A marokkói király alkotmányos reformokat jelentett be
Marokkó uralkodója, VI. Mohamed a nemzethez intézett televíziós beszédében szerda este közölte, hogy népszavazásra bocsátják az alkotmány reformját. Hangsúlyozta: szilárdan elkötelezett amellett, hogy "erős lökést adjon a folyamatban lévő mélyreható reformfolyamat dinamikájának". Az uralkodó először fordult a néphez azóta, hogy február 20-án tüntetéssorozat indult az országban fiatalok felhívására. A demonstrálók politikai és társadalmi reformokat, több demokráciát követelnek.
A király a tervezett reformokat hét pontban összegezte. Eszerint az új alaptörvény értelmében a miniszterelnököt nem a király nevezi majd ki, hanem az a politikai párt jelölheti, amely győzelmet arat a parlament alsóháza, a képviselőház tagjainak választásán. A végrehajtó hatalom vezetőjeként a miniszterelnök felel majd teljes mértékben a kormány és a közigazgatás munkájáért, a kormányprogram megvalósításáért.
A jogállamiság megszilárdításának jegyében kibővítik az egyéni és a kollektív szabadságjogokat, valamint megerősítik az emberi jogok rendszerét. Az igazságszolgáltatást független hatalmi ággá tervezik alakítani, az országot pedig decentralizálják, hogy nagyobb jogköröket biztosítsanak a helyhatóságoknak.
A király bejelentette, hogy bizottságot alakít az alkotmány felülvizsgálatára. A testületnek legkésőbb júniusra kell kialakítania javaslatait, és az új alkotmány tervezetét később népszavazásra viszik. Marokkó első alkotmányát 1962-ben fogadták el, s az alaptörvényt azóta többször is módosították, legutóbb 1996-ban.
Az arab világon demokráciakövetelő tüntetések sorozata söpört végig azóta, hogy tömegdemonstrációk hatására január 14-én megbukott Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnök. Februárban az országát csaknem három évtizede irányító Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kényszerült távozásra, Líbiában pedig az ellenzék fegyveres harcokat vív a 41 éve hatalomra került Moammer Kadhafi vezetőt támogató erőkkel.
VI. Mohamed király 1999-ben került trónra, s uralkodása alatt komoly reformokat hajtott végre. A kormány intézkedéseket tett az emberi jogok megsértéséinek visszaszorítására, a szegénység enyhítésére és az írástudatlanság felszámolására. A hatóságok többször hangsúlyozták, hogy a tüntetésekre szólító felhívások és maguk a demonstrációk is a politikai nyitottságot mutatják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
