Tovább csúszhat lefelé az ország

2008.06.03. 08:49
Kelet-Közép-Európa országai sokkal vonzóbbak a német beruházók számára, mint a nagy feltörekvő országok – derül ki a Prognos elemzéséből. A svájci kutatóintézetnek a Handelsblatt felkérésére készített globalizációs jelentése 34 gazdasági és társadalmi mutató (köztük „kemény” makroadatok és szubjektív felmérési eredmények) alapján vizsgálja a világ száz országának vonzerejét. Az eredmények a Prognos szakértői szerint elsősorban a német kis- és közepes vállalkozások számára sokatmondók, hiszen – míg a nagy multik gyakorlatilag mindenütt jelen vannak – nekik jól meg kell fontolniuk, melyik országban lépnek piacra.

Magyarország 5,40 pontos eredményével a lista 33. helyén áll, valamelyest lemaradva Csehország és Szlovákia mögött, ugyanakkor megelőzve Lengyelországot, vagy pláne Romániát. Az összesített eredmény azonban nagy különbségeket takar az egyes területeken. Míg a jelenlegi helyzet alapján viszonylag jól áll hazánk, a jövőbeni kilátások Romániát kivéve minden új EU-tagállamban kedvezőbbek, mint nálunk. Ennek az adatnak a drámaiságát azonban tompítja, hogy az összesített rangsor élmezőnyében helyet foglaló Egyesült Államok és Franciaország is a sereghajtók közé tartozik a jövőbe tekintő listán. A térség legtöbb államához hasonlóan egyébként Magyarország is jobb terep a német export számára, mint a működőtőke-beruházásoknak.

Sokat elárul a globális versenyhelyzetről az, hogy a 25 legvonzóbb célország között 17 EU-tagállamot találunk. Különösen feltűnő a szédítő iramban fejlődő Kína, India és más feltörekvő országok viszonylag rossz helyezése. Kína a 38. helyen áll, a többi BRIC ország (India, Oroszország és Brazília) pedig a százas mezőny alsó felében foglal helyet. Kína esetében a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások, a bürokratikus terhek, valamint a tulajdonjogok bizonytalansága riasztja el elsősorban a beruházókat, míg Brazíliában az infrastruktúra, a korrupció és a vámok magas szintje jelent problémát. Ugyanakkor tény, hogy folyamatosan felértékelődnek a BRIC országok. A jövőbeni kilátások szempontjából Kína a világ 4., India a 10. legvonzóbb üzleti célpontja – összegzi a Prognos. (Oroszország és Brazília ezen a téren is le van maradva.)

A Magyarországon tevékenykedő német cégek helyzetét nagyban rontja a bonyolult, túlzott adminisztrációval párosuló adórendszer – mondta lapunknak Vahl Tamás, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke. Mint hozzátette, ez óriási erőforrásokat köt le, nem egy esetben külön embert kell foglalkoztatniuk a cégeknek a papírmunka elvégzésére. Az adókat egyébként nem tartják különösebben magasnak, ám úgy vélik, a leendő adóreformnak – elsősorban az adóelkerülés visszaszorítása érdekében – jelentős egyszerűsítésekkel kell járnia.

Nagyfokú értetlenséggel szemlélik a német tulajdonú vállalkozások, hogy – bár a jogi környezet megfelelő – olykor a végrehajtó hatóság másképp értelmezi a szabályokat, mint az adott cég. Ez a versenyben okozhat jelentős hátrányokat. Ugyancsak hátrányosan érinti őket, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt nem tudnak tervezni.

A kamara nemrégiben készített konjunktúrafelmérése szerint tagvállalatai a korábbi éveknél borúlátóbban ítélik meg a rövid távú konjunkturális kilátásaikat Magyarországon. Több mint felük (57 százalék) vélte úgy, hogy az ország gazdasági helyzete rossz, ám a saját üzleti eredményeiket kielégítőnek ítélték. Az is kitűnik a válaszokból, hogy egyre több cég szembesül a szakemberhiánnyal, minden második vállalat azt állította, hogy ez gazdasági hátrányokat okoz számára.

A befektetői-üzleti környezet még mindig pozitív az Audi Hungaria Motor Kft. számára, ám Magyarország már több szempontból is elvesztette versenyelőnyét a régióban – jelentette ki Lőre Péter, a győri társaság PR-igazgatója. Az Audi AG ugyanis öt kritériumot vizsgál a kelet-közép-európai országokban, és ezek közül háromban már lemaradt a magyar gazdaság.

Az Audi tapasztalatai szerint hazánk még jól szerepel a közúti, vasúti és légi kapcsolatokban (a Győr melletti Pér repterének felújításához az Audi is jelentősen hozzájárult). Másrészt megfelelő a pénzügyi és az ipari szolgáltatói környezet is. Lőre Péter idesorolta a hatékony logisztikai vállalatokat, a hulladékgazdálkodást, valamint a több mint ötezer fős vállalat üzemeltető és karbantartó szolgáltatást nyújtó partnereit.

Magyarország azonban komoly versenyhátrányba került a szolidaritási adóval megfejelt társasági nyereségadó és a helyi adók tekintetében. Emellett az Audi elégedetlen a szakképzéssel, valamint a munkabérek járulékterheivel is. Ez utóbbi miatt döntött úgy a Leoni konszern tavaly szeptemberben, hogy a Wroclaw közelében lévő gyárába telepíti át egri leányvállalata munkaerő-igényes termelését, mivel a munkabérek járulékos terhei miatt nálunk 20 százalékkal magasabb a termelési költség.

Így az elmúlt évet még 650 fővel zárt Leoni Hungária Kft. augusztusig kiüríti három, Egerben bérelt üzemcsarnokát, ahol egyebek között az Audi szupersportautója, az R8-as, valamint a Lamborghini Murciélago és Gallardo modellek kábelhálózata készült. Az autóipar beszállítói piacán fokozódó árverseny, valamint a magyarországi előállítás drágulása miatt határoztak úgy, hogy olyan környezetbe viszik a gyártást, ahol a cégcsoport versenyképessége biztosítható.

Pedig másfél éve még egy öszszesen 2,1 millió eurós beruházást hajtott végre az anyacég Egerben. Minden egyes R8-as modellbe öszszesen négy kilométernyi vezetéket építenek be, s a fenti beruházási összeg jó részét a késztermékek automata mérőpadjára, valamint a félautomata szerelő-, illetve ultrahangos hegesztőberendezésre fordították. Az új termék gyártása miatt ugyanakkor szükségessé vált, hogy az akkor 720 fős társaság további 120 külső munkást béreljen.