Schmitt: A szlovák hozzáállás nem európai

Mindent elkövetek azért, hogy a világ 15-16 millió magyarja a jövőben ne csak lélekben, hanem közjogilag is együvé tartozzon,  jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök Pozsonyban, amikor a Csemadok társadalmi és kulturális szervezet székházában a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott.

Schmitt Pál röviden összefoglalta pozsonyi megbeszélései eredményeit, miközben megjegyezte, hogy a magyarok kettős állampolgárságához való szlovák hozzáállás "nem európai". Szerinte a magyar törvény nem irányul egyetlen ország ellen sem, célja a "magyar identitás megerősítése" szerte a világban. Az elnök szerint a kettős állampolgárság ügye a határon túl élő magyarok tízezreit mozgatta meg.

Schmitt Pál korábban találkozott Ivan Gašparovič szlovák államfővel, a találkozó után hangsúlyozták, hogy a kérdések 90 százalékában egyetértenek, azonban eltér a véleményük a szlovákiai államnyelvtörvényről és a magyarországi kettős állampolgárságról.

"Nagyon remélem, hogy mai megbeszélésünk is hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia magyar anyanyelvű állampolgárai félelem nélkül élhessenek alapvető jogaikkal, és ne kapjanak büntetéseket anyanyelvük használatáért" - idézte  Schmitt Pált az MTI. Időelőttinek nevezte azt a kérdést, jár-e választójog is a magyar állampolgárságot szerző külföldi magyaroknak, erről szerinte majd az új alkotmány megszületése után döntenek.

Gašparovič szerint nem jó, hogy a magyar kettős állampolgárság révén közjogi kapcsolat jönne létre Magyarország és a szlovákiai magyarok között, akik így a jövőben egy esetleges válsághelyzetben súlyos dilemma elé kerülhetnének. "Magánvéleményem, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha mindkét törvénymódosítást hatályon kívül helyeznék" - mondta Gasparovic.

Schmitt Pál köztársasági elnök csütörtöki szlovákiai látogatása előtt a Pravdának azt mondta, megérti, ha a szlovákiai magyarok félnek, mégis arra buzdítaná őket, hogy vegyék fel a magyar állampolgárságot. A hatályos szlovák törvények szerint emiatt azonban elveszíthetik szlovák állampolgárságukat.

Nem volt nagy érdeklődés

Schmitt és Gašparovič találkozóján nem hangzott el újdonság, mondta Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető kutatója. Szerinte az, hogy a két elnök asztalhoz tudott ülni egymással jó üzenet, mindenképpen nyugodtabb viszonyokra utal a Fico-korszaknál, amikor Sólyom László még a hídon sem mindig jutott át. Schmitt délutáni, civilekkel és az MKP politikusaival való találkozója után már némileg élesebb hangot ütött meg, "nem európainak" nevezve a  szlovákok hozzállását. Ez a kijelentés sokkal jobban emlékeztetett az elmúlt évek ellenséges tónusára, mint a találkozó után adott elnöki nyilatkozatok, ezzel nyitva hagyva a lehetőséget a konfrontatív vértelmezéseknek.

Nem tudni, hogy pontosan mennyien kérték eddig Szlovákiában a magyar állampolgárságot, mivel a magyar fél titkolja a valós számot a szlovákiai magyarok védelmében, mondta a szakértő.

Pozsonyból és Kassáról, a konzulátusokról gyér érdeklődést jelentettek, ez azonban nem reprezentatív, mivel a határ mentén lakók valószínűleg egyenesen a magyar hatóságokhoz fordulnak ügyintézésért, mondta Ravasz Ábel. Komáromból például megnövekedett forgalomról érkeznek hírek. Ennek ellenére az előzetes felmérések alapján vélhetően csak a szlovákiai magyarok töredéke kérte és kéri a honosítást.

Szerinte akinek valamiféle tényleges gazdasági előnye származik a kettős állampolgárságból, az valószínűleg fel is fogja venni. A többségnek azonban a gyakorlatban nincsen szüksége rá, közülük csak azok döntenek majd a felvétel mellett, akiknek ez egy fontos szimbólum, esetleg politikai üzenet, vélte Ravasz Ábel.

Ez egy erősen átpolitizált kérdés, mely élesen megosztja a határon túli magyarokat. A parlamentből kiszorult Magyar Koalíció Pártja (MKP) szavazóbázisában többen nyitottak a kettős állampolgárságra, mint a kormányban is szerepet vállaló Hídéban, de vélhetően ott sem képeznek többséget, mondta. Szerinte nagy arányban vannak azok, akik ugyan szívesen tartoznának szimbolikusan Magyarországhoz, de a magyar és szlovák állampolgársági törvények elfogadásának körülményei eltántorították őket.

Módosíthatják a szlovák törvényt

A szlovák parlament februárban tárgyalja majd a szlovák állampolgársági törvény esetleges módosítását. Az asztalon lévő javaslat szerint Szlovákia a saját területén belül úgy tekintene a kettős állampolgárokra, mint akiknek csak szlovák állampolgárságuk van. Azaz bármi joguk származna is a magyar vagy más idegen állampolgárságból, azt otthon nem tudnák érvényesíteni, csak külföldön. Hasonló a rendszer Ukrajnában, tulajdonképpen nem tilt, de tűr.

A legnagyobb ellentét a szlovák kormánypártok között a kereszténydemokrata KDH és a Híd között feszül. A KDH kitart amellett, hogy a fegyveres erők, rendőrség, titkoszolgálatok tagjai ne lehessenek kettős állampolgárok. A feleknek ezzel kapcsolatban kell kompromisszumot kidolgozniuk.

Még Robert Fico volt miniszterelnök pártja, a Smer is jelezte, hogy finomítaná a törvényt, ők legalább hat hónapos külföldi tartozkodás igazolásához kötnék az állampolgárság elismerését, az eddig állampolgárságukat vesztőket pedig gyorsított eljárásban rehabilitálnák.

Biztosan nem elhanyagolható azok száma, akik félelemből nem veszik fel a kettős állampolgárságot, ezért a törvény módosítása növelné az érdeklődést. "Nem gondolnám viszont, hogy a többséget jelenleg a félelem tartaná vissza az állampolgárság felvételétől - ezeket az egyéni lelki vívódásokat azonban nagyon nehéz kívülről pontosan megítélni" - vélte Ravasz Ábel.