Európa őrjöng a görögök miatt

A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel.

Váratlan ötlet

A német kormány közlése szerint a német kancellár és a francia államfő kedden telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett - és teljesen váratlan - görögországi népszavazás bejelentése nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket.

Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósítására. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve  mindent elkövet ennek érdekében, szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha.

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és a Nemzetközi Valutaalappal egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.

Csőd jöhet

A berlini kormány hivatalosan nem kommentálta a tervezett népszavazást, értesülések szerint német kormánykörökben ugyanakkor már az esetleges görög államcsődre készülnek. Német politikusok - pártállástól függetlenül - úgy értékelték, hogy Papandreu miniszterelnök rendkívül kockázatos utat választott. A kormánypártok és az ellenzék vezető tisztségviselői egyaránt úgy vélekedtek: a tervezett referendummal Papandreu nemcsak országa, de az euróövezet jövőjét is kockáztatja.

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet, mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök.

Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben.

"A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról" - fogalmazott Juncker. Hozzátette: "Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni".

Barossoék optimisták

Bízik az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait.

Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően konzultáltak már Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.

Politikai földcsuszamlás, öngyilkossági kísérlet

A Handelsblatt nevű német üzleti napilap szerint politikai földcsuszamlást okozott az euróövezeti tagállamok fővárosaiban a népszavazás híre. A lap keddi elemzése szerint mostantól önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy mit is ér valójában a görög miniszterelnök szava.

A német lap a döntéssel kapcsolatban Papandreu politikai öngyilkosságáról beszélt. Ugyanakkor ennél is rosszabbnak nevezte, hogy a görög miniszterelnök országát még mélyebb politikai válságba sodorja. Az újság szerint a teljes bizonytalanság időszaka köszönt Görögországra, emlékeztetve arra is: Papandreu felvetette, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen a  parlamentben.

A  szavazásra péntek éjszaka kerülhet sor, és amennyiben a miniszterelnök elveszíti azt, a referendumra aligha kerül sor. Akkor ugyanis az ország új választások előtt áll, azaz egy több hónapig tartó politikai bénultság következhet, az ellenőrizetlen államcsőd veszélye pedig nagyobb lenne, mint eddig valaha.

Berlini szakértők ezzel egy időben úgy vélekedtek, hogy a görögországi fejlemények beláthatatlan következményekkel járhatnak az euróövezeti térségre. A görög államcsődöt szinte elkerülhetetlennek nevezték, és arra is utaltak: nem zárható ki  Görögországnak az euróövezetből való kilépése,  adott esetben kizárása sem. A görög válság kiéleződése kapcsán figyelmeztettek a "fertőzés" erősödésének veszélyére is, mindenekelőtt a Görögország utáni  leggyengébb láncszemnek számító Olaszországot említve.

Politikai hazárdjáték

Londoni elemzők kétségbeesett, kockázatos lépésnek nevezték a görög kormányfő döntését a népszavazás kiírásáról. Az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint Papandreu népszavazási felhívása "hatalmas politikai hazárdjáték", amelynek célja a lázongók elhallgattatása, és egyben új felhatalmazás megszerzése a választóktól.

Tekintettel azonban a Görögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre - valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye -, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb.