Kína még nem kereskedelmi nagyhatalom

Az év utolsó hónapjában a kínai export 17,7 százalékkal növekedett, ezzel megtört a 13 hónapja tartó csökkenő trend. Az adat jócskán felülmúlta a várakozásokat, az elemzők ugyanis 4 százalékos bővülésre számítottak. A viszonylag jó eredmények ellenére az ország 2009. évi exportja azonban 16 százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi teljesítményénél. Míg Kína december havi exportjának értéke 130,7 milliárd dollár volt, ami éves viszonylatban 17,7 százalékos emelkedésnek felel meg, addig a teljes évi kivitel 1,2 ezer milliárd dollárt ért el, ami összességében 16 százalékos visszaesés a 2008-as teljesítményhez képest. Ezzel úgy tűnik megelőzte 2009-ben a világon eddig legnagyobb exportőrként számon tartott Németországot.  A pontos adatokat a németek azonban csak februárban teszik közzé.

Németország, amely 2002 óta a világ első számú exportőre, hivatalosan még nem tette közzé tavalyi kivitelének értékét, mondta a kínai állami hírügynökség, a Hszinhua. Azt is elmondták, hogy a BGA, vagyis a német nagy- és külkereskedelmi szakmai szervezet előrejelzése szerint 2009-ben a német export 18 százalékos csökkenése valószínűsíthető, ami értékben mintegy 1,18 ezer milliárd dollárt jelent.

Rekordméretű import

A kimagasló export adatok újabb lökést adhatnak a mesterségesen gyengített jüan körüli vitának. Kína versenytársai szerint, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, nem fair, hogy a kínaiak az alulértékelt devizájuk miatt olcsóbban tudnak gyártani. A kínai miniszterelnök, Wen Jiabao azonban határozottan elutasítja, hogy a külföldi országok nyomására felértékeljék a jüant.

Mindeközben az import 55,9 százalékkal nőtt, ami rekordnak számít, és ugyancsak felülmúlja a prognózisokat, írja a Reuters. Az import exportot meghaladó bővülése következtében a külkereskedelmi többlet 18,4 milliárd dollárra csökkent a novemberi 19,1 milliárdról. Az elemzők arra számítottak, hogy a többlet 19,6 milliárd dollárra nő.

Fújják a lufit

"Az import jelentős emelkedése rávilágíthat a gazdasági túlhevüléssel kapcsolatos kockázatokra, ez pedig arra ösztönözheti a kormányt, hogy szigorítsa monetáris politikáját" - közölte Wang Hu, a Guotai Junan Securities közgazdásza. Mint ismeretes, a múlt héten már érkeztek ezzel kapcsolatos hírek (a kínai jegybank a hitelezési aktivitás visszafogását tűzte ki egyik idei fő céljául).

Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a munkanélküliség enyhítéséhez, és ennek alapvető feltétele, hogy az export újra elérje a válság előtti szintet. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára. A legújabb külkereskedelmi adatok azt jelzik, hogy a kínai gazdaság egyelőre teljesíti mindkét kívánalmat.

"Kína kivitelének struktúráját, technológiai megújuló képességét és iparának versenyképességét tekintve valójában még távol van attól, hogy egy valóságos kereskedelmi nagyhatalomként jöhessen számításba" - jegyezte meg Csao Csin-ping (Zhao Jinping), a kínai kormány fejlesztési kutató központjának munkatársa. "Az ország exportjára a kilencvenes években a munkaigényes termékek voltak jellemzőek, míg ma már a technológia-igényes áruk, így az elektronikai és elektromos, illetve más csúcstechnológiát képviselő termékek a legfontosabbak.

Ugyanakkor a csúcstechnológiai termékek exportjának 83 százalékát és az elektronikai termékek exportjának 75 százalékát külföldi alapítású vállalatok adták" - mondta Csao. Hozzátette azt is, hogy a német cégek például sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a technológiára, a védjegyekre, a minőségre és a szolgáltatásokra, ami magasabb hozzáadott értéket generál. A kínai kereskedelem teljes gyógyulásához további évekre van szükség, véli a szakember.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!