Ambrus
-7 °C
3 °C

Világforradalom indul Ázsiából?

2006.05.09. 15:33
Az egyes társadalmi csoportok közötti jövedelmi szakadék az elmúlt évtized során hatalmasra nőtt Ázsiában. Az államok nem tudnak munkahelyeket teremteni, a lakosság harmada nem dolgozik. Egyre többen vonulnak az utcákra.

Egy világbanki kutatás szerint a jövedelmi különbségek 1990 és 2002 között 45 százalékkal nőttek Ázsiában - írja a Financial Times. Kínában az elégedetlen lakosok tavaly összesen 87 ezerszer vonultak az utcákra, Indiában a maoisták keltek fel, Thaiföldön a jelenlegi politikai krízis hátterében is a bangkoki és a vidéki gazdaság polarizációja húzódik.

1970 és 1990 között Ázsia tigrisei páratlan tettet hajtottak végre: a hipergyors gazdasági növekedést a jövedelmi különbségek csökkentése mellett érték el. Ez ma már nem így van: a gyors gazdasági növekedés maradt, de a társadalmi egyenlőségnek vége. A régi rend megtörésének több oka van: az 1997-es gazdasági válság mellett a legfontosabb az, hogy a mezőgazdaságban - amely az iparral és a szolgáltatási szektorral szemben még mindig az emberek nagy többségét foglalkoztatja - sem a termelékenység, sem a megszerezhető jövedelem nem növekedett eléggé. Kínában a regionális különbségek és az állami gyárak tömeges bezárása is hozzájárult a problémához.

Bangkok és vidék
Thaiföldön aki teheti, Bangkok felé veszi az irányt a vidék felől. A legdrágább póló még a leghülyébb turistának is maximum 400 forintjába kerül. A taxisok - akik nagy része eredetileg vidéki - elégedettek: Bangkokban van pénz. Igaz, van, aki utálja, mert büdös, meg tele van, de hát a család ebből él. Egy egyórás út - még viszonylag kis távolságnál is ennyi időre kell számítani a folyamatos dugó miatt - 70-80 batba kerül. Ez 400-500 forint, persze a benzin literje is száz forint alatt van. A Ko-Phangan nevű kis szigeten van egy-két szálloda, a thaiok itt dolgoznak. A tehetősebbek saját bizniszbe kezdenek. Az egy csoportban lévő bungalók, az étterem és a szupermarket egy-egy aranyláncokkal jól megpakolt thai család tulajdona. Az itt dolgozó nem családtagok átlagfizetése húszezer forint, cserébe 14-16 órát dolgoznak egy nap. Perzse a rizs olcsó. Igaz, a hús már nem annyira - egy kiló friss hal több mint ötszáz forint.

Ráadásul a régió államai közül egyiknek sem sikerül elég munkahelyet teremtenie ahhoz, hogy felszívja a gyorsan növekvő munkaerő-kínálatot. 1996 és 2003 között a munkanélküliségi ráta a térség összes államában jelentősen emelkedett. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint 500 millió embernek - ez az összes munkaerő 29 százaléka - nincs állása, vagy nem tud annyit dolgozni, amennyit szeretne. Újabb 500 millió pedig kevesebb mint két dollárt keres naponta.

Most a kormányok az újraelosztás felé fordulnának, de ezzel is sok a probléma. Az államoknak egyszerűen nem áll rendelkezésükre elég pénz, nem jó helyre költik, vagy egyszerűen csak elherdálják. Erre példa az olyan értelmetlen kínai fejlesztési kísérlet, mint a rossz minőségű, befejezetlen autópályák. India a vidéki mezőgazdasági dolgozók számára garantált bért vezetett be, de ennek sem sok létjogosultsága lehet az állam pénzügyi helyzetét nézve.

A pénz hiánya hatással van az oktatásra - annak hiányára -, a rossz egészségügyi ellátásra, és persze a pénzhiány mellett ott van a korrupció is. A Transparency International szerint nem is kis mértékben. A brit lap cikke szerint az ázsiai kormányok előtt így elég nagy feladat áll: vagy megcsinálják azt, ami a jelen helyzetben lehetlennek tűnik: valamilyen eszközzel megbékítik az elégedetlen tömegeket, vagy a mostani, még erőtlen demonsrációk után várhatják a sokkal keményebbeket.