Míg a lengyelek harmada, a csehek és a szlovákok negyede volt egy évvel ezelõtt elégedett az ország helyzetével, és érez így ma is, addig a magyarok körében az elégedettséget érzõk aránya elhanyagolható. Az ország gazdasági helyzetét rossznak érzékelõk aránya is csak Magyarországon nõtt erõsen - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttmûködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeibõl.
A négy közép-európai ország gazdasági helyzetérõl alkotott véleményeket bemutató ábrán jól látható, hogy a magyarországi helyzet élesen eltér a többitõl, s ebben nem is volt változás az elõzõ évhez képest. Míg a lengyelek harmada, a csehek és a szlovákok negyede volt egy évvel ezelõtt elégedett az ország helyzetével, és érez így ma is, addig a magyarok körében az elégedettséget érzõk aránya elhanyagolható. Ezzel szemben a magyarok közül minden ötödik érzi az ország helyzetét "nagyon rossz"-nak (egy évvel ezelõtt csak minden hatodik-hetedik), a többi országban ez a vélemény alig létezik. Az ország gazdasági helyzetét rossznak érzékelõk aránya is csak Magyarországon nõtt erõsen. Ennek ellentéte a lengyelországi helyzet, ahol csökkent az elégedetlenek aránya és összességében a négy ország közül itt a legalacsonyabb az ország gazdasági helyzetét rossznak értékelõk aránya.
Az ország jövõjének megítélésében kevésbé rí ki Magyarország a visegrádi országok közül. Mind a négy országban csökkent az optimisták aránya, de továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak, a magyaroknál sokkal optimistább szlovákok közelítenek hozzánk, s a csehek között az optimizmus ugyanolyan ritka, mint hazánkban.
Sokkal nagyobb az eltérés a helyzet változatlanságát, illetve romlását várók arányának alakulásában. Míg a lengyeleknél ebben alig van változás, addig a magyaroknál kisebb, a cseheknél, s különösen a szlovákoknál nagymértékben nõ a gazdasági helyzet romlásától félõk aránya a változatlanságban reménykedõk rovására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
