Az Állami Autópálya Rt.-nél azt közölték, hogy a társaság forgalomeltereléssel végez rajtaütésszerű ellenőrzéseket. A kamerás felügyeleti rendszerből kapott adatok alapján ugyanakkor máig egyetlen fizetési felszólítást sem adtak postára.
Technikai akadályok és alkotmányos aggályok
Mint a Nemzeti Autópálya Rt. egyik illetékesétől a lap megtudta: a kamerák felvételeinek feldolgozása valóban az Állami Autópálya Rt. feladata volna. A felvételek január óta készülnek, és a matrica nélkül közlekedő járműveket is azonosítják. A bliccelők nagy száma miatt azonban a csekkek kitöltését automatizálni kellene, az ehhez szükséges rendszer viszont máig nincs készen. További akadály az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása, amely szerint az adatvédelmi törvénybe ütközik a járművezetők személyes adatainak - nevének, címének - kiadása az autópálya-társaság számára. Ezért - a jogosulatlan adatkezelés vádját elkerülendő - az Állami Autópálya Rt. a mai napig egyetlen autós adatát sem kérte ki a Belügyminisztériumtól.
Visszamenőleg nem büntetnek
Az Állami Autópálya Rt. egyik, neve elhallgatását kérő, illetékese ugyanakkor azt ígéri: a díjat nem fizető autósokról gyűjtött adatokat visszamenőlegesen nem fogják felhasználni. Vagyis attól senkinek sem kell majd tartania, hogy a törvény módosítása után tömegével kapja a fizetési felszólításokat. A bliccelők aránya egyébként a díjfizetéses autópályákon a kapuk elbontása óta öt-nyolc százalék között mozog, ami évente 500-800 millió forintos bevételkiesést jelent az államnak. Ez az arány az év első hónapjaiban nőtt, majd ismét csökkent.