Hiteltelen a banki stresszteszt

2010.07.26. 11:16 Módosítva: 2010.07.26. 11:19
Erősen megkérdőjelezhető a banki stressztesztek hitelessége. Elemzők szerint bár a 91 vizsgált európai bank többsége ellenállónak bizonyult, ez semmit nem mond el tényleges helyzetükről.

Nem hisznek a piacok a banki stresszteszteknek - írták a vezető gazdasági lapok még a múlt hét végén, miután a teszten a 91 vizsgált európai bank többsége ellenállónak bizonyult. A piacok hétfő reggel mégis a hír hatására indultak felfelé, a kereskedők ugyanis hisznek abban, hogy a többiek beárazták a hírt. ( Hétfőn a kereskedés kezdetén a londoni FTSE-100 index 0,42 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 0,15 százalékos, a párizsi CAC-40 index 0,39 százalékos nyereségben állt.)

Az eredmények szerint mindössze öt spanyol takarékszövetkezet, valamint a német állami tulajdonban lévő Hypo Real Estate és a görög állami érdekkörben lévő ATE Bank bukott meg. A két vizsgált magyar bank, az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank magasan az elvárt szint felett teljesített.

A piaci vélemények megoszlanak a banki stressztesztek komolyságát és megbízhatóságát illetően - állítja elemzésében a Cashline is. Szerintük a probléma az, hogy a tesztkörnyezet eleve mesterséges állapotot feltételezett ráadásul úgy, hogy a bankok esetében csak a kereskedési könyvet vizsgálta. Ez azokat az eszközöket tartalmazza, amelyeket a bank nagyon rövid távon tart és szándékában áll rövidesen értékesíteni.

Egyes hosszabb lejáratú eszközöket azonban befektetési céllal sokkal tovább is megtarthat a pénzintézet, ezeket azonban nem a kereskedési könyvben mutatják ki. Vagyis egy óriási fekete lyuk tátong a valóság és a feltételezett tesztkörnyezet miatt, nem beszélve arról, hogy a bankszakmában bevett szokás egyes problémás eszközöket átsorolni a befektetési portfólióba, amennyiben a helyzet úgy kívánja. Ebben az esetben ugyanis az esetleges árfolyam mínuszokat nem kell napi szinten kimutatni.

A stressztesztek során egyébként egyáltalán nem számoltak államcsőddel, csupán jelentősen megugró kötvényhozamokkal, W alakú recesszióval és 20 százalékkal leértékelődő részvényindexekkel. 2008-2009 folyamán azonban ennél sokkal élesebb visszaesést is láthattunk, ennek fényében még inkább kérdéses, hogy mennyire kell komolyan kezelnünk ezeket az eredményeket.