OECD-kritika a magyar adórendszernek

Veres János pénzügyminiszter szerint Magyarország számára hasznosak lesznek azok a tapasztalatok, amelyek az OECD tagállamaiban halmozódtak fel az államháztartási reformokkal, a közigazgatás átalakításával, illetve az adórendszer korszerűsítésével kapcsolatban. A pénzügyminiszter ezt hétfőn Budapesten mondta azon a szakmai tanácskozáson, amely első programja volt az OECD és a magyar kormány március végéig tartó szakmai együttműködési programsorozatának. A szándék az, hogy az együttműködés végére kialakuljon az OECD álláspontja kialakuljon a magyarországi középtávú strukturális reformokról, és azt ismerjék meg a kormány és az ellenzék képviselői, a szakértők, sőt a sajtó is.

Alessandro Goglio, az OECD közgazdasági részlegének munkatársa elmondta, az együttműködési program tíz kérdéssel foglalkozik, köztük a fiskális politikával és az adózással, a foglalkoztatással és szociálpolitikával, az oktatással, az egészségügyi reformmal, a nyugdíjrendszerrel, a kis- és középvállalkozások helyzetével, a közigazgatás reformjával, az e-közigazgatással, az energia és környezetvédelem kérdéseivel, valamint az innováció területével. Az OECD jelentésének március végére kell elkészülnie.

Aránytalanságok

Christopher Heady, az OECD szakértője elmondta: az OECD tagállamokkal összevetve Magyarországon túl magasak a munkára rakodó adóterhek, tb-járulékok, ami hátrányosan érinti az ország munkaerőpiacát. Kívánatos lenne, hogy a járulékok, köztük a munkáltatók által befizetett tb-járulék csökkentése. Magyarországon elenyésző a vagyonadók szerepe, holott az OECD tagállamok tapasztalata szerint alkalmazása jelentős bevételeket eredményez és nem torzítja a gazdaságot.

Christopher Heady szerint a teljes adóteher vonatkozásában Magyarország nem tér el az OECD tagállamok átlagától. Az átlagos adóbevételek GDP-hez mért aránya Magyarországon 37,2 százalék volt 2006-ban. Az OECD tagállamait tekintve a 20 százalékos normál áfakulcs átlagosnak mondható, a társadalombiztosítási járulék mértéke azonban aránytalanul magas Magyarországon. Ezáltal az OECD tagállamok között az egy keresővel rendelkező családok esetében nálunk a harmadik legerősebb az "adóprés".

Szerinte bár az utóbbi időben mérséklődött az áfakulcs Magyarországon, meggondolandó lenne az áfa újbóli megemelése, mivel az alacsony áfakulcs a gazdagabb rétegeket segíti a szegényeket viszont sújtja azáltal, hogy a gazdagabbak a nagyobb fogyasztásuk során könnyebben fizetik ki az alacsony fogyasztási adókulcsot.

Az OECD szakértője kifejtette, a magas tb-járulék károsan hat a munkaerőpiacra. Ha például nő a minimálbér, a tb-járulék mértéke is emelkedik, ezáltal növekszik a foglalkoztatás terhe, ami különösen a kisebb vállalkozások esetében azt eredményezi, hogy vagy csökkentik a foglalkoztatás idejét, vagy mérséklik az adott vállalkozásnál alkalmazottak létszámát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!