,6 1,7 418 451
Regionális programok (1. célkitűzés) 16,0% 17,4% 4,2 4,6 1114 1210
Nemzeti Teljesítménytartalék 1,7% 0,4 118
Döntési intervallumok összesen (84,6%) (111,4%) (22,1) (29,2) (5872) (7738)
Új Magyarország Fejlesztési Terv öszszesen 94,5% 24,9 6599
Európai Területi Együttműködés 1,5% 0,4 106
Technikai segítségnyújtás 4% 0,9 238
Mindösszesen 100% 26,2 6943

Autópálya, vasútrekonstrukció, új villamosvonal

Egészen biztosan a közlekedéspolitika lesz az új fejlesztési terv nyertese. Míg a mostani nft-ben csak más operatív programok részeként lehet - vagyis már inkább csak lehetett - közlekedésfejlesztésre pályázni, 2007-től saját programja lesz az ágazatnak. A 35 nagyprojekt többsége is közlekedési beruházás. A várhatóan 5,1-6,8 milliárd euró (1350-1800 milliárd forint) közötti összegből a kormányhatározat szerint támogatást kaphat a Budapest-Székesfehérvár-Boba és a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony-országhatár vasútvonal rekonstrukciója, valamint a budapesti elővárosi vasútvonalak fejlesztése.

Uniós pénzből épülhet Nyíregyháza és Vásárosnamény között az M3-as, a 4-es főúton a monori és pilisi elkerülő, a 85-86-os főutak csornai elkerülője. A közlekedési nagyprojektek között szerepel a 4-es Szapárfalu-Karcag közötti, valamint a 8-as főút Ajka és országhatár közötti burkolaterősítése, a vízi közlekedésben a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő építése. Több városi közlekedésfejlesztési projekt is szerepel a kormány által elfogadott listán. Így lesz uniós pénz a miskolci és a 2-es vonal kialakításával a debreceni villamoshálózat fejlesztésére, a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonal meghosszabbítására, az észak-déli regionális gyorsvasút Békásmegyer-Szentendre közötti szakaszára, továbbá Szeged teljes elektromos tömegközlekedésének fejlesztésére.


Veterán autók felvonulása Szegeden

A közlekedéshez hasonlóan nagyobb figyelem jut az emberi erőforrással kapcsolatos célokra is. A mostani fejlesztési tervben a hefop kerete 115,3 milliárd forint volt, a teljes összeg 16,8 százaléka. Az új terv munkaanyaga két operatív programot szentel erre a célra: az emberi erőforrás fejlesztésére 3,1-3,9 milliárd euró (810-1027 milliárd forint) közötti összeg jut, a humán infrastruktúrára további 1,4-2,4 milliárd euró (359-634 milliárd forint), ami együtt 4,5-6,3 milliárd eurót (1169-1661 milliárd forintot) jelent. Ez a teljes keret 16,9-23,9 százaléka.

Nem fontos a gazdaság?

Miközben a közlekedésfejlesztés látványosan megerősödött, a közvetlen gazdaságélénkítés súlya kisebb lesz a következő fejlesztési tervben. Erre a célra a mostani nft-ben 162,3 milliárd forint állt rendelkezésre, ami a teljes 684,6 milliárdos keret 23,7 százaléka. A második nft-ben 2,2-3,3 milliárd eurót (583-874 milliárd forintot) irányoztak elő erre a célra, ami 8,5-12,7 százalék közötti arányt jelent (a közlekedésfejlesztésre a pénzek 19,6-26 százaléka juthat).

A gazdaságfejlesztésen belül az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtését, a kkv-k jövedelemtermelő képességének a javítását, továbbá az üzleti infrastruktúra fejlesztését emelték ki fontos feladatként a terv készítői. A dokumentum ennek érdekében elsősorban a k+f megoldásokat, a technológiai fejlesztéseket és a kkv-k tőkeellátottságának növelését szorgalmazza. A dokumentum az egész Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon növelné a versenyszektorban foglalkoztatottak arányát, többek között nagyvállalatok betelepítését ösztönző programokkal.


A Homokhátság a térképen (Forrás: MTA)

A gazdaságélénkítésre szánt pénznél többet, 3,9-5,4 milliárd eurót (1037-1430 milliárd forintot) kaphatnak a környezeti és energetikai beruházások, ami a teljes keret 14,9-20,6 százaléka lehet. A mostani fejlesztési tervben a környezetvédelmi és infrastrukturális célokra összesen 111,2 milliárd forint jutott, ami a teljes keret 16,2 százaléka - ez az arány a következő ciklusban feltehetően szintén emelkedni fog.

Ehhez a célhoz is kapcsolódnak nagyprojektek. Ilyen a dél- és az észak-alföldi ivóvízminőség-javítási program, a Homokhátság komplex fejlesztése, nyolc nagyváros és városegyüttes - többek között Békéscsaba, Nyíregyháza, Székesfehérvár és a Balaton-törvény hatálya alá tartozó dél-balatoni települések - szennyvízkezelése, hét árvízvédelmi és három hulladékgazdálkodási program elindítása.

Győztes régiók, látszólag vesztes agrárium

Az új fejlesztési tervben mindegyik régió önálló programot kap, szemben a mostani egy darab regionális operatív programmal. A hét régió összesen 5,8-6,3 milliárd euró (1537-1669 milliárd forint) fölött rendelkezhet, ebből a közép-magyarországi 1,6-1,7 milliárdra (418-451 milliárd forintra) számíthat.

A többi közül az észak-alföldi és az észak-magyarországi kap a minimumtervek szerint is több mint 200-200 milliárd forintot - 21 és 23 százalékot -, a dél-alföldi 196-213 milliárd körüli összegre számíthat, ami 17,6 százalékot jelent. A fejlettebb közép- és nyugat-dunántúli térségek 10-12 százalék körüli arányra, régiónként 120-140 milliárd forintra számíthatnak.

Az új fejlesztési terv nagy vesztese látszólag az agrárium lesz. Ez az ágazat, amely ebben a ciklusban még önálló operatív programmal rendelkezett, 2007-től már nem számíthat ilyen megkülönböztetett bánásmódra. A mezőgazdaság fejlesztését a jövő évtől csak a közvetlen uniós támogatások, valamint az FVM-nél készülő Nemzeti Agrárfejlesztési Stratégia keretében érkező pénzek szolgálják. A gyakorlatban azonban ez nem jelent komoly visszaesést: az európai mezőgazdasági alapból a mostaninál több pénzt kaphat az ágazat.

Októberre lesz végleges


Vizi E. Szilveszter

A dokumentumnak az interneten megtalálható változata még nem végleges. A társadalmi vita szeptember 27-ig folyik róla, a fejlesztési hivatal tájékoztatása szerint már eddig is több száz szervezet véleményét jelenítették meg benne. Az anyagról hétfőn egyeztetett Bajnai Gordon a Gazdasági és Szociális Tanáccsal (GSZT), amely támogatta a tervezetet, bár Vizi E. Szilveszter, az akadémia elnöke, a GSZT társelnöke szerint abban még nagyobb súlyt kellett volna helyezni az innovációra.

A társadalmi vita része lesz szeptember 19-én egy parlamenti vitanap is. A csaknem a hó végéig tartó utolsó egyeztetést követően a kormány napokon belül lezárja a dokumentumot, mivel azt október elsején tervezi benyújtani az Európai Bizottságnak.