Lukács
7 °C
22 °C

Luxemburgban jó keveset keresni

2007.06.19. 13:21
Hat EU-tagállamban 1200 euró (300 ezer forint) feletti a minimálbér, a többi országban 700 euró alatti. Bulgáriában 100 eurót (25 ezer forintot) sem adnak. A különbségek mégis kisebbek, mint gondolnánk. Az országok árszínvonalát is nézve nem tizenhétszerese, hanem csak hétszerese a legmagasabb minimálbér a legalacsonyabbnak, számolta ki a Portfolio.hu.

Az Európai Unió 27 tagállama közül 20 alkalmaz törvényben meghatározott minimálbért a munkaerőpiacán - derül ki az Eurostat jelentéséből. Első pillantásra úgy tűnhet, óriási különbségek vannak a tagországok között, hiszen euróban számolva a luxemburgi minimálbér a tizenhétszerese a bolgárnak.

A lista alapján hat ország emelkedik ki a mezőnyből, ahol 1200 eurót (nagyjából 300 ezer forintot) meghaladó havi minimálbér a jellemző. A többi országban 700 euró alatti szintet találhatunk, közülük jobb helyzetben öt déli tagország van. Bulgáriában 100 eurót (25 ezer forintot) sem kap a munkás, aki a legkisebb törvényes keresethez jut havonta.

Mivel a minimálbér alapvetően szociálpolitikai célokat tölt be, érdemes az egyes országok eltérő árszínvonalát is figyelembe venni. Ezzel együtt jóval kisebbek a különbségek, és kiderül, hogy a legrosszabbul nem is Bulgáriában, hanem Romániában fizetik a minimálbéreseket. Vásárlóerő-paritáson délkeleti szomszédunkban a minimálbér nagyjából hetede a luxemburgi szintnek. Ugyanakkor jelentős differencia a kétféle számítással felállított sorrendben nincs. (Ez közvetve azt is mutatja, hogy a fejlettségi szint és az árszínvonal közötti összefüggés meglehetősen erős, illetve általános jelenségnek mondható, hogy a fejletlenebb országok valutái a vásárlóerejükhöz képest alulértékeltek.)

Általános sémának mondható, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetekhez viszonyítva a minimálbérek nagyjából 30-50 százalékon állnak. A felsőbb régiókban nem feltétlenül a fejlett országok állnak. A bolgár és a máltai munkaerőpiacon is magasnak mondható a minimálbér jelentette korlát, miközben Nagy-Britanniában ez az arány kisebb, mint a középmezőnyben található Magyarországon.

A vásárlóerő-paritásos mutatót tekintve megállapíthatjuk, az igen erős összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel. Ebből a szempontból nem is a több szempontból torzított statisztikákkal rendelkező Luxemburg esete a mérvadó, hanem az, hogy Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium és Írország is az élbolyban van, márpedig ezek a fejlettebb tagországok közé tartoznak.