Kedvezőbb feltételek
A tavalyinál lényegesen kedvezőbb külső feltételek nyomán és belső szerkezet mellett a magyar gazdaság idei növekedése megközelítheti a négy százalékot. A 2001-2003 között a növekedés legfontosabb forrását jelentő fogyasztás bővülési üteme idén lassul, de a vártnál kisebb mértékben. A háztartások fogyasztási kiadásai három százalék felett, a teljes végső fogyasztás 2,5-3 százalékkal emelkedhet. A beruházások GDP-n belüli szerepe ugyanakkor nőtt, s bár a dinamika valószínűleg mérséklődni fog - részben a feldolgozóipari beruházások növekedésének lassulása miatt -, az éves ütem így is tíz százalék fölött lehet.
A lassabb fogyasztásbővülés ugyan az importkereslet enyhülését vonja maga után, ám a magas beruházási dinamika, a felfutó kivitel és a tavalyinál várhatóan nagyobb mértékű készletfelhalmozás importvonzata miatt a nettó export pozíció javulása nem fog jelentősen hozzájárulni a GDP növekedéséhez. A nyugat-európai konjunktúra lanyhulása miatt várhatóan lassul az ipari termelés növekedési üteme, az év egészében 7,5-8 százalék valószínű, az építőipar 6 százalék körüli bővülése mellett.
Nem vár javulást
A munkanélküliség a GDP négy százalék körüli növekedése ellenére is emelkedett, éves átlagban hat százalék körüli rátára számít a GKM. Nemzetgazdasági szinten a nettó reálkeresetek kismértékben csökkenhetnek, elsősorban a közszféra esetében prognosztizált két-három százalékos bruttó nominális bérnövekedés miatt, a versenyszektorban ugyanis 9,5 százalék körüli tempót vár a tárca.
A folyó fizetési mérlegben a minisztérium nem vár érdemi javulást, a GDP-hez viszonyított hiány a tavalyi kilenc százalékos szint közelében maradhat. A közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene 3-3,5 milliárd euró lehet, a magyar cégek tőkeexportja ugyanakkor a tavalyi töredékére esett. Jövőre a GKM - néhány hazai nagyvállalat regionális terjeszkedési terveinek ismeretében- újra tetemes működőtőke-kivitelre számít.
Az államháztartási hiány tekintetében a GKM a Pénzügyminisztérium számaira hivatkozik: ezek szerint eredményszemléletben az éves deficit a GDP 5-5,3 százaléka között alakul úgy, hogy az év utolsó két hónapjában már nem nő a hiány. Az infláció az év végére hat százalék alá csökkenhet, az éves átlagos pénzromlási ütem 6,8 százalék lehet.