További Magyar cikkek
Állami monopólium kell, ez az egyetlen megoldás az elharapozó színesfémtolvajlás visszaszorítására – ezt a radikális álláspontot Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke fogalmazta meg a problémával foglalkozó keddi tanácskozáson. A politikus szerint a jelenlegi szabályozók csak elmaszatolják a meglévő bajokat, teret engednek a fémlopásoknak.
Havi négyszáz
A fémtolvajlás 2001-ben érte el a bűncselekmények számában és a kárértékben is a rekordot, aztán néhány éves visszaesés után az elmúlt két évben ismét erősödni kezdett. A rendőrségi statisztika szerint 2001-ben 7197 olyan lopást követtek el, amelynek tárgya vas, alumínium, színesfém és egyéb kohászati termék volt. Ez a szám 2003-ban 3000 alatt volt, tavaly már megközelítette a 3600-at, míg idén már az első félévben elérte a 2300-at.
A rendőrségi nyomozás az esetek kevesebb mint 30 százalékában sikeres, pedig a fémlopások száma valószínűleg még magasabb is annál, mint amit bejelentettek. A rendőrök szerint ugyanis alacsony kárérték esetén a károsultak nem tesznek feljelentést. Sokszor azonban a tényleges kár nagyobb, mint amennyi az ellopott fém értéke.
Herényi Károly példaként azt említette, hogy ha ellopnak egy sorompóból egyméternyi rézkábelt, akkor annak az értéke alapján legfeljebb szabálysértésről lehet szó, miközben lehet, hogy emiatt működésképtelenné vált a sorompó. A politikus egyébként, akárcsak az önkormányzati szövetség, szeptemberre tövényjavaslat benyújtását ígérte a helyzet megváltoztatására.
Állampárti Gémesi
Csakhogy Gémesi Györgyék a legradikálisabb megoldást vezetnék be, míg Herényi Károly több törvény módosítását, de a jelenlegi rendszer megtartását kezdeményezi. Az önkormányzati szövetség úgy tenné állami monopóliummá a színesfémhulladék-felvásárlást, hogy a kereskedők előzetes engedélyeztetési eljárás után kapnának fémfelvásárlási jogot. Ez azt eredményezné, hogy már az engedélyek kiadásánál biztosítékok lennének a szabályos működésre, érvelt az Index kérdésére Gémesi.
Herényi ezzel szemben egyfelől a büntető törvénykönyvet módosítaná, hogy ne csak az ellopott tárgyak kárértékét vegyék figyelembe vádemelés esetén, hanem a teljes okozott kárt is. Emellett szigorítaná a Btk-ban a büntetési tételeket is. A szakmai szabályozást szintén megváltoztatná az MDF-es politikus: megtiltaná, hogy a felvásárlók tört vagy olvasztott formában lévő, felismerhetetlen eredetű fémet vegyenek át – ahogy a tanácskozás egyik résztvevője fogalmazott, fel lehetne tenni a fémet behozónak azt a kérdést, hogy azt a mázsa rezet hol olvasztották, csak nem a tűzhelyen?
Meg kell nézni, mit vesznek át
A Herényi-féle törvényjavaslat – amelyet a politikus ígérete szerint szeptemberben nyújtanak be a parlamentnek – azt is előírná, hogy a fémfelvásárlókhoz csak erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező, előzetes kauciót megfizető színesfémbegyűjtők adhassák le a hulladékot. A felvásárlóknak szintén kauciót kellene letenniük. Emellett előírnák nekik, hogy olyan szakembereket foglalkoztassanak, akik felismerik a speciális, gyanús eredetű fémeket. Ezenkívül mindenkit, aki fémet ad le, személyi igazolvánnyal azonosítani kellene, és ezt az adatbázist visszakereshetővé kellene tenni.
"Nem igaz, hogy egy közlekedési jelzőtáblát vagy egy szobrot, ha meg is rongálták, nem lehet felismerni" – érvelt a politikus, de az Elmü-Émász szakembere, Molnár József is azt mondta: vannak kábelek, amelyeket csak áramszolgáltató és vasút használ, ezeknek gyanúsnak kellene lenniük a felvásárlóknak. A törvényjavaslat kiterjed arra is, hogy a felvásárolt fémet regisztrálni kelljen, eredetigazolást kiadni róla, és a kereskedőnek az átvételtől számított tíz napig semmit nem lehetne beolvasztani.
A legális cégeket sújtanák
A probléma megoldása nem ilyen egyszerű – figyelmeztetett Horváth Ferenc, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete vas- és fémhulladék szakosztályának elnöke. A szakértő kérdésünkre elmondta: a szigorításokra valóban szükség van, de azok egy része csak a legálisan működő hulladékfelvásárlók dolgát nehezítené, miközben az illegálisan tevékenykedők munkáját nem befolyásolná. Ilyennek nevezte a tíznapos türelmi időre vonatkozó ötletet, vagy azt a szerinte életszerűtlen elképzelést, hogy a fémhulladékok felvásárlása állami monopólium legyen.
A szakma egyetért azzal, hogy ne lehessen olvasztott, felismerhetetlen eredetű fémet átvenni, és azzal is, hogy a fémet leadókat azonosítani kelljen. Szeretnék emellett elérni, hogy a hulladékkereskedőknek fix telephelyen kelljen működniük, és megszűnjön az, hogy teherautók platóját is kinevezhetik hulladékgyűjtő telephelynek. A szigorításoknak meglehet az a veszélyük is, hogy a fémtolvajlások folytatódnak, csak a nyitott határok miatt külföldi felvásárlókhoz kerülnek, figyelmeztettek a hulladékkereskedők.
A minisztérium hallgat
A tanácskozáson a rendőrség, a fémtolvajlásokkal leginkább károsult cégek és szövetségek, valamint a hulladékkereskedéssel foglalkozó szakma vett részt. Noha elsősorban azzal foglalkoztak a felszólalók, hogy milyen jogszabályokat és hogyan kellene módosítani, az ágazatot szabályozó gazdasági és közlekedési tárca nem képviseltette magát az eseményen.
"Ez szinte hihetetlen, hogy ennyire tesznek erre az évi 6-7 milliárd forintos kárt okozó problémára" – mondta a tanácskozás egyik résztvevője. Szavait megerősíti, hogy a GKM-től két nap alatt sem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogyan értékelik a színesfém-felvásárlások jelenlegi szabályozását, és nem látják-e indokoltnak a mostani jogszabályok módosítását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
