- Külföld
- Japán földrengés 2011
- japán
- földrengés
- cunami
- zónaolvadás
- atomreaktor
- fukusima
- fukusima dai icsi
Három reaktormag is leolvadhat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Egy hét alatt másodszor tört ki a Laki-laki vulkán Indonéziában - Újraindíthatják a keresést a rejtélyesen eltűnt repülőgép után
- Csaknem harmadával csökkent az erdőirtás a brazíliai Amazonas vidékén
- Negyven ember halt meg a Libanon elleni izraeli támadásokban
- Miért fontos ennyire a magyar kormánynak ez a szervezet?
Nem sikerült elhárítania a vészhelyzetet a japán illetékeseknek a Fukusima Dai Icsi, azaz a fukusimai egyes atomerőmű három reaktorblokkjában. Jukio Edano kormányszóvivő közlése szerint valószínűleg az 1-es, a 2-es és a 3-as reaktorblokkban is olvad a fűtőanyag, azaz bekövetkezett a zónaolvadás.
"Bár közvetlenül ezt nem tudjuk ellenőrizni, nagyon valószínű, hogy ez történik" - nyilatkozta a szóvívő az AP amerikai hírügynökségnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági igazgatója, James Lyons később azt mondta, egyelőre nincs jele zónaolvadásnak, de "a helyzet nagyon dinamikus".
A reaktormagok zónaolvadása a legsúlyosabb baleset, ami egy reaktorban történhet. A zónaolvadás közvetlen oka a reaktorhűtés meghibásodása. A reaktorok hűtőrendszere közvetlenül a földrengés után, a leállás során hibásodott meg. Azóta több módszerrel is próbálták hűteni a reaktorblokkokat, ezek közül a legkétségbeesettebb az volt, hogy közvetlenül tengervizet eresztettek rájuk - ez könnyen használhatatlanná teheti a reaktorokat.
Bár a zónaolvadás a legsúlyosabb baleset, a közvetlen környezeti kockázata kicsi - mint már írtuk, nem lesz újabb Csernobil. A reaktorblokkokat ugyanis úgy tervezik, hogy a megolvadt fűtőanyag se hatolhasson át borításukon. Egy nyugati standardok szerint épült könnyűvizes reaktor - mint amilyen a fukusimai is - fűtőanyagát 13 centi vastag acéltartályban tartják. Könnyűvizes reaktorban eddig a legsúlyosabb baleset a Three Mile Island-i volt 1979-ben, ekkor a reaktormag kétharmada olvadt le. Ez a súlyos zónaolvadás is csak fél centi mélyen olvasztotta meg a 13 centi vastag acéltartályt, ami ettől eltekintve sértetlen maradt.
Rod Adams amerikai atomenergia-szakértő szerint ez egyszerű fizika. A zónaolvadáskor ahhoz elég hőt termel a radioaktivitás, hogy a fűtőanyag megolvadjon, de ahhoz már nem elegendőt, hogy az acélon is átrágja magát. A Three Mile Island-i tapasztalatok szerint a lecsöpogő olvadt fűtőanyag az acéllal érintkezve újra szilárdra fagyott. Adams szerint szinte teljességgel kizárt, hogy a fűtőanyag átégesse magát a tartályon.
Ugyanerre a következtetésre jutott az a 11 szakértő is, akik még a 2002-es terrorpánik idején közölték vizsgálataik eredményét (.pdf) az atomerőművek biztonságáról. Megállapításaik szerint a reaktorblokkok külső, acél burkolatát egyedül a legmodernebb tankelhárító lövedékekkel sikerült átütniük, ám ez esetben is csak kis mennyiségben szabadult - hullot - ki sugárzó anyag, ami nem is terjedt szét.
Japánban pillanatnyilag tehát nem az emberéletek, hanem a reaktorok megmentése a tét. Ez sem lényegtelen feladat. Az már most bizonyos fukusimai egyes atomerőmű három reaktorblokkját évekig nem használhatják, de a teljes zónaolvadás esetén az is kérdés, hogy egyáltalán használható lesz-e a telep. A Three Mile Island-i erőműt a 79-es baleset után örökre bezárták. A reaktorok kiesése pedig azt jelenti, hogy az ott megtermelt energiát más forrásokból kell majd pótolni, ez pedig biztosan feszültségeket okoz majd az amúgy sem nyugodt olajpiacon.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!