Távmunka: bizakodó hangulat, sok akadály
Esély és lehetőség: Távmunka Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium november 7-én. A szakmai tanácskozás célja a távmunkában rejlő esélyek feltárása, a fennálló problémák, akadályok megvitatása és a minisztérium távmunka-pályázatának bemutatása volt.
A konferencián százötven szakmabeli és a távmunka iránt érdeklődő munkaadó vett részt.
()
2002. november 14., csütörtök 18:33
Nyugat-Európában és
az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen növekedett
a munkájukat otthonról, rugalmasan, számítógép és Internet
használatával végzők aránya, míg Magyarországon stagnál, fél
százalék körül mozog a távmunkában foglalkoztatottak aránya.
Drága internet, rugalmatlan, konzervatív vezetők,
munkajogi hiányosságok, kedvezőtlen adózás. Évek óta ilyen
és ehhez hasonló magyarázatok kerülnek elő az okokat boncoló
elemzésekben.
A mostani kormányzat elődeinél szemmel
láthatóan tevékenyebben látott neki a távmunka
elterjesztésének, a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának. A
lendület a második száz nap alatt is tart, ám az igazi
áttörést a gazdaság szereplőinek, ezen belül is a munkaadói
oldalnak az aktív bekapcsolódása hozná meg.
Hol tart
ma a távmunka Magyarországon és a világ fejlett részein?
Milyen előnyök és hátrányok mutatkoznak? Milyen munkajogi és
adózási korrekciók szükségesek a fejlődéshez? E kérdések is
előjöttek a tanácskozáson.
Több távmunkás, magasabb
foglalkoztatás
Kiss Péter
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a konferencián
elmondta, hogy a távmunka elterjesztésével gyorsabban ki lehet
egyenlíteni hátrányunkat Európa fejlett országaival szemben.
Emellett a távmunka esélyt teremt a hátrányos helyzetűeknek,
és a hátrányos régiókban élőknek. Kiss Péter példaként
említette, hogy Magyarországon 400.000 fogyatékkal élő aktív
korú ember él, akiknek csupán 16 százaléka dolgozik.
A
miniszter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban hat
évvel ezelőtt 12 millió volt a távmunkások száma, ami mára 31
millióra emelkedett.
"A távmunka esélyt jelent a
foglalkoztatottság szintjének emelésére. A külföldi példák azt
mutatják, hogy van összefüggés a foglalkoztatási szint és a
távmunkások aránya között", jelentette ki Kiss Péter.
A miniszter hozzátette, hogy a közeljövőben
kormány-előterjesztés készül a távmunkával kapcsolatos eddigi
tanulságok befogadására. "Nem pillanatnyi sikerre törekszünk,
hanem hosszabb távra is tervezünk, és szeretnénk, ha a
távmunka elterjesztése széles társadalmi mozgalommá válna",
mondta Kiss Péter.
Módosítani kell a Munka
törvénykönyvét
A konferenciát vezető Benedek
András helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a
kormányprogramban is tételesen szerepel a távmunka
elterjesztése, a második száznapos programban pedig ezer új
távmunkahely megteremtése áll.
Benedek András
elmondta, a teendők között szerepel az atipikus foglalkoztatás
munkajogi meghatározása, melyre a Munka törvénykönyvének jövő
év eleji tervezett módosítása megoldást hozhat, az
infokommunikációs feltételek fejlesztése, a
gazdasági ösztönzőrendszer kialakítása, a távmunkával
végezhető tevékenységek feltárása valamint a
társadalommal való kommunikáció javítása. Ez utóbbi
alatt a lehetőségek racionális bemutatását és az ábrándok és
az illúziók eloszlatását érti az államtitkár.
Jellemző távmunkás: 39 éves magasan képzett
férfi
A nemzetközi trendeket elemző Wesselényi
Andrea megemlítette, hogy az utóbbi három évben
megduplázódott az Európai Unióban a távmunkások aránya. A
távmunka egy nyugat-európai felmérés szerint Hollandiában, az
Egyesült Államokban, Dániában és a skandináv országokban a
legelterjedtebb, míg az Unión belüli arány a dél-európai
tagországokban a legalacsonyabb. Wesselényi Andrea
elmondta, hogy az átlagos távmunka-vállaló 39 éves magasan
képzett férfi, míg a jellemző munkaadó nagyvállalat.
A
távmunka-szakértő szerint a trend azt mutatja, hogy az otthoni
irodában dolgozó önfoglalkoztatók - akiket a szakzsargonban
'e-lancer'-ként aposztrofálnak - aránya nőni fog, hasonlóan az
irodához nem kötött mobil távmunkásokhoz. Az alkalmazottként
otthonról végzett 'klasszikus' távmunka viszont nem lesz
uralkodó, véli a szakértő.
Wesselényi Andrea
egy esettanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a British
Telecom távmunkásai elégedettebbek voltak, ám többet is
dolgoztak, mint a hagyományos munkahelyen dolgozó kollégáik.
Probléma: adatbiztonság, vezetési stílus
A távmunka előnyéről és hátrányáról beszélt Laczkó
Zsuzsanna, az SEED Kisvállalkozás-fejlesztési
Alapítvány tanácsadója. A munkavállalók oldaláról kedvező
tényezőként említette az irodaköltségek csökkenését, a jobb
ügyfélkiszolgálást, a munkavállalók szempontjából pedig a
munkanélküliség csökkenését, a hátrányos helyzetűek és régiók
bekapcsolását a munka világába, a dolgozói készségszint
növekedését valamint a stresszmentesebb életet.
A
tanácsadó a hátrányok közé sorolta a jelenleg még bizonytalan
munkajogi hátteret, a cég iránti elkötelezettség csökkenését,
adatbiztonsági kérdéseket, valamint az új típusú vezetési
stílusra való átállás nehézségét.
Információs vonal
távmunkásokkal
"Konzerven élünk, de gyors izmokat
remélünk", kezdte előadását a keserű realitásra emlékeztetve
Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek
Országos Szövetségének (MEOSZ) képviseletében. A MEOSZ
Távmunka Intézetének igazgatója szerint - ellentétben Laczkó
Zsuzsannával - nagyobb a cég iránti elkötelezettség a
távmunkások körében, melyet vizsgálatok is alátámasztanak.
Derera úgy véli, legenda az irodai költségek csökkenését várni
a távmunkától. A hangsúlyt a várható profitra, a működő üzleti
terv kidolgozására kell helyezni.
A MEOSZ munkatársa a
szakmai közönség előtt bejelentette, hogy a minisztérium
megbízásából a MEOSZ november 15-től telefonos
távmunka-információs szolgáltatást indít. A call centerben
a vonal másik végén mozgássérült távmunkások válaszolják meg
az érdeklődőknek a távmunkával kapcsolatos kérdéseket.
Derera Mihály szerint a távmunka elsősorban magas
szintű értelmiségi munka, így azokat is támogatni kell,
akik bizonyos munkafolyamatokat - például egy fordítás kapcsán
adatbevitelt - alacsonyabban kvalifikált távmunkásoknak
továbbadnak, vagy más szóval a munkát kiszervezik.
Kétszázötven távmunkás a Matávnál
A
tanácskozáson a Matáv, Magyarország legnagyobb
távmunkaadója is képviseltette magát. A telekommunikációs
cégnél hozzávetőleg 250 munkatárs dolgozik távmunkában. Többek
között rendszermérnökök, stratégiatervezők, műszaki
ellenőrök, hibaelhárítók, értékesítők végzik otthonról
vagy mobilan munkájukat, igaz, heti 1-2 napot bejárnak a
céghez - tájékoztatott a cég képviseletében Kökényné dr.
Ivanics Annamária, aki szerint az Áfa- és az szja-törvény
is módosításra szorul, ha a kormányzat vonzóvá kívánja tenni a
távmunkát a cégek számára. Az adózási kérdésekben a fő gondot
a távmunkás alkalmazottak otthoni Internet- számítógép- és
telefonhasználatának elszámolása okozza.
A távmunka
nem cél, hanem eszköz
A konferencián szó esett a
Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és az Informatikai
és Hírközlési Minisztérium közös pályázatkiírásáról,
melyre új távmunkahelyet létrehozni szándékozó munkaadók
pályázhatnak 2002. december 15-ig. Az infokommunikációs háttér
biztosítására 500.000 Ft szerezhető meg, valamint bér- és
betanítási támogatást is kapnak a pályázat nyertesei.
Az eszmecserét a bizakodó hangulat jellemezte, az
előadók megpróbáltak reális, illúzióktól mentes képet
felrajzolni a távmunkáról, hangsúlyozva, hogy e
foglalkoztatási forma nem cél, csupán eszköz a vállalatok,
vállalkozások versenyképes működésének javítására, a hátrányos
helyzetű emberek foglalkoztatására, az elmaradott régiók
fejlesztésére.
az
oldal tetejére
|