Napokig nem tudnak hazatérni az Európán kívül rekedt magyarok

"Vasárnap már otthon kellett volna lennem, de leghamarabb a hét legvégére ígértek repülőt. Az Air France példátlan módon megtagadta a
szállodai ellátást és napi juttatást. Most két helyi havernál csövezünk, és próbálunk intézkedni ebben a drága országban" – írta egy
Tokióban ragadt magyar.

A vis maior az utas kockázata

Az európai légtérzár miatt távoli repülőtereken ragadt utasok ellátásának biztosítása nem egyértelmű. A szabályok ugyanis a szokványos esetekre vannak specializálva, amikor az időjárás miatt, a repülőgép, a légitársaság, esetleg a repülőtér hibájából kifolyólag nem sikerül az adott járattal hazajutni.

Az izlandi hamufelhőhöz hasonló elhúzódó vis maior, azaz senkinek sem felróható helyzetekben az utasok ellátása nem a légitársaságok feladata. A mostanihoz hasonló, nagy tömegeket érintő esetekben ugyanis a légitársaságokat anyagilag megroppantaná, ha az utasok ezreinek a szállodai és egyéb költségeit maguknak kéne állniuk. Ilyen esetekre – például a háborús helyzetekhez hasonlóan – a biztosítók sem szívesen szerződnek, épp a költségek és kockázatok nehéz becsülhetősége miatt. Ettől függetlenül van olyan légitársaság, amelyik állja a bajba jutott utasok szállodaköltségeit, de az eljárás nem általános.

Nem jár szálloda

Európában sokkal jobb a helyzet. Vasúton vagy autóbuszokkal egy-két nap késéssel eleve bárhonnan haza lehet jutni. Emellett az uniós előírások miatt az utasok sokkal könnyebben jutnak információhoz. A jegy árát vissza lehet kérni, de az egyben a visszaúttól való elállást is jelenti. A szabályozás azt is előírja, hogy gondoskodni kell az utasok ellátásáról is, azaz italt, ételt és "megfelelő" szállást kell számukra biztosítani.

Ez a normál késések, járatkimaradások esetében egyértelműen szállodai elhelyezést jelent. Az utasok tízezreit érintő esetekben viszont a légitársaságok többsége a repülőterek utasforgalmi csarnokait is "megfelelő" elhelyezésnek tekinti, legfeljebb hálózsákkal, takarókkal, olykor matracokkal próbálják elviselhetőbbé tenni számukra a helyzetet. Az utasoknak ebben az esetben nem jár kártérítés a plusz költségeik vagy kieső jövedelmük miatt.

Európán kívül a légitársaságokat nem kötelezik az uniós szabályok. Ez különösen azokban az országokban okozhat problémát, ahol magasak a megélhetési költségek. Például Japánban, Észak-Amerikában egy több napos, esetleg egy-két hetes kényszerű szállodai tartózkodásra nem biztos hogy mindenkinek van elegendő tartalékja.

Nehéz lesz hazajutni

Az ellátáson kívül az is gond, hogy ha vissza is áll a menetrendszerű közlekedés, a légitársaságoknak csak korlátozott szabad kapacitása van a felduzzadt tömeg elszállítására. Az interkontinentális gépek általában csak a szervizelés idején nincsenek használatban, így azokat egyéb járatoktól kellene elvonni.

A későbbi járatokra nem a korábbiakról lemaradt utasoknak van érvényes foglalása, hanem az eredetileg arra a járatra jegyet váltóknak. Az ilyen utakra alkalmas, korlátozott számú chartergépet viszont nehéz rövid határidővel bérelni.

A magyar külképviseletek eddig nyolcvan olyan magyar állampolgárról adtak jelzést a Külügyminisztériumnak, aki külföldön rekedt az izlandi vulkánkitörés után elrendelt légtérzárak miatt. A jelzések a következő helyekről érkeztek: London, New York, Peking, Sanghaj, Szöul, Párizs, Szingapúr, Isztambul.

Európán kívül az ismerősökre és a külképviseletekre  lehet számítani

A tokiói nagykövetségre eddig hat Japánban ragadt magyar jelentkezett be, azok közül kettőt a helyettes konzul szállásolt el a saját lakásában, két másik embert a Turisztikai Rt. helyi képviselője fogadott be. A nagykövetség munkatársai ennél sokkal több Japánban ragadt magyarral számoltnak, ezért Bohár Ernő, tokiói magyar nagykövet megnyitotta a követség üres lakásait, ahol további négy-öt embert
tudnak elszállásolni.

Pekingben 15 magyar ragadt, akiknek tegnap még bizonytalannak tűnt a helyzete, de mára kiderült, hogy bár nem lehet tudni, mikor indulhatnak haza, szállásuk már megoldott. "A 15 fő szállása jelen pillanatban is biztosított. Az igaz, hogy az első éjszakát a légitársaság, a másodikat teljes egészében az AB Agro Utazási Iroda állta, onnantól kezdve pedig részben az iroda, részben az utasok fizetik" – mondta az Argo utazásszervezője az Indexnek.

Az utazási irodák sem sokat tehetnek

"Mivel Irodánknak nincs további felelőssége, ezért nincs is mit elhárítanunk. Mi menetrend szerinti (tehát nem charter) járattal közlekedő légitársasággal állunk kapcsolatban, ahol mi csak közvetítő szerepet töltünk be az utas és a légitársaság között" – tette hozzá Zana Éva, majd hozzátette, hogy a Hainan légitársaság egyelőre nem közölte, hogy mikor indít gépet, így még megbecsülni sem lehet, mikor juthatnak haza a magyarok.