Judit
-2 °C
8 °C

Irányelv a színlelt szerződésekről

2005.12.21. 08:15
Az alá- és fölérendeltségi viszony, a munkavégzés helyének, idejének, valamint a munkakör meghatározása és az utasítási jog gyakorlása - többek között ezek lesznek a szempontjai a munkaügyi felügyelőknek, amelyek alapján felülvizsgálnak egy szerződést. A színlelt kontraktusok leleplezéséhez készült irányelvet várhatóan csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Most már biztos, hogy nem lesz külön szakmaspecifikus szabályozása a szerződések minősítésének. A színlelt kontraktusok lebuktatásához ugyanis egységes irányelvet dolgozott ki a pénzügyi és a munkaügyi tárca. A Világgazdaság birtokába került szakanyagot - a lap értesülései szerint - csütörtökön hozzák nyilvánosságra. E szerint az egyes adónemek - köztük az ekho - választásának lehetősége csak következmény, ugyanis az egyes minősítő jegyek (például utasítási jog, a munkaidő beosztása, a munkakörönként történő feladatmeghatározás) még nem befolyásolják az adózási formákat. Sokkal inkább a jogviszony, illetve az azt alátámasztó megállapodás tartalma dönti el, milyen adózási szabályokat kell alkalmazni.

A végzett tevékenységtől függően ugyan, de az ekho munkaviszony, megbízási és vállalkozási jogviszonyban is választható. Az irányelvek meghatározzák, hogy elsősorban mi alapján vizsgálódnak majd a munkaügyi felügyelők. A felek közötti alá- és fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege, a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató utasítási joga, a személyes munkavégzés megvalósulása - ezek lesznek az elsődleges szempontok a szerződések átminősítéséhez.

Precedens ítéletek

A szakanyagból kiderül, hogy a bírósági esetek tükrében a munkakörnek például különösen fontos jelentősége van a jogviszony minősítésekor. Amikor a munkaadónál az úgynevezett kettős jogviszonyban történő foglalkoztatás valósul meg - a megbízási szerződés keretében is ugyanazon feladat ellátására foglalkoztatják a dolgozót, mint amely a munkaviszonya szerinti munkakörbe tartozik -, akkor azt mindenképp leplezett szerződésnek tekintik a felügyelők. Ha kiderül, hogy a vállalkozóként dolgozó nagyban függ a munkaadó belső szervezeti rendjétől, azt a munkaügyi kapcsolatot szintén átminősítik a felügyelők.

A bírósági gyakorlatból is kiderül, hogy egy-egy szempont alapján még nem lehet munkaviszonynak nyilvánítani egy vállalkozói vagy megbízási szerződést. Heti egy-két alkalommal, havi 10-20 órában, fix összegért végzett díjazásért megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelőkre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság döntése például kimondta, hogy az alá- és fölérendeltség hiánya miatt nem színlelt a meglévő kontraktus. A munkaügyi felügyelők egy-egy szerződés felülbírálatakor a másodlagos minősítő jegyeket is vizsgálják majd. Ilyen lehet az irányítási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, az elvégzett munka díjazása, a munkaadó eszközeinek, erőforrásainak felhasználása, az írásbeliség és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ez utóbbira példa a Legfelsőbb Bíróság döntése, miszerint munkaszerződésnek minősítettek egy olyan vállalkozói kontraktust, ahol a jelentős mennyiségű fakitermelésre vállalkozó alperes főnöke a felperest kiszállította a fakitermelés helyszínére, motorfűrészt, védőfelszerelést adott neki, a vállalkozó pedig elfogadta azokat.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!