Százmilliárdok száradnak el

A tavaszi vetésű gabonaféléknél 10-20 százalék közötti a terméskiesés, az őszi betakarítású növényeknél, főleg a kukoricánál 30-40 százalék körüli várható, esetenként 60 százalék fölötti veszteség is lehetséges. A napraforgónál átlagosan 25-30 százalékos, a szálas takarmányoknál 40 százalék körüli kiesést becsülnek, derül ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Földművelésügyi Igazgatósága (MSZH) által az Index számára készített összefoglalóból. Az ok természetesen a júliusi kánikula és aszály, amely fokozta a tavaszi faggyal sújtott gyümölcsösök terméskiesését is.

Az almaültetvényeknél a rendkívül magas és hosszan tartó hőmérséklet okoz perzseléses károkat, amelyek a gyümölcsfoltok miatt minőségi romlást okoznak, a szilvánál pedig terméshullás jelentkezik. A gyümölcsösök egy részét hőguta érte, máshol jelentős lombhullás alakult ki, amely néhol a korona 70 százalékának elvesztését jelentette. Az aszály okozta károsodás a felmérések szerint a gyümölcsösöket 40-50 százalékos mértékben sújtja.

Feltalálták az öntözést

Hatalmas hiba, hogy a magyar mezőgazdaságban lényegében ismeretlen az öntözés. Egy-egy, az ideihez hasonló aszályos évben akkora kár keletkezik, amely önmagában fedezetet nyújtana az infrastruktúra kiépítésére - mondta az Indexnek Raskó György agrárközgazdász. A szakértő szerint a rendszerváltás óta ez a hatodik év, amikor rendkívüli, több százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okoz a száraz és meleg idő, ennek ellenére az öntözött területek aránya az utóbbi 15 évben csökkent is. Az egyik ok az egyszeri beruházás jelentős költségén túlmenően, hogy az állam sarcolja az öntözést választó termelőket. A különböző címeken (készenléti díj, öntőzési hozzájárulás) szedett terhek sok országban ismeretlenek, így a szomszédos Szlovákiában is. Így miközben az amerikai Colorado folyó lassan nem éri el a kaliforniai öblöt, mert kiöntözik, mi a Dunából egyszázaléknyi vizet sem használunk el.

Ma egy hektár kukorica öntözése a szakértő szerint mintegy 60 ezer forintos többletköltséget kíván. Ez az egy hektárra öntözés nélkül kalkulálható 160 ezer forintos költséghez mérten jelentős többlet, a mai, egekbe kúszott árak mellett viszont 60 ezer forint alig több mint egy tonna kukorica ára. Egy átlagos évben a terméshozam nyolc tonna hektáronként, az idén ehelyett 4-5 tonna között alakul, azaz a veszteség lényegesen nagyobb, mint amennyit az öntözés költségei jelentenének.

Nyolcmillió helyett ötmillió

A teljes terméskár több százmilliárd forintra tehető. Az Index számításai szerint csak a kukoricánál 75 milliárd forint veszteséget jelent, hogy az éves átlagot jelentő nyolcmillió tonnás terméssel szemben csak ötmillió tonnát tudnak betakarítani. A különbség 25 ezer forintos tonnánkénti árral számolva adja ki a fenti összeget, igaz, így nem vesszük figyelembe, hogy a hiány miatt már 50 ezer forint körül mozog az idén a kukorica ára.

Az aszály ellen a magyar mezőgazdaság védtelen. Az elmúlt évtizedekben tehát csökkent az öntözött területek mennyisége, mára a korábbi 400 ezer helyett mindössze 200 ezer hektárnak, az összes termőterület alig két százalékának van egyáltalán engedélye erre. Ebből ténylegesen csak 80 ezer hektárt öntöznek is az MSZH adatai szerint. A kívánatos arány a hivatal szerint is legalább 5-10 százalék lenne, mégis: az agártárca távlati célkitűzésként csak 180 ezer hektárnyi ténylegesen öntözött terület megteremtését szerepelteti.

Sokba kerül

Az öntözés a hektáronkénti termelési költséget 50-80 ezer forinttal növeli. Emellett az egyszeri beruházások is jelentősek. Egyhektáros szántón az úgynevezett lineártelep felújítása 370 ezer forint, míg új telep kialakítása esetén egy hektárra 470-600 ezer forintot kell számolni. Ugyancsak új beruházás esetén a mobil gépes öntözés beruházásának költsége 530 ezer forint hektáronként. A gyümölcsösökben használt öntöző berendezések beruházási költségei meghaladják a 800 ezer forintos hektáronkénti összeget is.

Ehhez képest aligha mondható jelentősnek az elmúlt években az öntözési rendszerek kialakítására biztosított állami támogatás. Az MSZH-tól kapott tájékoztatás szerint uniós tagságunk utolsó három teljes évében (2001-2002-2003) 2,5-2,5, 2003-ban 3,45 milliárd forint támogatásban részesültek az öntözésfejlesztési és meliorációs (talajjavítási) beruházások, miközben az évenkénti igények meghaladták a 4,5 milliárdot. Az uniós tagsággal indult AVOP-ban (agrár- és vidékfejlesztési operatív program) a táblán belüli öntözési beruházások támogatási kerete 2006 végéig 2,3 milliárd forint volt, ezen kívül az öntözőrendszerek kollektív fejlesztésére irányuló beruházások támogatására 1 milliárd forint támogatást nyújtottak. A támogatást a beruházás költségeinek hetven százalékának erejéig lehetett igénybe venni.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt közel három évben az önrészt is figyelembe véve 4,71 milliárd forint értékben valósulhattak meg öntözési beruházások. Némileg önkényesen 471 ezer forint forintos hektáronkénti beruházási átlagköltséggel számolva 10 ezer hektáron alakíthattak ki új, illetve korszerűsíthettek régi berendezéseket. Magyarországon csak kukoricát 1,2 millió hektáron termelnek.