Vegyes kép látszik 2007 második negyedévéről a GKI hét régiós ország adatai alapján felállított versenyképességi indexéből (vex). Romániának igen jelentősen, Ausztriának kismértékben javult a versenyképességi indexe. Lengyelország, Csehország és Szlovénia relatív pozíciója nem változott, míg Szlovákiában és Magyarországon az index romló versenyképességet jelez.
A vex tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában kiemelkedő mértékben, Ausztriában és Szlovéniában a románnál lassabban nőtt. A magyar és a lengyel teljesítmény stagnált, a szlovák erőteljesebben csökkent. A gyengülés – vagy inkább a korábbi időszak dinamikájának csökkenése – valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját. A munkatermelékenység 2007 második negyedévében Romániában és Szlovákiában kiugróan, Csehországban és Lengyelországban kisebb mértékben javult, míg Magyarországon, Szlovéniában és Ausztriában kisebb mértékű negatív elmozdulás volt. A költség-versenyképesség mindegyik vizsgált országban romlott, elsősorban a termelékegységre jutó bérköltség és a termelői árindex emelkedése miatt.
A legnagyobb mértékű költségversenyképesség-romlás a két legdinamikusabban növekvő országban, Romániában és Szlovákiában volt, ahol a gyors GDP-növekedés a jelek szerint az inflációs nyomással és a munkaerőköltségek emelkedésével párosult. A többi országban kisebb mértékben romlott a költség-versenyképesség.
A gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), az üzleti infrastruktúra fejlettségét magába foglaló üzleti környezeti index 2007 harmadik negyedévében a második negyedévhez hasonlóan csökkent. A csak Magyarországon mért mutató értéke még így is meghaladja a tavalyi negyedik negyedéves szintet. Az első negyedévi javulást tehát két negyedévnyi romlás követte, de az index továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedik el.
A GKI szerint kissé kedvező, hogy az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül csak egy jelez jelentős romlást. Ez az állami magatartás kiszámíthatóságának megítélése. A harmadik negyedévben történt események tehát ismét erodálták az állami szabályozás vállalati értékelését. Az állami magatartás romló megítélése egyaránt jellemző a kis, illetve a nagyvállalati körre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
