Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Legyen Ön is nyugdíjmilliomos!

2005.05.20. 00:07
Csak húsz kérdésre kell válaszolni, és megsaccolják, mennyi pénzből élhet nyugdíjasként. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének programjában vannak bizonytalanságok, de rövidtávon egészen pontosnak tűnik. Az is kiderül, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagság a fiataloknak és a jól keresőknek kedvező.

Mit szólna havi 1 421 500 forintos nyugdíjhoz? Ezt az igen jól csengő összeget jósolja egy 26 éves, tavaly havi 220 000 forintot keresett fiatal 62 éves korára, 2041-re a PSZÁF honlapján található Egyéni Nyugdíjszámító Program 2005-v-1-es verziója. A szoftver segítségével szinte mindenki kaphat egy hozzávetőleges képet arról, hogy hozzávetőlegesen mennyi pénzből élhet idős napjaiban.

Ennek kiszámolásához mindössze húsz kérdést kell megválaszolni, egyebek mellett tudni kell, hány év szolgálati idővel és bónusz évvel rendelkezünk, amihez persze azt is, mi számít szolgálati időnek és mik azok a bónusz évek. A súgó jól használható, minden kérdést és fogalmat az adott sornál értelmeznek és magyaráznak. Így például megtudtuk, hogy életünknek az egyetemen vagy sorkatonaságnál töltött időszaka, valamint a gyes, gyed, gyet, munkanélküli ellátás évei számítanak bónusznak.

Saccoljunk együtt

Ahhoz, hogy a program becsülni tudjon, elvárja, hogy mi is tudjunk. Meg kell saccolnunk, hogy a havi bruttó országos átlagkereset hány százalékát fogjuk megkeresni a nyugdíjba vonulását megelőző évben, hány évig leszünk munkaviszonyban a nyugdíjkorhatár eléréséig, és milyen átlagos éves hozamot várunk el magán-nyugdíjpénztárunktól.

Cserébe a szoftver képes arra, hogy az általunk megadott adatok alapján egyes rubrikákat előre kitöltsön - például a megszerzett szolgálati idő számát vagy az életkor alapján a nyugdíjba vonulás várható évét -, csökkentve ezzel a hibalehetőséget. Ezeket az adatokat fölül lehet írni, de a program már a számolás előtt jelzi, ha nem stimmelnek a számok.

A program egy kompakt makrogazdasági előrejelzést is tartalmaz 2050-ig, így aztán kis időre hátradőlhetnek a gazdaságkutatók. Igaz, kissé furcsának tartjuk, hogy a program végig forintban számol, mintha mintha nemcsak a kormány által előszeretettel hangoztatott 2010-es euróbevezetésben nem bízna, hanem arra számítana, hogy még 45 év múlva is forinttal fizetünk majd.

Járadék két életre

A kérdőív végén ki kell választanunk a magán-nyugdíjpénztárunk által fizetendő járadék típusát. Erre összesen ötféle opciót kínál a rendszer: életjáradék, elején garantált életjáradék, végén garantált életjáradék, valamint az igen csábítóan hangzó két életre szóló életjáradék két típusa szerepel a menüben.

Ez utóbbiról sajnos a súgóból kiderül: nem az újjászületés lehetőségét teremti meg, hanem azt, hogy gondoskodhatunk valakiről, vagyis a járadékot kettőnknek folyósítják, és addig, amíg legalább egyikünk életben van. Ezzel nemcsak unokáinknak, hanem akár öreg éveinket bearanyozó fiatal szerelmünknek is jót tehetünk, hiszen kedvezményezett bárki lehet, aki betöltötte a 20 éves életkort.

Számításaink során a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében az öt paraméterből az első választottuk. Leginkább ugyanis ez felel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer által folyósított ellátásnak: életünk végéig jár és nem örökölhető.

Kétszázezres nyugdíj tíz év múlva?

A kérdőívben megadott paraméterektől függően nagyon széles skálán mozognak azok az összegek, amelyeket a leendő nyugdíjasoknak kiszámol a program. Nagyon sok számolgatás elvégzése után egy dolgot tudunk biztosan: a magán-nyugdíjpénztári tagság annál kedvezőbb, minél fiatalabb valaki és minél többet keres.

Ma hatvanezer az átlag
A hivatalos átlagnyugdíj tavaly 58 207 forint volt, és erre az évre is csak körülbelül 63 500 forintot várnak, így a prognosztizált milliós nyugdíjösszegek a mai nyugdíjadatokkal összevetve irreálisnak tűnnek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján található adatok szerint idén januárban a legtöbb nyugdíjas 50 000 és 55 000 forint közötti nyugdíjat kapott. Egymilliónál többen részesedtek azonban legalább 60 ezer forintos, ezen belül több mint százezren 110 000 forintnál magasabb összegű nyugdíjban.

Egy 51 éves, 1978 óta dolgozó férfi első fizetését 4000, tavalyi havi bruttóját 150 000 forintban - vagyis az átlagfizetéseknek nagyjából megfelelő szinten - határoztuk meg, és azt saccoltuk, hogy nyugdíjba vonulásakor is átlagkeresete lesz. A rendszer szerint 196 100 forintot kap havonta 2016-os nyugdíjba vonulásának évében (amikor az átlagkereset 202 492 forint lesz), ha nem lépett be magán-nyugdíjpénztárba, és 174 700 forintot, ha belépett 1998-ban, a magán-nyugdíjpénztárak indulásának évében (a nyugdíjpénztár 2 százalékos reálhozamát állandó értéknek vettük).

Magánnyugdíj: minél fiatalabb, annál jobb

Az átlagkereset körüli összeggel rendelkezőknek - ha arra számítanak, hogy ez a helyzet jelentősen nem változik meg pályafutásuk során - csak viszonylag fiatalon érdemes belépniük magán-nyugdíjpénztárakba. Egy 26 éves, tavaly óta dolgozó, akkor havi 220 000 forintot kereső, ötéves bónuszidővel rendelkező fiatal már jobban jár a magánnyugdíjjal (feltételezve az említett két százalékos reálhozamot). Ebben az esetben ugyanis a tb-nyugdíja 1 304 800 forint lenne, míg a vegyes rendszerben 1 421 500 forintot kapna, utóbbit 84 millió forintnyi megtakarítás után.

Ha valaki 18 éves, már akkor érdemes belépnie a magánnyugdíj-pénztárba, ha tavaly kezdett el dolgozni havi bruttó 80 000 forintért, és arra számít, hogy 62 éves korában is csak átlagkeresete lesz: ekkor a 716 200 forintos tb-nyugdíjjal szemben 827 200 forintnyi magánnyugdíjat jósol neki a program. Igaz, némileg lelombozó lehet a számára, hogy a PSZÁF szerint ekkor, 2049-ben a nyugdíjánál jóval magasabb, 933 262 forint lesz az átlagjövedelem.

Nehéz összevetni a valósággal

Szerettünk volna képet kapni arról, hogy mennyire pontosak a szoftver becslései. Sajnos azonban a program csak a 2008-tól nyugdíjba vonulók adatait tudja kezelni, vagyis hiába próbáltuk megtudni, hogy valaki, aki már rendelkezik 38 évnyi szolgálati idővel, mennyi pénzből élhetne, ha jövőre nyugdíjba vonulna. A szoftver emellett nem számol 57 évesnél idősebb férfi vagy 54 évnél idősebb nő adataival.

Elfogadva ezt a kényszerpályát, kiszámoltuk, mennyi nyugdíjat kaphat egy ma 57 éves férfi 2008-ban, amikor 60 évesen, negyven év szolgálati idővel nyugdíjba megy, és amikor a rendszer szerint 186 877 forint lesz a havi bruttó átlagkereset. Nos, a program szerint 173 600 forintnyi nyugdíjra lesz jogosult, vagyis az akkori bruttó jövedelem 92,9 százaléka lesz a nyugdíja. A valóságban egy 61 éves férfi, szintén negyvenévnyi szolgálati idővel, és 350 000 forintos tavalyi havi átlagfizetéssel nagyjából 150 000 forintos nyugdíjat kap, ami az erre az évre várható 161 ezer forint körüli bruttó átlagkeresetnek 92,6 százaléka - a két arányszám hasonlósága arra utal, hogy a program rövidtávon meglehetősen pontosan számol.