A legtöbb megmozdulás az egykori gyarmattartó Franciaországban volt, ahol több százezer Tunéziából származó ember él. Párizs központjában a rendőrség becslése szerint 8 ezren gyűltek össze, hogy üdvözöljék a tunéziai elnök távozását. A zömében fiatalokból álló tüntetés résztvevői tunéziai zászlóval letakart koporsókat is magukkal vittek, amelyekre "köszönet mártírjainknak, nem feledünk benneteket soha" feliratot festettek.
Marseille-ben kétezren vonultak a város központi terére. A megmozdulás nyugodtan zajlott, de a tüntetők azt kiáltozták, hogy "ben Ali gyilkos" és követelték, hogy a bukott elnök ellen indítsanak bűnvádi eljárást.
Lyonban mintegy 800 örömtől ittas, főként tunéziai énekelte el az észak-afrikai ország himnuszát.
Milánóban 200 tunéziai bevándorló vonult az észak-olaszországi nagyvárosban működő tunéziai főkonzulátus elé. Tunéziai zászlókat lengettek, és többször énekelték el hazájuk himnuszát.
Rómában a baloldali pártok felszólítására vonultak emberek az utcára, akik a tunéziai tüntetőkkel való szolidaritásukat fejezték ki, és követelték az olasz hatóságoktól, hogy ne vállaljon cinkosságot ben Ali rezsimjével.
Genfben ezer körül volt a tüntetők száma. Transzparenseiken éltették a "tunéziai forradalmat" és követelték, hogy a hatalom a nép kezébe kerüljön.
Brüsszelben ötszázember tartott szimpátiatüntetést az összecsapásokban meghalt tüntetők mellett, és egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.