A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris és Donald Trump egyetlen százalékra van egymástól
Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök szoros versenyben lépnek a kampány célegyenesébe, így a keddi vitájuknak rendkívül komoly tétje lehet – írja a The New York Times.
A The New York Times és a Siena College által a biztos szavazók körében végzett országos felmérés szerint Trump (48 százalék) egyetlen százalékkal vezet Harris (47 százalék) előtt, ami a felmérés három százalékpontos hibahatárán belül van, és nagyjából változatlan a Times/Siena július végi felméréséhez képest.
A lap szerint lehet, hogy Donald Trumpnak nehéz hónapja volt Joe Biden visszalépése után, Kamala Harris pedig képes volt felrázni a demokratákat, azonban a felmérés azt sugallja, hogy ez a támogatottságán egyáltalán nem látszik.
Az országos eredmények összhangban vannak az elnökválasztást eldöntő hét csatatérállamban végzett felmérésekkel, ahol Harris és Trump holtversenyben van.
A The New York Times szerint úgy tűnik, hogy mindkét jelölt nagy esélyekkel fut neki az amerikai elnökválasztásnak, amelyet trump és harris is behúzhat végül.
Alig több mint nyolc hét van hátra a modern amerikai történelem legrövidebb elnökválasztási kampányából, a jelölteknek pedig már alig van lehetősége arra, hogy meggyőzze a választókat, azonban Trump megítélése úgy tűnik, hogy már nagyrészt rögzül. A lap szerint Harris sokak számára még ismeretlen, így ő még szerezhet magának támogatókat. A felmérés szerint a biztos szavazók 28 százaléka mondta azt, hogy úgy érzi, többet kell tudnia Harrisről, míg csak 9 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kell tudnia Trumpról.
A The New York Times arra is felhívta a figyelmet, hogy a demokraták számára van egy figyelmeztető jel: a biztos szavazók 47 százaléka túl liberálisnak tartja Harrist, míg Trumpot csak a 32 százalékuk tartja túl konzervatívnak.
Számít-e Kamala Harris és Donald Trump vitája abban, hogy ki nyeri meg a választásokat?
Amióta Kamala Harris alelnök lépett a demokraták jelöltjeként Joe Biden helyébe, a verseny egyre szorosabbá vált. A The Economist modellje szerint most már döntetlenre áll a verseny. Szeptember 10-én Harris a második elnökjelölti vitán Donald Trumppal fog szembenézni. De mekkora lesz a különbség?
Donald Trump nyilvánosan beszélt az ellene felhozott szexuális zaklatási ügyekről
A bíró pénteken az amerikai elnökválasztás utáni időpontra halasztotta a büntetés mértékének kihirdetéséről szóló tárgyalást abban a perben, amelyet Donald Trump volt elnök ügyében tartottak hallgatási pénz kifizetésének körülményei miatt. Juan Merchan bíró közölte, hogy az eredetileg kitűzött szeptember 18. helyett november 26-án fogja ismertetni a büntetést – számolt be az MTI.
Előzőleg a republikánus elnökjelölt és ügyvédei kezdeményezték, hogy a tárgyalást halasszák az elnökválasztás utáni időpontra. Azzal érveltek, hogy egy korábbi időpont leplezetlen beavatkozás lenne a választások menetébe. A büntetés mértékének kihirdetéséről szóló tárgyalás első időpontja július 11. volt, azt halasztotta a bíró szeptemberre.
A New York-i esküdtszék júniusban Donald Trumpot bűnösnek találta a hallgatási pénz kifizetésének körülményei miatt indult büntetőeljárásban. A perben szereplő összeget Donald Trump ügyvédje fizette egy felnőttfilmes színésznőnek, Stormy Danielsnek 2016-ban, de az ügyészség nem a kifizetés tényét, hanem annak jogcímét találta törvénybe ütközőnek és megtévesztőnek.
Alvin Bragg, New York város demokrata kerületi ügyésze 34 vádpontból álló vádiratot állított össze Donald Trump ellen, aki a júniusban zárult hathetes tárgyalássorozat alatt mindvégig azt hangoztatta, hogy politikai alapú eljárásról van szó, politikai ellenfelei részéről.
Trumpék fellebbeznek
Donald Trump és ügyvédei pénteken New Yorkban fellebbezést nyújtottak be egy másik, a republikánus elnökjelölt ellen polgári peres eljárásban rágalmazás miatt kiszabott 5 millió dolláros kártérítési ítélet ellen. A pert E. Jean Carroll korábbi újságíró indította Donald Trump ellen, aki állítása szerint az 1990-es években szexuálisan zaklatta őt egy luxusáruházban.
Donald Trump a fellebbezésről szóló bírósági meghallgatás után ügyvédeivel közösen tartott sajtótájékoztatón ismét valótlanságnak nevezte a nő állítását, és azt mondta, hogy nem is ismeri.
Ügyvédje, John Sauer minden jogi alapot és bizonyítékot nélkülözőnek nevezte E. Jean Carroll állítását a zaklatásról, és felhívta a figyelmet arra, hogy a felperes nem tudott visszaemlékezni az állítása szerint megtörtént eset pontos időpontjára és körülményeire, valamint tanúk sem állnak rendelkezésre, és rendőrségi feljelentés sem született.
Donald Trump a tájékoztatón azt állította, hogy az ellene indított minden jogi eljárás mögött politikai ellenfelei állnak, úgy vélte, hogy a jogi támadásokban érintett a Joe Biden jelenlegi elnök vezette adminisztrációhoz tartozó igazságügyi minisztérium is.
E. Jean Carroll ügyvédje Donald Trump sajtóértekezletére közleményben úgy reagált, hogy akár újabb, rágalmazás miatti pert is indíthatnak.
Egy különálló polgári perben, de ugyanebben az ügyben az újságírónő részére a bíróság idén januárban 88,3 millió dolláros kártérítést is megítélt, ami ellen Donald Trump és jogi képviselői hasonló érvekkel alátámasztva nyújtottak be fellebbezést.
Kamala Harris meglepő helyről kapott támogatást az amerikai elnökválasztáson
Dick Cheney volt alelnök, aki George W. Bush második számú embere volt és más republikánus kormányokban is szolgált, Kamala Harris alelnökre fog szavazni a novemberi választásokon, ami figyelemre méltó történelmi pillanat és az egyik legjelentősebb disszidálás két hónappal a választások napja előtt − írta meg a The Washington Post.
„Nemzetünk 248 éves történelme során még soha nem volt olyan személy, aki nagyobb veszélyt jelentett volna a demokráciánkra, mint Donald Trump. Hazugságokkal és erőszakkal próbálta megváltoztatni a legutóbbi választások kimenetelét, hogy hatalmon tartsa magát, miután a választók elutasították őt. Soha többé nem lehet rábízni a hatalmat”− mondta Dick Cheney a támogatásában, szavaival így megerősítette a lánya órákkal korábban tett megjegyzéseit.
Dick Cheney elmondása szerint azért szavaz Harrisre, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, hogy „a hazát a pártcsatározások fölé helyezze, hogy megvédje alkotmányukat”.
Kamala Harris elfogadta a némamikrofon-szabályt az első elnökjelölti vitán
Kamala Harris kampánystábja korábban küzdött a mikrofonok elnémítására vonatkozó szabály ellen, amelyet az elnökválasztási versenyben részt vevő elődje, Joe Biden fogadott el. Elemzők szerint a demokrata jelölt csapata úgy vélte, hogy a szabály Donald Trumpnak kedvezne.
Szerdán azonban mindkét jelölt stábja beleegyezett a házigazda ABC News csatorna által meghatározott vitaszabályokba – írja a BBC.
A szeptember 10-re tervezett vita Philadelphiában lesz az első kettejük között elnökjelöltként. Szabályai hasonlóak a CNN által rendezett, Joe Biden és Trump júniusi vitájához, amelyen a korábbi demokrata jelölt rendkívül gyengén szerepelt.
Politikai megfigyelők akkor azt állították, hogy a vitában alkalmazott néma mikrofonok szabálya előnyös lehetett Trump számára, mivel korlátozta azt a lehetőségét, hogy félbeszakítsa Bident, így megfontoltabbnak tűnt ellenfelénél.
Harris kampánystábja aggódott, ha nem egyeznek bele a feltételekbe, Trump nem áll ki a vitára
Kamala Harris kampánystábja szerdán az ABC-nek eljuttatott levelében továbbra is úgy véli, „alapvetően hátrányos” lenne számára a vita formátuma, mondván, hogy az „arra szolgálna, hogy Donald Trumpot megvédje az alelnökkel folytatott közvetlen szóváltásoktól”. Ennek ellenére úgy döntöttek, mégis elfogadja a szabályokat, hogy a vita létrejöhessen.
„Megértjük, hogy Donald Trump megkockáztatja, hogy teljesen kihagyja a vitát, ahogyan korábban már fenyegetőzött, ha nem járulunk hozzá az általa preferált formátumhoz” – közölték, majd hozzátették: „ezért elfogadtuk az ABC által javasolt teljes szabályrendszert, beleértve a néma mikrofont is”.
Mit csinál Joe Biden, amióta lemondott az elnökjelöltségről?
Ez a finálé minden bizonnyal nem sikerült olyanra, amilyet Joe Biden elképzelt. A hamarosan 82. életévét betöltő politikus kemény időszakon van túl. A nyár nagy részében ellenfelei és szövetségesei romló egészségi állapotára utaló jelek után kutatva mikroszkóppal vizsgálták minden egyes lépését. Aztán egy rosszul sikerült tévévita után többé nem volt érdemes tagadni, hogy a demokrata elnök elméje már közel sem olyan éles, mint korábban.
A baloldalon egyedül csak ő nem látta be, hogy a republikánusok legfőbb kommunikációs fegyverének – miszerint túl idős az elnökséghez – már egyre több valóságalapja van.
Ezért a baloldali média és a washingtoni demokrata vezetés közel egy hónapon keresztül próbálta meggyőzni Joe Bident arról, hogy ne induljon az újraválasztásért. Az újabb Biden-ciklus koporsójába feltehetőleg Donald Trump – a merényletkísérlet után jelentősen – megugró népszerűsége verte be az utolsó szöget. A New York Times forrásai szerint ez idő alatt az elnöknek még korábbi barátjával, Barack Obamával is megromlott a viszonya, mert ameddig Joe Biden a delaware-i házában lábadozott a koronavírusból, Washigntonból a demokrata elit – köztük Obama volt elnök is – egyre hangosabban próbált nyomást gyakorolni az idős politikusra, hogy lépjen vissza.
Nancy Pelosi – a képviselőház korábbi elnöke –, a Clinton-házaspár, több szenátor, képviselő, és kampányfinanszírozó is kihátrált Biden mögül. Így végül az ellenfelénél – Donald Trumpnál – csak 3 évvel idősebb elnök kénytelen volt belátni, hogy ideje visszalépni.
Természetesen Biden elárulva érezte magát, és a demokrata választókat is, akik őt jelölték volna elnöknek – egyes információk szerint egy kicsit meg is zuhant a visszalépés után.
Annyi bizonyos, hogy a demokrata politikus az utóbbi két hétben vakációját töltötte eredeti otthonában, Delaware államban, amelyet 36 éven keresztül képviselt szenátorként. Az elnök nem először tér haza ide. Egyébként Joe Biden minden eddigi elnöknél több időt töltött szabadságon (jelentős teret engedve azoknak a spekulációknak, hogy az országot valójában nem ő, hanem Kamala Harris alelnök irányítja.)
Azonban Joe Biden még nem élvezheti a felhőtlen nyugdíjas éveket.
Habár a jelöltségből kigolyózták, Harris kampányában még aktívan közre kell működnie. Eközben sok kényes bel- és külpolitikai esemény is igényli figyelmét, mint például az közel-keleti konfliktus és a gazdaság stagnálása. Az elnök a hét elején állt vissza a munkába.
Most dől el, hogy milyen örökséget hagy maga után Biden
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy elnöksége nem 8, hanem csak 4 évig fog tartani, a 81 éves politikus és csapata minden egyes fronton elkezdett azon dolgozni, hogy a kulcsfontosságú célok, amelyek elnöksége elején lefektettek legalább részlegesen megvalósuljanak. Egyrészt azért, mert a demokratáknak azonnal szüksége van egy, a választóknak prezentálható sikerre, ha a Fehér Házat meg akarják tartani. Másrészt ott van az a tényező is, hogy Joe Bidennek egyre fogy az ideje, hogy valamilyen történelmileg jelentős intézkedést, más szóval valamilyen örökséget hagyjon hátra.
Az elnök ezért minden korábbinál keményebben presszionálja a demokrata képviselőket, hogy kipréseljenek valamit, ami megdobhatja a baloldal esélyeit – azonban a teljes kampányüzemmódban kizárt már, hogy a Republikánus Párt törvényhozói túl segítőkészek lennének ezeknek a céloknak az elérésében –, ahogy egész elnöksége alatt sem voltak azok, elég csak az Ukrajnának szóló segély kétpárti megállapodásának elakadására, vagy a családtámogatási intézkedéscsomag költségvetésének visszanyesésére gondolni. (A Biden-adminisztráció 4 évéhez ennek ellenére sok sikeresen végrehajtott kormányzati intézkedés köthető). Idő hiányában, elnöksége vége felé közeledve
Joe Biden fajsúlyosabban beleállt azokba a kérdésekbe, amelyekre elnöki hatalma kiterjed, például a külpolitikába.
Jelenleg azon dolgozik, hogy Izrael és a Hamász terrorszervezet végre békét kössön. Izrael már elfogadta az elnök kabinetjének tűzszüneti javaslatát, az iszlám fundamentalista szervezet azonban még nem. A két fél között tavaly ősszel kiújult a háború, miután a Hamász harcosai meglepetésszerű támadást hajtottak végre izraeli civilek ellen, több mint 1200 embert megöltek, több százat pedig túszként magukkal hurcoltak Gázába. Izrael azonnal megtorlóhadjáratot indított, amelyben már 40 ezer palesztin vesztette életét. Ennek ellenére a Hamász továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni az túszokat.
A múlt héten az Izraeli Védelmi Erők hat túsz holttestére bukkantak, köztük egy amerikai állampolgáréra, akit a terrorszervezet ölt meg. Biden az eset után azt nyilatkozta, hogy a Hamász meg fog fizetni ezért, azonban azt is hozzátette, hogy Netanjahu miniszterelnök sem tesz eleget a békéért. Az elnök a napokban a katari és az egyiptomi vezetéssel folytatott tárgyalásokat a régió stabilitásának helyreállításáról.
Ideje, hogy vége legyen ennek a háborúnak, azt hiszem, közel állunk egy megállapodáshoz
– nyilatkozta szombaton az elnök.
Trump bajban lehet, sok republikánus hátrál ki mögüle
2020 után 2024-ben is több republikánus politikus és szervezet buzdít arra, hogy a párt elnökjelöltje, Donald Trump helyett szavazzanak demokrata kihívójára. Legutóbb több mint kétszáz, korábban a párt arcainak számító stábtag írt egy nyílt levelet, amiben Trump helyett a Kamala Harrisre való szavazásra buzdítják a moderált republikánusokat. Ugyan a levél a republikánusokat nem annyira befolyásolhatja, de okozhat kellemetlen perceket Trumpnak.
Több mint kétszáz, korábban republikánus elnök vagy elnökjelöltek stábjában dolgozó konzervatív személy írt alá egy nyílt levelet, amelyben a párt elnökjelöltje, Donald Trump helyett a demokrata Kamala Harris támogatására buzdítanak.
A korábban George W. Bush elnök, John McCain szenátor (és 2008-as elnökjelölt) és Mitt Romney szenátor (és 2012-es elnökjelölt) stábjában dolgozók a levélben többek között arra kérik a republikánus szavazókat, hogy idén Trump helyett Harrisre szavazzanak. Mint a USA Today által megszerzett levélben fogalmaznak:
Ahogy ebben a nyilatkozatban kimondtuk a tiszta igazságot, mindannyian azt jósoljuk, hogy Trump újabb négy évnyi elnöksége helyrehozhatatlanul károsítaná szeretett demokráciánkat
– írják, miközben a levél egy pontján úgy fogalmaznak, Trump újraválasztása „katasztrófa lenne nemzetünk számára.”
Az összesen 238 aláíróval rendelkező levél szerint a republikánus elnökjelölt mind bel-, mind külpolitikai szempontból káros lenne Amerikának. Míg a belpolitika kapcsán a „kaotikus vezetés” mellett a „veszélyes célokat” tartalmazó Project 2025-öt említik, addig a külpolitika kapcsán amiatt kritizálják Trumpot, hogy szerinte ő és alelnökjelöltje, J.D. Vance „meghajol olyan diktátorok előtt, mint Putyin”, ami szerintük veszélyezteti a világ demokratikus mozgalmait.
Emiatt amellett érvelnek, hogy 2024-ben a moderált republikánusok Trump helyett Harrisre szavazzanak – mint állítják, 2020-ban is a moderált republikánusok szavazatainak köszönhetően győzött az akkori demokrata elnökjelölt, Joe Biden.
Mint írják, ugyan több ideológiai és szakpolitikai kérdésben nem értenek egyet a Kamala Harris és Tim Walz alkotta demokrata párossal, de szerintük az alternatíva náluk rosszabb.
Szívből kérjük ezeket a barátokat, kollégákat, szomszédokat és családtagokat, hogy ismét álljanak ki bátran, és olyan vezetőkre szavazzanak, akik a konszenzusra, nem a káoszra törekszenek; akik egyesíteni fognak, nem pedig megosztani; akik büszkévé teszik országunkat és gyermekeinket
– fogalmaznak, amihez a legvégén hozzáteszik, idén ezek a vezetők Kamala Harris alelnök és Tim Walz minnesotai kormányzó.
Egy friss elemzés szerint a demokraták nincsenek biztonságban, ezt Trump még behúzhatja
Két hónap múlva tartják a 60. elnökválasztást az Amerikai Egyesült Államokban. Bár úgy tűnik, hogy jelenleg némileg Kamala Harris fut neki nagyobb eséllyel a megmérettetésnek, a Politico szerint nem szabad leírni Donald Trumpot, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint egyáltalán nem kizárható, hogy a volt amerikai elnök visszaköltözik a Fehér Házba.
A FiveThirtyEight, a RealClearPolitics és a Silver Bulletin felmérése alapján a közvélemény-kutatások mindegyik államban rendkívül szorosak, a szerző szerint pedig ez már nem sokat változik a következő kilenc hétben.
Abból a hét államból, amelyet mindkét kampány az elektori kollégium fő csatatereként jelölt meg, Harris háromban – Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban – több közvélemény-kutató szerint is vezet Trump előtt.
Ezek az előnyök azonban nem túl nagyok: csak egyetlen államban, Wisconsinban mérnek 3 százalékpontnál nagyobb előnyt az alelnök javára.
Három másik államban – Arizonában, Georgiában és Nevadában – a felmérések olyan szorosak, hogy a különböző közvélemény-kutatások vasárnap este teljesen eltérő képet festettek le.
Az egyetlen csatatérállam, amelyben Trump mindhárom közvélemény-kutató szerint vezet, Észak-Karolina, azonban az előnye itt is mindössze 1 százalékpont. Ez az az állam, ahol Donald Trump 2016-ban és 2020-ban is győzedelmeskedett.
Kiemelték, hogy az a három állam, ahol Harrisnek szerény előnye van, elegendő lenne az elnökség megnyeréséhez, ha a hagyományosan kék államokat is megnyerné, és megszerezné az elektori szavazatokat Nebraska 2. kongresszusi körzetéből, ahol a Split Ticket/SurveyUSA szombaton közzétett felmérése 5 pontos előnyt mutatott neki Trumphoz képest.
A szerző röviden úgy foglalta össze, hogy Harris szűken vezet a Rust Beltben – ami elég lenne a győzelemhez –, de Trump a nyakában liheg. Ráadásul ezek azok az államok, ahol a közvélemény-kutatások a legkevésbé voltak pontosak, és kifejezetten alulbecsülték Trumpot az elmúlt két választáson. Hillary Clinton 2016-ban mindhárom államban vezetett Trump előtt, aztán mégis elveszítette őket.
Donald Trump szerint Orbán Viktor erős, és egy erős országot irányít
A Fox News hírtelevízióban adásba került interjúban a volt elnök Orbán Viktor miniszterelnököt a világ biztonságát fenyegető válságokkal és háborúkkal kapcsolatban idézte, aki egy olyan vezetőben látja a béke helyreállításának lehetőségét, mint amilyen ő − Donald Trump − volt. A republikánus politikus kijelentette, hogy „két ország közötti háborút − amelyhez az Egyesült Államoknak egyébként semmi köze nincs − egyetlen telefonhívással le tudna zárni”. Ezzel azonban a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nem értett egyet, ugyanis szerinte Donald Trumpnak nincs varázspálcája.
Azt is elmondta, hogy frissen megjelent könyvében, amelynek címe Megmenteni Amerikát (Save America) több olyan nemzetközi politikus is szerepel, akikkel az elmúlt időszakban találkozott, köztük Orbán Viktor.
Trump: Viktor Orbán.. I mean he’s strong. They consider him strong. Runs a strong country pic.twitter.com/rI2nP2Y1RN
— Acyn (@Acyn) September 1, 2024
Donald Trump az interjúban éles szavakkal bírálta az Európai Uniót, amely − véleménye szerint − kereskedelmi előírásaival „kihasználja” az Egyesült Államokat, és ennek a gyakorlatnak a megszüntetését ígérte.
A republikánus elnökjelölt az amerikai elnökválasztási küzdelmet érintve demokrata párti ellenfelét, Kamala Harrist ismét szélsőséges baloldali politikusnak nevezte, és amiatt bírálta, hogy a választási kampány során korábbi, radikálisnak mondott álláspontjával ellentétesen nyilatkozik, többek között a belföldi energiakitermelés engedélyezését és az illegális bevándorlás korlátozását illetően.
Bébibummot akar Donald Trump Amerikában, és nem is akárhogy
A születések számának növelése érdekében jelentett be intézkedési tervet Donald Trump, republikánus elnökjelölt csütörtökön, Michigan államban tartott kampányeseményén. A politikus támogatói előtt arra tett ígéretet, hogy elnökké választása esetén biztosítani fogja, hogy állami forrásból, vagy a biztosítókon keresztül fedezik majd az úgynevezett lombik-program (IVF) keretében végrehajtott kezeléseket.
Több születendő gyermekre van szükség
– érvelt a politikus.
Potterville városában egy 1948-ban alapított acélüzem dolgozói előtt tartott beszédében Donald Trump a létfenntartási költségek csökkentését ígérte, és azt állította, hogy az elmúlt három és fél évben a demokrata elnökjelölt, és egyben hivatalban lévő alelnök, Kamala Harris ideje alatt egy tipikus amerikai család költségei összesen 28 ezer dollárral emelkedtek meg, a családok vagyona 33 ezer dollárral csökkent, miközben a jelzáloghitelek havi törlesztőrészlete megháromszorozódott.
Donald Trump a „radikális ideológia” képviselőjének nevezte demokrata ellenfelét, aki – szavai szerint – „kommunista-jellegű árkontrollt” szándékozik bevezetni,
valamint az illegálisan érkezett bevándorlók számára közpénzből finanszírozott, ingyenes egészségügyi ellátást akar adni, és állampolgársághoz kívánja juttatni őket.
Megszólalt az ABBA az amerikai elnökválasztásról, különleges kérést intéztek Donald Trumphoz
Az ABBA arra kérte Donald Trumpot, hogy ne használja a dalaikat a kampánygyűlésein, írja az MTI.
Helyszíni tudósítások szerint a republikánus elnökjelölt minnesotai nagygyűlésén az ABBA The Winner takes it all, Money, Money, Money és Dancing Queen című slágere is felcsendült, de a kiadók közölték, hogy erre a kampánystáb nem kért és nem is kapott engedélyt.
Az államban jelentős svéd gyökerű közösség él. A Svenska Dagbladet című svéd napilap számolt be arról, hogy a kampánygyűlésén a popegyüttes számaiból készített több mint tízperces videóklipet is levetítettek.
Elnökjelöltsége óta először adott interjút Kamala Harris, Trump említésekor a következő kérdést kérte
Kamala Harris az alelnökjelöltjével, Tim Walzcal közösen adott csütörtöki interjúban úgy érvelt, hogy miközben értékei nem változtak, az alelnökként eltöltött időszak bizonyos, az ország szempontjából legsürgetőbb kérdéseket tekintve új megközelítést adott számára – adta hírül az MTI.
A CNN műsorvezetője többek között arról kérdezte, hogy miért változott meg az álláspontja, miután korábban az energiahordozók kitermelését illetően a rétegrepesztéses technológia (fracking) teljes tilalmát támogatta, valamint az illegális határátlépések dekriminalizálását ígérte.
Erre reagálva Kamala Harris azt mondta, hogy a klímaváltozás elleni fellépés szükségességét illetően nem változtak értékei és leglényegesebb politikai meglátásai,
majd egyben kijelentette, hogy a klímaválság valós és sürgető, amelynek kezelésére határidőkben is mérhető intézkedéseket kell hozni.
Saját alelnöki időszakából származó intézkedésként említette a Joe Biden amerikai elnök nevéhez köthető úgynevezett inflációcsökkentési törvény elfogadását, amely rekordösszegű beruházásokat irányoz elő a klímaváltozás elleni harc érdekében. A környezet- és a klímavédők az úgynevezett rétegrepesztéses kitermelési technológiát a természetre jelentett fokozott terhelés miatt károsnak tartják és határozottan ellenzik.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban elfoglalt álláspontját alátámasztva az elnökjelölt saját, korábbi kaliforniai főügyészi tevékenységét hozta példaként és azt mondta, hogy ő emelt vádat olyan embercsempész bandákkal szemben, amelyek részt vettek illegálisan határátlépések ösztönzésében.
Kamala Harris ismét ígéretet tett arra, hogy elnökké választása esetén „minden amerikai” érdekében dolgozik majd, fontosnak mondta a különböző álláspontok megjelenítését és felvetette, hogy ennek jegyében szándékában áll adminisztrációjába olyan embert beemelni, akit a közvélemény republikánusként ismer. Nevet ugyanakkor nem említett.
Kitért Donald Trump múlt havi megjegyzéseire, amelyben a volt elnök arra célzott, hogy ő „történetesen politikai célokból lett fekete”. Kamala Harris elutasította ezeket a megjegyzéseket, és az mondta, hogy kéri „a következő kérdést”.
A CNN-n hírtelevízión sugárzott interjú Kamala Harris első formális médiamegjelenése volt azóta, hogy július 21-én Joe Biden, elnökjelölti visszalépésével egy időben, őt javasolta a Demokrata Párt új elnökjelöltjének.
Új vádat emelt a szövetségi különleges ügyész Donald Trump ellen
Új, a korábbinál szűkebb tartalmú vádat emelt Donald Trump ellen a 2020-as elnökválasztáshoz kapcsolódó ügyben Jack Smith különleges ügyész kedden – számolt be az MTI.
Az amerikai igazságügyi minisztérium által kinevezett ügyész a korábbi bűnvádat helyettesítő új indítványa figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság részleges elnöki büntetlenségről szóló határozatát, és ehhez igazítva szűkítette a Donald Trump ellen felhozott büntetőjogi tényállást.
Az új vád többi között tartalmazza, hogy Donald Trumpnak elnökként nem a hivatali pozíciójából fakadóan, hanem magánemberként volt érdeke, hogy őt nyilvánítsák a 2020-as elnökválasztás győztesévé.
Donald Trump volt elnök és republikánus elnökjelölt ellen Jack Smith az elnöki hatalom átadásának akadályozása miatt és a választás eredményének megmásítására irányuló törekvés gyanújával emelt bűnvádat a 2020. novemberi elnökválasztást követően történtek miatt, részben a 2021. január 6-i zavargásokhoz kapcsolódóan.
Az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság júniusban hozott határozata szerint az ország mindenkori elnökét büntetlenség illeti meg hivatali hatáskörben hozott intézkedésekért, ugyanakkor magánemberként tett cselekedeteiért felelősségre vonható.
Jogi és politikai elemzők szerint valószínűtlen, hogy az új vád alapján bírósági tárgyalást tartanának még a november 5-i választások előtt, de valószínűsíthető, hogy a jogi eljárás részévé válik az elnökválasztási kampánynak a következő több mint két hónapban.
Az elnökjelölt visszalépésével megjósolhatatlanná vált a verseny Trump és Harris között
A jelenleginél is sokkal kiélezettebb verseny várható, miután Robert F. Kennedy Jr. bejelentette visszalépését. A demokrata politikai dinasztiából származó Kennedy Jr. ugyanis neve miatt egyszerre volt veszélyes a demokrata, valamint elitellenes nyilatkozatai miatt a republikánus elnökjelöltekre. A függetlenként elinduló egykori környezetvédelmi ügyvéd visszalépése után beállt Donald Trump mögé, ugyanakkor kérdés, eddigi szimpatizánsai követni fogják-e. Elemzés.
Még augusztus 23-án, pénteken döntött úgy a demokrata dinasztia tagja, Robert F. Kennedy Jr. – John F. Kennedy unokaöccse –, hogy felfüggeszti elnökjelölti kampányát, majd bejelentette, hogy hivatalosan is Donald Trump republikánus elnökjelöltet támogatja.
Visszalépése után pár órával pedig az először még demokrata előválasztáson Joe Biden inkumbens elnök ellen elindulni próbáló, ám ehelyett a kampánynak végül független jelöltként nekivágó Kennedy Jr. Trump arizonai kampányán is megjelent, ahol rövid beszéde után Trump elfogadta támogatását.
Mielőtt a neve miatt RFK Jr.-nak is nevezett politikus visszalépett, a demokrata és republikánus jelöltek mellett országos szinten olykor 10 százalékponton is állt, míg néhány csatatérállamban ennél is jobb eredményt mértek a kutatások.
De melyik jelölt, a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump profitálhat inkább a korábban környezetvédelmi ügyvédként, majd a koronavírus-vakcinák kapcsán összeesküvés-elméleteiről ismertté vált Kennedy visszalépéséből?
Donald Trump visszaléphet a szeptember 10-i elnökjelölti vitától
A volt elnök a Truth Social-ön vasárnap este közzétett bejegyzésében azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt a szeptember 10-re tervezett találkozón Kamala Harris-szel, tájékoztatott a The Guardian. Egy korábbi ABC-n készült interjúra hivatkozva Donald Trump megkérdőjelezte a csatorna tisztességességét az egyetlen olyan vita esetében, amelyről mindkét elnökjelölt már korábban megállapodott.
„Néztem ma reggel az ABC fake news-t, mind a könnyűsúlyú riporter, Jonathan Carl nevetséges és elfogult interjúját Tom Cotton-nal (aki fantasztikus volt!), mind az úgynevezett Trump-gyűlölőkből álló csoportjukat, és megkérdezem, miért vállalnám el a Kamala Harris elleni vitát ezen a csatornán?” − fogalmazott a republikánus elnökjelölt.
Utalt arra is, hogy folyamatban van rágalmazási pere a This Week műsorvezetője, George Stephanopoulos és az ABC csatorna ellen a műsorvezető márciusban tett megjegyzései miatt, mely szerint Trumpot szexuális visszaélés helyett „nemi erőszakért” találták felelősnek a New York-i E. Jean Carroll író által indított perben.
Nem ez az első eset, hogy a volt elnök, aki egy új közvélemény-kutatás szerint már hét százalékpontos hátrányban van demokrata ellenfelével szemben, kétségeket ébresztett a vitán való szereplésével kapcsolatban.
Donald Trump nyilvánosságra hozza a merénylettel kapcsolatos összes dokumentumot
Órákkal azután, hogy Robert F. Kennedy Jr. harmadik párti jelölt visszalépett, Donald Trump kijelentette, ha novemberben megválasztják elnöknek, akkor az elnöki merényletekkel – köztük az ellene irányuló merénylettel – foglalkozó részleteket nyilvánosságra hozza.
A The Guardian kiemelte, a Trump elleni július 13-i merényletet hivatalosan is vizsgálják, többek között a titkosszolgálat és az Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) is. Az arizonai Glendale-ben tartott nagygyűlésen a volt amerikai elnök azt is megígérte, hogy megválasztása esetén „létrehozna egy vezető szakértőkből álló bizottságot”, amely Kennedyvel – az oltásellenesség egyik vezéralakjával – közösen vizsgálná a gyermekkori egészségügyi problémákat és kérdéseket.
Donald Trump és Joe Biden munkatársait is célba vették az iráni hackerek
Az amerikai Meta cég bejelentése szerint egy iráni hackercsoport megpróbálta feltörni a Joe Biden amerikai elnökhöz és a Donald Trump volt elnökhöz közel álló egyes tisztviselők és személyek WhatsApp-fiókját – írja a Politico.
A vizsgálódás alapján a Meta szakértői megállapították, hogy az ügy mögött az APT24 iráni hackercsoport áll, amely a cég szerint politikusokat és diplomatákat célzó adathalászatot folytat az interneten.
A hackertámadás Izraelben, Palesztinában, Iránban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő személyek ellen irányult. A megtámadott fiókokat nem törték fel. A cég nem nevesítette a megcélzott személyeket, csupán annyit közölt, hogy a hackerek „úgy tűnik, politikai és diplomáciai tisztviselőkre, üzletemberekre és más közszereplőkre összpontosítottak, közülük néhányan Biden elnök és Trump volt elnök kormányához kapcsolódnak”.
Borulhat a választási harc Amerikában, visszalépett az elnökjelölt és felsorakozott Trump mögé
Robert F. Kennedy Jr. részlegesen visszalépett, és bejelentette: Donald Trumpot támogatja a novemberi amerikai elnökválasztáson. A péntek esti beszédében – ami egyébként rendkívül hosszúra sikerült – a The Guardian összefoglalója alapján elsőként azt hangsúlyozta, hogy demokrataként kezdte a pályafutását, „apám és nagybátyám pártjában. Abban a pártban, amelynek hűséget fogadtam, még mielőtt elég idős lettem volna ahhoz, hogy szavazhassak”.
Bár szerinte az 1960-as években a Demokrata Párt a szabadság és a munka mellett harcolt, napjainkban „a háború, a cenzúra és a korrupció pártjává vált”. „Mint tudják, elhagytam a pártot, mert drámai mértékben eltért azoktól az alapvető értékektől, amelyekben felnőttem” – mondta ifjabb Kennedy.
Szerinte a Demokrata Párt eltitkolta a hivatalban lévő elnök, Joe Biden szellemi egészségének romlását.
Később köszönetet mondott és egyben gratulált a kampánystábjának. „A legmélyebb hálám a tiétek, és ezt soha nem fogom elfelejteni, nemcsak azért, amit tettetek a kampányomért, hanem az áldozatokért, amelyeket szeretett országunkért hoztatok.” Szerinte egy tisztességes rendszerben megnyerte volna a választást.
Kennedy végül bejelentette, hogy részben visszalép az elnöki székért folytatott versenyből. Ez azt jelenti szavai szerint, hogy azokban az államokban, ahol kiélezett csata várható Donald Trump és Kamala Harris között, törölteti nevét a szavazólapokról. Az általa „kék államoknak” nevezett régiókban, azaz a hagyományosan demokrata többséget hozó területeken viszont ott lesz jelöltként, hogy esetlegesen nevével szavazókat vonzzon el Kamala Harristől.
Kamala Harris elfogadta a jelölést, Trumpnak beszólt, de Bidennek is üzent
Éles határt próbált beszédében húzni Kamala Harris közte és a republikánus elnökjelölt, Donald Trump között. Miközben Harris elfogadta a Demokrata Párt jelöltségét a 2024. november 5-i elnökválasztásra, Harris magát az emberek és a középosztály harcosának próbálta bemutatni, míg Trumpot a gazdagok és kiváltságosok védőjének, ahova az immáron hivatalosan is elnökjelölt Harris szerint Trump is tartozik.
Augusztus 19-én, hétfőn kezdődött és augusztus 22-én, csütörtökön ért véget a Demokrata Párt jelölőgyűlése (DNC), amit idén Illinois állam fővárosában, Chicagóban tartottak – 1968 óta először tartották a szeles városban, amikor a jelölőgyűlésen végül utcai zavargásokba és a gyűlés pedig káoszba torkollott.
Ugyan idén is voltak tüntetések Izrael és a Hamász terrorszervezet háborúja miatt – a zárónapon például 3500-an követelték az azonnali tűzszünetet a gyűlésnek helyet adó aréna mellett –, de az idei jelölőgyűlés nem ezekkel került be a hírekbe.
Kamala Harris alelnök immáron hivatalosan is a demokraták elnökjelöltjévé vált, miután beszédével formálisan is elfogadta a jelölést.
Az idei DNC egyébként sztárparádé volt: a párt prominens politikusai – a négy nap késő esti idősávjaiban Joe Biden jelenlegi elnök mellett Bill Clinton és Barack Obama egykori elnökök, Hillary Clinton egykori külügyminiszter, valamint Harris alelnökjelöltje, Tim Walz voltak a fő felszólalók – mellett az elmúlt napokban beszédet tartott többek között Oprah Winfrey műsorvezető-celeb, Eva Longoria és Kerry Washington színésznők, Steve Kerr, a Golden State Warriors kosárlabdacsapat vezetőedzője, de fellépett többek között a popsztár Pink is.
Harris a zárónap, csütörtök este (magyar idő szerint péntek hajnali fél ötkor) állt színpadra, ahol az előzetes hírek szerint beszéde a szakpolitikai tervei mellett saját karrierútját és történetét mutatja be mint az első színes bőrű nő, aki elnökjelöltté vált, valamint köszönetet mond a július 21-én a jelöltségtől visszalépő Joe Bidennek is.
Fordulat jöhet az amerikai elnökválasztáson, Donald Trump is megszólalt
Az amerikai elnökválasztáson függetlenként induló Robert F. Kennedy Jr. alelnökjelöltje nemrég azt mondta a Fox Newsnak, hogy fontolgatják a visszalépést és Trump támogatását. Nicole Shanahan hozzátette, hogy „csak egyetlen párt van, amely akadályozta a tisztességes választást számunkra, és sajnos ez a Demokrata Párt”.
Azt mondta, két lehetőségük van: vagy versenyben maradnak és új pártot lapítanak, amivel „Trumptól vennének el szavazatokat”, vagy pedig „most azonnal visszalépünk és egyesítjük erőinket Donald Trumppal. Nem könnyű döntés” – mondta Shanahan.
Donald Trump csütörtökön a Fox & Friends című műsorában reagált erre a felvetésre, és ifjabb Keneddyről elmondta:
Ő egy nagyon jó ember. Ha támogatna engem, az megtisztelő lenne számomra. Nagyon megtisztelne. Tényleg a helyén van a szíve. Tiszteletre méltó ember.
„De összességében úgy gondoltam, hogy a demokraták – ő demokrata volt – nagyon rosszul bántak vele. Szerintem jó esélye lett volna Bidennel szemben az előválasztáson” – tette hozzá Trump.
Politico: Donald Trump több mint 13 millió dollárt költött Kamala Harris lejáratására
A jelentések szerint Kamala Harris jelöltsége miatt lemaradtak a republikánusok a kampánypénzek terén. Mindkét fél igyekszik megszólítani a saját bázisát és elérni minél több bizonytalan szavazót a csatatérállamokban, írja a Politico.
Korábban Joe Biden amerikai elnök is nagyobb költségvetéssel dolgozhatott, mint republikánus vetélytársa, de a közvélemény-kutatásokon mégis gyengébben szerepelt. Donald Trump számára ez nagyon szerencsés helyzet volt, hiszen kampánya így takarékoskodhatott a pénzzel, miközben kényelmes előnyben volt demokrata ellenfelével szemben.
Mostanra ez az előny eltűnt, és még a finanszírozásbeli előnyt is elvesztette, amelyet korábban Joe Bidennel szemben tartott. Kamala Harris kampánya a rekordméretű adománygyűjtésnek köszönhetően július végén közel 220 millió dollárt jelentett, míg Donald Trumpé csak 151 millió dollárt. A fő kérdés jelenleg az, hogy a republikánusok kampánya hogyan fogja növelni a kiadásait a választások napjáig tartó döntő fontosságú végső hajrában.
Elemzésekből kiderül, hogy Donald Trump kampányfinanszírozása jóval alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt. A volt elnöknek pedig jóval kisebb kampány-infrastruktúra áll rendelkezésére, mint Kamala Harrisnek, aki gyakorlatilag megörökölte Joe Biden minden potenciálját.
„Majd alszunk, ha meghalunk” – hivatalosan is bemutatkozott Kamala Harris alelnökjelöltje
Tim Walz, Kamala Harris alelnökjelöltje a Demokrata Párt konvenciójának utolsó előtti estéjén hivatalosan is bemutatkozott a demokrata szavazóknak – írja a Sky News.
Korábban középiskolai amerikaifutball-edző volt, így több sporthasonlattal is élt a beszédében. Hangsúlyozta, hogy az ő feladatuk az, hogy „elvégezzék a blokkolást és a szerelést”.
„Egyszerre egy centimétert, egyszerre egy yardot, egyszerre egy telefonhívást, egyszerre egy ajtókopogtatást, egyszerre egy 5 dolláros adományt. Már csak 76 napunk van hátra. Az még semmi. Majd alszunk, ha meghalunk. És mindent a pályán fogunk hagyni” – emelte ki Kamala Harris alelnökjelöltje.
A hét elején Tim Walzot azzal vádolták meg, hogy hazudott arról, hogy a lánya hogy született, ugyanis korábban azt állította, hogy ő és felesége méhen kívüli mesterséges megtermékenyítésen estek (IVF) át, de az asszony később azt mondta, hogy méhen belüli megtermékenyítést (IUI) használtak. Beszédében ezzel a témával is foglalkozott.
Minnesotában tiszteljük a szomszédjainkat, és az általuk hozott személyes döntéseket. És még ha mi magunk nem is hoznánk meg ugyanezeket a döntéseket, van egy aranyszabályunk – törődj a saját dolgoddal.
„Ebbe beletartoznak a termékenységi kezelések is. Ez Gwen és az én személyes ügyünk. Ha még sosem tapasztaltad meg a meddőség poklát, garantálom, hogy ismersz valakit, aki igen” – jegyezte meg.
„Ne felejtsük el, hogy ki támadta meg a demokráciát, és ki mentette meg azt”
Az este alatt a demokraták szót ejtettek a Capitolium ostromáról is, és bemutattak egy videót, melyen Donald Trump látható, ahogy harcra buzdítja híveit, mielőtt azok megrohamozták az épületet.
„Ne felejtsük el, hogy ki támadta meg a demokráciát január 6-án – ő volt. De ne felejtsük el azt sem, hogy ki mentette meg a demokráciát azon a napon – mi voltunk” – emelte ki Nancy Pelosi, az Egyesült Államok kongresszusi képviselője. Hozzátette, hogy soha korábban nem volt még amerikai elnök, aki ilyen arcátlanul megtámadta demokráciájuk alapkövét, és aki „ilyen örömmel elfogadta a politikai erőszakot, és ilyen szándékosan elárulta hivatali esküjét”.
Köszönetet mondott Joe Biden leköszönő elnöknek, mielőtt figyelmét Kamala Harrisnek szentelte volna, aki szerinte készen áll arra, hogy új magasságokba emelje az Egyesült Államokat.
„Én, én, én, én, én”
Az eseményen több híresség is megjelent, többek közt Stevie Wonder, John Legend és Oprah Winfrey is. A műsorvezető felszólította a hezitálókat, hogy „a józan ész nevében” válasszák Kamala Harrist, valamint felhívta a figyelmet a republikánus politikai álláspontok abszurditására is.
„Ezek az emberek, akik rád akarnak ijeszteni, olyan emberek, akik el akarják veled hitetni, hogy a könyvek veszélyesek, de a fegyverek nem. Akik szerint van helyes módja a hitnek, és van helytelen módja a szerelemnek. Ezek az emberek, akik először meg akarnak minket osztani, hogy utána uralkodhassanak felettünk.”
John Lewis néhai kongresszusi képviselőt idézve elmondta, hogy nem számít, hogy őseik milyen hajón érkeztek, most egy hajóban eveznek. „A munka soha nem lesz befejezve, mert a szabadság nincs ingyen. Ki kell állni a zsarnokok ellen” – tette hozzá.
Bill Clinton volt amerikai elnök is jelen volt a konvención. Beszédében arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy Donald Trump legközelebbi beszédét hallgatva ne a hazugságokat számolják, hanem az „én”-eket. Megjegyezte, hogy a republikánus elnökjelölt olyan, mint egy tenot, aki mielőtt kimegy a színpadra, azzal melegíti be a hangszálait, hogy azt mondogatja: én, én, én, én, én. „Amikor Kamala Harris lesz az elnök, minden nap azzal fog kezdődni, hogy te, te, te” – tette hozzá Bill Clinton.
Az amerikai hírszerzés megerősítette, Irán hekkelte meg Donald Trump kampányát
Donald Trump kampánya augusztus 10-én Iránt vádolta belső üzeneteinek feltörése miatt, amit Teherán következetesen tagadott. A CBS értesülése szerint iráni hackerek célba vehették Kamala Harris demokrata elnökjelölt kampányát is, írta meg a BBC.
„A hírszerzők biztosak abban, hogy az irániak social engineering és egyéb erőfeszítések révén olyan személyekhez igyekeztek hozzáférni, akiknek közvetlen kapcsolatuk van mindkét politikai párt elnökválasztási kampányához” − áll az amerikai hírszerzés közleményében. „Az ilyen tevékenység, beleértve a lopást és a nyilvánosságra hozatalt, az amerikai választási folyamat befolyásolására irányul” − tették hozzá.
A jelentések szerint a republikánus kampánynak célzott adathalász e-mailt küldtek − egy olyan üzenetet, amelyet úgy terveztek, hogy megbízhatónak tűnjön, hogy a célpontot rávegyék egy rosszindulatú linkre való kattintásra. Ilyen − sikertelen − támadás célpontja lehetett Kamala Harris kampánystábja is.
Joe Biden elérzékenyült, majd energikus beszédet mondott, szerinte Trump meghajol Vlagyimir Putyin előtt
Érzelmes, ugyanakkor összeszedett és energikus beszédet tartott Joe Biden amerikai elnök a Demokrata Párt idei jelölőgyűlésén, ahol a küldöttek augusztus 20-án hivatalosan is elnökjelöltjükké választják Kamala Harrist, Joe Biden alelnökét. Annak ellenére, hogy e pillanat Biden számára keserédes lehetett, a demokrata elnök vidám és határozott volt a színpadon, miközben elnöksége érdemeivel kapcsolatban Harrist is magasztalta, Donald Trumpot pedig a demokrácia veszélyeztetőjeként festette le.
Augusztus 19-én kezdődött az Egyesült Államokban, Chicagóban a Demokrata Párt jelölőgyűlése, ahol a delegáltak hivatalosan is jelöltjükké választják Kamala Harris jelenlegi alelnököt és Tim Walzot, Minnesota kormányzóját.
Annak ellenére, hogy Harris csak az utolsó, 22-i napon szólal fel és formálisan is elfogadja a jelölését, a gyűlés kezdetén váratlanul a pódiumra lépett, ahol rövid beszédet is tartott, amelyben egyrészt megköszönte Joe Biden munkáját, valamint Biden dicsérete mellett a közönséggel is azt skandáltatta: „when we fight, we win”, azaz, „ha harcolunk, győzünk”.
Az első nap felszólalt többek között Hillary Clinton korábbi külügyminiszter és 2016-os elnökjelölt, aki beszédében például Trump nyolc évvel ezelőtti üzenetét – mely szerint bebörtönöznék Clintont Trump győzelme esetén – visszafordítva ezúttal Trumppal kapcsolatban skandáltatta a közönséggel, míg mások leginkább azzal foglalkoztak, milyen lenne egy következő elnökség a republikánus elnökjelölt vezetésével, miközben az első este fő témája elméletileg arról szólt volna, mit tennének a demokraták az amerikaikért – az első este címe eleve az volt, hogy „Az emberekért”.
Ugyanakkor az este leginkább Joe Biden elnökről szólt, akinek keserédes pillanat volt, hiszen míg bő egy hónappal ezelőtt úgy nézett ki, a jelölőgyűlésen formálisan megszerzi ismét az elnökjelöltséget, azonban
miután a párttársai nyomása miatt visszalépett, a jelölőgyűlésen a főszerep helyett csak epizódszerep jutott neki.
Emiatt egyébként nemcsak a szintén felszólaló felesége, valamint lányai, Jill és Ashley Biden, hanem minden felszólaló is dicsérte az elnököt – a közönség sokszor megtapsolta, amikor az adott felszólaló a 2020-as győzelméről, az elnökségéről vagy a július 21-i visszalépéséről beszélt, vagy azt kiabálták, hogy „szeretünk, Joe”. Beszéde előtt is a tömeg percekig tapsolt.
Donald Trump elfogadta Taylor Swift „támogatását” – AI-képeken a rajongók
Donald Trump, az Egyesült Államok Republikánus Pártjának elnökjelöltje egy sor mesterséges intelligencia által generált képet tett közzé a Truth Social-oldalán, amelyeken – az amerikai Variety magazin beszámolója szerint – tévesen azt állította, hogy Taylor Swift támogatta őt az elnökválasztáson.
Vasárnap este a republikánus politikus több képernyőfotót osztott meg X-posztokból összeollózva, amelyeken „Swifties for Trump” feliratú pólókat viselő nők láthatóak. A képek a Variety szerint láthatóan manipuláltak, az egyiken ráadásul egy szatirikus „hírcikk” található, amely azt állítja, hogy az énekesnő bécsi koncertjeinek terrorizmusveszély miatti lemondása miatt kezdték a „Swiftie-k” a korábbi amerikai államfőt támogatni.
Egy másik bejegyzésben az amerikai előadót Uncle Samként, egy Amerikai Egyesült Államokat megtestesítő képzelt személyként ábrázolták, azzal az üzenettel, hogy: „Taylor azt akarja, hogy Donald Trumpra szavazzanak.”
Elfogadom!
– írta Donald Trump az AI-képeket megosztó bejegyzéséhez.
A politikus nem reagált azokra a kritikákra, hogy a képek hamisak, későbbi bejegyzésében sem adott magyarázatot a feltételezhetően AI-generált felvételekre. Sőt újabb, hétfői posztjában egy videót is megosztott, amelyben az amerikai énekesnő támogatóinak „ébredéséről” beszél egy női „rajongó”.
Taylor Swift menedzsmentje egyelőre nem kommentálta a posztokat, a popsztár hivatalosan még nem állt be egyik jelölt mögé sem, legutóbb 2020-ban Joe Biden regnáló elnököt biztosította támogatásáról. Akkor az énekesnő egy tweetben célba vette a republikánus politikust a George Floyd tüntetéseire adott válasza után. „Miután egész elnöksége alatt szította a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus tüzét, van képe erkölcsi felsőbbrendűséget színlelni, mielőtt erőszakkal fenyegetőzik? »Amikor a fosztogatás elkezdődik, akkor kezdődik a lövöldözés«???? Novemberben leszavazzuk magát” – fogalmazott akkor az előadó.
After stoking the fires of white supremacy and racism your entire presidency, you have the nerve to feign moral superiority before threatening violence? ‘When the looting starts the shooting starts’??? We will vote you out in November. @realdonaldtrump
— Taylor Swift (@taylorswift13) May 29, 2020
Szokatlanul szép, de liberális
Donald Trump korábban a Variety társfőszerkesztője, Ramin Setoodeh „Apprentice in Wonderland” – magyarul Tanonc Csodaországban – című könyvében elmélkedett Taylor Swiftről, akkor „gyönyörűnek”, de „liberálisnak” nevezte az énekesnőt.
Nagy potenciál rejlik benne, komolyan mondom. Szerintem gyönyörű, nagyon gyönyörű! Nagyon szépnek találom őt. De azt hiszem, liberális. Valószínűleg nem szereti Trumpot. Úgy hallottam, nagyon tehetséges. Szerintem tényleg nagyon szép – szokatlanul gyönyörű!
– jelentette ki Donald Trump, de mikor Swift zenéjéről kérdezték, elismerte, hogy ezen a területen nincs annyira otthon.
Az Egyesült Államokban augusztus 19. és augusztus 22. között tartják a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióját. A regnáló alelnök, Kamala Harris jelöltségéről már döntöttek, azonban a rendezvényen kerül sor ennek hivatalos elfogadására is. Megerősítették, hogy Mindy Kaling, Kerry Washington, Tony Goldwyn és Ana Navarro lesz az esemény házigazdája, de több híresség megjelenésére is számítanak.
Donald Trump: Jobban nézek ki, mint Kamala Harris
Donald Trump volt amerikai elnök a pennsylvaniai Wilkes-Barre-ban tartott nagygyűlésén továbbra is Joe Biden visszalépését, Kamala Harris alelnök és demokrata jelölt gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit, valamint a külsejét támadta.
Trump szombaton, visszatérve a billegő államba, közel két órán át beszélt, gyorsan támadva Harris gazdaságpolitikai terveit, majd elrugaszkodott a forgatókönyvtől, és „jobban kinézőnek” nevezte saját magát az alelnöknél – számolt be az ABC News.
Ez a terv akár diktatúrába fordíthatná az amerikai demokráciát
Az idei amerikai elnökválasztási kampányokban régóta visszatérő elem egy 922 oldalas dokumentum, ami arról szól, hogy egy következő republikánus elnök miként szélesíthetné ki jogkörét, és vezethetne be évtizede várt konzervatív szakpolitikákat. Míg demokraták szerint a jogkörszélesítéssel a republikánusok elkezdenék leépíteni a demokráciát, addig a tervet kidolgozók azzal védekeznek, hogy a terv épp nem a demokrácia leépítéséről, hanem annak újraélesztéséről szól. De mi is az erről szóló Project 2025, és melyik értelmezés áll közelebb a valósághoz?
Mióta Joe Biden demokrata elnök július végén bejelentette visszalépését a 2024-es elnökválasztástól, sokat változtak a kampányok az azóta eltelt bő három hétben.
Miközben Donald Trump és alelnökjelöltje, J. D. Vance továbbra is keresik a fogást a Kamala Harris és Tim Walz alkotta demokrata pároson – jelenleg inkább sikertelenül, mintsem sikeresen –, addig Harris fellépése lendületet adott az addig elég gyenge demokrata kampánynak.
Nemcsak energetikusabb és színesebb lett, hanem alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó színre lépésével még új elemeket is hozott a kampány: a demokraták elkezdték furcsaként jellemezni a Trump–Vance-párost, valamint – mint Kalifornia korábbi főügyésze – Harris egy ügyész kontra elítélt párosításba helyezte a közte és Trump között folytatott versenyt. Ugyanakkor egy hangsúlyos elemet Harris továbbra is meghagyott Biden kampányából:
a demokraták szerint Donald Trump veszélyes az amerikai demokráciára, és mindebben egy 922 oldalas dokumentum segítené, az ún. Project 2025.
Biden mellett Harris is gyakran említi a Project 2025-öt, legutóbb például néhány napja azt állította,
a Project 2025 egy bizonyíték, hogy ha Donald Trump novemberben győz, akkor tovább fogja támadni az egyenlőséget, elveszi a szabadságjogokat, és aláássa a demokráciánkat.
De valójában így van ez? Mi valójában a Project 2025, amit a demokraták annyira támadnak, míg maga Donald Trump megpróbál távolságot tartani tőle – annak ellenére, hogy elkészítésében adminisztrációjának korábbi húzónevei is részt vettek?
Képtelen fogást találni ellenfelén Trump, pedig az idő egyre inkább sürgeti
Sokat változott a világ azóta, hogy Donald Trump ellen merényletet kíséreltek meg, majd pedig diadalittasan elfogadta a Republikánus Párt jelölését: Joe Biden július 25-i visszalépése óta ugyanis a republikánus elnökjelölt csak lohol az események után, nem pedig azok alakítója. Kamala Harris színre lépésével a demokraták pillanatnyi előnyt szereztek, jelenleg igen nagy az érdeklődés az 59 éves alelnök iránt, miközben Donald Trump még továbbra is keresi, mivel tudná legjobban támadni ellenfelét. Elmagyarázzuk, miért volt az elmúlt három hét a Trump-kampány legrosszabb időszaka és ez idő alatt milyen hibákat vétettek a republikánusok.
Úgy tűnik, a nyár továbbra is egy nehéz időszak Donald Trumpnak kampányolás szempontjából: 2016 júniusában és augusztusában is sokan távoztak a kampánystábjából, négy évvel később, 2020 júliusában pedig a kampánymenedzserét váltotta le.
Idén ugyanakkor nem a csapatával lehet elégedetlen a republikánus elnökjelölt, mivel sajtóhírek szerint, de ezen kívül is:
Trump látványosan nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy Joe Biden helyett alelnöke, a jóval energikusabb Kamala Harris lett a választás előtt száz nappal az ellenfele.
A június végi, Bidennel szembeni első vita után pillanatnyi előnyt szerzett kampányának, sőt a republikánusok jelölőgyűlésének idején ez már egy lefutott meccsnek tűnt Trump és Biden között, amikor a delegáltak hosszú perceken keresztül állva tapsolták meg, hogy immáron hivatalosan is ő az elnökjelölt, miközben ekkor a demokratáknál épp azon tűnődtek, hogyan tudnák rávenni Bident a visszalépésre, amire a 81 éves elnök sokáig nem hajlott.
Ugyanakkor ez a momentum egészen július 21-ig tartott, amikor Biden végül bejelentette, hogy nem indul újra, helyette pedig alelnökét, Kamala Harrist ajánlotta. Harris időközben nemcsak megszerezte a jelöltséghez szükséges delegáltak számát, de színre lépésével az addig letargikus demokrata bázist is felpezsdítette, valamint a napi rendet is friss kampánya dominálja. Ezekkel nem csak hogy zárult az olló Trump és Harris között, de némelyik csatatérállamban már hibahatáron belül Harris vezet.
A legutóbbi előrejelzések szerint pedig már Harris esélyesebb a végső győzelemre
– erről számol be például a pontos előrejelzéseiről is ismert Nate Silver modellje, ami a közvélemény-kutatások mellett más változókat is figyelembe vesz, például az adott államok korábbi szavazói magatartását, társadalmi összetételét vagy a gazdaság helyzetét.
Ugyanakkor a választásig még több mint nyolcvan nap van, így Harris győzelme egyáltalán nem kőbe vésett, azonban Trumpnak és csapatának valamivel lassan elő kell rukkolnia, hogy kampánya ismét előnyt szerezzen Harrisével szemben. De eddig ez miért nem sikerült neki?
Már biztos: az Egyesült Államok alelnökjelöltjei is leülnek vitázni
A CBS közölte, hogy a New York-i vitát Norah O’Donnell és Margaret Brennan újságíró moderálja majd, hozzátéve: „Alig várjuk, hogy… lehetőséget biztosítsunk a választóknak arra, hogy közvetlenül az alelnökjelöltektől hallhassák programjukat” – osztotta meg a BBC.
„Találkozunk október 1-jén, J.D.” − posztolta szerdán az X-en Kamala Harris alelnökjelöltje, Tim Walz, amire J.D. Vance csütörtökön reagált azzal, hogy egyetért az októberi dátummal. Emellett szintén az X-en közzétett bejegyzésében szeptember 18-ára is vitát javasolt a republikánus alelnökjelölt a CNN-nél. „Várom, hogy mindkettőn találkozzunk!” − írta J.D. Vance az X-en, ezt a lehetőséget azonban a demokrata jelölt még nem kommentálta.
Mit üzen Kamala Harris és Donald Trump ruházata a kampányban?
A nemek közötti egyenlőség kérdése már Biden jelöltsége idején kulcsfontosságú kampánytéma volt, visszalépése, illetve női alelnökének indulása után pedig egyenesen reflektorfénybe fog kerülni. „Nem is tudtam, hogy fekete” – mondta például Trump riválisáról, aki 2021-ben az Egyesült Államok első női alelnökeként foglalta el hivatalát. Kamala Harris rövid idő alatt 310 millió dollárt gyűjtött be kampányára, ami nagyban befolyásolhatja esélyeit. A Reuters megbízásából az Ipsos által végzett felmérés szerint július végén egy százalékponttal vezetett Trump előtt.
A nő „tompított” öltözködése éles ellentétben áll a férfi „harsány” megjelenésével – hivatkozik a Business Insider szakértőkre.
A ruházat és az arculat az angol monarchia kezdete óta a politika fontos eleme
– emlékeztetett Derek Guy, aki elsősorban a férfiak megjelenésével foglalkozik. A hagyományosan férfias öltöny az amerikai politikai színtér egyik kelléke volt, és ma is az. Maga az elnökválasztás is régóta férfias dolognak számít. Itt kell megtalálnia a helyét a kaliforniai születésű Kamala Harrisnek, akinek az édesanyja jeles indiai származású rákkutató, apja pedig amerikai egyetemen végzett, jamaicai közgazdász.
Rovataink a Facebookon