Meglepő tapasztalatok a szlovák euróról

A két ország összehasonlítása azért érdekes, mert mindkettő hasonló méretű, nyitottságú, hasonló gazdasági szerkezettel rendelkezik és mindkettő EU tagállam. Mindkét országban nagy szerepe van az iparnak (a GDP 45 százaléka), azon belül az autóiparnak – ami Csehországban az ipari termelés 14, Szlovákiában 19 százaléka. A hasonlóság annál kevésbé meglepő, hiszen 1993-ig egy országot alkottak. A nagy különbség azonban az, hogy Szlovákia 2009 január 1-től az eurozóna tagja, míg Csehországnak erre még évekig várnia kell. Ennek fényében vizsgálta a Societe Generale, hogy az euró bevezetése vajon több haszonnal, vagy hátránnyal járt e Csehországgal szemben.

Euró vagy nem euró

Az euró bevezetése mellett olyan érvek szólnak, hogy az euró pénzügyi stabilitást, kisebb árfolyam ingadozást okoz, ezáltal alacsonyabb árfolyamkockázathoz és alacsonyabb kamatokhoz vezet. Az euró bevezetése ellen szól viszont, hogy recessziós időszakban nincs az országnak önálló monetáris politikája, nem tudja a valutáját gyengíteni, amivel növelhetné az ország külső versenyképességét, javítva az exportot és így a gazdaság teljesítményét.

A szlovák euró bevezetés három meglepő hatással járt:az export Csehországban nagyobb visszaesést mutatott, mint Szlovákiában, jobban nőtt a munkanélküliség Csehországban, a szlovák infláció magasabb volt átlagban.

Számtalanszor hallani, hogy a szlovákok túlértékelt árfolyamon vezették be az eurót, ráadásul a válság hatására a környező országok valutái leértékelődtek az euróval szemben, ami versenyhátrányba hozta Szlovákiát, többek közt Csehországgal szemben is. A cseh korona az euróval szemben 2008 őszi - 2009 tavaszi periódusban több mint 20 százalékkal leértékelődött.

Szlovák bevásárlóturizmus

Az szlovák export relatív drágulása mellett a külföldi országok roncsautó prémium programjaiból is többet profitáltak a csehek a tanulmány szerint, mindezek ellenére a szlovák export kevésbé esett vissza, sőt, a szlovák autóipar is jobban teljesített a válság alatt.

A bruttó hazai össztermék alakulása a két országban hasonlóan változott, jelentősebb eltérés a foglalkoztatásban volt megfigyelhető. A harmonizált munkanélküliségi ráta a cseheknél jelentősen meredekebben emelkedett, ami annak lehetett a következménye, hogy a csehekkel szemben a szlovákoknál főleg a külföldi munkavállalók száma csökkent, ezenfelül a méretében kisebb állami gazdaságélénkítő program is jobban sikerült Szlovákiában. Egyedül a kiskereskedelemben javult a csehek helyzete, mivel az olcsó korona miatt a szlovákok ha tehették, a szomszéd országokba mentek vásárolni, így például Csehországba.

A folyamkatok azonban a leértékelődött árfolyam késleltetett hatása miatt még további vizsgálatra szorulnak.