Vilma
-8 °C
3 °C

MODERNIZMUSOK. Európai grafika 1900-1930

2004.06.17. 13:54
A stuttgarti Staatsgalerie és a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének közös kiállítása a budapesti Szépművészeti Múzeum közreműködésével
2004. június 18 – szeptember 12.
Budavári Palota, C épület földszint

#alt#
Edgar Degas: Kádból kilépő, törülköző nő
ca. 1900
A kiállítás a korszak kiemelkedő francia, német, osztrák és magyar művészeinek eddig együtt soha nem látott, rejtett mesterműveit mutatja be a nagyközönségnek. A tárlat a modern művészet történetének nagy ívét rajzolja fel a korszak meghatározó mestereinek rajzain, sokszorosított grafikáin keresztül. Ebben a kontextusban láthatók Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Edvard Munch, Gustav Klimt, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Picasso, Cézanne, Matisse, Fernand Léger, Juan Gris, Amadeo Modigliani, Berény Róbert, Nemes Lampérth József, Ernst Ludwig Kirchner, Karl Schmidt-Rottluf, Erich Heckel, Egon Schiele, Oskar Kokoschka, Uitz Béla, Tihanyi Lajos művei.

#alt#
Franz Marc: Kék ló
1913
A 20. század első három évtizedének képzőművészetét rendkívül dinamikus folyamatok jellemezték, melyeket a megújulás gondolata táplált. A művészet elsöprő lendületet diktáló haladás-eszméjének hátterében a modern kort kifejező filozófiai, társadalmi és életreform törekvések munkáltak. A modern irányzatok képviselői országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszert alakítottak ki, kölcsönösen megtermékenyítve egymás alkotó tevékenységét. Sajátos dialektikája bontakozott ki így az önálló nemzeti kultúra igényének és az egyetemes fejlődés gondolatának. A 19. század nagy művészeti fellegvárain, Párizson, Münchenen, Londonon túl egyre több új művészeti központ szólt bele a párbeszédbe, köztük Bécs, Prága, Drezda, Barcelona, Budapest és Moszkva, majd Berlin, Zágráb, Bukarest, Varsó, Krakkó. A stuttgarti Staatsgalerie és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása a modern művészetnek ezt az igen gazdag korszakát öleli fel a két múzeum grafikai gyűjteményének tükrében. A kiállított rajzok és sokszorosított grafikák között megtalálhatjuk a korszakalkotó mesterek, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Edvard Munch, Paul Cézanne, Henri Matisse, Pablo Picasso munkáit, és végigkísérhetjük a nyomukban kibontakozó sokirányú útkeresés legfontosabb állomásait Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában. A hangsúly Közép-Európára, a német és a magyar művészetre esik, de jelen vannak a századfordulótól felerősödő Kelet-Nyugat kulturális áramlásában kulcsszerepet játszó orosz művészek is.

#alt#
Dömötör Gizella: Csendélet I.
1932 után
A 20. században a korábban alárendelt szerepet játszó grafikának kitüntetett szerep jutott a műfajok újrarendeződő hierarchiáján belül. Az összegző, dekoratív vonal és a homogén színfolt az art nouveau grafikájának összetéveszthetetlen sajátja. A 19. és 20. század fordulóján ebben az irányzatban tudatosodott a művészi forma önértékének eszméje, a vizuális forma és az érzelemmel, gondolattal telített szimbólum elválaszthatatlansága. A művészetek meghirdetett egységén belül egyenrangúvá váltak az autonóm és az alkalmazott műfajok. A grafika egyenértékű párja lett a festészetnek, akár önálló kompozíció, akár könyv vagy folyóirat illusztráció szerepét töltötte be, akár egyedi rajz vagy sokszorosított lap formájában jelent is meg. Az impresszionisták és támogató kritikusaik a rajz vázlatosságában a befejezetlenség ellenére is felfedezték a tökéletességet, a művész senki mással össze nem téveszthető kézjegyét. A művészek érdeklődésének középpontjába került a pillanat megragadása, s az alkotó spontán kézvonását őrző rajz és rézkarc megbecsült, sőt, kitüntetett eszközévé vált ennek a célkitűzésnek. Közép-Európában a 19. század végén megtermékenyítően tovább hatott a realizmusnak a század első felében induló irányzata. A naturalizmus, mely a plein air festészetben új kísérletek kiindulópontjává vált, szintén új ízekkel járult hozzá a rajzművészet egyre változatosabb összképéhez. A francia Fauves csoport művészei, a német Die
#alt#
Amedeo Modigliani: Fej
1913
Brücke expresszionistái és több, a nyomukban vagy velük párhuzamosan kísérletező magyar művész a rajz gesztus jellegére helyezték a hangsúlyt. A rajz a futuristák kezében a forma, a tér és a mozgás analízisének eszközévé vált. A kubisták a látvány elemzésétől annak újraszerkesztéséig jutottak el, a papír síkfelületét avatva a maguk teremtette univerzum hordozójává. A rajz mintegy tervrajzzá, a kutató ember előtt feltáruló kozmosz megjelenítésének és az emberi környezetet újjáteremtő utópikus elképzeléseknek médiumává vált a szuprematista és a konstruktivista művészetben. Az expresszionista építészek az organikus és anorganikus természet és az emberi lélek kapcsolatát boncolgatták, amikor a jövő tárgyi világát rögzítették látomásos rajzaikban. A dadaisták nem a jövőbe néztek, hanem a jelen visszásságait szedték ízekre. Kritikus, gúnyos, nem egyszer játékos szemléletüknek megfelelő eszközre a fotómontázsban és a kollázsban leltek, amivel forradalmasították a grafikát és nagy hatást tettek több művészeti ágra is. Az első világháború és a forradalmak utáni kiábrándulás és újrakezdés időszakában a grafika a társadalomkritika kérlelhetetlenül precíz, kritikus élű eszköze lett a verizmus tendenciájában. A bemutatott három évtizedben megnőtt a sokszorosított grafika jelentősége, mert szélesebb körben tehette ismertté az új művészi gondolatokat és társadalmi eszméket. Az expresszionista művészetben különösen a fa- és linóleummetszet tett szert komoly szerepre.

#alt#
Farkas István: Kalitka, Correspondances I.
1929
A magyar grafika 20. század eleji felvirágzásában nagy szerepet játszottak a gyűjtők és a velük együttműködő muzeológusok, valamint a kapcsolatot mindkét csoporttal ápoló akadémiai grafikus művésztanárok. A műkedvelők és a Szépművészeti Múzeum együtt gyűjtötték az európai grafika remekeit a magyar mesterekéivel. Rekonstrukciója ennek a magyar művészetet az európai kultúrával egységben szemlélő gyűjtésmódnak a Szépművészeti Múzeum részvétele a kiállításon a századforduló nagy francia mestereinek alkotásaival. A kiállítás és a kísérő katalógus célja is a történet továbbírása ennek az európai művészetet egységében vizsgáló szemléletnek a jegyében. Újdonságuk, hogy a nemzetközi közegbe illesztik a modern magyar grafikát.

A kiállítást 335 oldalas, magyar-német nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus kíséri.

#alt#
Egon Schiele: Önarckép
1914
A kiállítás specialitása a Magyar Nemzeti Galéria honlapján egy új, a kiállításról gazdag információkat szolgáltató oldal, melyen nem csupán a kiállítás fő fejezeteinek tartalmát tölthetik le a site-ra látogatók, hanem a képgaléria mellett egy 3D-ben animált virtuális kiállítótérben is barangolhatnak. Reményeink szerint a dinamikus és statikus elemek kombinációjával létrehozott új internetes oldal hozzájárul ahhoz, hogy a közönség az internetes galérialátogatás mellett a képeket eredetiben is megtekinti.

Budavári Palota, Budapest
C épület földszint
H-1014, Budapest, Dísz tér 17.

Nyitva: hétfő kivételével 10-18 óráig
Információ: C épület földszint
Tel.: 06 20 439 73 25
www.mng.hu

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!