Térképen mutatjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét.
Donald Trump újranyittatná az Alcatrazt: börtönből múzeum, múzeumból börtön?
május 5., 18:14 Módosítva: 2025.05.06 08:11
Donald Trump amerikai elnök azzal a tervvel rukkolt ki, hogy a legkegyetlenebb és legerőszakosabb bűnözőket a kibővített és újjáépített Alcatrazban kellene elhelyezni. Később már úgy fogalmazott, hogy „ez csak egy ötlet volt”. Mindenesetre elképzelését Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök komolytalannak nevezte. Az viszont biztos, hogy az ingyenreklám miatt a börtönsziget évi 1,3 milliós turistaforgalma már idén növekszik.
Vasárnap közösségi oldalán osztotta meg Donald Trump, hogy az Alcatraz újranyitása a rend, az igazság és a törvény szimbólumaként szolgál. A CNN beszámolója szerint a Fehér Házba való visszatérésekor újságíróknak elmondta, hogy „ez csak egy ötlet volt”, amit a „radikalizálódott bírák” miatt fogalmazott meg. Ehhez képest a Truth Social nevű oldalon ezt írta: „Utasítom a büntetés-végrehajtási hivatalt, hogy az igazságügyi minisztériummal, a Szövetségi Nyomozóirodával (FBI) és a Nemzetbiztonsággal együtt nyissák meg újra a jelentősen kibővített és újjáépített Alcatrazt, ahol Amerika legkegyetlenebb és legerőszakosabb bűnözőit helyezik el. Nem leszünk többé bűnözők, gengszterek és bírák túszai, akik félnek elvégezni a munkájukat, és nem engedik, hogy eltávolítsuk azokat a bűnözőket, akik illegálisan érkeztek az országunkba.”
Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök, akinek a körzetéhez tartozik az Alcatraz, azonnal visszautasította Trump tervét, amelyet komolytalannak nevezett. „Az Alcatraz szövetségi büntetés-végrehajtási intézetként több mint hatvan évvel ezelőtt bezárt. Ma már nagyon népszerű nemzeti park és jelentős turisztikai látványosság. Az elnök javaslata nem komoly” – fogalmazott közösségi oldalán.
Már az indiánok is száműzetésre használták
Ami az Alcatraz történetét illeti, a San Francisco-öbölben található a kilencvenezer négyzetméteres sziget, amelyet homokkő és palás kőzet borít. Ez az egyedülálló fekvésű terméketlen terület évszázadok óta megmozgatja az emberek képzeletét.
Az indián őslakosok horgászatra és tojásgyűjtésre használták a szigetet, de egyes feltételezések szerint ide száműzték a törvényeket megszegő társaikat is.
Kétszázötven évvel ezelőtt Juan Manuel de Ayala spanyol tengerésztiszt nevezte el a szigetet Pelikán-szigetnek. A 19. század első felében a Spanyolországtól függetlenedő Mexikó része lett a sziget, majd a mexikói–amerikai háború után Kaliforniával együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Az első létesítmény a ma is működő világítótorony volt, majd az öböl védelmére erődöt építettek rá, ami a későbbiekben katonai börtönként is funkcionált.
A 20. század elején Reuben Turner őrnagy tervei alapján teljesen átalakították az erődítményt: lerombolták a citadellát, és csak az alagsort hagyták meg. A börtön 1912-re épült fel, az akkori világ legnagyobb vasbeton épülete, amelyen belül étkezdét, kórházat, irodákat és négy blokkba rendezve hatszáz cellát is kialakítottak. Az energiaellátásról saját erőmű gondoskodott.
Tizenhárom sikertelen szökési kísérlet
Az Alcatrazt 1934. január 1-jétől szövetségi börtönnek nyilvánították, és hogy ne álljon egy napig sem üresen, harminckét katonai fogoly az új intézmény első rabjaiként a szigeten maradt.
Számos hírhedt bűnöző, sorozatgyilkos, cégéres gazember fordult meg a börtön falai között. Például Al Capone is, akit 22 rendbeli adócsalás vádja miatt ítéltek el, mert 1924 és 1929 között nem fizetett adót. A chicagói gengszter tizenegy évi szabadságvesztést kapott, amiből két évet Atlantában töltött, ahonnan 1934-ben vitték át az Alcatrazba. Öt évet raboskodott a szigeten, amikor is megromlott egészségi állapotára tekintettel a bíróság 1939-ben szabadlábra helyezte.
Harminc év alatt harminchatan próbáltak lelépni a tizennégy szökési kísérlet során.
Az erős áramlatok és a hideg víz szinte lehetetlenné tették a menekülést. A harminchatból huszonhármat elfogtak az őrök, hatot lelőttek, kettőnek a holttestét partra mosta az óceán. Öt rabot tartottak nyilván eltűntként, de közülük kettő szinte biztosan vízbe fulladt, amikor megpróbálta úszva elhagyni a szigetet. Csak három fogollyal nem tudnak elszámolni máig sem a szövetségi hatóságok… (Erről a híres szökésről itt írtunk bővebben.)
Háromórás túra 35 ezer forintért
Az intézmény bezárását Robert F. Kennedy főügyész, igazságügyi miniszter rendelte el 1963-ban, amit a magas fenntartási és üzemeltetési költségekkel indokolt. A sós víz és levegő kikezdte a falakat, egyre jobban romlott az épületek állaga, és nagyon drága lett volna a felújítás, másrészt az is megemelte a költségeket, hogy mindent hajón kellett szállítani a szigetre.
Az utolsó rabok 62 évvel ezelőtt, 1963. március 23-án hagyták el a szigetet.
Ezután sokáig nem rendezték a sziget státuszát. 1969-ben indiánok egyetemistákkal összefogva kulturális-ökológiai kutatócentrum és múzeum felépítését akarták elérni. Később a helyüket városi indiánok, hippik és drogosok vették át, akiket egy tűzvészt követően, 1971 júniusában a rendőrség kitoloncolt. 1972-ben az Alcatraz nemzeti park státuszt kapott, 1973-ban pedig már látogatókat is fogadott. 1986-ban nyilvánították nemzeti történelmi műemlékké és a Nemzeti Park Szolgálat működteti, évente mintegy 1,3 millió látogatóval.
Ha valaki szeretné meglátogatni Al Capone egykori börtönét, akkor nagyon korán jegyet kell vásárolnia a szigetre. Egy belépő 35 ezer forintnál kezdődik.
A szabolcsi Csengeren vár átadásra Európa legmodernebb okosbörtöne
Több mint ötvenmilliárd forintból épült fel a magyar büntetés-végrehajtás eddigi legnagyobb beruházása, a Csengeri Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. Az 1500 férőhelyes okosbörtön szakmai innovációi, illetve egyedülálló építészeti, digitális és biztonságtechnikai megoldásai révén Európa egyik legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete lesz. A börtönben olyan technológia valósul meg, amellyel a fogvatartottak minden útját kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemzik a viselkedésüket, arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre. A felügyeletről 663 fős személyzet gondoskodik majd. Biczó László bv. dandártábornok ismertetése szerint az elítéltek zárt online csatornán tudják intézni ügyeiket, így naprakész információkhoz juthatnak adataikról, pénzükről, kérelmeik elbírálásáról, vagy éppen a munkabeosztásukról. Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt év végi parlamenti meghallgatásán azt a tájékoztatás adta, hogy már befejeződtek a munkálatok.
(Borítókép: Az Alcatraz börtön. Fotó: San Francisco Chronicle / Hearst N / Getty Images)
Háború vagy alku? Donald Trump Amerikája teljesen újraírja a játékszabályokat
április 20., 14:49 Módosítva: 2025.04.21 13:34
Nagy energiával látott neki második ciklusának Donald Trump amerikai elnök. Kampányában elhangzott ígéretei alapján nekilátott az általa csak liberális mélyállamnak nevezett bürokrácia teljes átalakításának, és szlogenjéhez híven megkezdte a tömeges deportálásokat is. Ugyanakkor nem csupán az országán belül, hanem az egész világon felkavarta az állóvizet, a megbízható amerikai külpolitika hátrahagyásával pedig teljesen új világrendet alkotna a republikánus politikus.
Három hónappal ezelőtt, január 20-án iktatták be Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének. Trump már kampánya során azt ígérte, vezetésével új kormánya gyorsan neki fog látni programja megvalósításának, amit jelenleg inkább elnöki rendeletekkel, mintsem a kongresszuson keresztüli törvénykezéssel folytat.
Trump ráadásul sok olyan kérdésben is elnöki rendelettel határoz, amire az alkotmány szerint nem lenne joga, ezért adminisztrációjának rendeleteit bíróságokon támadták meg, a döntésig azok végrehajtását felfüggesztették. Ilyen például a még beiktatása napján kiadott rendelete, amivel a 14. alkotmánykiegészítésben meghatározott jus soli alapú állampolgárságot akarja eltörölni, azaz azt, hogy minden Amerikában született gyermek automatikusan megkapja az amerikai állampolgárságot.
Donald Trump 2025. április 17-én Washingtonban
Fotó: Alex Brandon
Ennek ellenére az Egyesült Államok régi-új elnöke így is sok mindent tett az elmúlt három hónapban, kül- és belföldön egyaránt, ráadásul sokszor olyan gyorsan történnek az események, hogy azt a Demokrata Párt, a választók vagy a média sem tudja mindig követni.
Ez részben Trump sokszor improvizációra épülő politikája mellett annak is köszönhető, hogy a napirend folyamatos dominálásával az új kormány valószínűleg a kisebb-nagyobb hibákat és botrányokat is igyekszik zárójelbe tenni.
Erre jó példa a Signalgate, amely egy hónapja heteken át meghatározta az amerikai közéletet. Mint emlékezetes, a Trump-adminisztráció néhány tagja véletlenül egy újságírót is hozzáadott ahhoz a csoportbeszélgetéshez, amiben a jemeni hutik elleni támadás terveit osztották meg, ezzel óriási biztonsági hibát vétve, hiszen ilyen titkos tervekről nem a mindenki számára elérhető applikáción szoktak kommunikálni a tisztviselők.
Nem csak Amerikát, az egész világot felkavarta a Trump-hurrikán első hónapja
február 20., 06:09 Módosítva: 2025.02.20 11:24
Nagy energiával és gyorsasággal látott neki Donald Trump amerikai elnök a második ciklusának, ráadásul igen változatos témákkal szolgáltat újabb és újabb rendkívüli híreket az elnök nap mint nap. E gyorsaság miatt gyakran kerül homokszem a gépezetbe, és sokszor nehéz követni, mi is történik a Fehér Házban. Ez ugyanakkor nem véletlen, hiszen ez lehet eleve a terv. De mit ért el Trump egy hónap alatt és ez hogyan ágyazhat meg jövőbeni terveinek? Elemzés.
Egy hónappal ezelőtt, január 20-án iktatták be Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökeként. Beiktatási beszédében Amerika régi-új elnöke többek között azt ígérte, visszatérésével ismét beköszönt az ország aranykorszaka.
Hogy valóban ez történt, még korai kijelenteni, egy viszont biztos:
Donald Trump második elnöksége egyszerre gyors, energikus és kaotikus, hiszen naponta több rendkívüli hírt szolgáltat az elnök és adminisztrációja.
Ez azonban nem a véletlen műve, ahogy nem is Trump sokszor improvizációra épülő politikája miatt van így, hanem valószínűleg tervezett: Steve Bannon, az elnöki egykori stratégája is arról beszélt Trump első ciklusa alatt, hogy a valódi ellenzéke Trumpnak a média, azzal pedig úgy lehet harcolni, ha egyszerűen túlterhelik információkkal, hiszen a feldolgozóképessége és a figyelme véges; emellett Trump is azt ígérte kampánya során, hogy sok mindennel fog foglalkozni igen rövid idő alatt.
Donald Trump aláírja a kölcsönös vámokról szóló rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. február 13-án Washingtonban
Fotó: Andrew Harnik / Getty Images Hungary
Az események és a történések gyorsasága miatt sokan nem is képesek nyomon követni – és nem is igazán lehet teljesen –, mi is történik Amerikában. Például már igen távoli eseménynek tűnik, hogy Trump akár a katonai erő bevetését is felvetette Grönland megszerzése kapcsán, amiért Dániában válságülést tartott a kormány a parlamenti pártokkal. Ez mindössze pár héttel ezelőtt történt.
Ezért érdemes a napi friss hírek helyett egyet hátralépni és kellő távolságból megnézni, hogyan formálja át Donald Trump az Egyesült Államokat és a jelenlegi világrendet – kinek örömére, kinek bánatára.
Bemutatta a Fehér Ház Melania Trump hivatalos portréját
Hétfőn mutatta be a Fehér Ház Melania Trump hivatalos portréját. Az Egyesült Államok szlovén származású first ladyjét az elnöki rezidencia Ovális Irodájában fotózták le. A fekete-fehér felvételt Régine Mahaux, elismert belga fotós készítette.
Hétfőn adta ki Melania Trump hivatalos portréját a Fehér Ház. A felvételt Régine Mahaux belga fotós készítette az elnöki rezidencia Ovális Irodájában január 21-én. A képen a háttérben a Washington-emlékmű is látható – írja az ABC.
Donald Trump amerikai elnök és J. D. Vance alelnök portréi még január elején, a beiktatás előtt jelentek meg.
Donald Trump ígéretével összhangban tömeges kitoloncolásra készülnek Chicagóban
január 21., 08:35 Módosítva: 2025.01.21 15:28
A szövetségi bevándorlási tisztviselők már a héten több mint háromszáz olyan bevándorlót vesznek célba, akinek a múltjában kirívóan súlyos, erőszakos bűncselekmények szerepelnek. Az akció Chicagóra és környékére összpontosul, a letartóztatások pedig mindennaposak lesznek.
Ez lesz az új amerikai adminisztráció első kísérlete, hogy teljesítse az elnök tömeges kitoloncolására tett választás előtti ígéretét.
A migránsok pontos száma nem ismert. Egyes becslések szerint 2018-ban 11,4 millió engedély nélküli külföldi munkavállaló élt az Egyesült Államokban. Trump elképzelései hátrányosan befolyásolhatják több gazdasági ágazat – köztük az építőipar, a mezőgazdaság és a vendéglátás – jövőjét, amelyekben sok külföldi munkavállalót alkalmaztak.
Chicagóban a célpontok töredékét veszik őrizetbe. Az új elnök ugyanis az illegális bevándorlók sokkal szélesebb körét deportálná az országból, mint elődje, Joe Biden, akinek a hivatali ideje alatt csak a kimondottan súlyos bűncselekményeket elkövető, illetve a nemzetbiztonságot fenyegető idegenekre korlátozódott a kitoloncolás.
Az új kormányzat ezzel szemben a deportálandók körét az élet- vagy házastársakra is kiterjeszti, ha engedély nélkül tartózkodnak az országban.
A művelet az elnök beiktatásának másnapján megkezdődik – írta a the Wall Street Journal. Hasonlóképpen nyilatkozott a Fox Newsban Tom Homan is, aki bejelentette, hogy az „alaposan megtervezett” deportálási műveletek közvetlenül az elnök beiktatása után elstartolnak.
A hivatalba lépő határőrizeti megbízott, akit nem hivatalosan a határok „cárjának” becéznek, megerősítette, hogy Chicago az első helyszínek egyike, ahol a szövetségi hatóságok letartóztatásokba fognak – jelentette az AP.
Chicago menedékvárossá vált
Levesszük a pórázt a határőrizeti testületről, az ICE-ről, és szabadon engedjük, hogy letartóztassa a bűnöző külföldieket – lengette be Homan a terveket a hét végén.
Először a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit próbálják majd kézre keríteni, de szerinte mindenki problémára számíthat, aki „illegálisan tartózkodik az országban”.
Meg kell szabadulnunk a bűnözőktől országunkban
– mondta Homan, aki úgy véli, hogy ezzel a nézettel mindenki egyetért.
A chicagói akciót legfeljebb az időjárás késleltetheti. Az előrejelzés szerint csípős hideg várható, ami a hét végéig is eltarthat. A helyszín nem véletlen: a legális státusz nélkül Amerikában tartózkodó bevándorlók itt élvezik a legerősebb védelmet.
Az Egyesült Államok harmadik legnépesebb települése a nyolcvanas években vált menedékvárossá, ahol egyenesen korlátozták a rendőrség és a bevándorlási hivatal együttműködését.
A gyakorlatot azóta csak megerősítették – a legutóbb Trump első ciklusának a kezdetén.
Van tapasztalat a közösség védelmében
A bevándorlók védelmét személyesen Illinois állam kormányzója és a volt chicagói polgármester szorgalmazza. Donald Trump, velük szemben, elsődleges célkitűzésének tartja a deportálást. A jelek szerint Chicago és Illinois a szálka az elnök és a határok „cárjának” a szemében.
A választások napja óta kialakult egyfajta félelem
– mondta a menekültek jogait képviselő illinois-i szervezet szóvivője. Brandon Lee elmondta: ügyvédjeik azon fáradoznak, hogy tájékoztassák az érintetteket jogaikról, nem utolsósorban pedig arról, hol várható hatósági intézkedés, feltéve persze, ha erről tudomást szereznek.
A rendőrök ugyanis általában megfelelő engedély nélkül próbálnak meg behatolni az otthonokba.
A védekezés legegyszerűbb, törvényes módja, hogy a rendőröket írásos parancs nélkül nem engedik be a házba – hangoztatta két demokrata képviselő, aki ugyanakkor higgadtságra szólította fel az érintetteket.
Ismét próbára tesznek minket, de van tapasztalatunk a közösség védelmében
– mondta Jesus Garcia.
(Borítókép: Bevándorlók a mexikói–amerikai határnál 2024. január 31-én. Fotó: John Moore / Getty Images)
Beiktatták Donald Trumpot, óriási tömeg előtt írta alá első elnöki rendeleteit
január 21., 07:35 Módosítva: 2025.01.21 11:27
Hivatalosan is megtörtént a hatalomátadás az Egyesült Államokban, magyar idő szerint hétfő délután hat órától már Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, aki támogatói jelenlétében máris több rendeletet aláírt. Hírösszefoglalónk a régi-új elnök megválasztásának napjáról.
Donald Trump beiktatásának napja a washingtoni Szent János-templomban kezdődött istentisztelettel, amelyet egy teázás követett a Fehér Házban, ahol a megválasztott elnököt és feleségét fogadta Joe Biden és felesége. Ugyancsak a Fehér Házban fogadta Kamala Harris alelnök és férje utódját, J. D. Vance-t és feleségét.
Donald Trump elnök a színpadon feleségével, Melania Trumppal a Liberty Inaugural Ballon Washingtonban 2025. január 20-án
Fotó: Joe Raedle / Getty Images Hungary
Miután a két elnök közösen elhagyta a Fehér Házat, elindultak az elnöki limuzinnal a beiktatásnak helyet adó Capitoliumba, ahova magyar idő szerint 16 óra 50 perc körül érkeztek meg. Ezután először Trump leendő kabinetjének jelöltjei léptek be a terembe és foglalták el helyüket a pódiumon, majd pedig a meghívott VIP-vendégek, korábbi elnökök és alelnökök érkeztek meg egymás után a ceremóniának helyet adó terembe. Közöttük volt Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, Bill Clinton korábbi elnök és felesége, Hillary Clinton, George W. Bush, végül pedig Barack Obama lépett be utolsóként. Őket a Legfelsőbb Bíróság kilenc bírája követte.
Magyar idő szerint 17 óra 43 perckor megérkezett a ceremóniának helyet adó terembe Donald Trump megválasztott elnök és leendő alelnöke, J. D. Vance is, ezáltal hivatalosan is elkezdődött a beiktatási ceremónia.
Üdvözlöm Önöket a 60. elnöki beiktatási ceremónián. Ma le fogja tenni esküjét Donald Trump megválasztott elnök és alelnöke, J. D. Vance, mi pedig megnézhetjük a békés hatalomátadást a demokráciánk szívében
– kezdte beszédét Amy Klobuchar demokrata szenátor, aki a kétpárti beiktatási vegyes bizottság elnöke. Először megköszönte a Capitolium őrségének és a rendőrségnek a biztonságot.
Klobuchar szerint az idei beiktatás fő témája a demokrácia volt, hiszen több elnök és alelnök is a pódiumon foglalt helyet. „Ez az a pillanat, amikor az elnök esküt tesz az alkotmány védelmére” – fogalmazott Klobuchar, aki emlékeztetett, hogy a mai nap egyben Martin Luther King Jr. emléknapjára is esik. Ezután John F. Kennedy korábbi elnökre hivatkozva arról értekezett, hogy nemcsak a politikusok, hanem minden egyes állampolgár is felelős a demokrácia védelméért.
Kifejtette, nem véletlen, hogy a törvényhozás épületében, a Capitoliumban iktatják be az elnököt, ezzel is kifejezik a fékek és ellensúlyok rendszerét, hiszen a hatalom mindhárom ága jelen van, valamint az ezt szavatoló személyek is. Beszéde végén megemlékezett a Los Angeles-i tűzvészről és a tűzoltókról.
A beszédek után a Trump által még 2018-ban kiválasztott Brett Kavanaugh, a Legfelsőbb Bíróság tagja eskette fel J. D. Vance megválasztott alelnököt. Vance-nek az alábbi szöveget kellett elmondania:
Ünnepélyesen esküszöm, hogy támogatni fogom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát minden külföldi és belföldi ellenséggel szemben; hogy igaz hitet és hűséget fogok tanúsítani hozzá; hogy ezt a kötelezettséget szabadon vállalom, minden mentális fenntartás vagy kijátszási cél nélkül; és jól és hűségesen fogom ellátni annak a hivatalnak a feladatait, amelybe belépek. Isten engem úgy segéljen!
Vance eskütétele után Trump következett a saját esküjével.
22
Galéria: Donald Trump beiktatási ceremóniája képekbenFotó: Kenny Holston / Pool / Reuters
Az eskü elmondásakor családtagjai vették körül, és ezután üdvrivalgás tört ki a Capitolium rotundájában a meghívottak között. Ezzel együtt ágyúlövések jelezték az utcán várakozóknak, hogy új elnöke van Amerikának.
Az Egyesült Államok aranykorát ígérte
Donald Trump és J. D. Vance is letette elnöki, valamint alelnöki esküjét, így ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is ők vezetik az Egyesült Államokat.
Négy évvel ezelőtt Biden 78 évesen és 61 naposan tette le elnöki esküjét, Trump 78 évesen és 220 naposan tette ezt 2025. január 20-án.
Donald Trump beszélt arról is, hogy ma egy sor új rendeletet fog aláírni, s ezek józan döntések lesznek. Veszélyhelyzetet fog kihirdetni a déli határon, senkit nem fognak beengedni, és milliók számíthatnak arra, hogy ki fogják toloncolni őket. Felhagyunk az „elkapjuk és elengedjük” bevándorlópolitikával, ezért katonákat küldök a mexikói határra – mondta az elnök, egyben a csempészkartelleket terrorista szervezetekként fogja megbélyegezni, és úgy is bánik majd velük.
Beszédében ezután Trump arról beszélt, hogy jelenleg Amerikában több válság is van, és az ország siralmas helyzetben van. „A megválasztásom egy mandátumot adott, hogy visszafordítsunk egy teljesen borzalmas árulást” – jelentette ki az elnök, aki arról is beszélt, hogy magabiztos és optimista, hogy ez egy új, sikeres éra kezdete lehet.
Később Trump kijelentette, hogy Isten azzal a szándékkal mentette meg az életét az ellene megkísérelt merénylet során, hogy ismét naggyá tehesse Amerikát.
E gondolatát a közönség megtapsolta. Donald Trump szerint a hétfői beiktatása a felszabadulás napjaként vonul majd be a történelemkönyvekbe. A beiktatást követően az új elnök beszélt a megjelentekhez. Trump azzal kezdte, hogy most jön csak Amerika aranykora. „Ismét tisztelni fogják az Egyesült Államokat, és nem fogjuk engedni, hogy ezt bárki kétségbe vonja. Számomra Amerika az első” – tette hozzá az elnök. 2025. január 20. a felszabadulás napja Amerikában.
„Célunk egy büszke, virágzó és szabad nemzetet teremteni. Egy olyan Amerikát teremtünk, amilyen még nem volt, egy új, sikeres időszak elé néz most az ország” – fogalmazott. Keményen bírálta az előző vezetést, amely korrupcióval küzdött, nem tudott sem idehaza, sem külföldön szembenézni a komoly kihívásokkal.
Drill, baby, drill!
– ismételte meg Trump, amivel kampánya egyik szlogenjére, a repesztéses olajkitermelésre utalt. Trump azt is bejelentette, még ma vissza fogja vonni az előző adminisztráció által létrehozott Green New Dealt, valamint eltörlik az elektromos autók támogatásáról szóló szövetségi programot. Mint fogalmazott, mostantól mindenki olyan autót vehet, amilyet csak szeretne. Ezután arról beszélt, hogy milyen történelmi rendeleteket fog még aznap aláírni, köztük a vámtarifák kapcsán is.
„Visszahozom a szólásszabadságot Amerikába, és rendeletileg tiltok meg minden állami cenzúrát” – jelentette ki Donald Trump. Visszaállítják a városokban a rendet, mostantól csak két nem létezik, a férfi és a nő. Azokat, akiket elbocsátottak a Covid-járvány idején a hadseregből, mert nem vették fel a védőoltásokat, visszahelyezi eredeti posztjukra.
Béketeremtőként akar bekerülni a történelembe
Donald Trump a hadsereg után arról beszélt, hogy szeretné, ha politikai hagyatéka az lenne, hogy béketeremtőként és egyesítőként emlékeznek majd rá, amihez a világ legerősebb hadseregét fogják felépíteni.
Sikerünket nemcsak a megnyert csaták alapján fogjuk mérni, hanem azon háborúk alapján is, amelyeket befejezünk, és ami talán a legfontosabb, azon háborúk alapján, amelyekbe soha nem szállunk be
– fogalmazott az Egyesült Államok 47. elnöke
15
Galéria: Boldog és megviselt arcok: így hallgatták Trump beszédét a hívei és az ellenfeleiFotó: Saul Loeb / Pool / Reuters
Trump az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodásra is kitért, amit teljesen a saját érdemének tud be. Az immáron hivatalba lépett elnök e gondolatát végül azzal zárta, hogy Amerikának vissza kell vennie a Panama-csatornát, valamint át fogja nevezni a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölnek. A Panama-csatorna kapcsán arról beszélt, azt nem fogja Kínának adni – az amerikai elnök itt tévesen azt állította, hogy a Panama-csatornát már most Kína irányítja, ami nincs így.
Az elnök a beiktatását követő beszédében felidézte a bizonyos Manifest Destinyt, azaz a testet öltött végzetet, ami a 19. század második felében határozta meg a nyugati irányú terjeszkedést az országban. Most is ilyesmire van szükség, csak más formában, és eljön az idő, amikor amerikai zászló leng majd a Marson – mondta Trump, miközben a meghívottak a Capitoliumban felállva tapsoltak.
Trump beszédét azzal zárta, hogy a politikai visszatéréséről úgy beszélt, hogy az amerikaiak döntöttek, és ő az élő példája annak, hogy Amerikában minden lehetetlen lehetséges. „Amerikában a lehetetlent csináljuk a legjobban” – mondta Trump. Zárásul ismételten hangsúlyozta, hogy Amerikát nem fogják meghódítani vagy megfélemlíteni más országok, és mától az Egyesült Államok ismét „egy szabad, szuverén és független nemzet”.
A jövő a miénk, és az aranykorunk még csak most kezdődött el
– zárta beszédét Trump.
Trump beiktatási beszédével egy időben nemcsak az elnök személye, hanem a Fehér Ház internetes oldala is megváltozott. Jelenleg ha valaki felkeresi a Fehér Ház hivatalos honlapját, akkor egy olyan Trump-kép várja, amely alatt hatalmas feliratban ez áll: „Amerika visszatért!” A beszédet követően az elnök és az alelnök elhagyta a beiktatási ceremóniának helyet adó termet, majd egy másikban, még szűkebb körben üdvözölték a meghívott vendégeket.
Biden az eskütétel után helikopterre szállt
Miután az új elnök letette esküjét, és ezáltal hivatalosan is megtörtént a hatalomátadás, a leköszönő elnök helikopterrel távozott először az Andrews katonai bázisra, majd onnan otthonába. Joe Biden leköszönő elnököt és feleségét, Jill Bident Trump és felesége, Melania Trump búcsúztatta el, s a Capitolium mellől szálltak fel a Marine One-ra keresztelt helikopterrel.
Donald Trump beiktatása után a Capitolium egy másik termében szűkebb körben, leginkább családtagokból, republikánus képviselőkből és szenátorokból álló tömeg előtt tartott egy második beszédet. Ebben Trump sokkal szabadabban fogalmazott, gondolatai sokszor csapongtak, a témák néha nem is teljesen logikusan követték egymást.
Ebben a több mint félórás beszédben szólt a kampányáról, hogy az milyen megterhelő és felemelő volt; kitért Mike Johnson házelnökre, aki szerinte e pozícióban kiváló munkát végez és a republikánusok közül mindenki szereti; értekezett arról, hogy jobb lenne, ha a beiktatásokat ezentúl a Capitolium Rotunda termében tartanák, mert az sokkal jobb, mint a szabadban, de beszélt a beiktatási beszédéről is, amelyre szerinte csak pozitív reakciók érkeztek.
19
Galéria: Összegyűltek a hírességek és egykori elnökök Donald Trump beiktatásáraFotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary
Trump ezenkívül utalt arra, hogy kegyelemben részesítheti a Capitolium ostroma miatt elítélteket. A hivatalba lépő elnök többször utalt a „J6 túszokra”, akik szerinte patrióták, és az ő kiszabadításuk fontosságáról beszélt, ennek kapcsán elmondta, hogy ezzel összefüggésben nemsokára a tettek mezejére léphet.
Trump alá is írta első elnöki rendeleteit
A kamerák előtt szignózta első elnöki rendeleteit Donald Trump a Capitoliumban, amik ezzel hatályba is léptek. Trump csapata korábban azt ígérte, az első nap közel száz rendeletet fog kiadni, ugyanakkor a Capitoliumban most nem az összeset írta alá, ezt a Capitolium One Arenában tette meg támogatói jelenlétében, ahol a harmadik beszédét is megtartotta Donald Trump. Az elnök az izraeli túszok hozzátartozóit köszöntötte beszéde előtt. A rajongói a hideg idő miatt a beltérre áthelyezett beiktatási ceremónián nem vehettek részt, valamint az elnöki felvonulás a Capitolium és a Fehér Ház között az időjárás miatt elmaradt.
Minden rendelet aláírását hatalmas taps fogadta, ahogy egyenként felolvasták azok címeit. Donald Trump az alábbiakat szignózta a tömeg előtt:
- A Biden-adminisztráció 78 rendelkezésének visszavonása.
- A szabályalkotás befagyasztása, amíg nem történik meg a kormányzat átvétele.
- Létszámstop a szövetségi közigazgatásban.
- A home office megszüntetése a közigazgatásban.
- A szövetségi kormány elsődleges feladata a megélhetési válság elleni harc.
- A párizsi éghajlatvédelmi egyezményből való kilépés.
- A szólásszabadság visszaállítása és a kormányzati cenzúra megakadályozása.
- Az igazságszolgáltatás fegyverként való használatának megtiltása politikai célból.
A rendeletek aláírása után Trump a YMCA dallamaira hagyta el a Capitol One Arenát, és a Fehér Házba indult a tömeg ünneplése közepette.
Donald Trump letette az esküt: Mostantól csak két nemet ismerünk el, a férfit és a nőt!
Immáron hivatalosan is ő az Egyesült Államok 47. elnöke.
Donald Trump kezében az összes lap, a nagy kérdés, hogy ki tudja-e mindet játszani
január 20., 13:53 Módosítva: 2025.01.21 07:45
Donald Trump nyolc év után ismét visszatér a Fehér Házba, ugyanakkor 2017-hez képest idén teljesen más politikai helyzetben lesz az amerikai elnök: míg nyolc éve a megválasztott elnök nagyban függött a Republikánus Párttól és annak elitjétől, addigra már tavaly sikerült azt teljesen saját arcképére formálnia. Ennek ellenére Trumpnak így sem lesz egyszerű feladata, ha programját meg szeretné valósítani.
Január 20-án magyar idő szerint délután hat órakor iktatják be Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökeként, miután a Capitoliumban rendezett ceremónián leteszi az elnöki esküt.
Trumpnak ez egyáltalán nem idegen helyzet, hiszen nyolc évvel ezelőtt szintén ő lett az elnök, ráadásul csakúgy, mint akkor, idén is úgy veszi át a posztot a republikánus politikus, hogy a törvényhozás mindkét házában, a 435 tagú képviselőházban, valamint a 100 tagú szenátusban is pártja van többségben.
Ugyanakkor a hasonlóságok lényegében eddig tartanak.
Ugyanis Trump és a Republikánus Párt is sokat változott az elmúlt nyolc évben, ahogy a politikai helyzet is másképp fest, mint 2017-ben.
Donald Trump 2024. augusztus 26-án
Fotó: Emily Elconin / Getty Images Hungary
Joe Biden utolsó hivatali napján is kegyelmeket osztogatott
Az utolsó pillanatban még kiosztott öt kegyelmet a leköszönő amerikai elnök, ezek között van egy posztumusz amnesztia is. További két személynek pedig enyhítette a büntetését, köztük egy bankrablóét, ugyanis szerinte ma már enyhébb büntetést kapna a bíróságon. Joe Biden az Amerikai Egyesült Államok történetének legtöbb kegyelmi döntést meghozó elnöke lett.
Joe Biden vasárnap, az utolsó, hivatalban töltött napján még egyszer, utoljára élt a kegyelmi jogkörével. A leköszönő elnök utolsó pillanatban hozott döntése értelmében öt embernek teljes körű kegyelmet biztosít, míg két másiknak enyhíti a büntetését.
„A mai napon kegyelmi jogkörömmel élve kegyelmet adok öt személynek, és enyhítem két olyan személy büntetését, akik megbánást tanúsítottak. Ezek a kegyelemben részesülők mindannyian jelentős mértékben hozzájárultak közösségeik javításához, jobbá tételéhez” – jelentette be vasárnap a leköszönő elnök a CNN cikke szerint.
Az öt megkegyelmezett között van a postai csalásért 1923-ban öt évre elítélt Marcus Mosiah Garvey polgárjogi vezető, jamaicai újságíró, neki posztumusz adott kegyelmet az elnök. Az 1994-ben nem erőszakos kábítószer-bűncselekményért 10 évre elítélt ifjabb Don Leonard Scottnak is kegyelmet adott, aki később arról vált ismertté, hogy Virginia állam törvényhozásában ő lett az első fekete házelnök.
Egy bankrabló miatt is meglágyult Biden szíve
Az elnöki kegyelemben részesülők között van a fegyveres erőszak ellen felszólaló Darryl Chambers, akit kábítószerrel való visszaélés miatt ítéltek el, valamint egy bevándorlókat képviselő aktivista, Ravidath „Ravi” Ragbir, akit 2001-ben nem erőszakos bűncselekményért ítéltek el. Ötödikként Kemba Smith Pradia kapott elnöki kegyelmet, őt Scotthoz hasonlóan szintén 1994-ben és szintén nem erőszakos kábítószer-bűncselekményért ítélték 24 év börtönbüntetésre. Pradia a rácsok mögött a börtönreformok aktivistája lett.
Donald Trump csapata lemondásra szólított fel három karrierdiplomatát
A megválasztott amerikai elnök helyettesei arra kértek fel három vezető karrierdiplomatát, hogy mondjanak le a tisztségükről. Donald Trump már az elnökválasztási kampánya alatt megígérte, hogy megtisztítja a kormányzatot az általa hűtlennek tartott bürokraták kirúgásával.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök helyettesei arra kértek fel három vezető karrierdiplomatát – akik az Egyesült Államok külügyminisztériumának munkaerő- és belső koordinációját felügyelik –, hogy mondjanak le a tisztségükről – számolt be róla a Reuters két amerikai tisztviselői forrásra hivatkozva.
A beszámoló szerint a döntés akár mélyebb változásokat jelezhet a diplomáciai testület számára.
A lap forrásai szerint Trump csapata Dereck Hogan, Marcia Bernicat és Alaina Teplitz távozását kérte.
Míg a politikai kinevezettek általában akkor nyújtják be a lemondásukat, amikor az új elnök hivatalba lép, addig a legtöbb tisztviselő változatlanul folytatja a munkáját. Az érintett személyek évek óta az állami szférában dolgoztak, mind a demokrata, mind a republikánus oldalon.
Donald Trump már az elnökválasztási kampánya alatt megígérte, hogy megtisztítja a kormányzatot az általa hűtlennek tartott bürokraták kirúgásával.
Donald Trump átmeneti csapatának szóvivője teljesen helyénvalónak nevezte, hogy olyantisztviselőket szeretnének alkalmazni, akik osztják a megválasztott amerikai elnök elképzeléseit.
Donald Trump 2024. október 23-án
Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary
A különleges ügyész szerint a választási győzelem mentette meg Donald Trumpot a börtöntől
január 14., 14:27 Módosítva: 2025.01.14 17:17
Jack Smith az igazságügyi minisztériumnak benyújtott jelentésében részletesen taglalja, milyen bizonyítékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy elítélhessék Donald Trumpot, ha nem választották volna meg elnöknek. A jogász úgy véli, hogy elegendő terhelő anyag gyűlt össze a megválasztott elnök ellen, de a törvény védi őt, így a jelentés csak Donald Trump 2021-es eseményekben játszott szerepét taglalja.
Jack Smith különleges ügyész állítása szerint Donald Trumpot elítélték volna a 2020-as események miatt, ha nem győzött volna novemberben az elnökválasztáson. Jelentését kedden hozta nyilvánosságra az amerikai igazságügyi minisztérium − írta a The Guardian.
Donald Trump 2023. április 4-én
Fotó: Pool / Getty Images Hungary
Jack Smitht a 2021. január 6-i, Capitoliumnál történt lázadás után nevezték ki különleges ügyésszé, hogy kivizsgálja Donald Trump kísérletét a 2020-as választási eredmények megváltoztatására. Jelentése szerint a bizonyítékok elegendőek ahhoz, hogy Donald Trumpot elítéljék, amennyiben nem nyert volna a választáson 2024-ben. Ugyanakkor a szaktárca nem engedélyezi a mindenkori amerikai elnök elleni tovább vádemelés és büntetőeljárás lefolytatását.
A kongresszusban korábban a 2021. január 6-i zavargásokban játszott szerepe miatt vádolták meg Donald Trumpot. Az igazságügyi minisztérium négy vádpontban vizsgálta a megválasztott elnök felelősségét, többek között az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvésben. Donald Trump minden vádpontban ártatlannak vallotta magát.
Szabadlábra helyezése után Trump közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Smitht „béna ügyésznek” nevezte, aki nem tudta elérni, hogy az ügyét a választások előtt tárgyalják. Egyúttal politikai indíttatású kísérletnek minősítette az ügyet, melynek szerinte az a célja, hogy kárt okozzanak kampányának és politikai mozgalmának, azonban tudta, ha megnyeri a választást, nem lehet felelősségre vonni.
Lemondott a Donald Trump büntetőügyeit vizsgáló ügyész
Jack Smith lemondott pénteken az Igazságügyi Minisztériumban betöltött tisztségéről. A különleges ügyész Donald Trump megválasztott amerikai elnök büntetőügyeit vizsgálta, valamint az erről szóló jelentését is nyilvánosságra hozta volna.
Mint írtuk, egy szövetségi bíró ideiglenesen megakadályozta, hogy Jack Smith különleges jogtanácsos kiadja a Donald Trump büntetőügyeiről szóló végleges jelentését.
Az előírások szerint a különleges ügyészeknek a vizsgálat végén egy zárójelentést kell készíteniük, amelyben magyarázatot adnak a vádemelési döntésekre.
A Kongresszus hivatalosan is megválasztotta Donald Trumpot amerikai elnöknek
január 6., 20:25 Módosítva: 2025.01.07 05:58
Az Egyesült Államok Kongresszusa hétfőn hitelesítette Donald Trump megválasztott elnök 2024-es győzelmét, pontosan négy évvel a Capitoliumot ért ostromot követően, ami azért tört ki, hogy megzavarja a 2020-as választási eredmények hitelesítését.
A Képviselőház és a Szenátus az amerikai törvények értelmében hétfőn összeült, hogy megszámolják az elektori szavazatokat. Ez egy december 17-i eseményt követ, ahol az elektorok összegyűltek saját államukban, és leadták szavazataikat az elnökre és az alelnökre. Úgynevezett „hűtlen választók” – vagyis olyan elektorok, akik a választók akarata ellenére adták le szavazatukat – nem voltak. Így Kamala Harris 226, Donald Trump pedig 312 szavazatot kapott – írja a CNN.
Az Egyesült Államok Kongresszusa 2025. január 6-án Washingtonban
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary
Ábécésorrendben haladva Harris a szenátus elnökeként felbontotta az egyes államok választói szavazatokról szóló igazolását, és átadta azt a négy „számláló” egyikének. A számláló ezután felolvasta, rögzítette és összeszámolta az egyes államok szavazatainak igazolását.
A képviselők ilyenkor még megtámadhatják egy állam elektori szavazatait, ahhoz azonban, hogy a kifogást meghallgassák, írásban be kell benyújtani, és azt a Képviselőház legalább egyötödének és a Szenátus egyötödének alá kell írnia. Erre azonban nem volt példa.
Ezt követően Kamala Harris bejelentette a szavazatszámlálás hitelesített eredményét, miszerint a republikánus Donald Trump lett az Egyesült államok 47. elnöke. Az amerikai törvények szerint a bejelentés véglegesíti az eredményt.
Egyesek nem voltak biztosak abban, hogy Harris hitelesíti Trump győzelmét
Kamala Harris számára soha nem volt kérdéses, hogy hétfőn ő fogja elnökölni a Kongresszust, amikor az hitelesíti Donald Trump 2024-es győzelmét, és saját kampányának vereségét a leendő elnökkel szemben. De az, hogy Washingtonban néhányan hangosan elgondolkodtak azon, hogy az alelnök valóban megteszi-e ezt, az megdöbbentette.
Ez a kötelességem alelnökként
– jelentette ki Kamala Harris.
Megerősítették a Capitolium védelmét
A négy évvel ezelőtt történtek miatt korábban megerősítették a rendőri jelenlétet a Capitolium épületénél és a környező kongresszusi irodáknál. Az épületekbe több személyazonossági ellenőrző ponton keresztül lehetett bejutni, bent pedig minden sarkot rendőrök figyeltek.
A közeli utcákon is fokozott biztonsági körletet alakítottak ki, és a járművek csak korlátozottan közlekedhettek. Az épületekben új, nagy méretű feliratokat helyeztek el, amik hangsúlyozták, hogy csak a személyzet, a média és a hivatalos üzleti látogatók tartózkodhatnak a Capitolium területén.
Republikánus képviselő lett az amerikai Kongresszus alsóházának elnöke
Az első szavazási fordulóban megválasztotta elnökét Mike Johnson republikánus képviselő személyében az újonnan megalakult amerikai Kongresszus alsóháza pénteken.
Mike Johnson republikánus képviselőt választotta elnökévé az újonnan megalakult amerikai Kongresszus alsóháza – adta hírül az MTI.
A helyi idő szerint délben kezdődött, név szerinti voksoláson a szűk többséget birtokló republikánusok jelöltje, Mike Johnson úgy kapta meg a szükséges többséget, hogy pártjából ketten módosították voksukat.
Mike Johnson, aki az előző törvényhozási ciklus második felében is betöltötte a házelnöki tisztséget, a szavazás lezárultakor 218 voksot kapott, míg a demokrata képviselőcsoport vezetője, Hakeem Jefrries 215-öt, ami megfelel a demokrata képviselők számának.
Mike Johnson 2024. március 20-án
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary
Elfogadták az Egyesült Államok költségvetését, nem áll le a kormányzat
2024. december 21., 10:14 Módosítva: 2024.12.21 14:30
Éjfél után fogadta el az amerikai törvényhozás a 2025-ös költségvetést, ezzel elkerülve az Egyesült Államok kormányának leállását. Hosszas viták előzték meg a szavazást, Donald Trumpnak végül nem sikerült elérnie az adósságkorlátra vonatkozó pont felfüggesztését, de a demokraták sem tudtak minden pontot átvinni, melyet javasoltak. Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerint viszont január 20-a után újrakezdés következik.
Az amerikai szenátus megszavazta a 2025-ös költségvetést, így elkerülték az Egyesült Államok kormányának leállását. A törvényjavaslat ugyanakkor tartalmazza az adósságkorlátot, amelyet Donald Trump fel akart függeszteni − írta meg a BBC.
Mike Johnson a Capitol Hillen, Washingtonban 2024. december 20-án
Fotó: Nathan Howard / Reuters
A törvényjavaslatot nem sokkal éjfél után fogadta el a szenátus, mely így már Joe Biden aláírására vár. Amennyiben most sem történt volna megállapodás, szövetségi alkalmazottak milliói maradhattak volna fizetés nélkül vagy kényszerültek volna fizetés nélküli szabadságra.
Az elektori kollégium is megválasztotta Donald Trumpot az Egyesült Államok következő elnökének
2024. december 18., 08:54 Módosítva: 2024.12.18 12:43
Ugyan 2025. január 20-án lép hivatalába Donald Trump megválasztott amerikai elnök, de még egy voksolás döntött erről. December 17-én ugyanis összeültek a tagállamok elektorai, akik 312 szavazattal 226 ellenében megválasztották a republikánus jelöltet az Egyesült Államok következő elnökévé. A négy évvel ezelőtt történt tüntetések megakadályozása érdekében több biztonsági intézkedést is hoztak.
Kedden összeült az Egyesült Államok elektori kollégiuma, és 312 szavazattal 226 ellenében Donald Trumpot választotta meg az Egyesült Államok 47. elnökévé Kamala Harris alelnökkel szemben − írta meg a The Washington Post.
A négy évvel korábbi eseményekkel ellentétben az egyes államokban eseménytelenül telt az elektori voksolás. A 2020-as választáskor ugyanis hét államban is a republikánusok kétségbe vonták a voksolás eredményét, amely elvezetett a 2021. január 6-i, Capitoliumnál történtekhez.
Donald Trump november 5-én ugyan több mint 2 millió szavazattal győzött a választáson, az AP által összeállított adatok szerint minden párt jelöltjének összesítésével együtt a republikánus jelölt 49,9 százalékot ért el.
Donald Trump 2024. október 23-án
Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary
Menetrend az elnök beiktatásáig
Az elektori kollégium az amerikai demokrácia egyedülálló jellemzője, amely nem közvetlen szavazással választja meg elnökét, ehelyett elektorokra történik a voksolás. Két államban, Maine-ben és Nebraskában egyes elektori szavazatokat kongresszusi körzetek szerint osztanak ki, nem pedig az országos eredmények alapján.
A szövetségi törvény értelmében az államoknak 2024. december 11-ig kellett hitelesíteniük az eredményeiket, és így meghatározni, hogy melyik jelölt elektorai gyűljenek össze a december második szerdáját követő első kedden.
Ezután az elektoroknak el kell juttatniuk a szavazataikról szóló igazolásokat Washingtonba, ahol a választás kimenetelének megállapításához szükséges utolsó lépés: a kongresszus január 6-i ülése.
Okultak a négy évvel korábbi eseményekből
A megválasztott elnök hivatalba lépéséig tartó időszakban az államok és a szövetségi kormányzat fokozta a biztonsági intézkedéseket, tanulva a négy évvel korábbi tüntetésekből. Azonban Kamala Harris nem vitatta a republikánus győzelmet, ezért okafogyottá váltak ezek az előkészületek. Ennek ellenére Arizonában a republikánus elektorok biztonsági aggályokra hivatkozva egy meg nem nevezett helyen tartották a szavazást, de élőben közvetítették az eseményt.
Mivel eseménytelenül telt az elektori voksolás, ezért a demokraták azzal vádolták a republikánusokat, hogy csak azért fogadták el az eredményeket, mert Donald Trump nyert.
Donald Trump nagy terveket vázolt, megszólalt a NATO-ból való kilépésről is
Donald Trump egy interjúban beszélt arról, hogy milyen terveket készül megvalósítani, miután január 20-án hivatalba lép. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke az ukrajnai háborúról, a NATO-ból való kilépésről és az illegális bevándorlásról is kifejtette az álláspontját.
Exkluzív interjút adott pénteken Donald Trump az NBC News Meet the Press című műsorában. A republikánus politikus elsőként nyilatkozott azóta, hogy az Egyesült Államok új elnökének választották. Donald Trump több mint egy órán keresztül beszélt arról, hogy milyen politikai terveket valósít meg, miután január 20-án hivatalba lép.
Donald Trump 2024. december 6-án
Fotó: Peter Kramer / Nbc / Getty Images Hungary
Az Egyesült Államok megválasztott elnöke kijelentette, hogy folytatja adócsökkentési terveit, valamint teljesíti kampányígéretét, miszerint vámot vet ki az Amerika legnagyobb kereskedelmi partnereitől származó importra. Hozzátette, nem tudja garantálni, hogy az amerikai családoknak nem kell majd emiatt többet fizetniük.
Az FBI új igazgatója szerint Amerikát sátánimádó pedofilok összeesküvése irányítja
2024. december 3., 20:58 Módosítva: 2024.12.04 14:23
Donald Trump megválasztott amerikai elnök közölte, hogy a következő tíz évben Kash Patel jogászt, volt szövetségi államügyészt látná szívesen a Szövetségi Nyomozóiroda, vagyis az FBI élén. A jelölt korábban sokat beszélt arról, hogy meg kell tisztítani a nyomozószerveket, és üldözőbe venné a volt elnök ellenlábasait.
„Ahogy Donald Trump feltölti hivatalba lépő kormányát, a jelöltjei a teljesen alkalmatlanoktól az ideológiai rémálmokig terjednek. Azonban lehet, hogy ez volt az eddigi legfélelmetesebb” – fogalmaz a Rolling Stone arról a lépésről szólva, hogy szombat este a volt elnök bejelentette, Kash Patelt választotta ki az FBI élére.
Kash Patel volt védelmi miniszter kabinetfőnöke beszél 2024. október 13-án, amikor Donald Trump republikánus elnökjelölt és volt amerikai elnök kampánygyűlést tart Prescott Valleyben, Arizona államban
Fotó: Go Nakamura / Reuters
Joe Biden megkegyelmezett a saját fiának
2024. december 2., 06:48 Módosítva: 2024.12.03 07:13
Korábbi ígéreteivel ellentétben mégis elnöki kegyelemben részesítette fiát Joe Biden amerikai elnök, melyet vasárnap tett közzé a Fehér Ház oldalán. Hunter Bident két büntetőügyben is elítélte a bíróság 2024-ben. Hat évvel ezelőtt drogfüggőség alatt vásárolt fegyvert, míg ősszel adócsalás miatt került az igazságszolgáltatás elé. Mindkét esetben decemberben várható csak ítélet, de az elnöki kegyelem ezeket felülírta.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban − jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este az MTI híradása szerint, mielőtt hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Hunter Biden, Joe Biden amerikai elnök fia 2024. február 28-án Washingtonban
Fotó: Samuel Corum / Getty Images Hungary
Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetőeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta.
Vasárnap meghozott döntését a kegyelemről Joe Biden a többi között azzal indokolta, hogy a vádhatóság szinte soha nem emel bűnvádat a fia által elkövetett súlyú, fegyvervásárláshoz kapcsolódó ügyekben.
Joe Biden a fia elleni másik büntetőüggyel kapcsolatban úgy vélte, hogy az adófizetés súlyos függőség miatti elmulasztásának általában nincsenek büntetőjogi következményei, ha az elmaradást az érintett utólag pótolja. „Világos, hogy Huntert eltérően kezelték” − fogalmazott Joe Biden.
Drogfüggősége alatt vásárolt fegyvert Hunter Biden
Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követően júliusban találta bűnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 őszén, súlyos kábítószer-függősége idején lőfegyvert vásárolt.
Az amerikai törvények szerint függőséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetőjogi felelősség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezőkről. Az ügyben a bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tűzte ki, majd decemberre halasztotta.
Adócsalás ügyében decemberben várható ítélet
Hunter Biden ősszel Kaliforniában mintegy 1,4 millió dollár adó megfizetésének elmulasztása miatt állt bíróság elé. A büntetőtárgyalásra ugyanakkor nem került sor, mert az elnök fia váratlanul vádalku keretében elismerte bűnösségét. Az adóügyben a büntetési tétel kihirdetését a bíró december 16-re tűzte ki.
Joe Biden a november 5-i választás előtt − még elnökjelöltként, majd visszalépését követően is − többször kijelentette, hogy nincs szándékában fiát kegyelemben részesíteni.
Donald Trump megválasztott elnök, szintén a választási kampány időszakában, azt mondta, hogy amennyiben elnökké választják, hajlandó lenne megfontolni a kegyelmet elődje fiának ügyében, mert az eljárást károsnak tartja az ország szempontjából.
Elon Musk felidegesítette a régi gárdát, most ők mondhatják meg, kik lesznek Donald Trump miniszterei
2024. december 1., 07:14 Módosítva: 2024.12.01 16:45
Donald Trump legfontosabb kinevezéseit a kormányzatba különböző hatalmi központok fogják befolyásolni. Ezek között van Boris Epshteyn, Trump vezető tanácsadója, valamint a Susie Wiles kabinetfőnök és J.D. Vance megválasztott alelnök által vezetett csoportok.
Úgy tűnik, hogy a megválasztott elnök több jelöltről maga döntött, anélkül, hogy a tanácsadói komoly nyomást gyakoroltak volna rá. Ezek közé tartozik Pete Hegseth védelmi miniszter, Marco Rubio külügyminiszter, és Russ Vought a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának leendő vezetője.
Donald Trump 2024. november 13-án
Fotó: Allison Robbert
Más kormányzati pozíciók vagy olyan fontos fehér házi tisztségek esetében, amelyekre a volt elnöknek nem volt első számú jelöltje, a Trump floridai Mar-a-Lago klubjában tartott megbeszéléseken egy maroknyi, óriási befolyással rendelkező személy dominált − írja a The Guardian.
Az átmenet tervezésében részt vevő fél tucat ember szerint még mindig vannak frakciók, bár ezek közel sem olyan konkrétak, mint 2017-ben, amikor egyértelmű határvonalak voltak Trump családja, a Republikánus Nemzeti Bizottság, a régi vágású republikánusok és a Trump stratégájával, Steve Bannonnal szövetséges emberek között.
Az elmúlt hónapokban források szerint a korábban informálisan különálló, Wiles által vezetett tábor − akinek befolyása volt a Fehér Ház stábjának kiválasztására és néhány kabineti pozícióra − és a Vance által vezetett másik tábor összefogott, és dominálta a kiválasztási folyamatot.
Ez a hűség állandóan változó horizontja. Azok az emberek, akiket a barátaidnak gondolsz, 24 óra múlva már nem biztos, hogy azok is. Mindannyian barátok vagyunk, de egyikünk sem az valójában
− mondta egy, a Trump-csapathoz közel álló forrás.
Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszterjelöltje
2024. november 28., 15:07 Módosítva: 2024.11.29 13:39
A volt elnök jelöltje az amerikai igazságügyi miniszteri – és egyben főügyészi – posztra Trump megbízható szövetségese. Hevesen bírálta az ellene indult jogi eljárásokat.
Újra és újra, amikor Donald Trump ellen vizsgálatok indultak, Pam Bondi ott volt, hogy megvédje őt. Bondi szerint fel kell állítani az igazságügyi minisztérium különleges ügyészi munkacsoportját, amely azt vizsgálja, hogy Trump munkatársai együttműködtek-e a 2016-os választásokba való orosz beavatkozással. Kijelentette, hogy a 45. elnök elleni 2019-es első vádemelés a „szemfényvesztés” kategóriába tartozik. Amikor hivatalából való távozása óta Trump ellen négyszer vádat emeltek, Bondi egyenesen arról beszélt, hogy az elnök nem érdemli meg a jogi vegzálást.
A rosszindulatú ügyészeket felelősségre fogjuk vonni. A nyomozók ellen nyomozni fognak
– jelentette ki Bondi a Fox News műsorában 2023-ban, nem sokkal azután, hogy Trumpot negyedik alkalommal is megvádolták – írja a The Washington Post.
Pam Bondi 2024. február 23-án Maryland államban
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary
Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok leendő republikánus elnöke utolsó minisztereit is megnevezte szombaton, amivel teljessé vált a kormánya összetétele. Az egyik legbefolyásosabb pozícióra Scott Bessent befektetési szakembert jelölte, aki az új adminisztráció pénzügyminisztere lesz. Az agrárminiszter Brooke L. Rollins lesz, aki korábban Donald Trump gazdasági tanácsadója volt.
Donald Trump szombati közleményében jelezte, hogy Brooke L. Rollins lesz a mezőgazdasági minisztere, amivel teljessé vált leendő kormánya összetétele – írja a BBC.
A Texasból származó Brooke L. Rollins az amerikai gazdák védelmében tett lépések irányításáért és az amerikai élelmiszer-önellátás támogatásáért felel majd. A kijelölt miniszter hosszú évek óta Trump legfőbb szövetségese. Brooke L. Rollins alapítója és igazgatója a Donald Trump „Amerika az első” (America First) nevű politikai programjának népszerűsítésén dolgozó America First Policy Institute-nak.
Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
2024. november 24., 17:28 Módosítva: 2024.11.25 14:40
Elon Musk és Vivek Ramaswamy „tömeges létszámcsökkentést” ígér az amerikai kormányzatban. Donald Trump megválasztott elnök új testületének vezetői a szövetségi szabályozás, a kiadások és a személyzet létszámának széles körű csökkentését szorgalmazzák.
Elon Musk és Vivek Ramaswamy „tömeges létszámcsökkentést” ígért a szövetségi kormányzatban a The Wall Street Journal hasábjain megjelent véleménycikkükben. Az írás az eddigi legrészletesebben vázolta fel Donald Trump megválasztott elnök „kormányzati hatékonysági minisztériumának” vízióját.
Elon Musk és Donald Trump 2024. november 16-án
Fotó: Jeff Bottari / Getty Images Hungary
Magyar származású főigazgatót nevezett ki Donald Trump
2024. november 23., 06:31 Módosítva: 2024.11.23 18:57
A magyar származású Gorka Sebestyént nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Gorka Sebestyén Oxon Hill MD-ben 2019. február 28-án
Fotó: Michael Brochstein / SOPA Images / Getty Images Hungary
A leendő elnök hangsúlyozta, hogy Gorka Sebestény (Sebastian Gorka) visszatér a Fehér Házba nemzetbiztonsági ügyekért felelős elnöki tanácsadói pozícióba (Deputy Assistant to the President). Donald Trump kiemelte, hogy jelöltje legális úton érkezett bevándorlóként az Egyesült Államokba, és több mint 30 éves nemzetbiztonsági tapasztalattal rendelkezik.
Nem sokat teketóriázott Trump, bejelentette a legújabb miniszterjelöltjét
2024. november 22., 20:05 Módosítva: 2024.11.23 12:31
Nem sokkal azután, hogy Donald Trump igazságügyi miniszterjelöltje egy kiskorúval való szexuális viszony miatt visszalépett a jelöltségtől, a megválasztott elnök már meg is nevezte a legújabb jelöltjét. Ezúttal úgy tűnik, hogy biztosra ment, és egy régi harcostársát, a korábbi floridai igazságügyi minisztert, Pam Bondit jelöli a posztra.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy a korábbi floridai igazságügyi minisztert, egyben lojális harcostársát, Pam Bondit fogja jelölni az amerikai igazságügyi miniszteri posztra, aki ezzel gyorsan a korábbi jelölt, Matt Gaetz helyére lép, miután az egykori kongresszusi képviselő visszalépett a jelöltségtől. Gaetz ellen a Képviselőház etikai bizottsága indított vizsgálatot egy kiskorú, 17 éves lánnyal folytatott szexuális kapcsolat és tiltott drogfogyasztás vádja miatt. A férfi tagadta a vétkeket – számolt be a Reuters.
Pam Bondi és Donald Trump 2021. július 7-én
Fotó: Eduardo Munoz / Reuters
Az 59 éves Bondi 2011 és 2019 között az ország harmadik legnépesebb állama bűnüldöző szerveinek legfőbb tisztviselője volt, és Trump első kormányzása idején az opioiddal és kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó bizottságban foglalt helyet. A védői csapatnak is tagja volt Traump első vádemelési perében, amelyben azzal vádolták a volt elnököt, hogy katonai segélyek visszatartásával nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy korrupciós vizsgálatot folytasson riválisa, a mostani elnök Joe Biden ellen. Trumpot később a szenátus felmentette.
Donald Trump győzött, teljesen megúszhatja a börtönt
2024. november 22., 18:12 Módosítva: 2024.11.22 20:28
A New York-i bíróság pénteken úgy döntött, hogy meg nem határozott időre elhalasztja a büntetés kiszabást, valamint engedélyt ad Donald Trump jogi csapatának, hogy indítványozza a per eltörlését a New York állam által ellene indított büntetőjogi perben, ahol még májusban üzleti adatok meghamisítása miatt 34 vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék .
Az ügyben eljáró bírónak, Juan Merchannak jövő héten kellett volna kiszabnia a büntetést, ugyanakkor azt most formálisan ismét elhalasztotta, és jelenleg új időpontot sem jelölt ki arra.
A halasztásnak az az oka, hogy Donald Trumpot november 5-én elnökké választották, az pedig alkotmányos aggályokat vetne fel, ha az elnökre büntetést szabnának ki.
Az államot képviselő ügyész, Alvin Bragg még a héten kezdeményezte a bírónál, hogy fontolja meg az ügyben minden eljárás elhalasztását addig, amíg a jelenleg 78 éves Donald Trump négyéves elnöki ciklusa le nem jár – azaz egészen 2029. január 20-ig.
Donald Trump 2023. április 4-én
Fotó: Noam Galai / Getty Images Hungary
Azonban Trump jogi csapata amellett érvelt, hogy a teljes pert el kellene törölni, mivel ha csak elhalasztják a büntetés kiszabását, az akadályt jelenthetne a kormányzásában az elnök számára, mivel egy büntetőjogi pernek az ítélethozatala a levegőben lógna.
Megbukott Donald Trump egyik miniszterjelöltje
2024. november 22., 14:14 Módosítva: 2024.11.22 17:23
Matt Gaetz jelölését még a republikánusok többsége is elutasította, miután azzal vádolják, hogy 17 éves nőkkel folytatott szexuális kapcsolatot és emiatt a legfőbb ügyészség és a Képviselőház etikai bizottsága is nyomozást folytatott. Helyette Pam Bondi egykori floridai legfőbb ügyészt jelöli Trump az igazságügyminisztérium élére.
Csütörtökön közösségi oldalán jelentette be Matt Gaetz, hogy nem lesz belőle Trump második adminisztrációjában legfőbb ügyész, miután visszalép a jelöléstől.
Gaetz bejelentése annyiból nem meglepő, hogy a floridai képviselő nem túl népszerű a republikánus szenátorok, valamint a képviselőház moderált republikánusai körében: egyrészt Gaetz oroszlánrészt vállalt abban, hogy tavaly megbuktatták Kevin McCarthy republikánus házelnököt – ráadásul McCarthy szerint ebben leginkább a kettejük közötti személyes konfliktusuk motiválta –, másrészt pedig azzal kapcsolatban is felmerültek kérdések, hogy egyáltalán alkalmas lenne-e legfőbb ügyésznek az egyébként jogot végzett, ám ügyészként vagy bíróként soha sem dolgozó Gaetz.
Matt Gaetz és Donald Trump 2022. március 26-án
Fotó: Megan Varner / Getty Images Hungary
Emiatt eleve több republikánus szenátor kételkedett abban, hogy támogatni tudják-e jelölését – a miniszterjelölteket a Szenátus meghallgatja, valamint szavaz róluk –, ugyanakkor a számuk utóbbi időben még inkább nőtt.
Ugyanis Gaetz jelölése óta az amerikai sajtó attól volt hangos, hogy korábban több alkalommal is szexelt 17 éves nőkkel.
Trump ismét két, a show-bizniszben edződött személyt tenne miniszterré
2024. november 20., 19:57 Módosítva: 2024.11.21 07:06
Linda McMahon, a pankrációval foglalkoztató WWE szórakoztatóipari cég alapítója és korábbi vezetője, valamint a korábban tévéműsorral rendelkező celebdoktor, dr. Mehmet Oz is szerepet kap Donald Trump második adminisztrációjában, miután előbbit oktatásügyi miniszternek, utóbbit az egészségbiztosítással foglalkozó szövetségi hivatal élére nevezné ki a régi-új elnök. McMahon már Trump első adminisztrációjában is szerepet vállalt, akkor két évig a kisvállalkozásokért volt felelős. Az ugyanakkor kérdéses, hogy McMahon mire lehet képes az oktatásügyi minisztérium élén, hiszen Trump kampánya alatt még a minisztérium eltörlését ígérte.
Egyre inkább körvonalazódik Donald Trump megválasztott elnök második adminisztrációja, miután már az oktatásért felelős miniszterét is megnevezte, a már az első adminisztrációjában is dolgozó Linda McMahon személyében, míg az egészségszolgáltatással foglalkozó hivatal élére dr. Mehmet Ozt jelölte Trump.
McMahon jelenleg a Trump hatalomátvételét vezénylő csapat társelnöke, leginkább pedig arról ismert, hogy a világ leghíresebb pankrációs szervezetének, a World Wrestling Entertainmentnek (WWE) a társalapítója és korábbi vezetője.
Linda McMahon és Donald Trump Washingtonban 2018. szeptember 17-én
Fotó: Oliver Contreras / Pool / Getty Images Hungary
Trump a jelölést bejelentő közleményében méltatta McMahon eddigi munkáját az átmenetet vezénylő csapatában, valamint kijelentette, hogy oktatásügyi miniszterként fáradhatatlanul küzd majd azért, hogy az államok szabadon dönthessenek az oktatásról, hozzátéve, McMahon az élére áll annak az erőfeszítésnek, hogy az oktatást illetően a szövetségi állam helyett az szinte teljesen az államok kompetenciája legyen.
Ezzel szemben dr. Mehmet Oz kinevezésénél leginkább arról beszélt, hogy évek óta személyesen ismeri az egykori sebészt, és a megválasztott elnök biztos, hogy új kinevezettje harcolni fog azért, hogy mindenki a legjobb szolgáltatást kapja, amivel az országot ismét naggyá és egészségessé tenné, de közleményében megemlíti azt is, hogy a 400 publikációja mellett 9 Emmy-díjat is nyert a sokáig futó The Dr. Oz Show című produkcióval.
Közülük kerülhet ki Donald Trump legfontosabb minisztere
2024. november 19., 15:50 Módosítva: 2024.11.19 17:35
Donald Trump megválasztott elnök szélesebb körben keres jelöltet a pénzügyminiszteri posztra, miután a két legesélyesebb jelöltje közötti versengés miatt alternatív megoldás után nézett.
Trump most Kevin Warsh volt befektetési bankár és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve vezetőtestületének egykori tagja − akit Trump gyakran kért fel gazdasági tanácsadónak −, valamint Marc Rowan, az Apollo Global Management magántőke-befektetési cég milliárdos társalapítójának kinevezését fontolgatja a CNN szerint. Trump személyes vonzalmat érez Warsh iránt, aki az Estée Lauder kozmetikai cég egyik örökösének a férje.
Kevin Warsh 2017. május 8-án
Fotó: Brendan McDermid / Reuters
Valóságshow-sztár lesz Trump kormányának legújabb minisztere
2024. november 19., 11:51 Módosítva: 2024.11.19 14:14
Donald Trump megválasztott elnök hétfőn közölte, hogy a volt wisconsini képviselőt, Sean Duffyt nevezi meg közlekedésiminiszter-jelöltjeként.
Senan Duffy egykori valóságshow-sztár, aki Trump egyik leglátványosabb védelmezője volt a televízióban − ami a médiára összpontosító megválasztott elnök számára elsődleges szempont. Duffy közel kilenc évig szolgált a képviselőházban, tagja volt a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának, valamint elnöke a Biztosítási és Lakásügyi Albizottságnak. A kongresszusból 2019-ben távozott, és a Fox Business műsorának, a The Bottom Line-nak lett a társműsorvezetője.
Sean Duffy 2012. augusztus 28-án
Fotó: Mark Wilson / Getty Images Hungary
Bejelentésében Trump megjegyezte, hogy Duffy a Fox News egyik műsorvezetőjének a felesége, és „egy csodálatos nő”. A Fox News Media szóvivője „sok szerencsét kívánt Duffynak a Washingtonba való visszatéréséhez”, és közölte, hogy a leendő politikus hétfőn távozott a cégtől − írja az AP hírügynökség.
Duffy eddig a második Fox-közeli televíziós műsorvezető, akit Trump a kabinetjébe kinevezett. A volt elnök a múlt héten jelentette be, hogy a Fox News másik műsorvezetőjét, Pete Hegsethet választotta védelmi miniszterének.
Trump szerint Duffy a kongresszusban eltöltött évek során szerzett tapasztalatait és kapcsolatait arra fogja használni, hogy „fenntartsa és újjáépítse nemzetünk infrastruktúráját, és teljesítse küldetésünket, azaz az utazás aranykorának bevezetését a biztonságra, a hatékonyságra és az innovációra összpontosítva. Fontos, hogy nagymértékben fel fogja emelni az utazási élményt minden amerikai számára”.
Trump kijelölte a veteránügyi minisztérium vezetőjét is
A megválasztott elnök bejelentette, hogy Doug Collins volt kongresszusi képviselőt választotta a veteránügyi minisztérium vezetésére − írja a CNN.
Gondoskodnunk kell bátor egyenruhásainkról, és Doug nagyszerű szószólója lesz az aktív szolgálatot teljesítő katonáinknak, veteránjainknak, családjaiknak, hogy biztosítsa számukra a szükséges támogatást
− mondta Trump csütörtöki nyilatkozatában.
Doug Collins 2019. december 17-én
Fotó: Anna Moneymaker-Pool / Getty Images Hungary
A választás Donald Trump legújabb kedvezménye azon képviselőházi republikánusok felé, akik lojálisak maradtak hozzá első ciklusa legnehezebb pillanataiban. A képviselőház Igazságügyi Bizottságának korábbi vezető republikánusaként Collins élvonalbeli védelmezője volt a vádemelési kísérletekkel szemben.
Collins, aki ügyvéd és iraki veterán, jelenleg a légierő tartalékos lelkésze. Veteránügyi miniszterként egy olyan nagy ügynökség irányítását venné át, amely több mint 16 millió veterán érdekeinek védelméért felelős − az oktatási juttatásoktól kezdve a lakáshitelekig, az egészségügyi ellátásig, a temetésekig és a rokkantsági kártérítések kifizetéséig.
Rovataink a Facebookon