Ambrus
-7 °C
3 °C

Csehszlovákia jó márkanév

2005.10.17. 14:03
A cseh miniszterelnök szerint Csehszlovákia ma is rendkívül jól csengő márkanév a világban, ezt Prágának és Pozsonyban ki kellene használni.
Bár a csehek és a szlovákok közös állama már majdnem másfél évtizede nem létezik, Jirí Paroubek cseh miniszterelnök mégis úgy véli: Csehszlovákia ma is rendkívül jól csengő márkanév a világban, amit Prágának - és vele együtt esetleg Pozsonynak is - mindenképpen érdemes lenne kihasználnia. A kormányfő egy lapinterjúban elmondta: már felkérte a külügyminisztériumot, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne kihasználni ezt a lehetőséget, és példaként a balti államokat hozta fel, amelyek néhány terméküket még ma is Made in USSR jelzés alatt forgalmazzák sikeresen a világban".

Cyril Svoboda, cseh külügyminiszter úgy vélekedett: az ötlet jó, ha a két állam együttműködése alapján valósul meg. Talán a közös cseh-szlovák humanitárius akciókban, vagy fejlesztési programokban is használható lenne a Csehszlovákia név - mondta, s ígérte, hogy elgondolkodik a dolgon.

A szlovák fél viszont tartózkodóbban reagált a felvetésre. "Csehszlovákiának két utódállama van - a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. Ráadásul én úgy tudom, hogy az Európai Unió szabályai csak a létező államok nevét engedélyezik használni márkanévként" - jelentette ki Juraj Tomaga, szlovák külügyi szóvivő. Eduard Kukan, szlovák külügyminiszter nem utasította el Prága elképzeléseit, de azt állítja: mindezt csak azután lehet érdemi módon megvizsgálni, ha konkrét elképzelések látnak napvilágot. "Ha találunk egy ésszerű és konkrét dolgot, akkor úgy gondolom, hogy ez hasznos lehet". Hozzátette azonban: az ötletet arra is ki lehetne használni, hogy a nemzetközi közvéleménynek megmagyarázzák: mára már megváltozott a helyzet és az egykori Csehszlovákiát mára Csehország, valamint Szlovákia váltotta fel.

Csehszlovákia 74 éves fennállás után 1992. december 31-én szűnt meg, s 1993. január elsején alakult meg a két utódállam, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. A szövetségi állam kettéosztásáról a korabeli politikusok döntöttek kétoldalú tárgyalásokkal, de népszavazás nélkül, holott lett volna rá közösségi igény. A vezetés azonban attól tartott, hogy a lakosság többsége nem szavazná meg a kettéválást, ami Csehszlovákiában komoly feszültséget, esetleg súlyos válságot okozhatott volna. Egy 2004-ben készült felmérés szerint mára már mindkét utódállam lakossága teljes mértékben elfogadta az új helyzetet, de mintegy 40 százalékuk ennek ellenére mégis úgy véli, hogy a közös állam jobb volt, illetve jobb lenne ma is.