Hat uniós eljárás hazánk ellen

Hat különböző ügyben is a jogsértési eljárás elindításáról vagy magasabb fokozatba kapcsolásáról döntött Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. A legkevésbé kezelhetőnek ezek közül a kétharmados parlamenti többséget igénylő médiatörvény jogharmonizációs célú módosításának ügye látszik, ahol Brüsszel az eljárás második fázisa, az indoklással ellátott vélemény kiküldése mellett döntött.

A médiatörvény 115. paragrafusának 4. bekezdése a kábelszolgáltatók műsor-továbbítási jogosultságát az ország akkora területére korlátozza, ahol a lakosságnak legfeljebb egyharmada él. Ez azonban akadályozza a szolgáltatók piaci koncentrációját, ezért ellentétes az EU egyik távközlési irányelvével (2002/77/EK). A jogharmonizáció szükségét a magyar kormány is elismerte, ám a módosítási javaslat többször is elbukott az Országgyűlésben.

Ha az új összetételű parlamenttel sem sikerül elfogadtatni a változtatást, akkor szinte borítékolható, hogy Brüsszel ősszel - a csatlakozás óta első ízben - pert indít hazánk ellen az Európai Bíróságon. Igaz, ahhoz, hogy valódi szankció (pénzbüntetés) legyen az ügyből, egy második eljárást is el kell indítania az Európai Bizottságnak, és a bíróságnak újra el kell ítélnie a magyar jogsértést - ehhez pedig még több évre van szükség.

Az októberben indított jogsértési eljárás újabb fázisát kezdte meg Brüsszel a növényvédő szerek párhuzamos importját szabályozó 1/2005-ös kormányrendelet miatt, amely szerinte túlságosan nehézkes és bonyolult, s emiatt akadályozza az áruk szabad áramlását. Itt azonban még nem az indoklással ellátott vélemény kiküldésénél, hanem csak az októberi hivatalos felszólítás kiegészítésénél tart a bizottság.

Indoklással ellátott véleményt kap azonban a következő napokban Budapest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló egyik jelentéstételi kötelezettség (az úgynevezett nemzeti jegyzékek átadásának) elmulasztása miatt. Ezt a kormány egyelőre nem érti, mert az októberben kezdett eljárásban hiányolt dokumentumot hazánk brüsszeli állandó képviselete már átadta a bizottságnak. Nem kizárt, hogy az átadásról szóló levélhez mellékelt CD (ezen volt maga a jelentés) valahol elkeveredett, máskülönben Brüsszel aligha hiányolná.

A jogsértési eljárás első fázisának megindításáról döntött a napokban Brüsszel 11 tagállam (köztük Magyarország) ellen amiatt, hogy a 112-es általános, EU-szerte egységes segélyhívó telefonszám üzemeltetői számára nem áll rendelkezésre elegendő információ az oda befutó hívásoknál a hívást kezdeményező fél helyének megállapítására, noha a távközlési direktíva ezt előírja.

Szintén jogsértési eljárást kezdeményezett a bizottság a múlt héten hazánk ellen a dohánytörvény miatt. Ez a jogszabály ugyanis az általános dohányreklám-tilalom alól a Forma-1-es versenyekre speciális engedményeket fogalmaz meg, amelyek szintén a közösségi jogba ütköznek. A közösség 2003/33/EK irányelve tiltja dohánytermékek reklámozását nagy tömegrendezvényeken, a magyar törvény azonban "gazdaságilag fontos események" esetében megengedi azt (ezt a fogalmat a direktíva átültetésénél kifejezetten a Forma-1 kedvéért hozták létre, amelyből sokmilliárdos többlet-adóbevétele keletkezik a magyar államháztartásnak).

Szintén hivatalos felszólítást küldött a bizottság hazánknak a sportfogadás-szervezés szabályozása ügyében. A magyar jogszabályok ugyanis olyan keményen korlátozzák a szerencsejátékcégek tevékenységét és reklámozását, amely Brüsszel (és az ott hazánkat feljelentő Sportingbet Plc. brit cég) szerint már piacvédő intézkedésnek minősül, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Magyarországnak valamenynyi esetben két hónapja van, hogy reagáljon a múlt heti brüsszeli lépésekre. Ha válasza bármely esetben nem kielégítő, abban az ügyben az eljárást Brüsszel (újabb néhány hónap elteltével) a következő fokozatba lépteti (az eljárás menetéről lásd a táblázatot).