Lopnak a fővárosban, lopnak vidéken

2007.09.03. 17:07
Eltűnt aknafedelek, ellopott rézvezetékek, megcsonkított szobrok, tönkretett vasúti jelzőberendezések, feldarabolt sínek – a színesfémtolvajok évente több százmillió forintos kárt okoznak. A színesfémek folyamatosan drágulnak, így egyre jobb üzlet ezek értékesítése. A törvény hiába egyre szigorúbb, színesfémes bandák még nem buktak le. A felvásárlás megszüntetése sem oldaná meg a problémát, csak a szabályosan működő piaci szereplőket nyírná ki.

Potenciális gyilkosok, rablók... eltulajdonítanak mindent, ami bronzból, vörös- vagy sárgarézből, alumíniumból készült – nem most, hanem lassan tíz éve, a parlament 1997. november 11-ei ülésnapján mondta ezt Zsigmond Attila MDNP-s képviselő. A helyzet nagyjából egy évtized alatt semmit nem változott. Erre utal, hogy Herényi Károly idén február 13-án, napirend előtt arról beszélt: "virágzik a színesfém-orgazdálkodás, lopnak a fővárosban, lopnak vidéken... lopják a rézkábeleket, a szeszfőzdék üstjét, a vasúti síneket, az alumínium tetőszerkezeteket, az ereszcsatornákat, a transzformátorokat az áramszolgáltató telepekről".

Három életnagyságú bronzszobor tűnt el idén a Gellért-hegyről

Állami monopólium?

A politikus idén júliusban már azt mondta, újra állami kézbe kellene adni színesfém-felvásárlást, ugyanis ez lehet az egyetlen módja annak, hogy ezen a területen rend legyen. A még radikálisabb vélemények szerint egyszerűen meg kellene szüntetni a színesfémhulladékok felvásárlását, mert csak így lehetne garantálni, hogy a színesfémtolvajok és a lopott holmit megvásárló, általában nem legálisan működő bűnbandák tevékenységét meg lehessen szüntetni.

Valóban szigorúbb szabályozások kellenek, ezek az ötletek azonban elfogadhatatlanok és megvalósíthatatlanok, vélekedik Horváth Ferenc, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete vas- és fémhulladék szakosztályának elnöke. "Nem tudom, mennyire működne jobban, nem hiszem, hogy ezzel meg lehetne szüntetni a problémát, különösen a nyitott határok esetében" – mondja a szakértő.

Szigorúbb szabályok kellenek

A szakma szerint szükség van a szigorúbb szabályozásokra, de a rendszernek piaci alapon kell működnie. Azt viszont érthetetlennek nevezik, hogy liberalizálták idén a hulladékkereskedelmet, ami korábban szigorúbb engedélyezéshez volt kötve. Így most komoly szakhatósági engedélyek nélkül bárki vásárolhat fémhulladékot, ráadásul nem is kell nyilvántartania, mikor, miből mennyit vásárolt és értékesített.

A szakmai szervezet a korábbi, szigorúbb szabályozás visszaállítását javasolja. Emellett Horváth Ferenc szerint kötelezővé kellene tenni, hogy akitől fémet vesznek át, az azonosítsa magát személyi igazolvánnyal, továbbá kötelező legyen nyilvántartani, kitől milyen árut vettek át. A szakértő elismeri, hogy ezen a ponton felmerülnek adatvédelmi aggályok, de komoly társadalmi károkat előz meg. Másrészt esélyt lát arra is, hogy a hazai szabályok szigorítása miatt a színesfémtolvajok külföldre viszik a zsákmányt.

Egy darabokban megkerült Kodály emlékmű

A fémhulladék felvásárlását azért sem szabadna megszüntetni a szakmai szervezet szerint, mert ennek komoly gazdasági jelentősége van. Évente 1,5 millió tonnányi vas- és színesfémhulladék keletkezik, ebből 200 ezer tonna körül van a színesfém mennyisége. A legális felvásárlási rendszerbe ebből tavaly 115-120 ezer tonna közötti mennyiség jutott vissza. Fontos gazdasági, ipari és környezeti érdek ennyi újrahasznosítható áru megfelelően szabályozott hasznosítása, mondja a szakember.

Talán buktak már le

A szigorúbb szabályozás mellett Horváth Ferenc a rendőrség hatékonyabb fellépését is fontosnak tartaná. "A világon mindenhol van színesfémlopás, de Nyugaton eredményesebben járnak el a bűnüldözők" – fogalmaz, hozzátéve: a vasúti őrséget is erősíteni kellene, néha ugyanis a fémekkel megrakott vagonokat is megdézsmálják. A problémát komplexen lehetne megoldani, ehhez a színesfémtolvajlás okait is meg kellene szüntetni. Ez megélhetési bűnözés, aminek a kiváltó okát, a szegénységet kellene felszámolni, mondta a szakértő.

Arra a kérdésre, volt-e már olyan hálózat – tolvajok és felvásárlók –, amelyet lebuktatott a rendőrség, Horváth Ferenc azt mondta, állítólag volt rá példa, de ő is csak hallott ilyen esetekről. Elsimerte ugyan, hogy a felvásárlók gyakran cinkosai az elkövetőknek, de megjegyezte: a tolvajok egyre több energiát fordítanak arra, hogy az ellopott dolgokat, például KRESZ-táblákat olyan apróra darabolják, hogy azt a színesfémesek se ismerhessék fel.

A minisztérium hallgat

Szerettük volna megtudni a hulladékkereskedelem szabályozásáért felelős gazdasági és közlekedési tárca álláspontját is. A sajtóosztályról azonban egész napos várakozásunk ellenére nem kaptunk választ arra, hogy tervezik-e a hatályos szabályozás megváltoztatását, vagy milyen egyéb lépésekre készülnek a színesfémtolvajlások visszaszorítására. Az Országos Rendőr-főkapitányságon viszont kedden reggel munkaértekezletet tartanak az elmúlt időszakban megszaporodott színesfémlopásokról, és a tolvajok elleni eredményesebb fellépésről.