Elvehetik a világörökséget Tokajtól

2007.09.05. 11:03
Aláírásgyűjtést kezdeményeztek és levélben kértek segítséget az UNESCO-tól a tokajiak a világörökségi védettségű tokaj-hegyaljai borvidék védelme érdekében. A területen napi ezer kamion forgalma teszi elviselhetetlenné az életet, és három erőmű rémével is meg kell küzdeniük. Kettő megépítése ellen, úgy tűnik, sikeresen küzdöttek, ám az MSZP-közeli vállalkozó, Hujber Ottó szalmaerőműve már novemberben épülni kezdhet, bár a környéken nincs is szalma. A tokajiak az UNESCO-nak írt levél mellett aláírást is gyűjtenek a beruházás ellen.

Három erőmű tervéből kettő ellen már sikeresen védekeztek a hegyaljaiak, a harmadik azonban kifoghat rajtuk. Hiába sikerült megakadályozni – legalábbis ideiglenesen, és nagyrészt a szlovákiai város civiljeinek köszönhetően – a felvidéki Trebisovon (Tőketerebesen) tervezett szén- és a magyar oldalon, a Zempléni-hegységben lévő Aranyos-völgybe álmodott vízi erőművet, a szerencsi szalmatüzelésű erőmű ellen eddig hiába tiltakoztak a világörökségi területen a világ legismertebb magyar termékét, a tokaji bort készítő borászok.

Pontosabban ők még remélik, hogy nem hiába, bár az idő nagyon sürgeti őket: az erőmű építését tervező Hujber Ottó, a szocialista párt vállalkozói tagozatának egykori elnöke érdekeltségébe tartozó BHD Hőerőmű Kft. ugyanis már jogerős építési engedéllyel és egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik, így novemberben akár meg is kezdheti az építkezést Szerencsen. A tokajiak azonban még nem adták fel a küzdelmet. Levelet írtak a világörökségi minősítéseket kezelő, párizsi székhelyű UNESCO-nak, emellett aláírást gyűjtenek a beruházás ellen, és jogászok azt is vizsgálják, hogyan lehetne jogi úton megakadályozni az erőmű építésének elkezdését.

A hivatalok szerint minden rendben

Azt, hogy megkésve reagáltak az eseményekre, Mészáros László, a Tokaj Renaissance Egyesület elnöke azzal magyarázza, hogy az egyesület csak idén májusban kérelmezte, hogy a tokajiakat képviselve az eljárásban ügyféli jogállása legyen. Erre az engedélyező hatóságoktól három hónappal később, augusztus 23-án kaptak választ, amiben arról tájékoztatták őket, hogy a beruházók mindennek megfeleltek, így a határozatot jogerőre emelték.

Kamioninvázió - klikk
                        a képre!
Még jönne húszezer - klikk a képre!

A tokajiak – a tiltakozáshoz csatlakozott a Tokaji Bormívelők Egyesülete és a Tokaji Borút Egyesület is – ekkor írták meg levelüket Párizsba. Erről Mészáros László azt mondja: volt már arra példa, hogy egy világörökségi védettségű területen azért nem valósult meg egy beruházás, veszélyeztette volna a világörökségi besorolást. Példaként említi, hogy Drezdában egy hidat nem építettek meg azért, mert nem illett a védett területbe.

Veszélyezteti a hagyományokat

Márpedig a borászok szerint a szalmaerőmű nem illene a borvidékre. Érveiket hosszasan sorolja Mészáros László. Egy ilyen erőmű megvalósulása veszélyezteti a minőségi szőlő- és borkészítés hagyományos környezetét, presztízsét, s ezzel együtt a tokaji és magyar borok általános megítélését. Az erőmű épülete 35 méter magas lenne, Mészáros szerint egy ekkora ipari létesítmény a világörökségi területen – igaz, annak nem a központi részén, az úgynevezett magövezetben, hanem csak a pufferzónában, de mégis – elfogadhatatlan (a térséget korábban egy másik káros hatás is érte, amikor a borvidék központjában hulladéktárolót létesítettek).

A térségben ráadásul nincs is szalma, azt nyolcvan kilométeres körzetből szállítanák Szerencsre, ami évi húszezer kamionnyi pluszforgalmat jelentene a balti, szlovák, lengyel, román és bolgár tranzitforgalom miatt már így is fulladozó, naponta ezernyi kamionnal terhelt térségnek. A tokajiak szerint az erőmű jelentős légszennyezést okozna, megépítéséhez tudomásuk szerint a Szerencs előtt megkeresett Miskolc azért is nem járult hozzá, mert a város levegőjében már most is magas egyebek mellett a nitrogén-dioxid koncentrációja.

Erőmű bárhol lehet, aszú csak a Hegyalján

A tokajiak attól is félnek, hogy a szerencsi objektum negatív hatással lesz az egész tokaji borvidék turizmusára, borászatára, hiszen az erőműnek a térségi mikroklímára gyakorolt hatását sem ismerik. Ráadásul miközben szőlészetből és borászatból a térségben több ezren élnek, egy hasonló nagyságú, ötven megawattos erőmű üzemeltetését Nyugat-Európában csak néhány tucat ember végzi, vagyis sokkal több emberre Szerencsen sem lesz szükség.

A tokajiak a hétvégi budapesti borfesztivált is felhasználják arra, hogy támogatókat gyűjtsenek a tiltakozáshoz. Szombaton 11 órakor aláírásokat gyűjtenek ennek érdekében, mert ahogyan Mészáros László fogalmazott, még hisznek abban, hogy a világon egyedülálló Tokaji borvidéket meg tudják őrizni jelenlegi állapotában az utókornak. Mert ahogyan mondják, szervesanyag-tüzelésű erőművel szinte mindenütt lehet energiát termelni, tokaji aszú azonban csak Tokaj-Hegyalján készülhet.