Ki fog égni a szerencsi erőmű miatt?

Kezd elmérgesedni a harc a szerencsi szalmaerőmű megépítését tervező BHD Hőerőmű Kft. és a tokaj-hegyaljai borászok között. A Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó – egy időben a párt vállalkozói tagozatának vezetője – érdekeltségébe tartozó cég kedden közleményt adott ki, amelyben hazugnak nevezte a létesítmény ellen tiltakozó borászokat.

"Légből kapott adatok alapján indítottak aláírásgyűjtést a szerencsi szalmatüzelésű erőmű ellen borászati egyesületek. Az önjelölt szakértők tiltakozása megtévesztő, félrevezeti a közvéleményt" – olvasható a Hazugságokkal kampányolnak a tokaji borászok című szövegben. A társaság szerint nem igazak a borászoknak azok az állításai, hogy az erőmű megépítése veszélyezteti a tokaji borvidék világörökségi státusát, hogy az ezzel járó kamionforgalom elviselhetetlen terhet ró a környezetre, és az sem, hogy az erőmű miatt visszaesik a borturizmus.

Botos Győző, a BHD szerencsi projektmenedzsere még közlemény megjelenése előtt az Index kérdésére azt mondta: az engedélyek kiadását megelőző egyeztetéseken nem merültek fel olyan igények és kifogások, amelyeket a borászok az elmúlt hetekben megfogalmaztak. Konkrét személyek vagy szervezetek megnevezése nélkül azt állította: a borászok partnerek voltak, még az a kérdés is felmerült, hogy az erőműben nem lehetne-e elégetni az évi 6000 tonnányi szőlővenyigét.

Tokajjal nem egyeztettek

A projektmenedzser azt elismerte, hogy a társaság nem egyeztetett a tokaji önkormányzattal. Mint fogalmazott, a környezetvédelmi hatóságtól kapott listán lévő, az erőmű védőtávolságán belül lévő 13 önkormányzattal tárgyaltak, ám ezek között valóban nem volt ott Tokaj. Megjegyezte, hogy az engedélyezési eljárás nem titokban zajlott, így bármelyik egyeztetésen részt vehetett volna bárki, aki ellenzi a beruházást.

Arra a kérdésünkre, miért Szerencsen épül szalmatüzelésű erőmű, ahová 60-80 kilométerről kell az évi 265 ezer tonnányi tüzelőanyagot szállítani, és miért nem az Alföldön, azt a kitérő választ adta, hogy ez lesz az első ilyen beruházásuk, de tervezik, hogy ott is építkeznek a későbbiekben. Hozzátette, hogy az erőmű nemcsak szalmát, hanem parlagfüvet is elégethet, aminek köszönhetően létrejöhet az első parlagfűmentes térség az országban. Botos szerint a szalma szállítása sem okoz komoly környezeti károkat, a cég közleményében lévő számokkal megegyezően azt mondta, az erőmű miatt óránként kevesebb, mint egy kamion fog érkezni Tokaj felől.

Az erőmű közvetlenül 133, közvetve – az agráriumban – több tízezer embernek ad jobb megélhetést, érvel a BHD, amely évi 3 milliárd forintos többletjövedelmet ígér ezeknek az embereknek. Botos Győző emlékeztetett arra, hogy csak Dániában 12 ilyen létesítményt működik, és a biomassza-erőmű építése az uniós elvárásoknak is megfelel. A cég a környezeti hatástanulmányra hivatkozva azt állítja, az erőmű működése nem befolyásolja Hegyalja mikroklímáját, ahogyan a szerencsi cukorgyáré vagy a mádi kaolin- és zeolit-feldolgozóüzemé sem befolyásolta.

Össztűz alatt az UNESCO

A társaság azt is kiemeli: a Tokaji borvidék világörökségi kezelési terve támogatandónak tekinti az energiaellátás helyi, környezetbarát megoldását, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének javítását, szerintük a szerencsi erőmű ennek egyik példája lesz. Megjegyzik, hogy az erőmű építészeti terveit a világörökségi tervtanács véleményének figyelembe vételével készítették el, egyebek mellett ennek hatására került távolabb az erőmű a 37-es úttól, és ennek hatására süllyesztették le a kazánházakat 6,5 méteres mélységbe. A BHD szerint a beruházásról az UNESCO tájékoztatást kapott, az ellen kifogást nem emelt.

A tokajiak viszont még mindig a világörökségről döntő párizsi szervezetben bíznak. A múlt héten elküldött levelüktől azt várják, hogy az UNESCO részletesen megvizsgálja a beruházást, az ugyanis szerintük veszélyezteti a világörökségi védettségű borvidék arculatát. A világörökségi cím visszavonása elég erős érv lehet, hogy ne épüljön meg az erőmű, mondja Mészáros László, a Tokaj Renaissance Egyesület elnöke.

A borász egyébként a BHD szavait vonja kétségbe, bár nem hazugozza le a céget. Arról, hogy lett volna egyeztetés a borászokkal, azt mondja: talán a hegyközséggel volt valamilyen kapcsolatban a BHD – Marcinkó Ferenc, a hegyközségi tanács elnöke azonban nem tud erről –, ám konkrétumokról biztosan nem volt szó. Mészáros szerint éppen a BHD próbálta maga mellé állítani a borászokat azzal, hogy elképzelhetőnek nevezte: a venyigét el tudnák égetni.

Se venyige, se energiafű

Ez azonban végül csak ígérgetésnek bizonyult, a környezeti hatástanulmányban sincs szó venyigéről, csak gabonaszalmáról – ez lehet a tüzelőanyag 80 százaléka –, továbbá napraforgószárról, kukoricaszárról és rozsszalmáról; ez utóbbiak 20 százalékkal szerepelnek, tehát a hatástanulmányban a BHD által emlegetett energiafű sem szerepel. Azt már Marcinkó Ferenc teszi hozzá, hogy a venyigeégetés miatt számos cég megkereste őket, ám a számítások azt hozták ki, többe kerülne a venyige összegyűjtése, bebálázása és elszállítása, mint amennyi bevételt hozna.

Mészáros László szerint nem a szalmatüzelésű erőművel van problémájuk, hanem azzal, hogy ezt olyan helyen építenék meg, ahol nincs hozzá tüzelőanyag. Ha szalmát akarunk égetni, miért nem ott akarjuk, ahol van is szalma? – kérdezi. Marcinkó szerint különösen az aggályos, hogy nemcsak az alföldi agrárvidékekről, hanem Szlovákiából is hoznának szalmát, vagyis a kamionok végigdübörögnének az egész borvidéken.

Kamionvidék

Szerintük a szalma szállításának – 265 ezer tonnával és 12 tonnás kamionokkal számolva évi 20 ezer tonnányi – kamionforgalma lerombolná az erőmű jelentette kedvező környezeti hatásokat. A térségnek a 37-es és 38-as utakon a román és a bolgár uniós csatlakozás után már így is megnövekedett, napi ezres nagyságrendű kamionforgalommal kell megküzdenie.

Mészáros László azt is cáfolta, hogy előzetesen bárki elmondhatta a véleményét. "Nem kaptunk meghívót az egyeztetésekre, márciusban egy újságcikkből értesültünk először erről" – fogalmaz. Ráadásul azt hallották, volt meghallgatás, amelyre nem mindenkit engedtek be. Amikor tudomást szereztünk a tervekről, akkortól folyamatos volt a tiltakozás – reagált Mészáros a projektmenedzser szavaira.

A minisztérium hallgat

A borászok aláírásokat is gyűjtöttek a beruházás ellen, szeretnék Fodor Gábor környezetvédelmi minisztert is bevonni az ügybe. Erre azonban a zöldtárca sajtóosztályáról kapott válasz fényében kevés esélyük lesz. A minisztérium szerint ugyanis "a szerencsi szalmatüzelésű biomassza-erőmű kérdése nem környezetvédelmi kérdés. Az ipari és turisztikai szempontokat figyelembe véve az erőmű megépítéséről vagy meg nem építéséről az ott élőknek kell dönteniük". A minisztérium szerint környezetvédelmi szempontból a tervezett létesítmény "korszerű, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, a kibocsátott káros anyagot minimális szinten tartó erőműnek számít".

Hogy megépül-e, az azonban még mindig bizonytalan. Arra a kérdésünkre, hogy novemberben elkezdik-e az építkezést, Botos Győző azt mondta: "nem tudom ezt teljes bizonyossággal mondani, de a szándékaink komolyak". Mészáros László pedig azt, hogy a tiltakozók újabb eljárás elindításában reménykednek. Marcinkó Ferenc szerint is az az elsődleges céljuk, hogy megakadályozzák az erőmű megépítését, de ha ez nem sikerül, legalább azt kell elérni, hogy a forgalomnövekedés miatt megépüljön a korábban tervezett, majd elvetett – a hegyaljai településeket elkerülő – 39-es főút, valamint ahol lehet, négysávúsítsák a 37-es és 38-as főutakat.