Árpád
-1 °C
9 °C

Varázsszőnyeg

2005.07.06. 15:57
Azokat a zenei irányzatokat, amelyeket közösen világzenének nevezünk - így a népzenéket, a népzenei feldolgozásokat és a népzenei ihletettségű eredeti műveket - természetesen képtelenség lenne egy világzenei fesztivál keretében körüljárni. A Művészetek Palotája "varázsszônyegérôl" azonban a műfaj számos jelentôs stílusa és elôadója feltérképezhetô. Lássuk csak... Tüzes etnopop Finnországban és súlyos balladák Svédországban, a feltámadt jiddis hagyomány útkeresése Lengyelországban, akusztikus blues Maliban, s mindeközben a magyarországi világzene nemzetiségei és "alapintézményei". Egyszóval: kalandra fel!

Július 30., szombat 20.00 óra
Nemzeti Hangversenyterem
"Varázsszőnyeg"
Garmarna (Svédország), Värttinä (Finnország)
A "garm" a skandináv mitológiában annak a kutyának a neve, amely a holtakat és az élőket elválasztó kaput őrzi. Nevét a világzenében az 1990-ben alakult Garmarna zenekar viseli, amely éppúgy megközelíthető a középkori hagyomány, mint az ezredforduló kihívásainak útján; amely zenekar az archaikus akusztikus hangszerek és az elektronika szerves egységével tűnik ki, s amelynek véres-komor balladái megrázóbbak, elragadóbbak a legsötétebb svéd heavy metalnál. Vagyis polka és triphop, reveláció és örvénylő erő, ráadásul egy lenyűgöző énekesnő: Emma Härdelin - ez a legkevesebb, ami várható.
Finnország legismertebb társulata, a Värttinä egy kis karéliai faluban alakult meg 1983-ban. A kilencvenes évek kezdetéig afféle hagyományőrző ifjúsági csoportként működött, majd Helsinkibe települve átszerveződött, és hamarosan a világ egyik legkapósabb etnopop-sztárjává nőtte ki magát. Mára csak ketten maradtak együtt a zenekar réges-régi felállásából, amúgy minden a régi: a Värttinä zenéje bájos és tüzes, borzongató és archaikus, pörgős és popos, instrumentális és a cappella - éppen olyan, hogy újra és újra lehengereljen.

Augusztus 3., szerda 20.00 óra
Fesztivál Színház
"Varázsszőnyeg"
A Vujicsics Együttes és vendégei: Sebestyén Márta, Ferus Mustafov (Macedónia), Söndörgő Zenekar
A harmincéves fennállását ünneplő Vujicsics Együttes kezdettől a "hagyományőrző népzenei feldolgozások" útját járja. A Dunakanyar délszláv zenei emlékeitől és tradicionális hangszereitől - amilyen például a tambura vagy a harmonika - indulva ássa magát egyre mélyebbre a Balkánban. Mi sem természetesebb hát, mint az, hogy éppen úgy szólaltatja meg a szaxofont, mintha az töröksíp vagy zurna volna.
A Vujicsics ezen az estén is egyszerre garantálja a délszláv és a balkáni muzsikák ünnepét, olyan illusztris vendégek társaságában, mint - a lemezein is közreműködő - Sebestyén Márta, aztán Ferus Mustafov, a macedón "csocsekkirály", és a délszláv "stafétabot" méltó örököse, a Söndörgő Zenekar.

Augusztus 4., csütörtök 20.00 óra
Fesztivál Színház
"Varázsszőnyeg"
Makám, Kolinda
Az utóbbi öt évben "jó passzban van" a Makám együttes: miközben megőrizte vonzalmát a keleti és a balkáni folklór, a dzsessz, valamint a kortárs zene iránt, a legkitűnőbb énekesnőkkel - Lovász Irén, Bognár Szilvia, Palya Bea, Szalóki Ági - az archaikus magyar népzene felé fordult. Így váltak utóbbi lemezei, az Anzix, a 9 colinda és a Szindbád olyan tematikus "daloskönyvekké", amelyekben Krulik Zoltán szerzeményeinek azonos a súlya, íze az ősi népdalok feldolgozásaiéval.
A Kolinda együttes a hetvenes években kirívóan progresszív népzenei átirataival meghódította Nyugat-Európát - Franciaországban három albumot is megjelentetett -, aztán tagjai szétszóródtak a világban. Kulcsfigurái harminc év múltán, tavaly álltak össze, hogy néhány fiatallal kiegészülve újra fellépjenek. Legendájuk most megint "tetten érhető" lesz: együtt játszik Dabasi Péter, Kiss Ferenc és Lantos Iván, s a Kolinda néhány dalra talán a Makámmal is összeforr majd, ahogyan a nyolcvanas évek elején tették, Makám és Kolinda néven.

Augusztus 5., péntek 20.00 óra
Fesztivál Színház
"Varázsszőnyeg"
Budapest Klezmer Band, Kroke (Lengyelország)
A kelet-európai jiddis népzene a nyolcvanas években virágzott fel újra Amerikában. Hazánkban a munkácsi születésű Jávori Ferenc 1990-ben alapította meg az első klezmerzenekart, a Budapest Klezmer Bandet. Azóta bejárták a fél világot, s megjelentettek fél tucat albumot - a klezmernek nem annyira a folkos, mint inkább a színházi és a klasszikus zenéhez kötődő stílusával.
Krakkó jiddis nevét, a Krokét az a lengyel klezmerzenekar vette fel, amelyet a helyi zeneakadémia három hallgatója alapított 1992-ben. Az időközben négytagúvá bővült együttes stílusára a tradicionális-akusztikus klezmerrepertoár éppúgy hatott, mint a kortárs zene és a dzsessz, vagyis már a XXI. század klezmere az övék - különleges virtuozitással, humorral és korlátlanul. Korántsem véletlen, hogy tavalyelőtt Nigel Kennedy, a "fenegyerek" világsztár hegedűművész is a Krokéval készítette el East meets West című lemezét.

Augusztus 6., szombat 20.00 óra
Fesztivál Színház
"Varázsszőnyeg"
Folkestra, Boubacar Traoré (Mali)
Öt évvel ezelőtt a Portugál című film betétdalával tűnt fel, majd Mamikám című lemezével egy csapásra lett a közönség kedvence - továbbá: az év felfedezettje, eMeRTon-díjas, s még ki tudja, mi minden - a Folkestra zenekar. És hát cseppet sem érdemtelenül, hiszen arra a könnyedségre, melegségre és finomságra, amely a Balkántól a mediterrániumig terjedő feldolgozásait átjárja, már régóta nagy-nagy szükség van.
Boubacar Traoré a manapság különösen népszerű mali blues egyik kulcsfigurája. Nemcsak játékmódja rendkívüli - ujjai alatt az afrikai "hárfához", a korához hasonlóan szól az akusztikus gitár -, hanem életútja is. A hatvanas években "Mali Elvis Presleyjeként" ünnepelték, a hetvenes években elfeledték, majd miután elvesztette a feleségét, a nyolcvanas években Franciaországba költözött. Ott alkalmi munkákból tartotta fenn magát, hétvégeken pedig a nyugat-afrikai közösségnek játszott - így fedezték fel újra a kilencvenes években. Azóta méltó helyén van: a csúcson. Hiszen abban a lenyűgöző melankóliában, amely a dalait uralja, éppúgy tükröződik Boubacar személyes sorsa, mint Mali történelme.

#alt#

Jegyek kaphatók a Művészetek Palotája jegypénztárában (1095 Budapest, Komor Marcell utca 1., tel.: 555-3300, hétfôtôl szombatig 13-18, vasárnap 10-15 óráig, elôadások napján az elôadások végéig), a Concert & Media Jegyirodáiban (1091 Budapest, Üllôi út 11-13, tel.: 455-9000, h-p 10-18 óráig; 1145 Budapest, Torontál u. 30., tel.: 222-1313, h-p 9-17 óráig; online: www.jegyelado.hu), a Nemzeti Színház Jegyirodájában (VI. Andrássy út 28., Tel.: 373-0995/96, h-p 10-18, sz-v 11-19), Rózsavölgyi Jegyirodában (1052 Budapest, Szervita tér 5., tel.: 266-8337, h-p 10-18, sz 10-15 óráig), a Libri Könyvesboltjaiban, valamint az ismert jegypénztárakban.