Hiába a válság, ettől nem lesz eurónk

Magyarországnak minél gyorsabban, minden feltételt elfogadva be kell vezetnie az eurót – ezt még vasárnap nyilatkozta Csányi Sándor OTP-vezér. Csányi szerint akár soron kívüli euróbevezetést is megpróbálhat elérni hazánk. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Index Pénz beszél blogjában Zsiday Viktor, a Citadella Consulting vezérigazgatója, aki szerint „le kell térdepelni az európai döntéshozók elé, és meg kell nekik mondani, hogy nincs más megoldás, be kell vezetni az eurót”.

Gyorsítani próbál a kormány

A kormányzati intézkedések, az átdolgozott, de várhatóan újabb átdolgozás előtt álló költségvetési törvény tervezete arra utal: a kabinet is ezt az utat szeretné bejárni, hosszú évek huzavonája után minél gyorsabban szeretne megfelelni minél több maastrichti kritériumnak. Ezek közül a háromszázalékos deficitkorláton most először belül maradhatunk (pontosabban 1999-ben már volt három százalék alatt a deficit, de akkor még nem az uniós módszertan szerint számoltunk). Az államháztartás GDP-arányos éves hiányát eredetileg 3,2 százalékosra tervezték, ami a költségvetés első módosításakor 2,9 százalékra csökkent, de Gyurcsány Ferenc keddi bejelentése után úgy tűnik, hogy akár 2,6 százalékra is lemehet.

A drasztikus deficitcsökkentés hatására várhatóan lefelé indul az államadósság is – ennek a maastrichti előírások szerint 60 százalék alatt kell lennie, vagy ha magasabb, csökkenő pályán kell lennie. Az inflációs célokat a jövő év második felére szintén teljesítheti Magyarország, vagyis 2009 végére akár csatlakozhat is az euró előszobájának mondott ERM-II. rendszerhez. Ebben két évet kell eltölteni, ezután vezethetjük be az eurót – legalábbis ezek az uniós előírások.

A szabályok enyhítésére nem számíthatunk – ábrándítja ki Balázs Péter, hazánk volt uniós biztos, a Corvinus egyetem oktatója mindazokat, akik arra számítanak, hogy a válságra hivatkozva enyhülhetnek az előírások. Joaquin Almunia pénzügyi biztos kedden jelentette be, hogy az euróövezeti tagok ellen nem indulna, az uniós országok ellen hosszabb határidőkkel folyna eljárás, ha a válság miatt átlépnék a költségvetési hiányra szabott háromszázalékos határt.

Sok nagy állam akarata kéne

A magyar euróbevezetést azonban ez aligha könnyíti meg, mondja Balázs Péter. Az Európai Uniónak megvannak a nagyon pontos szabályai, amiktől – hiába jelentenek ezek egy olyan kényszerzubbonyt, ami lényegében senkire nem illik rá pontosan – iszonyú nehéz eltérni. Ehhez a felgyorsított, fellazított magyar euróbevezetéshez az kellene, hogy ez az uniós tagok kritikus tömegének, két-három nagy tagállamnak és hozzájuk kapcsolódva 5-8 kisebbnek az érdeke legyen. Ebben az ügyben azonban – miközben a magyar érdekek nagyon pontosan láthatók – a szakértő szerint semmilyen uniós érdeket nem lehet felfedezni.

Erős és jól teljesítő gazdaságok alkotják az eurózónát, és nem látszik az a gazdasági plusz, amit a magyar eurózóna-tagság jelentene nekik. A politikai plusz pedig még kevésbé: az uniós döntéshozók rövid életű, néhány ciklusban gondolkodó kormányok tagjai, akik az összeurópai érdekek helyett sokkal inkább azt tartják a szemük előtt, hogy saját választóiknak kell magyarázkodniuk.

Ráadásul ezek az országok végigmentek azon a rögös úton, amelyeket a maastrichti kritériumok írtak elő. Ezek után miért szavazna meg a magyaroknak – vagy bármely más, hozzánk hasonló helyzetben lévő országnak – például Szlovákia bármilyen felmentést az előírások alól? – veti fel a kérdést a szakértő, hozzátéve: ezt a mentességet másoknak sem adták meg. Felvetésünkre, hogy Montenegró, Koszovó már most is eurót használ anélkül, hogy az EU tagjai lennének, hogy meg kellett volna felelniük a maastrichti elvárásoknak, azt mondta: ezeknek az országoknak semmi közük az eurózónához, nem döntenek az euróról. „Ez kiszolgáltatott helyzet, Magyarországnak nem ez jelenti a megoldást” – fogalmazott.

A szakértő azt mondta: noha nem hisz abban, hogy a szabályok lazíthatók, nem mondja, hogy nem kell megpróbálni könyörögni ezért. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az egymást jótékonyan segítő, szolidáris európai államok közössége nem több illúziónál – tette hozzá. Az összefogás helyett a válságban sokkal inkább kiélesedik a konkurenciaharc: ha a magyar piac valamiért nem jól működik, akkor abból a velünk versenyző országok hasznot húzhatnak.

Eljátszottuk a bizalmat

Persze, nagyon jó lenne, ha hirtelen eurótagok lennénk: a legnagyobb problémánk eddig is az volt, hogy olyan a magyar a gazdaságpolitika az utóbbi években amilyen, éppen ennek köszönhetjük azt is, hogy a mostani válság kiemelten érinti Magyarországot – mondta Samu János. Márpedig, folytatta a Concorde makrogazdasági elemzője, bár az eurózónában is önálló marad a tagok fiskális, azaz költségvetési politikája, de nyilván jobban körmére néznek a túlköltekezőknek.

Az elmúlt években a magyar kormányok által felhalmozott bizalomhiány, amely egyfelől a válság magyar hullámainak nagyságát is meghatározta, felvetve a rendkívüli euróbevezetés lehetőségét is, azonban éppenséggel akadálya is egy ilyen megoldásnak: aligha várható komolyan, hogy, félretéve az egyébként nagyon is komoly jogi akadályokat, egy ilyen múlttal bíró, az unió által folyamatosan figyelmeztetet, kiigazított, eljárás alá vont országot most hirtelen a keblükre ölelnek az eurótagok.

Mégis lehetségesnek tűnik, hogy tegyünk egy komoly lépést, derül ki Samu János szavaiból. A szakértő szerint egy gyors, közeljövőbeni ERM-II csatlakozás ugyanis mindkét fél érdekét szolgálná: az euró előszobájának nevezett, az Európai Központi Bank által is védett, sávos árfolyamrendszerbe való belépés az uniónak jól jönne, ha komolyan gondolják, hogy a keleti államokon egy, akár Magyarországról induló válság söpörhet végig. Magyarország pedig természetesen élvezné egy meghatározandó, reálisan 250-260 forint/eurós sávközép melletti +/- 15 százalékos sáv védelmében az EKB teljes támogatását. Az ERM-II csatlakozásnak nincsenek az euróbevezetéshez hasonlóan szigorú feltételei, arra lényegében készen áll Magyarország.

Azért az euró a jövő

A volt uniós biztos ugyanakkor azt mondja: abban tökéletesen igaza van Csányi Sándornak és a vele egy állásponton lévőknek, hogy az euró felé vezet az egyetlen járható út. Ebből a szempontból a hirtelen válsághelyzet „kijózanító és ösztönző légkörében” a kormányzat „jól reagált, jó úton indult el”. A korábbi felelőtlenség miatt azonban mindkét politikai tábor szégyellheti magát, "az is, aki nem látott tovább az orránál, és az 1,2 eurós vizitdíj ellen agitálva elbuktatta az egészségügyi reformot".

Kérdésünkre, hogy a most bejelentett intézkedések jelenthetik-e a 2009-es ERM II-csatlakozást, azt mondta: a vállalások jól hangoznak, de az eredményt meg kell várni. Így most még azt sem tudta megmondani, hogy reális-e az euróbevezetésre egy 2011-es céldátum. Korábbi viszont aligha, legalábbis nem számít olyan enyhítésre, hogy az ERM II-ben ne kelljen két évet eltöltenünk az euró bevezetéséig. Ez ugyanis szerinte egy folyamat, amin lépésről lépésre végig kell menni, és amiben mindig csak a következő fázisra szabad koncentrálni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!