A kínaiak nem akarnak pénzt adni nekünk

2011.11.07. 13:21
Míg Európában egyre jobban erősödik a vágy hogy kínai pénzügyi forrásokra támaszkodva támogassák meg a gyengélkedő euróövezetet, addig maguk a kínaiak sokkal kevésbé lelkesednek ezért az ötletért.

A múlt pénteki G20-csúcs előtt több tízezer üzenet jelenet meg kínai blogokon arra kérve, és néha figyelmeztetve, a kínai vezetőket, hogy ne adjanak pénzt a bajba jutott európai országoknak – írja a Reuters.

„A kínai munkások átlagjövedelme pár dollár, az európaiaké több ezer euró. Tényleg Kínára van szükségük, hogy megmentse őket?” – írta az egyik blogbejegyzés. „Ez a pénz az emberek véréből és verejtékéből származik és most arra használják, hogy lusta görögöket segítsenek ki” – méltatlankodott egy másik felhasználó a www.sina.com.cn oldalon.

Kínának jelentős, összességében 3200 milliárd dollárnyi valutatartaléka van, tehát elvileg lenne pénze Európának, amelynek 100 milliárd dollárnyi eurót ígért. A kínai állampolgárok szerint viszont a pénznek sokkal jobb helye lenne otthon, kisegítve az ország szegényeit, többet fordítva munkahelyteremtésre, a banki hitelezés élénkítésére, vagy az alapvető élelmiszerek árának támogatására.

Bár Kína vezetői nem nyílt parlamenti választásokon nyerik el pozícióikat, a Kínai Kommunista Párt (KKP) mégis nagy figyelmet fordít az emberek igényeire. Ennek oka, hogy a jelentős külső kritika gyengítheti egyes politikusoknak a párton belüli helyzetét.

Az előzetes várakozások szerint a jelenlegi kínai elnök Hu Csin-tao és a miniszterelnök Wen Csia-pao is visszavonul jövőre, és egyiküknek sem hiányzik egy nagy botrány a hátralevő időszakra. „Hu Csin-tao a KKP Központi Bizottságának támogatását fogja kérni bármilyen (európai) válságkezelői befektetés előtt, hogy csökkentse a politikai és a személyi kockázatot” – vélekedett Ku Csien-ven, a Tajvani Nemzeti Csengcsi Egyetem tanára a Reutersnek.

A KKP 18. kongresszusa előtt a kínai politikusok értelemszerűen nem lelkesednek, hogy konkrét ígéreteket tegyenek európai kollégáik felé, ugyanakkor ők is tisztában vannak avval, hogy Európa stabilitása az ő érdekük is. Kína valutatartalékainak nagyjából harmada euróban van és exportjának legnagyobb piaca is az EU ezért a térség stabilitása elemi érdeke.

Ez utóbbi álláspontot tükrözi Li Jong pénzügyminiszteri helyettes nyilatkozata is, hogy Kína hajlandó együttműködni más országokkal, a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal hogy megoldják az európai adósságválságot. Azonban elemzők kiemelik, hogy Kína ezért majd vár tőlünk valamit cserébe.

„A kínai döntéshozók és a közvélemény szemében mi csak egy csapat elkényeztetett, hanyatló gazdaságú ország vagyunk” – mondta Jonathan Holstag, Kína jelenkori helyzetét vizsgáló brüsszeli egyetemi kutató. „Szerintük egyszerűen keményebben kellene dolgoznunk, hogy megérdemeljük a pénzüket.”