Az IT alapú televíziós műsorgyártás

1. Új, integrált műsorgyártási környezet

A műsorgyártók többségénél jelenleg megfigyelhető heterogén technológiai innováció az alábbi veszélyeket rejti :

- Korlátozhatja a választást a jövőbeli technológiák között, mivel kizár bizonyos lehetőségeket.

- Növeli az integráció összköltségét.

- Több, különböző technológia telepítése nagyobb képzési és támogatási költséget eredményez.

A műsorgyártó számára a fő nehézséget ebben nem a megoldás megtervezése és specifikálása, hanem a meglévő, gyártófüggő eszközök, a munkatársak ismeretei, valamint az általuk alkalmazott munkafolyamatok átalakításának levezénylése jelenti.

A broadcast média új fejlődési szakaszába érkezett, ahol nemcsak a hagyományos broadcast szállítók használják fel az IT eszközeit, hanem egyes broadcast elemeket valódi IT eszközökkel is helyettesítenek. Ezt az teszi lehetővé, hogy a broadcast gyártók felismerve a piac igényeit egyre nyitottabb rendszereket hoznak létre, másrészről pedig a broadcast gyártók olyan IT területre merészkedtek, amelyen az IT gyártóknak jelentős technológiai előnyük van.

Amiben a modern műsorgyártási technológia jelentősen eltér a korábbitól, az a hálózati technológia kiterjedt használata, ahol a tartalom fájlként mozgatható, valamint adatfolyamként továbbítható. Ez megkönnyítette a folyamatok még teljesebb integrálását a beviteltől (ingest) a szerkesztésen át a kijátszásig (playout). Az alkalmazott technológiák terén ugyanakkor már érzékelhető egy olyan változás is, melynek lényege a gyártói szabványoktól való elmozdulás a nyílt szabványok, valamint az elterjedtebb IT-eszközökre és szabványokra épülő, integráltabb rendszerek irányába. Ennek előnyei nyilvánvalóak:

- A tartalom és a meta-adatok elektronikus cseréje támogatja az automatizált produkciós folyamatokat.

- A hagyományos IT-világban használt eszközök a műsorszórásban is alkalmazhatók, és a kereskedelemben forgalmazott IT berendezések olcsóbbak, mint az egyedi műsorgyártó technológia.

- Az eszközöket üzemeltető személyzet szaktudása kevésbé kell, hogy broadcast specifikus legyen.

A nyíltabb rendszerek használatának a fentieken kívül van még egy másik előnye is, nevezetesen az integrálhatóság más back office informatikai rendszerekkel, így az automatizáció az egész műsorgyártó vállalatra kiterjeszthető. Ha megviszgáljuk az európai televíziók technológiai fejlesztéseit a közelmúltban, azt tapasztalhatjuk, hogy az adott intézmény informatikai fejlettségének és felkészültségének függvényében az integrált broadcast és backoffice technológia irányába történnek az elmozdulások.

Az IBM  "integrált műsorgyártó környezet" elnevezésű modellje úgy fogja fel a műsorgyártást, mint ami az erősen fragmentált, osztott munkakörnyezetből az integráltabb folyamatok és módszerek irányába fejlődik. Ebben a környezetben a műsorgyártó szervezetet IT szemüveggel az alábbi három fő területre oszthatjuk :

- A fő produkciós és disztribúciós tevékenység

- Broadcast specifikus támogatási tevékenység

- Általános back office támogatási tevékenység

Az IT alapú műsorgyártás e három területen belül, és azok között is integrálja a folyamatokat.

Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a műsorgyártó cégek optimalizálják tevékenységüket és ezáltal optimalizálják költségstruktúrájukat is.

Az új IT alapú integrált műsorgyártási környezet kialakításának két, szorosan összefüggő célja van:

- A működési költségek jelentős csökkentése.

- A több disztribúciós platformon (pl. televíziós műsorsugárzás, web alapú tartalomszolgáltatás, stb.) keresztül is nagyobb versenyképességet megalapozó infrastruktúra és folyamatok megteremtése.

A tartalom előállítással kapcsolatos költségek jelentős része külső tényezőktől függ. Az átalakítás lényege egy olyan végpontok közötti infrastruktúra kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az alkotók inkább a tartalommal, és ne a technológiával vagy a folyamattal foglakozzanak. Ez azt jelenti, hogy az átalakítás során ugyanúgy oda kell figyelni a működést támogató funkciókra (ilyen például az erőforrás-kezelés, vagy a létesítmények, az ütemezés, a megbízások illetve a szerzői jogok menedzselése stb.), más szóval back office funkciókra, mint a fő produkciós folyamatokra.

E végállapot eléréséhez azonban a tervezés és a technológiai infrastruktúra építése során a  munkafolyamatok szempontjából való megközelítésére van szükség.

2.     IBM Digital Media Center

Az IBM megoldásának a legfontosabb két eleme az egységes munkafolyamat kezelés, valamint az egységes központi tárolórendszer. Az egységes munkafolyamat segítségével a gyártási folyamat teljes egészében szabályozott, és mindig irányítható, követhető marad. A központi tárolórendszer - amely szükség szerint high-res, low-res és archív anyagokat tárol - pedig lehetővé teszi, hogy az adatok mindig a megfelelő időben, a megfelelő minőségben rendelkezésre álljanak.

Az IBM hardver és szoftver megoldások csak a middleware (avagy szerver szoftver) rétegig terjednek, az alkalmazási réteg mindig valamely más gyártó terméke. Így van példa IBM-es referenciára az SGT, a Thomson, vagy az Ardendo cégek együttműködésével. Az alkalmazási réteg komponensei az IBM DB2 adatbázis, a Websphere applikációs szerver és portál, a Tivoli Storage Manager rendszerekhez kapcsolódnak.

Az IBM Digital Media Center olyan kimondottan broadcast célokra tervezett tárolórendszer, amely:

Szabadon skálázható tárolókapacitással és sávszélességgel rendelkezik. Az IT alapú műsorgyártási infrastruktúra egyik legfontosabb tervezési szempontja a skálázhatóság. Mindez azért kulcskérdés, mert a kezelendő adatok mennyisége ugrásszerűen megnövekszik: mind több műsort kell egyre jobb minőségben tárolni,  miközben egy anyagot akár több formátumban és minőségben is kezelni kell. A skálázhatóság azért is kiemelten fontos, mert így az újabb igények megjelenésekor sem kell a teljes rendszert lecserélni: a legrosszabb esetben is mindössze bővítésre, továbbfejlesztésre van szükség.

A skálázhatóság a beruházás védelem miatt is kiemelt fontosságú, hiszen így az új igények megjelenésekor nem kell a rendszert cserélni, hanem legfeljebb bővíteni, továbbfejleszteni.

Platformfüggetlen, nyílt rendszerű, amely olyan szabványos protokollokat, csatlakozófelületeket használ a rendszer minden eleme, amely lehetővé teszi a kapcsolódást illetve integrációt bármely más nyílt rendszerhez. Továbbá lehetővé teszi a rendszer gyártófüggetlen továbbfejlesztését is. Mindez azért is kulcskérdés, mert a televíziózás olyan új fejlődési szakaszba lépett, ahol már nemcsak a hagyományos broadcast-szállítók használnak fel IT-berendezéseket, hanem - mivel az IT-cégek a piac igényeit felismerve egyre nyitottabb eszközöket hoznak létre - több területen valódi IT-eszközökkel is helyettesíteni lehet a broadcast elemeket.

Tervezhető a rendelkezésre állás mértéke a kívánt üzletfolytonosság elésére és a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások függvényében.

Általános IT eszközökből épitkezik, vagyis a rendszertechnikában egyes broadcast elemeket IT eszközökkel helyettesít. Ez teszi lehetővé, hogy mind hardver, mind szoftver tekintetben egyre nyitottabb rendszerek épülhessenek, valamint kihasználja a gyártók egyéb hagyományos IT területeken szerzett technológiai előnyét, a termelés volumenéből fakadó alacsony beruházási költségeket.

Ember és gép

Az IBM Digital Media Center építőelemei:

- IBM TotalStorage tárolóeszközök - Fibre technológián alapuló, nagy  megbízhatóságú tárolóeszköz-család, amelybôl lehetőség van kiválasztani mindig az aktuális igényeknek legmegfelelőbb típust.

- IBM System p szerverek - Power architektúrájú Unix szerverek, amelyek alkalmazása a rendszerben számos esetben a legjobb ár/teljesítmény mutatót adják.

- IBM System x szerverek - Intel architektúrájú, jellemzően Linux alapú szerverek, amelyeket az igényeknek megfelelően akár 1 unit-os kialakításban, akár Blade szerverként, vagy akár többprocesszoros, nagy teljesítményű szerverként használhatunk fel.

- GPFS (General Parallel File System) - Egy nagy teljesítményű skálázható fájlrendszer. Ideális nagy fájlok tárolására, lehetővé teszi az adatok párhuzamos használatát, és minden elemében skálázható.

- IBM Tivoli Storage Manager - Segítségével kialakítható a HSM (Hierarchical Storage Management), amely képes automatikusan, előre meghatározott szabályok alapján szalagokra mozgatni az adatokat, majd igény esetén automatikusan visszatölteni azokat.

- IBM DB2 adatbáziskezelő, WebSphere portál és alkalmazásszerver termékcsalád - Mely szoftver termékekre épül az igényelt megoldást megvalósító applikációs réteg.

GPFS - General Parallel File System

Az IBM General Parallel File System (GPFS) egy nagy teljesítményű, megosztott diszk használatára épülő fájlrendszer. A megoldás a fájlrendszer használatával a hardveres Raid tömbök felett alakít ki egy összefogott, nagy megbízhatóságú tárolóarchitektúrát. A rendszer három alapelemből épül fel:

- az úgynevezett GPFS node-okból, amelyeken keresztül elérhető a fájlrendszer (a rendszerben minden node egyenrangú szerepet játszik),

- diszkekből (vagy Raid tömbökből),

- és a diszkeket és a node-okat összekötő SAN hálózatból.

A GPFS node-ok Intel vagy Power architektúrájú gépek lehetnek Linux vagy AIX operációs rendszerrel. A rendszer egyik különlegessége, hogy egy írási vagy olvasási műveletnél valamennyi diszk (többhardveres Raid tömb esetén is) egyszerre dolgozik. Ezen tulajdonsága miatt érhető el az igen nagy sávszélesség kapacitás. A nagy rendelkezésre állás egyrészt abból adódik, hogy több GPFS node-ot használunk kiszolgálóként, valamint abból, hogy az adatok paraméterezhető módon egyszerre több helyen is tárolódhatnak. A rendszer minden eleme finoman hangolható, például lehetőség van a blokkméret széles határok közötti beállítására (16K, 64K, 256K, 512K vagy 1024K) is.

A rendszer másik különlegessége a blockszintű lockolás, amely lehetővé teszi, hogy többen ugyanazt a fájlt olvasásra vagy akár írásra is megnyissák. A GPFS fájlrendszer határai jelenleg:

- maximum tároló kapacitás > 6x1030

- a fájlok száma a fájlrendszerben > 2x1010

- felhasználható egyedi diszk méret a tárolóban > 2TB

- maximum GPFS node-ok száma (háttértár hozzáférési sávszélesség) > 2000

A GPFS fájlrendszer azt is megengedi, hogy a műsorgyártó on-line tárolóinfrastruktúra néhány TB-os kapacitásról működés közben (!) is több 100 TB-os kapacitásra fejleszthető legyen.

IBM Digital Media Center + Ardendo - egy lehetséges megoldás

Az IT alapú műsorgyártás egyik legfontosabb eleme a metaadatok alapján végzett munkafolyamat-menedzsment. Az egyik legsikeresebb megoldás az úgynevezett Media Asset Management (MAM) rendszerekre a svéd Ardendo cég szoftverterméke. A rendszer az alábbi feladatok ellátására alkalmas:

- Időzített vagy manuális betöltésvezérlés

- Transzkódolás (betöltés alatt)

- Lowres editálás hangalámondással és elkülönített audio- és videoeditálással

- Katalogizálás

- Keresés és találat alapú feldolgozás

- Munkafolyamat-vezérlés

- Hardvereszközök vezérlése

Az alkalmazási réteg komponensei az IBM DB2 adatbázis, a WebSphere applikációs szerver, a Tivoli Storage Manager rendszerek felett üzemelnek.

Az Ardendo MAM szoftver technológiája teljesíti az IBM által támogatott nyílt platformok és szabványok követelmény rendszerét, így csökkentve az interfészelési, testreszabási és üzemeltetési költségeket.

Az Ardendo céggel való együttműködés továbbá azt az előnyt is nyújtja, hogy a sokéves együttműködés során szerzett tapasztalatok és referencia projektek alapján, a műsorgyártó munkafolyamat metaadatmodelljének kidolgozása és beüzemelése rövid idő alatt elvégezhető.

3.     IBM Media Hub

A televíziós rendszerintegráció az elmúlt években hagyományosan 1:1 "bedrótozott" kapcsolatokat épített a rendszerkomponensek között, amennyiben a szállító a szükséges API-t rendelkezésre bocsátotta. Ez a megközelítés az integráció egy bizonyos bonyolultsági fokáig használható, azután viszont az integrációs költségek olyan mértékű növekedéséhez, illetve bonyolultságához vezet, amely a megvalósítást gátolja.

A probléma megoldására fejlesztette ki az IBM a Media Hub megoldását, mely az IBM Service Oriented Architecture (SOA) megközelítésének media iparági specializált változata, alkalmazva az általános komponens alapú (Component Business Modeling - CBM) üzleti modellezés előnyeit.

A megoldás felhasználva a hagyományos alkalmazásokat és építőelemeket, azokat, mint "webservices" elemeket egy központi "service bus"-on keresztül, mint szolgáltatásokat integrálja. Ezáltal egy szolgáltatás csak egyszer jelenik meg a rendszertechnikában, újabb üzleti igények esetén az adott szolgáltatást más is használhatja, illetve egyszerű újabb szolgáltatás illesztése a rendszerhez. A megoldással a beszállító függetlenség nagymértékben biztosítható, ezáltal alacsony üzemeltetési és fenntartási (TCO) költségeket garantál.  Pl. a transzkódoló rendszer cseréje esetén egy interfész felület kialakítása szükséges csak.

A Media Hub Enterprise Service Bus-on (ESB) közlekedő média objektumok és hozzájuk kapcsolódó üzenetek könnyen irányíthatók a komponensek között. A rendszer áttekinthető architektúráját kihasználó munkafolyamat felügyelő és automatizáló alkalmazás valósítja meg a tervezett gyártási folyamatokat.

Az IBM Media Hub megoldása az IT alapú műsorgyártás produkciós, broadcast és office területein belül, és azok között is integrálja a folyamatokat, lehetővé teszi az IT környezet folyamatos hozzáhangolását a kívánt üzleti folyamatokhoz, ugyanakkor olyan nyílt szabványokat alkamaz, melyek segítségével a rendszer az IBM nélkül is továbbfejleszthető. Példa lehet erre a pénzügyi alkalmazások összekapcsolása az erőforrás-kezelési és hírközlési rendszerekkel, vagy az archívum anyagainak használat alapú automatizált belső elszámolása. A jobb jelentéskészítő eszközök általában pontosabb tervezést tesznek lehetővé. A cél a közvetlen integráció a műsorgyártást kiszolgáló összes terület rendszerei között.

4.     Emberek és folyamatok

A technológia azonban csak része a folyamatnak. Az IT alapú produkciós rendszerre való átállás jelentős változás, és a munkatársak többsége nem minden esetben támogatja azt. E változással kapcsolatos tényezők helyes kezelése igen komplex - és az egyes műsorgyártóknál más és más - megközelítést igényel. Van azonban két olyan irányelv, amelyek követésével minimálisra csökkenthető a fennakadás és ösztönzőleg hat a változás elfogadására is:

- A produkciós stábnak akarnia kell az új rendszer bevezetését, illetve jelentős előnyöket kell remélnie tőle

- A felső vezetésnek teljes elkötelezettséget kell tanúsítania a változtatás iránt a legmagasabb vezetői szinten, és nyíltan, őszintén kell ezt kommunikálnia minden érintettnek.

Az IT alapú műsorgyártás bevezetésének időtartama eltérő, a szervezet méretétől függően több évig is eltarthat. Amint az alapvető infrastruktúra a helyén van, a további funkcionális alkalmazások telepítése felgyorsítható, illetve akár osztályonként haladva valósítható meg. Ahol elsőként történt meg a telepítés, több időt kell fordítani a tesztelésre és annak kiismerésére, hogy a hagyományos munkamódszerek (jók és rosszak) hogyan viszonyulnak az új technológiához.

Egy ilyen IT átállási projekt levezénylése komoly szakmai felkészültséget igényel a projekt szervezettől, mely minimálisan az alábbi szakterületekre osztható :

- Broadcast IT

- Vállalatirányítási IT

- Hálózat

- Telekom

- Változásmenedzsment (S&C)

- Üzleti és gyártási folyamatok (BPR)

- Emberi erőforrás-politika (HR)

Az IBM a hagyományos IT világában szerzett fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatával, a széles körben alkalmazott sokadik generációs hardver és szoftver portfóliójával több broadcast referencia projektben bizonyította, hogy az IT alapú műsorgyártásra való átállás lehetséges és követendő út.

A rendszerek mai fejlettségi szintjén már nincs más alternatíva a műsorgyártás technológiai innovációjára, a kérdés csupán az alkalmazott IT komponensek integráltsági foka és hatékonysága lesz.