Így zajlik az előválasztás

Donald Trump saját magának ásta meg a politikai sírját

január 10., 14:28 Módosítva: 2021.01.11 15:06
1334
Nem tudni, mire számított az amerikai elnök az után, hogy felhergelte híveit az amerikai törvényhozás épülete elleni támadásra. A következmények azonban súlyosabbak rá nézve, mint azt gondolhatta. A nagy amerikai techcégek egymás után tiltották le platformjaikról, és most a demokraták arra törekednek, hogy a politikai életből egyszer s mindenkorra száműzzék. Trump sorsa azonban a republikánusokon múlik.

Donald Trump el volt ragadtatva a Capitolium ostroma láttám – mondta Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor egy rádióműsorban fehér házi tanácsadókra hivatkozva. A szenátor elmondása szerint 

Trump el volt ragadtatva a zavargás láttán, ahogy a Fehér Házban nézte a fejlemények kibontakozását, és nem értette, hogy tanácsadói körülötte miért nem örvendeznek vele együtt. 

Ez magyarázattal szolgálhat arra: az elnök miért halogatta órákig, hogy felszólítsa híveit a zavargás beszüntetésére és arra, hogy menjenek haza.

Fogalmam sincs, mi járt a fejében, mit akart pontosan, mit történjen, miután (a zavargók – a szerk.) már bent voltak a Capitoliumban, de bizonyosan káoszt

– állapította meg a szenátor, aki elsők között jelezte támogatását az elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) mellett. 

Hogy Donald Trump valóban úgy gondolta, hogy a zűrzavarral meg tudja akadályozni Joe Biden demokrata megválasztott elnök győzelmének kongresszusi hitelesítését, azt csak ő tudja.

A történtekért amerikai politikusok egész során át a liberális sajtóig az elnököt tették felelőssé, a zavargást pedig szándékos, előre megtervezett puccskísérletnek minősítették.

Számos jel utal arra, hogy a Capitolium ostroma nem hirtelen felindulásból történt. Az amerikai elnök még december 19-én arról tweetelt, hogy „nagy, vad tüntetés lesz január 6-án a fővárosban”. Hívei ezen felbátorodva szervezkedésbe is kezdtek egyebek mellett a Parler közösségi appon, amely a zavargások után gyakorlatilag eltűnt az internetről.

Szemléletes az is, hogy az egész Trump család egyfajta műveleti központból figyelte a washingtoni gyűlésre érkező tömeget, amiről ifjabb Donald Trump videót is készített. Jómaga és kedvese, Kimberly Guilfoyle is arra bátorította az elnök támogatóit, hogy harcoljanak.

Bennfentes meló?

Kongresszusi politikusok és több, hivatalban lévő és volt biztonsági képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a kongresszusi rendőrség és más biztonsági szervek nem mérték fel megfelelően a Trump támogatóiból álló tömeg jelentette fenyegetést. A kongresszusi rendőrségen és az általuk felállított derékmagasságú kordonokon úgy haladtak át a zavargók, mint forró kés a vajon, a rendfenntartók egy része több videó tanúsága szerint nem is szállt szembe a tömeggel, mi több, szabad utat engedett nekik.

Volt olyan is, hogy az épületbe behatolók együtt szelfiztek a rendőrökkel.

Demokrata képviselők emiatt azt pedzegetik, hogy a kongresszusi rendőrök összejátszottak a zavargókkal, illetve faji diszkriminációt emlegetnek, mondván: nem úgy tűnik, hogy a fehér tüntetőkkel úgy lépnek fel a rendőrök, mint mondjuk az afroamerikaiakkal vagy más kisebbségekkel szemben.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a nemzetbiztonsági tárca annak ellenére sem adott ki jelentést a tüntetés jelentette potenciális fenyegetésről, hogy Trump hívei az orruk előtt szervezkedtek a kibertérben, pedig ez egy rutingyakorlat minden nagyobb megmozdulás előtt.

Az illetékes hatóságok egy körlevélben tájékoztatják a szövetségi, állami és helyi rendfenntartókat, hogy kiértékelésük szerint mire lehet számítani az eseményeken, segítséget nyújtva az adott esemény biztosításának előkészületeiben. 

A Pentagon pedig a szerdai események előtt korlátozta a fővárosi Nemzeti Gárda lehetőségeit, egyebek közt megtiltva a lőfegyver használatát, a rohamfelszerelés alkalmazását, vagy hogy önvédelem célján kívül érintkezésbe lépjenek a tüntetőkkel, és megosszák felszerelésüket a helyi hatóságokkal. Az indok: a Nemzeti Gárdát nem kérték fel a tüntetés biztosítására vagy a tömeg oszlatására.

Miután tömegesen hatoltak be az amerikai törvényhozás épületébe, a kongresszusi rendőrség vezetője telefonon fordult a hadsereghez, hogy küldjenek erősítést a Nemzeti Gárda formájában. A kérést nem utasították el, de nem is teljesítették azonnal. A hadsereg ugyanis aggályosnak találta azt, hogy fegyveres erők hatoljanak be a Capitoliumba. Végül a Pentagon mozgósította a fővárosi gárdát, feloldva néhány korlátozást, de a lőfegyverek alkalmazását továbbra sem engedélyezte. Feladatuk pedig az volt, hogy biztosítsák az épületkomplexumot, melynek megtisztítását a kongresszusi rendőrségre, valamint a szövetségi és a helyi rendfenntartó erőkre hagyták.

Ennek fényében felmerül annak kérdése: vajon a legfelsőbb vezetői körökben csőbe húzták Trumpot azzal, hogy szabad utat engedtek a zavargóknak a Capitoliumba? Ezzel ugyanis csapást mértek az elnök tekintélyére, megerősítve azt, amit a demokraták és több republikánus is régóta szajkóz: az elnök közveszélyes. 

A soha viszont nem látásra

Mások mellett Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a szerdai események után indítványozta, hogy azonnal távolítsák el az elnököt a hatalomból. Erre az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye nyújt lehetőséget, viszont Mike Pence alelnök közreműködésére volna szükség. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy Pence és a kabinet többsége írásban kijelenti, Trump nem alkalmas feladatának ellátására. Ezzel az alelnök venné át az elnöki tisztséget, és bár Trump megtámadhatja az intézkedést a kongresszusnál, annak huszonegy nap áll rendelkezésére, hogy döntsön az elnök fellebbezéséről. 

Az alelnök – aki látványosan szakított Trumppal – azonban nem mutatott hajlandóságot az alkotmánykiegészítés alkalmazására. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy Trump továbbra is élvezi a republikánus szavazók támogatását, és ha a párton belül megtámadják, elveszíthetik ezeket a szavazókat. Egy ilyen húzással azt is megkockáztatnák, hogy újabb zavargások törjenek ki. A kérdésben tehát egyelőre nincs egységes álláspont a republikánus politikusok körében. 

A demokraták azonban hajthatatlanok, és jövő héten már elindítják az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) eljárását a képviselőházban az elnök leváltása céljából. Ha a vádemelés sikerrel is jár a demokrata többségű képviselőházban – ahol erre az egyszerű többség jóváhagyására van szükség –, a szenátusra jogkörébe tartozik az impeachment megtárgyalása és az ítélethozatal.  

Belső levelezések szerint a szenátus legkorábban is egy nappal Trump hivatali idejének lejárta előtt, január 19-én tudna foglalkozni az eljárással, a tárgyalásra pedig úgy kerülhetne sor, hogy Trump már nem elnök. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán le lehetne-e folytatni így az eljárást, de ha igen, egy előnye mindenképpen lenne:

Trump már nem lenne elnök, így nem tudna ebben a minőségében nyomást gyakorolni a republikánusokra.

Jóllehet már így se nagyon tud, hiszen fő kommunikációs csatornáiról száműzték. A Twitter örökre kitiltotta, a Facebook mellet pedig a Snapchat, a Twitch és a Shopify határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját. 

Ha az impeachment mégis eljutna a tárgyalási szakaszig, a szenátus amellett, hogy elítéli Trumpot, határozhat arról is, hogy örökre eltiltja közhivatal betöltésétől. Ezzel pedig elejét vennék annak, hogy újrainduljon az elnöki székért 2024-ben.

Ehhez azonban a szenátus kétharmadának hozzájárulása kell, ami azt jelenti: minden a republikánusokon áll vagy bukik. 

A kérdés az, hogy a Republikánus Párt milyen sorsot szán Trumpnak. Tudni lehet, hogy az elnök tevékenysége törésvonalat idézett elő a politikai tömörülésen belül. Ha egyszer s mindenkorra megszabadulnának Trumptól, lehet, hogy szavazókat vesztenének, de lehetőség is nyílna a párt egyesítésére és megújulására, miközben más, ambiciózus politikusok előtt megszűnne az a Trump személyében manifesztálódott akadály, hogy 2024-ben pályázzanak az elnöki tisztségre. 

Trump nem fog egy csapásra eltűnni a közéletből, befolyása és támogatottságának mértéke már azon fog múlni, hogy Bidennek ígéretéhez híven sikerül-e majd egyesíteni a politikailag polarizált országot. 

(Borítókép: Tüntetők a Capitolium épülete előtt Washingtonban 2021. január 6-án. Fotó: Leah Willis / Getty Images) 

Amerikai elemző az Indexnek: Még 13 napot kellene kibírnunk Trumppal

január 6., 23:13 Módosítva: 2021.01.07 16:51
110

Donald Trump imádja a látványosságot, és a mai szomorú műsor elnöki örökségének megkoronázása. Csak remélhetjük, hogy országunk kibír még 13 napot ezzel a despotával. A nép akaratából ugyanis január 20-án Joe Biden lesz Amerika elnöke

– mondta az Indexnek adott gyorsértékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. 

Szerdán teljes káoszba fulladt Biden elnökválasztási győzelmének kongresszusi jóváhagyása, miután Trump támogatói betörtek a Capitolium, az amerikai kongresszus épületébe. Az épületkomplexumot lezárták, Mike Pence alelnököt és a szenátorokat, képviselőket kimenekítették. Az Indexen itt követhetők a fejlemények; cikkünket folyamatosan frissítjük

McKinney – aki a tavalyi elnökválasztási kampány alatt az Index állandó amerikai kommentátora volt – hozzátette: 

Trump elnökjelöltként és elnökként is megfenyegette, megtámadta, majd lábbal tiporta a kormányzás és demokráciánk szinte minden intézményét, beleértve az igazságszolgáltatást, a médiát és az ország választási rendszerét. 

„Most pedig a törvényhozásunk ellen szított gyűlöletet, amely pedig csak alkotmányos kötelezettségét próbálta ellátni olyasmiben, ami – legalábbis mostanáig – mindig békésen ment végbe az Egyesült Államokban: az elnöki hatalom átadásában”. 

A kongresszus tagjai azért gyűltek össze, hogy jóváhagyják a tavalyi elnökválasztás eredményét, amely szerint az elektori testületben Biden 306:232 arányban múlta felül Trumpot. 

Az Index is beszámolt róla

miután a kongresszusi ülés előtti beszédében Trump  feltüzelte támogatóit, és felbátorította őket arra, hogy vonuljanak az épülethez, utóbb arra kérte őket,  „legyenek békések”. 

Trump ügyvédje az Indexnek: Ez a hajó elment

január 5., 18:02 Módosítva: 2021.01.06 17:58
168

Jó ötletet talált ki az elnök, de a szavazatok egyszerűen nincsenek meg hozzá. Elméletileg lehetséges ugyan, hogy a képviselőház és a szenátus érvénytelenítse az elektori testületben született eredményt, de nem lesznek ehhez meg a szavazatok. Politikailag erre nincs esély

– mondta az Indexnek Alan Dershowitz, aki Donald Trump egyik ügyvédje volt az elnökkel szemben folytatott közjogi felelősségrevonási (impeachment) perben, de ez az ügyvéd volt az, aki O. J. Simpsont is védte korábban.  

Tovább

Rekordszámban adtak le előre voksokat a georgiai szenátusi szavazásra

január 2., 18:18 Módosítva: 2021.01.03 11:59
17

Mintegy hárommillió előzetesen leadott szavazat érkezett be a Georgia államban kedden tartandó szenátusi utóválasztásra, aminek tétje:

a demokraták vagy a republikánusok fogják irányítani a szenátust Joe Biden megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése után. 

A hárommillió előre leadott voks arra utal, hogy a georgiai szavazók érdekeltek abban: David Perdue és Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátorok vagy demokrata kihívóik, Jon Ossoff és Raphael Warnock kerülnek a szenátusba.

A hírt közlő Reuters hírügynökség kiemeli: elég csak az egyik republikánusnak nyernie hajszállal, de a konzervatívok megtarthatják szenátusi többségüket, így megakadályozhatják, felülírhatják Biden rendelkezéseit. Legutóbb egyébként Donald Trump amerikai elnök vétóját bírálták felül, amire a távozó államfő regnálása alatt nem volt még példa. 

Ha a demokrata jelöltek győzedelmeskednek, a szenátusban fele-fele arányban lesznek a két nagy amerikai párt képviselői. Ez esetben a szenátus elnökét szavazati joggal ruházzák fel, tehát Kamala Harris megválasztott alelnöknek a kezébe kerülne a sorsdöntő plusz egy voks, ha a testület döntésképtelenné válna. 

Az utószavazásra azért január 5-én kerül sor, mert a november 3-i amerikai elnökválasztás napján, amikor több államban is szenátorokat választottak, egyik georgiai jelölt sem kapta meg a voksok több mint ötven százalékát. 

A hárommillió korai szavazat a déli államban szavazásra jogosultak egyharmadának felel meg. Mindazonáltal már több ember adta le szavazatát, mint a 2008-as szenátusi választáson, amikor is csak 2,1 millióan járultak az urnák elé. 

Trump segít is, meg nem is

A távozó elnök péntek este még „illegálisnak és érvénytelennek” minősítette a keddi szavazást egy Twitter-bejegyzésében, felemlegetve azt, hogy szerinte a levélszavazatokkal csaltak a republikánus beállítottságú államban az elnökválasztáson, ami miatt kampánycsapata több állam ellen is pert indított a választási eredmények megsemmisítése céljával. Sehol nem járt sikerrel

A felhívással azonban nem éppen a Republikánus Párt számára kifejezetten fontos keddi szavazásra ösztökélte támogatóit.

Amerikai sajtójelentések szerint Trump a szélsőségesebb nézeteket valló tanácsadói befolyása alá kerülhetett, akik egyebek közt azt javasolták: a republikánus szavazóknak bojkottálni kell a választást, amíg az elnökválasztás eredményét meg nem semmisíti az állam. A Republikánus Párt erről azonban másként vélekedhet, hiszen a tét a törvényhozásban gyakorolt befolyásuk megőrzése egy érkező demokrata elnökség idejére. 

A Trump körüli tanácsadók közül kiemelkedik Lin Wood ügyvéd, akinek nevéhez több, az elnökválasztási eredmény megfordítására irányuló bírósági kereset is fűződik. Pénteken hosszasan fejtegette a Twitteren, hogy

  • túl sokáig összpontosítottak arra, hogy a „kínai kommunista párttal” szövetségre lépett demokraták lopták el a választást Trumptól;
  • Soros György és Bill Gates is nyakig benne van a csalásban;
  • és nem vették észre, hogy a republikánusok is cinkosak ebben.

Lin Wood ezután nekiment magas rangú konzervatív politikusoknak, köztük Mike Pence alelnöknek, akit azzal vádol, hogy elárulja az elnököt, ha január 6-án – ceremoniális szerepet betöltve – felügyeli az elektori szavazatok ratifikálását a kongresszusban. Egyébként Trump hívei keresetet nyújtottak be azért is, hogy Pence-t megakadályozzák az elektori szavazatösszesítés igazolásában. A keresetet egy texasi ügyvéd elutasította. 

Lin Wood vélhetően azért is, mert Trump korábbi szövetségesei elfordultak tőle, azt írta: 

amikor az árulás miatti letartóztatások megkezdődnek, John Roberts alkotmánybírót, Mike Pence alelnököt és Mitch McConnel republikánus szenátusi frakcióvezetőt kell a lista élére helyezni.

Wood később hozzátette: ha Pence-t letartóztatják, börtönbe kerül, majd kivégzőosztag elé helyezik. 

Mindenesetre egyik legfrissebb üzenetében Trump már ígéri: hétfő este Georgiába utazik, hogy Perdue és Loeffler szenátorok mellett kampányoljon. 

Tovább

Végjáték Washingtonban: Trump elszakadni látszik a valóságtól

2020. december 22., 19:54 Módosítva: 2020.12.23 19:36
1369
Az amerikai elnök olyan emberekkel veszi magát körbe, akik a földtől elrugaszkodott megoldásokat javasolnak a választási eredmény megfordítására. Kormányzati forrásokra hivatkozó amerikai sajtójelentések szerint Donald Trump egyre furcsábban viselkedik, és rögeszméjévé vált, hogy bizonyítsa: ő nyerte az elnökválasztást.

Pánikolnak a fehér házi tisztségviselők Trump egyre szeszélyesebb viselkedése miatt – írja az Axios amerikai hírportál, több, a január 20-ig hivatalban lévő elnökkel szemben kritikus lappal egyetemben. A pánikra egy pénteki kabinetülés ad okot. Mások mellett a The New York Times beszámolója szerint Trump hivatalos tanácsadói üvöltözésig fajuló vitában csaptak össze az amerikai elnököt a választási eredmények valamilyen úton történő megsemmisítésére biztató, külsős támogatóival.

Tovább

Az új elnök emberei: ők a Biden-kormány

2020. december 20., 08:03 Módosítva: 2020.12.21 06:05
2046
A rátermettség mellett az is számít, hogy az ország vezetői tükrözzék a társadalom összetételét is, és megkülönböztetett figyelmet kapjanak a kisebbségek – ennek a liberális felfogásnak a jegyében áll össze a következő amerikai elnök, Joe Biden kormánya, amely jövő januárban kezdheti meg a munkáját.

Az elmúlt években a liberális kanadai kormányfő, Justin Trudeau kabinetje keltett világszerte feltűnést azzal, hogy olyanok kaptak benne helyet, mint 

  • a súlyosan látássérült egykori paralimpikon, Carla Qualtrough vagy
  • Harjit Sajjan, volt alezredes, indiai születésű szikh
Tovább

Ma választják meg Joe Bident

2020. december 14., 10:53 Módosítva: 2020.12.14 14:07
285
Alaszkától Washingtonig ma döntenek az amerikai elektorok a leendő elnökről a november 3-i választás nyomán. A papírforma 306:232 Joe Biden javára Donald Trumppal szemben. Biden győzelmét az immár új összetételű kongresszus hagyhatja jóvá január 6-án. Szájbarágó.
Tovább

Trump 200 millió dollárt gyűjtött bukása óta

2020. december 12., 08:24 Módosítva: 2020.12.12 17:20
189
Az amerikai elnökválasztás napja óta több mint 200 millió dollár adományt gyűjtött össze Donald Trump leköszönő elnök sebtében létrehozott politikai akcióbizottsága (PAC). Az összeg kimagaslóan nagy ahhoz képest, hogy a választás óta jött össze. Trump az összeget arra használhatja fel, hogy előkészítse 2024-es újraindulását. De akár magáncélokra is költheti a pénzt.

Mentsük meg Amerikát!

A Save America (Mentsük meg Amerikát!) politikai akcióbizottságba, azaz PAC-be Donald Trump arra vonatkozó felhívásaira folyt be mintegy 60 milliárd forintnak megfelelő összeg, hogy az adományokkal meg tudják változtatni a november 3-i választás kimenetelét – azaz mégse az elnök kihívója, a demokrata Joe Biden költözhessen a Fehér Házba. Az adományok a jogi költségekre kellenek; ilyen eljárásokat a fontosabb államokban indítottak, megtámadva a szavazatszámlálások eredményét. 

Az Egyesült Államokban különböző típusú politikai akcióbizottságok vannak; lényegük, hogy nem egy bizonyos politikai jelölthöz kerülnek az összegek, hanem az őt támogató PAC-hez, amely az adott jelölt kampányának folyósít összegeket. 

A Trump-kampány október 15-e és november 23-a között 495 millió dollárt gyűjtött össze különböző republikánus politikai szervezetekben. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a Save America PAC 200 millió dollárját, ugyanis ez a politikai akcióbizottság úgynevezett leadership, azaz vezetői PAC, amelyre lazább szabályok vonatkoznak az adományokban és a költekezésben is.

Éppen ezért kenőpénzalapnak is szokták nevezni. A választási eredmény bírósági megtámadására érkező összegek egy részét át is folyósították a Save Americába. 

Pénzből kovácsolt politikai eszköz

A vezetői PAC-eket fel lehet használni arra is, hogy fizetési listán tartsák a kampánystábot, politikai hirdetéseket készítsenek, rendezvényeket finanszírozzanak belőlük.

Egy dologra viszont biztos nem használhatná fel Trump a pénzt: a 2024-es kampányára, már ha egyáltalán úgy dönt, hogy újraindul az elnöki tisztségért. (Ezzel többször is kacérkodott az utóbbi hetekben.) 

Egy 2024-es kampány előkészítése alighanem megkötné a Republikánus Párt elnökjelöltségre törő politikusainak a kezét, és megosztaná magát a pártot is. Bár egyre több republikánus hátrál ki Trump mögül, a leköszönő elnök továbbra is jelentős támogatói bázisnak örvend, amit bizonyít az elnökválasztás óta összegyűlt pénzadomány mennyisége is.

A republikánusok jól tudják, hogy Trump az új PAC-jével és támogatói adatbázisával hatással lehet pártjuk jövőjére.

Amennyiben Trump bejelenti újraindulási szándékát, a Republikánus Pártot arra kényszerítheti, hogy – ha Trump komolyan is gondolná is ezt – a leköszönő elnök személye köré alakítsa politikáját. Ez még nagyobb törést hozhat a párton belül.

A republikánus elnök jelenleg a Georgia állambeli január eleji szenátusi pótválasztások előtt kampányol a két republikánus jelölt mellett. A tét nagy: ha elvesztik a szenátorjelöltek a voksolást, a Republikánus Párt elveszíti szenátusi többségét. Éppen ezért felmerült, hogy Trump a pótválasztások előtt bejelenti újraindulását a Fehér Házért, hogy fellelkesítse támogatóit, és szavazásra buzdítsa őket Georgiában. 

Egyes bizalmi emberei azonban afelé terelgetik az elnököt, hogy inkább összpontosítson a Biden-adminisztráció stratégiai aláásására a következő két évben, megalapozva a 2022-es félidős kongresszusi választások republikánus jelöltjeinek támogatását. 

Betevő falat az elnökség utáni évekre

A távozó elnök utolsó heteiben számos olyan apró jel mutatkozott, amelyek arra engednek következtetni, hogy Trump még felhasználja az elnöki tisztségét arra, hogy a január 20-i – azaz a következő elnök, minden bizonnyal Joe Biden – utáni világra készüljön. 

Az elnök ellen egymástól függetlenül két bűnügyi vizsgálat indult üzleti tevékenységére vonatkozóan, még a 2016-os megválasztása előtti időkből. Ha a nyomozásból vádemelés lesz, előreláthatóan horribilis összegű ügyvédi költségek várnak Trumpra. Erre is jó, hogy az elnöknek van 200 millió dollárja, amit jogi csatározásokra kért az adományozóktól

Lányát, Ivanka Trumpot december elején hallgatták ki annak gyanúja miatt, hogy a Trump család több mint egymillió dollárt sikkasztott el az elnöki beiktatásra létrehozott alapból. 

Az elnök köreiben már felmerült annak elképzelése, hogy előzetesen megkegyelmez magának, családjának és szövetségeseinek, egyfajta biztosítékként, ha hivatali ideje után szövetségi bűncselekmény elkövetésével vádolnának meg bárkit is. Az egyelőre nem világos, hogyan működne ez a gyakorlatban, de azoknak a sajtójelentéseknek a fényében, amelyek szerint sorban érkeznek az elnöki kegyelmi kérelmek, mindenesetre feltűnő, hogy az igazságügyi minisztérium nyomozást indított Trump kegyelemgyakorlása miatt. A hatóságok azt vizsgálják, hogy pénzt utaltak-e a Fehér Házba, vagy egy az elnökhöz köthető politikai szervezethez –cserébe Trump kegyelméért. 

Egyelőre találgatások övezik, hogy Trump mit tesz, és mire fogja felhasználni a 200 millió dollárt. A PAC-ek működésének szigorítását szorgalmazó Campaign Legal Center vezetője, Brendan Fischer mindenesetre úgy véli:

a távozó elnök az új PAC-kel megőrizheti befolyását a Republikánus Pártban, de akár saját maga és családja céljaira is felhasználhatja. 

 Borítókép: AFP Fotós: Mandel Ngan

Trump úgy megy, hogy mégis marad?

2020. november 17., 14:50 Módosítva: 2020.11.18 11:16
428
Donald Trump hivatali ideje alatt erősödött az amerikai társadalom megosztottsága, miközben az elnök meghonosította a dac kultúráját, és azt, hogy sokak kétségbe vonják az amerikai demokrácia működőképességét. Bár várhatóan távozik az elnöki tisztségből, demokratikus válságot hagy maga mögött, és egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben távol marad a közélettől.

Ha egy európai ránéz az amerikai elnökválasztás napján a szavazóhelyiségeknél kialakult kígyózó sorokra, nem úgy tűnik neki, mintha egy jól működő demokratikus intézményrendszer látna. Hogy lehet az, hogy Amerikában valaki órákat vár arra, hogy szavazhasson? Ha pedig kívülről rossz képet fest a dolog, szinte érthető, hogy az Egyesült Államokon belül gyengült az embereknek a választási folyamatba, így pedig a demokratikus rendszerbe vetett hitük – hangzott el a CEU Demokrácia Intézetének az amerikai demokrácia jelenlegi állapotát boncolgató kerekasztal-beszélgetésén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Amerikában demokratikus válság vert gyökeret Donald Trump négyévnyi hivatali idejének következményeként, ami nemigen fog eltűnni azzal, hogy új elnököt választottak.

Ez  nem másban nyilvánul meg, mint a köztudatban egyre inkább meghonosodó, pontos definícióval még nem bíró fogalomban, a trumpizmusban. 

David Runciman, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint a kígyózó sorok a választási részvételi arány nagyságát szemléltetik, ami pozitívum. Ugyanakkor a rekordmagas részvétel – 150 milliónál több amerikai még soha nem voksolt – egyben rámutat a társadalom polarizáltságára, ezen belül is arra,

hogy az egyik oldal retteg a másik győzelmétől.

Trump második elnöki ciklusánmak elutasítása a kialakult demokratikus rendszer normalizálásának első lépcsőfoka. Runciman ettől függetlenül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha nincs koronavírus-járvány, Trumpot újraválasztják. Bár elnöknek nem volt az igazi,

kivételes kampányoló, úgy szólít meg tömegeket, hogy arra rég volt korábban példa.

Sikerült is maga mellé állítania főként a vidéki, munkásosztálybeli, egyetemi képzettséggel nem bíró tömegeket, noha ő maga iskolázott, nagyvárosi, kozmopolita hátterű – éppen úgy, mint a demokrata szavazók jelentős része. 

Apokalipszis most

Stephen Holmes, a New York-i Egyetem munkatársa szerint ez pedig rámutat arra, hogy az Egyesült Államok egyik fele nem érti a másikat, amit csak tovább élez, hogy Trump nem hajlandó elismerni választási vereségét.

A választást megelőzően pedig 

azt a retorikát alkalmazta, hogy ha nem nyer, akkor ez volt az utolsó választás Amerikában.

Ez az apokaliptikus vízió jól rezonált sokaknál, akik úgy érzik, a társadalom elfelejtette őket, kilátástalan helyzetben vannak.

Így az a kép alakul ki bennük, hogy csakis Trumppal van jövőjük.

A republikánus szavazók azt hiszik, a választási folyamatot megbundázták az ő kárukra, pedig a valóság az, hogy éppen a republikánusok alakították úgy a választási rendszert – például a választókerületek átrajzolásával vagy az elektori testület összetételével –, hogy az nekik legyen előnyös. Ezért a demokraták is úgy érzik, hogy őket próbálják ellehetetleníteni.

A választási rendszer tehát cinkelt, ez tény, de közben mindkét tábor hívei a másikra mutogatnak, fokozva az egymás iránti bizalmatlanságot 

– véli Stephen Holmes.

Runciman szerint azért is került válságba az amerikai demokrácia, mert

a választók úgy gondolkoznak, hogy a demokrácia a négyévente esedékes elnökválasztásról szól.

Pedig az elnökválasztás nem maga a demokrácia, amely állami, megyei és városi szinten nyilvánul meg, függetlenül attól, ki az elnök. Mintha a 2020-as választás kimenetele sorsdöntő fordulat lett volna, amiből nincs visszaút. Runciman hangsúlyozta:

ha valami tényleg egyszeri alkalom volt, az a 2016-os brit brexit-népszavazás.

Ha pedig az amerikai politikát vesszük alapul, a 2016-os választás eredményének jóval nagyobb hatása lesz a jövőre, mivel Trump hivatali ideje alatt egyebek közt három konzervatív bírót választottak be az alkotmánybíróságként működő szövetségi legfelső bíróságba – így Runciman.

Nadia Urbinati, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa a CEU fórumán elmondta: 

a demokrácia kulcsfontosságú eleme a „vesztes hozzájárulása″, azaz a választási vereség elismerése és a közös nevező keresése.

Trump alatt azonban felerősödtek az összeesküvés-elméleteket népszerűsítő hangok, és maga az elnök is nagyban hozzájárult a demokratikus intézmények iránt érzett kétség, illetve a bizalmatlanság fokozásához. Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy a demokrácia szabályrendszerét felrúgták, és háború tombol: a két nagy amerikai párt társadalmilag és gazdaságilag megosztott hívei meg vannak győződve arról, hogy a másik tábor képtelen megfelelni egy működő demokrácia feltételeinek. Nadia Urbinati szerint ezért elterjedt az a nézet is, hogy a másik fél nem hajlandó kompromisszumra, így jobb nem is keresni a közös nevezőt velük.

A dac kultúrája 

Stephen Holmes meggyőződése szerint a Trump által gerjesztett ellenszegülés nem fog felszívódni azzal, hogy várhatóan januárban Joe Biden költözik a Fehér Házba. Szerinte

az elnöknek van egy olyan szerepe is, hogy példát mutasson az állampolgároknak, hogyan viselkedjenek.

Trump azonban negatív példával jár elöl, ami egyfajta felhatalmazás arra, hogy az emberek a legrosszabb énjüket vegyék elő. Leegyszerűsítve: Trump dacolása a választási eredménnyel egyfajta viselkedési példát mutat híveinek. Üzenete, hogy az egész rendszer illegitim, kihat az egész ország gondolkodására, és kétségbe vonja a demokrata párti elnökség legitimitását. 

Runciman szerint azonban az is üzenetértékű, hogy a világ autokratikus vezetői közül Trump az első, aki „elesett”. Annak meg pláne üzenetértéke lesz, ha fizikailag kell őt kitessékelni a Fehér Házból. Ez azonban fordítva is elsülhet. Az igazán nagy kérdés Runciman szerint ugyanis az: mekkora galibát tud Trump okozni a jövőben?

Elképzelhetőnek tartja, hogy

az amerikai elnök január 20-a után marad a közéletben, és AZ ELSŐ NAPTÓL FOGVA végigtrollkodja a Biden-elnökséget.

A Cambridge-i Egyetem munkatársa emlékeztet: az elnök rendkívül ügyesen mozgósítja híveit, és az, hogy hivatali ideje után mekkora galibát fog okozni, azon múlik, hány ember támogatja majd.

Miért is ne tehetné meg azt, hogy alapít egy televíziócsatornát, amelyen 24 órában ő, vagy az ő ügye van a képernyőn? – veti fel a kérdést Runciman, visszhangozva Urbinati megállapítását, amely szerint

Trump a Fehér Házat elhagyja, de az országot nem.

Trump évek óta ostorozza és próbálja hitelteleníteni a vele szemben kritikus sajtót, viszont nem idegen számára a média világa, a közösségi hálók kihasználását pedig tökéletesen elsajátította. Csak a Twitter-oldalát, amelyen tegnap kijelentette, hogy ő nyerte a választást, csaknem 90 millióan követik. Felmerül a kérdés:

mi történik, ha hivatali idejének lejárta után kikiáltja magát legitim elnöknek, és több millió támogatóját meg is győzi erről?

Runciman optimista: bár Trump képes rá, hogy további károkat okozzon a demokráciába vetett hitben, könnyen meglehet, hogy idővel elhal a hangja, és unalmassá válik. Ez viszont már a Biden-elnökségen múlik majd. 

Holt lelkek, átütő filctoll: csaltak-e az amerikai választáson?

2020. november 15., 11:03 Módosítva: 2020.11.16 06:48
0
Hogyan szavazhatott egy Christiansen nevű asszony most Georgiában, ha egyszer májusban meghalt? Igazolja-e a számjegyek eloszlásának Benford-törvénye, hogy kívülről belenyúltak az amerikai választási eredményekbe? A csalásvádak alighanem túlélik Donald Trump elnökségét, a republikánus szavazók négyötöde nem hiszi, hogy a voksolás tisztességes volt. „A választási éjszakán nem született egyértelmű és végleges eredmény, és most sincs ilyen” – mondta az Indexnek Barry Casselman amerikai elemző.

Csaltak, mint a gép! 

– mondják egyesek. 

Soha nem volt tisztességesebB voksolás Amerikában! 

– állítják mások. 

E két szélsőség valamelyikét ismételgeti a – nemcsak amerikai – média egy része a múlt hét óta, amikor is alighanem eldőlt: Joe Biden, az elnök demokrata párti kihívója legyőzte Donald Trumpot. 

Ma is kérdés: mennyivel és pontosan hogyan? A legfrissebb számítások szerint a végeredmény elektori szavazatokban 306:232 Biden javára, azaz éppen annyira verte meg az elnököt, mint Trump 2016-ban Hillary Clintont. Mostanra már Trump is elbizonytalanodott azzal kapcsolatban, kié is lesz januártól az új kormány...

Tovább

Vége: Biden vitte Georgiát, Trump nyert Észak-Karolinában

2020. november 12., 09:00 Módosítva: 2020.11.14 17:07
220


Kódneve Capri, mestersége címere: Dr. Flotus

2020. november 10., 21:51 Módosítva: 2020.11.11 14:19
0
Inkább emlékeztet Laura Bushra és Brigitte Macronra, mint Melania Trumpra. Férje alelnöksége idején volt már rá alkalma, hogy alaposan megismerje a Fehér Házat, januárban azonban Amerika első asszonyaként költözhet be a washingtoni Pennsylvania sugárútra. Dr. Jill Biden főiskolai angoltanárként az első elnökfeleség lehet, aki protokolláris kötelezettségei mellett sem mond le fizetett munkájáról. A leendő first lady portréja.
  • Jill Biden Jill Tracy Jacobs néven látja meg a napvilágot. 
  • A 70-es években, kérészéletű, sikertelen első házassága idején hívják egy időben Jill Stevensonnak is. 
  • Január 20-án dr. Jill Biden néven lesz first lady, Amerika első asszonya.

Végre találkoztam egy úriemberrel!

– mondja anyjának az után a vakrandi után, amelyen 1975 márciusában először találkozik – 23 évesen – az akkor 32 esztendős ifjabb Joseph Robinette Bidennel, aki ekkor már Delaware állam szenátora a washingtoni törvényhozásban. 

Látszólag két fiatal ember jön ekkor össze, de mégis sokat éltek már ekkorra. Jillnek tönkremegy az első házassága, és főiskolai futballista férje, valamint a hasonszőrű, klumpás srácok után Joe, Delaware állam elegáns szenátora merőben más férfitípust képvisel.

meg is lepte, hogy egy ismert ember érdeklődik iránta 

De Joe nem egyszerű eset: első feleségét, valamint kislányukat pár évvel korábban autóbalesetben veszíti el; leendő partnere okkal számíthat arra, hogy a félárva srácok, Beau és Hunter nevelőanyjának szerepe is rá vár. 

Ekkoriban sem Jill Stevenson, sem Joe Biden nem akar magának egy második magánéleti válságot. Jill négyszer mond nemet. De ötödszörre, 1977-ben kimondja a boldogító igent, mégpedig katolikus pap előtt, egy New York-i templomban, az ENSZ székházának szomszédságában. Jill egyszerre a két fiú nevelőanyja lesz, akik pár év múlva féltestvért kapnak, a ma már 39 éves Ashley, a Biden házaspár egyetlen közös gyermeke személyében. 

Fontos volt számomra, hogy Beau és Hunter úgy érezzék, teljes a családunk. Ez azt jelentette: nekünk magunknak, nem pedig másnak kellett meghatározni a kapcsolatunkat

mondta egyszer a családanya.

Nászútjukat a Balatonon töltik, Tom Lantos magyar származású egykori – szintén demokrata párti – kongresszusi képviselő ötletére és kalauzolásában. Az 1977-es év, a debütáló elnökkel, Jimmy Carterrel az élen látványos enyhülést hoz a magyar–amerikai kapcsolatokban; a következő esztendő elejére a Szent Korona is megérkezik Budapestre, hosszú amerikai száműzetését követően. 

De a magyar tenger partján aligha gondolhat akkor még bármelyikük is arra, hogy csaknem 44 évvel később Joe Biden az Egyesült Államok 46. – és John F. Kennedy után mindössze a második katolikus – elnökeként teheti le az esküt, Jill Biden pedig Amerika első asszonyaként költözhet a Fehér Házba. 

Mint a kapribogyó 

Kódneve – dél-olaszországi felmenői után – Capri. (Leánykori neve, a Jacobs a Giacoppo angolosított változata.) 

Joe Bidené – ír ősei nyomán – Celtic, azaz kelta.

Aligha kell majd a teremszolgáknak körbevezetniük őket a Pennsylvania sugárúton, a Fehér Házban. Voltak már Amerika második párja, Joe Biden 2009 és 2017 között nyolc éven át dolgozott Barack Obama alelnökeként. Szenátor férje révén Jill Biden az évtizedek alatt hozzászokott a washingtoni fogadásokhoz, a bankettekhez, a pezsgős vacsorákhoz. Kódneve is férje alelnöki idejére vezethető vissza. 

Jill Bidennek nem lesz új a Flotus (First lady of the United States) szerepe, ahogy –31 évvel ezelőtt – Barbara Bush is könnyen átszokott a második hölgy szerepköréből az elsőbe, amikor férje, az idősebb George Bush Ronald Reagan alelnökéből a 41. elnök lett 1989-ben. 

Madame Professor 

Sokkal inkább maga dr. Jill Biden az újdonság ezen a poszton. Az első first lady lehet, aki protokolláris kötelezettségei mellett megtartja fizető állását, és egy virginiai főiskola angol- és kreatívírás-tanáraként dolgozik tovább. Profilban, humán beállítottságában first ladyként talán George W. Bush elnök feleségéhez, Laura Bushhoz hasonlít a leginkább, a nemzetközi porondon pedig Brigitte Macronhoz, a francia elnök nejéhez. 

Sok-sok évig egy szenátor felesége voltam. Megtartottam a saját karrieremet is. Én tanítottam, Joe pedig politikával foglalkozott. Amikor alelnökké választottak bennünket (sic!), ráébredtem, hogy saját profilom van, és tudtam, hogy nem fogom elpocsékolni. A nők és a lányok oktatását állítottam a fókuszba 

– mondta egyszer, és abba is betekintést engedett, hogyan felel meg egyszerre a különböző kihívásoknak:

Jól el tudok különíteni dolgokat. Amikor az osztályteremben vagyok, akkor teljesen ott vagyok. Ha egy eseményen, akkor pedig ott. Ha pedig az unokáimmal, akkor a teljes figyelmem az övék.

Nagy a család 

Bidenéknek hét unokájuk van két fiuktól, akik közül az idősebb, Beau, egykori delaware-i főállamügyész, pár éve agydaganatban elhunyt. Joe Biden ezért nem próbált szerencsét a 2016-os elnökválasztáson, Jill Biden pedig azt mondta, saját gyermekeként említve Beau-t: 

A rák az egész életemet végkísérte, elvitte a szüleimet, a fiamat.

Az egyik unokát, Naomit a szüleik Joe Biden autóbalesetben elhunyt kislányáról nevezték el. 

A la italiana 

Amerikában óriási a jelentőségük a gyökereknek a mindennapi életben, az emberek gondolkodásában is. 

Ahogyan Joe Biden pályáján fontos szerepet játszik ír származása, az apai ágon olasz Jill Bident most felfedezte Szicília ugyanúgy, ahogy elődjét, Melania Trumpot annak idején szülőhazája, Szlovénia. 

Mintha az egész falut választották volna meg Amerikában 

– mondta Tonino Macrí, a helyi kulturális egyesület elnöke Gessóban, abban az ötszáz lelkes szicíliai faluban, ahol Domenico Giacoppo, dr. Biden nagyapja meglátta a napvilágot. Őt családja kétéves korában vitte Amerikába, ahol a bevándorlók szigetén, a legendás Ellis Islanden átutazva telepedtek le New Jersey-ben. Jill Jacobs is ott született 1951-ben, négy húgával egyetemben. 

Rokonai most igazi szicíliai menüvel várják vissza az óhazába a first ladyt, legalább egy látogatás erejéig. Az egyik rokon, Caterina Giacoppo – mint a Forbes üzleti magazinnak a minap elmondta – például az alábbi étlappal készül: 

  • parmezáni padlizsán, 
  • pasta ‘ncasciata, azaz tészta rakottas szicíliai módra, 
  • cannoli, vagyis kecskericottával töltött tésztaroló.  

Életfilozófiáját így fogalmazta meg: 

Nem politikus vagyok, hanem Angoltanár 

Most, first ladyként kicsit persze politikus is lesz. 

(Borítókép: Joe Biden és Jill Biden 2020. február 3-án. Fotó: J.ustin Sullivan / Getty Images)

Az elemző szerint Bidennel fokozódhat a nyomás Budapestre

2020. november 7., 18:53 Módosítva: 2020.11.08 17:48
2717
A Trump-elnökség alatt nyitott és rugalmas megközelítés jellemezte az USA Közép-Kelet-Európa-politikáját. Joe Biden, a következő amerikai elnök alatt ez háttérbe szorulhat, feléledhet az Obama-kormányra jellemző gondolkodás. Ez hazánkra is komoly hatással lehet. A következő nagykövetet már Biden küldi Budapestre.

A Joe Biden vezette elnöki adminisztrációtól széles körben arra számítanak: folytatja Barack Obama globális kérdéseket inkább előtérbe helyező külpolitikáját, és szakít a Trump-kormányzatra jellemző rugalmas, térségspecifikus megközelítéssel – mondta az Indexnek Csizmadia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. 

A Trump-adminisztráció az úgynevezett „szívekért és elmékért vívott küzdelem” keretein belül kezelte Közép-Kelet-Európát,

külpolitikáját pedig nyíltan geopolitikai, hatalmi versenyként jellemezte.

Washington célja ugyanis az volt, hogy konkrétan politikailag állítsák át partnereiket az oldalukra, ami a már említett rugalmasságot megkövetelte – véli a kutató. 

Az elnök emberei

Csizmadia Gábor szerint amennyiben Biden folytatja az Obama-féle hagyományokat, könnyen meglehet, hogy az amerikaiak egy kalap alá veszik Európát, Magyarország és térsége pedig kevesebb figyelmet fog kapni. Persze nem feltétlenül, hiszen ez azon múlik, milyen bel- és külpolitikai tanácsadókkal veszi magát körbe Biden, és ki kerül az európai ügyekért felelős államtitkári pozícióba. 

Egy demokrata elnökségnek Nyugat-Európában örülnének a legjobban, főként Berlinben, amely általában jobb kapcsolatot ápol a demokratákkal. Angela Merkel német kancellár nincs jóban Donald Trumppal, a hivatalából januárban távozó amerikai elnök pedig Berlin bevonása nélkül utasítást adott több ezer amerikai katona kivonására Németországból.

Hogy jól vagy rosszul jár Magyarország és térsége Bidennel? Az egyik alternatíva, hogy a térség kis országai kevesebb figyelmet kapnak, és ideológiai elvárások írják felül a gyakorlati együttműködést. A másik lehetőség, hogy Biden külön figyelmet fog szentelni Közép-Kelet-Európának.  

Látjuk, mi történik Belarusztól Lengyelországon át Magyarországig

– a feleségével egykor a Balaton nyaraló, Obama alatt alelnökként térségünket 2009-ben meglátogató Biden egy interjúban  utalt arra, hogy nem szándékozik szó nélkül hagyni a mások mellett hazánkban zajló folyamatokat. A Foreign Affairs külpolitikai szaklapban megjelent írásában  is jelét adta annak, hogy ideológiai elvárásokat fog támasztani Amerika szövetségeseivel és az érdekszférájába esőkkel szemben.

Csizmadia Gábor rámutat: Trump alatt az amerikai külügyminisztérium függetlenül folytatta munkáját, tevékenységét a Fehér Ház ellensúlyozta. Bidennel ez változhat.

Vélhetően a Fehér Ház utat enged a washingtoni külügyminisztérium keményebb fellépésének Magyarországgal szemben, amit nem ellensúlyozni, hanem nyílt csatornákon megtámogatni fog. Például nyíltan bírálhatja Budapestet beszédekben, interjúkban, közleményekben, vagy egy magas rangú tisztségviselő kritikus cikket írhat egy nemzetközi lapban. 

Ez a stratégia azonban nem csak hazánkra vonatkozik, a térségnek is ez juthat. A kérdés csak az, hogy mi lesz a Biden-kormányzat prioritása Európában. 

Egy hete távozott Budapestről David Cornstein, Trump budapesti nagykövete, aki politikai kinevezett volt. Utódját már minden bizonnyal Biden nevezi ki, várhatóan valamikor a jövő év első felében. Az amerikaiak az elmúlt bő negyedszázadban kizárólag politikai kinevezett misszióvezetőket küldtek a magyar fővárosba. 

(Borítókép: Brian Snyder / Reuters)

Tovább

Joe Biden lesz Amerika következő elnöke

2020. november 7., 17:52 Módosítva: 2020.11.08 16:39
116
Jól ismeri a Fehér Házat: nyolc évet töltött ott el Barack Obama alelnökeként. Most minden valószínűség szerint az Egyesült Államok 46. elnöke lesz, és a mindenkori legidősebb politikusként, 78 évesen iktathatják be januárban e hivatalba. Kennedy után mindössze a második katolikus lehet a poszton, a '70-es években pedig a Balatonon töltötte a mézesheteit. Az ifjabb Joseph Robinette Biden portréja.

Édesapám és édesanyám is hitt abban: ha az Egyesült Államok alelnöke akarok lenni, akkor simán lehetek akár elnök is

– mondta egyszer az ifjabb Joseph Robinette Biden, aki

jövőre  lesz is. 

Minden valószínűség szerint ugyanis legyőzte Donald Trumpot, és immár megválasztott elnökként várhatja január 20-i beiktatását. 

Tovább

Óvások, káosz, de Biden a Fehér Ház kapujában

2020. november 5., 05:56 Módosítva: 2020.11.05 11:32
420
Csütörtök reggel sem egyértelmű, ki lesz a következő amerikai elnök, de Michigan és Wisconsin (valószínűsített) megnyerésével Joe Bident már csak néhány elektori szavazat választja el a bűvös 270-től, és vele a Fehér Háztól. A szerdához hasonlóan a csütörtök is keménynek ígérkezik. Nagy kérdés, a vesztes hívei mennyire tűrik békésen a vereséget.

Megvan az amerikai elnökválasztás első győztese: az ügyvédek.

Miközben Joe Biden az összesítések szerint a győzelem kapujában áll (bár belépni még nem tud rajta), Donald Trump elnök kampánycsapata több kulcsállamban, így Michiganben, Wisconsinban, Pennsylvaniában és Georgiában is óvja magát a szavazatszámlálást, illetve majd az előzetes eredményt. Ez napokig eltarthat, sőt akár a legfelső bíróságig mehet fel az ügy. És kinek van több „barátja” a legfelső bíróságon? Trumpnak. Az egyik kulcskérdés: mi a helyzet a kedd óta beérkező levélszavazatokkal? 

A Trumppal szemben a legkevésbé sem ellenséges Fox News – magyar idő szerint csütörtök kora reggel – már Biden 264:214 arányú fölényét mutatja az elektori szavazatokban. E szerint az elnök demokrata kihívóját már csak hat voks választaná el a bűvös 270-től, a győzelemtől. 

Ezek persze nem hivatalos eredmények: az amerikai média projektál, valószínűsít. A Fox kicsit előresiet: Biden Michigan és Wisconsin mellett behúzta Arizonát is. Az inkább liberális CNN-nél Biden még csak 253-at gyűjtött: ők függőre veszik Arizonát. 

A Fox szerinti bátrabb számlálás azt jelenti: Trumpnak Nevadában, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában is nyernie kell, ha nem akar kiköltözni januárban a Fehér Házból. Viszonylag jól áll mind a négy helyen, de a négyből négy találat bravúr lenne. 

A helyzet várhatóan csütörtökön is képlékeny marad, a részletekről az Index kedden megkezdett percről percre tudósításában írunk majd, ezt továbbra is itt követhetik

Tovább

Nem Trump nyeri, hanem Biden veszíti el a választást

2020. november 4., 10:12 Módosítva: 2020.11.04 19:04
980
Túltolt kampány, enervált jelölt és megerősödött baloldali szárny: egyebek mellett ezeknek tudhatja majd be várható vereségét az amerikai Demokrata Párt. Az Index a Washingtonban élő Dobozi Istvánnal készített gyorselemzést; a szakértő szerint Trump annak ellenére esélyesebb, hogy semmi extrát nem nyújtott a kampányában.
Tovább

Elhúzódik az idegjáték, jól áll Trump

2020. november 4., 07:16 Módosítva: 2020.11.04 11:14
0
Bebizonyosodott, amit számos elemző jelzett előre: az amerikaiak úgy fekszenek le éjjel aludni, hogy nem tudják, ki a következő elnök. A verseny ugyanis szoros Donald Trump elnök és demokrata kihívója, Joe Biden között, és utóbbi vezetése ellenére Trump jobban áll, mint amire a felmérések alapján számítani lehetett.

Mintegy száz év alatt a floridaiakkal csak háromszor, az ohióiakkal pedig kétszer fordult elő, hogy ne arra szavaztak volna, aki utóbb megnyerte a Fehér Házat. 

Donald Trump most mindkét államot megnyerte az előrejelzések szerint. De mennyit ér ez a végelszámolásnál? Ki lesz az amerikai elnök? 

Tovább

Florida mindig történelmet ír, most is

2020. november 4., 04:44 Módosítva: 2020.11.04 09:41
0

Donald Trump előnyét jelzi egyelőre, 94 százalékos feldolgozottságnál, a CNN Floridában; az elnök ezzel 29 elektori szavazathoz jutna. A Fox News szerint (98 százaléknál járunk már) Trump már nyert is. 

A 21 milliós délkeleti állam csak látszólag törpül el a 330 milliós ország többi részéhez képest: óriási a választási jelentősége. Idén is az öt csatatér államhoz soroltuk, ahol minden eldőlhet.

A Napsugár állam lakói 1996 óta mindig a későbbi országos győztesre szavaztak, republikánus elnök pedig Calvin Coolidge óta nem nyerte meg a fődíjat Florida nélkül – márpedig annak már lassan száz éve. Ha Trump lesz továbbra is az elnök, Florida ezzel írja tovább a történelmet, ha pedig Joe Biden költözhet a Fehér Házba, akkor régi hagyomány szakad meg. 

Négy éve Trump pár százalékponttal verte meg ott Hillary Clintont. 2000-ben pedig az egész választás Floridán, azon belül is egyetlen megyén múlt. George W. Bush a hatmillió leadott voksból mindössze 537-tel verte meg Al Gore-t, választási győzelmét később a legfelsőbb bíróság hagyta jóvá. 

Nagy a szórás 

Ez Florida kiegyenlített demográfiai és etnikai jellemzőinek tudható be, ahol ugyanakkor megyénként óriási lehet a politikai megosztottság. Mert a lakóhelyi szegregáció is igen erős.

Négy éve Clinton Gadsden megyében nyert a legnagyobb fölénnyel, több mint kétharmaddal. Gadsden az állam egyetlen megyéje, ahol feketék élnek többségben. Trump viszont 88 százalékkal rommá verte Clintont Holmesban, Florida egyetlen, szinte teljes egészében angolszász fehérek lakta megyéjében, ahol megállni látszik az idő: spanyol ajkú lakói sem nagyon vannak.  

Tovább

Biden kontra Trump, tűz kontra víz

2020. november 3., 21:48 Módosítva: 2020.11.04 08:58
3
Egy végletekig joviális úriember és egy igazi New York-i spíler versenye dől most el Amerikában. Legalábbis ezt sulykolják az elnökválasztás jelöltjei, pedig Biden és Trump sok mindenben hasonlít egymásra.
Tovább

USA: hackerfronton is pörög a választás

2020. november 3., 17:57 Módosítva: 2020.11.03 19:16
9
Ez minden szökőév legizgalmasabb politikai mérkőzése: az Egyesült Államok elnöki székéért küzd meg egymással Donald Trump republikánus és Joe Biden demokrata jelölt. A koronavírus-járvány miatt a kampány kevesebb személyes jelenléttel zajlott, felpörgött viszont az online hadviselés, amiben nemcsak a rivális pártok, de a techcégek és idegen hatalmak is kivették a részüket.

A globális hackerközösség most a kampány legsúlyosabb adatszivárgásán pörög. Ahogyan a hekk.blog megírta, a Trustwave kiberbiztonsági cég SpiderLabs elit hackercsoportja pár nappal ezelőtt futott bele egy 186 millió rekordot tartalmazó, az ellenőrzéseik szerint hiteles választói adatbázisba.

Ez a szám önmagában is óriási, de ha hozzávesszük, hogy 2020-ban az amerikai választókorú népesség mintegy 255 millió fő (a várható részvétel pedig 50-60 százalék körül mozoghat), akkor még inkább érzékelhető, hogy itt gyakorlatilag máris több, mint az összes aktivizálható választóról van szó

– fogalmaz a blog. Hozzáteszik, az adatbázis kimondottan személyes információkat is tartalmaz,

vagyis konkrét személyek telefonszáma, etnikai hovatartozása, pártpreferenciája is megjelenik. 

Arról már korábban jelent meg hír, hogy egy Iránból indított hackertámadás több szövetségi államban is szavazói adatbázisokat támadott. Erről az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda is beszámolt október végén; szerinte egy államban a támadás sikerrel járt, onnan több amerikai állampolgár adatait ellopták. A megszerzett információ ismeretében fenyegető e-maileket küldtek szét, melyekben az állt:

Trumpra szavazol, vagy megtalálunk

Az iráni hackerek az akciót úgy állították be, mintha egy szélsőjobboldali csoport, a Proud Boys (Büszke fiúk) küldte volna ki az e-maileket. Teherán persze tagadta a vádakat. Az FBI azonban közölte, a támadás során nem sikerült eredményesen eltakarítani a digitális nyomokat: mindössze 27 óra alatt visszafejtették azokat.     

Az oroszok már a logban vannak

A négy évvel ezelőtti választási kampány egyik fő botránya volt az orosz beavatkozás. Az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Putyin elnök közvetlen utasítására a szentpétervári Internetelemző Ügynökség (IRA) több ezer trollt bevetve formálta az amerikai közvéleményt a 2016-os kampány során. De sokan Moszkva titkosszolgálati akciójának tulajdonítják Hillary Clinton e-mailjeinek kiszivárgását is. Az akkor napvilágot látott személyes üzenetek nagyban visszavetették a demokrata jelölt kampányát, ami gyengítette Trump győzelmének legitimitását. Az ügy belpolitikai következményei éveken át húzódtak.

Az oroszok a most zajló kampány során sem tétlenkednek, legalábbis erre figyelmeztetett még szeptemberben a Microsoft. Az amerikai techcég szerint ugyanaz a csoport próbált adatokat gyűjteni Trump és Biden kampányáról egyaránt, amely annak idején Clinton e-mailjeit megszerezte és kiszivárogtatta. Oroszország mellett a Microsoft Iránhoz és Kínához köthető hackertámadásokat is azonosított. Teherán a republikánus kampánystáb tagjainak hozzáférését próbálta megszerezni, Pekinget pedig a Microsoft szerint a két elnökjelöltet támogató háttéremberek érdekelték.

Az eddig megjelent hírek alapján egyébként ezúttal inkább Trumpnak van félnivalója. Kampánystábjának szóvivője, Tim Murtaugh a múlt héten közölte: hackertámadás következtében fél órára elérhetetlenné vált a republikánus elnökjelölt weboldala. Közleménye szerint a támadás nem járhatott adatszivárgással, mivel a kampányportálon nem tároltak érzékeny információt. 

Együttműködünk a rendvédelmi szervekkel a támadás elkövetőjének felderítésében

– mondta Trump kampányszóvivője.

Kevéssé volt szerencsés a republikánusok wisconsini kampánystábja. Szintén a múlt héten jelent meg a hír, miszerint az igen fontos billegőállamban hackerek 2,3 millió dollárt emeltek le a helyi republikánus pártszervezet bankszámlájáról. A hagyományosan demokrata színezetű Wisconsinban harminc év után, 2016-ban nyertek újra a konzervatívok; Trump kevesebb mint egy százalékkal kapott több szavazatot. A hackerek számlákat hamisítottak meg, így a kifizetés nem a kampányt támogató vállalatokhoz, hanem a kiberbűnözők bankszámlájára vándorolt.

Tovább

Trump kontra Biden: ma szavaznak az amerikaiak

2020. november 3., 11:55 Módosítva: 2020.11.04 08:30
0
Donald Trump vagy Joe Biden? Az egész világ ezt próbálja megtippelni. Az amerikaiak viszont szavaznak is róla. A keddi voksolás elé írt alábbi sorvezetőnkből az is kiderül: nemcsak elnökről döntenek, és nem feltétlenül az nyer, akire a legtöbben ikszelnek.

Az előszavazókkal együtt mintegy százmillióan leadták már a voksukat Amerikában (a többségük levélben), így rekordot dönthet a részvétel a november 3-i elnökválasztáson. Az utóbbi hetek felméréseinek átlagában az elnök demokrata kihívója, Joe Biden 7,2 százalékponttal vezet Donald Trump előtt, a legutóbbi mérés viszont már csak 3 százalékpontos előnyét jelzi előre. Sőt a csatatér államokban, ahol eldőlhet a küzdelem, mindössze 2,9 százalékpont Biden fölénye

Eldől-e szerdára az elnökválasztás? 

Nem biztos. Azokban az államokban, ahol túl szoros lesz a küzdelem, ugrásra készen állnak az ügyvédek, hogy megóvják az előzetes eredményt. Emlékeztetőül: 2000-ben decemberre döntötte el a legfelső bíróság, hogy ki költözhet a Fehér Házba. 

Csak Donald Trump és Joe Biden indul-e? 

Nem. Vannak kisebb támogatottságú jelöltek is, ők azonban érdemben nem szólnak bele a küzdelembe. A legerősebb közülük a libertáriánus Jo Jorgensen, de az ő népszerűségét is csak 1,8 százalékra mérik. Várhatóan Trump és Biden osztozik a leadott szavazatok több mint 95, illetve az elektori voksok 100 százalékán. 

Az nyer-e, akire a legtöbben szavaznak ma? 

Nem feltétlenül. Amerikában sokkal inkább az egyes szövetségi államokat kell megnyerni, ahogyan a teniszben is a szetteket. Hillary Clinton 2016-ban hárommillióval több voksot kapott Trumpnál, mégis elveszítette az elnökválasztást. 2000-ben a demokrata Al Gore-ra több mint félmillióan többen adták le a szavazatukat, mint a republikánus George W. Bushra, de végül az utóbbi lett az elnök. 

Tovább

Ezen az öt csatatéren dőlhet el az elnökválasztás

2020. november 1., 10:10 Módosítva: 2020.11.02 10:49
0
Pennsylvaniára és Michiganre összpontosítanak e napokban a riválisok: Donald Trumpnak és Joe Bidennek olyan államokban (sőt megyékben) érdemes kampányolnia, amelyek sorsfordítók lehetnek kedden, az elnökválasztás napján. Trump Pennsylvaniában kevesebb mint 45 ezer, Michiganben 11 ezer szavazattal verte meg Hillary Clintont. Biden el akarja kerülni ezt a csapdát.

Nem túlzás ez? Pár órás eltérésekkel három pennsylvaniai helyszínt kötött le Donald Trump kampánya az elnöknek vasárnapra virradó éjjelre, hogy ott haknizzon, miközben

  • Trump fia, az ifjabb Donald éppen Michiganben, 
  • másik fia, Eric Floridában, 
  • a tiszteletbeli családtag, Mike Pence alelnök pedig Észak-Karolinában rótta épp a kampányköröket.  

Nem túlzás. Ezek a legfontosabb államok Arizona és Wisconsin mellett. a kulcsok a fehér házhoz.

Az amerikai elnökválasztás sajátossága, az elektori rendszer miatt ugyanis teljesen mindegy, Joe Biden mekkora fölénnyel nyeri meg mondjuk a legnépesebb szövetségi államot, a 40 milliós Kaliforniát, s gyűjti be minden bizonnyal annak mind az 55 elektori szavazatát.

Hillary Clinton 8,7 millió 2016-os kaliforniai szavazójából több mint négymillióan abban az értelemben feleslegesen ikszeltek az elbukott demokrata elnökjelöltre, hogy Clinton 4,5 millióval is megverhette volna ott Trumpot. 

Eközben viszont nagyon hiányzott neki a győzelemhez

  • 11 ezer voks (és ezzel 16 ottani elektor) Michiganben
  • 23 ezer voks (és 10 elektor) Wisconsinban  
  • 45 ezer voks (és 20 elektor) Pennsylvaniában. 

Ha ezt a három államot megnyeri 2016-ban, ma ő az amerikai elnök. 

Levéláradat

A levél- és előszavazókkal együtt már mintegy 90 millióan leadták a voksukat Amerikában, és a részvétel egyes becslések szerint most először érheti el a 150 millió főt (amiben persze szerepet játszik a folyamatos népességgyarapodás is, jelenleg éppen 330 millióan élnek az országban).

Texasban és Hawaiin már többen voksoltak, mint 2016-ban összesen. és még csak most jön a nagy nap, november 3-a, kedd.

Egyre nagyobb ezért a jelentőségük az úgynevezett csatatér államoknak.

Ezekben nyílt a küzdelem, és akár mindent eldönthetnek a rejtőzködő szavazatok, vagyis azon polgárok voksai, akiknek szimpátiáját nem (jól) mérik fel a közvélemény-kutatók. 

Biden is tudja, felesleges mondjuk a déli Alabamában, ebben a biztos Trump-államban erőlködnie, ahol az elnök behozhatatlannak tűnő 19-20 százalékponttal vezet a felmérésekben.  

A csatatér államok átlagában Biden előnye nem túl jelentős, mindössze 3,2 százalékpont. Michiganben a legnagyobb (6,5), Észak-Karolinában és Floridában a legkisebb (1,2-1,2), Arizonában pedig Trump áll jobban elhanyagolható, 0,6 százalékponttal. 

Az öt csatatér államban Clinton négy évvel ezelőtt átlag 1,6 százalékponttal vezetett pár nappal a voksolás előtt

Majd mind az ötöt elveszítette. 

Az öt állam közül háromban (Arizona, Észak-Karolina, Florida) az előszavazók alapján már most látszik, hogy magas lesz a részvétel. Floridáról – ahol egy hete az elnök is leadta a voksát; mint mondta, „egy Trump nevű fickóra” – nemrég külön is írtunk

Fekete és spanyol voksok

A kampánycsapatok jól tudják, a lakóhelyi szegregáció nagyon erős az Egyesült Államokban, ezért a megyékre is külön oda kell figyelni. 

Az 538 amerikai elektor közül 29-et adó Floridában Clinton – aki népszerű volt a feketék körében, Trumphoz képest meg főleg – Gadsden megyében nyert a legnagyobb fölénnyel, több mint kétharmaddal. Gadsden az állam egyetlen megyéje, ahol feketék élnek többségben.

Trump viszont 88 százalékkal rommá verte Clintont Holmesban, Florida egyetlen, már-már „régi dixielandi”, szinte teljes egészében angolszász fehérek lakta megyéjében, ahol megállni látszik az idő: spanyol ajkú lakói sem nagyon vannak. 

A NAPSUGÁR ÁLLAMBAN az idén 2,5 MILLIÓ SPANYOL AJKÚ SZAVAZÓ dönthet el mindent. akár a fehér ház sorsát is.

Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton

hívta fel a figyelmet Brian Fonseca, a Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója. 

Miközben számos spanyol ajkúnak nem tetszik Trump szigorú bevándorláspolitikája, sokaknak imponál a kommunistaellenessége.

Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak

– mondta egy idős férfi, Julio Nunez Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva abban a cikkünkben, amelyet az Index a washingtoni külügy virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként készített. 

Penn State és a többiek

A 29 elektori vokssal Florida a fődíj az öt csatatér közül, de Pennsylvania (20) sem sokkal kisebb falat. 

itt a feketék szava lehet a döntő; ők a 13 milliós lakosság 11 százalékát teszik ki.

„A társadalmi nyugtalanság, az, hogy az új koronavírus-járvány aránytalanul érintette a színes bőrű közösségeket, valamint a fekete amerikaiak polgárjogaira ismét ráirányult az országos figyelem, idén több fekete szavazót vonz Pennsylvaniában a szavazóhelyiségekhez, mint 2016-ban” – írja ottani riportjában a USA Today.

Az indulatok a fekete George Floyd májusi halála után szabadultak el az Egyesült Államokban

From Stevie Wonder, With Love

Az ötből a harmadik legnagyobb falatért, Michiganért (16 elektor) folytatott küzdelem szintén a szavazók bőrszíne, illetve részvételi arányuk függvényében dőlhet el. 

Négy éve a stabilan demokrata – és mára szinte kizárólag feketék által lakott – Detroitban több mint 40 ezerrel kevesebben voksoltak 2012-höz képest. Clinton pedig, mint írtuk, 11 ezer vokssal veszítette el Michigant...

Trump ebben az északi ipari államban főleg a fehér bőrű kétkezi dolgozók, köztük az autógyári munkások és családtagjaik körében népszerű, akik úgy érzik, a demokraták cserben hagyták őket. 

Bidennek a múlt éjjel volt főnöke, Barack Obama, valamint Stevie Wonder adott kampánylöketet a 2016-ban tespedtnek bizonyuló Detroitban. 

A többi már a szavazókon múlik.

(Borítókép: Szavazó adja le szavazatát Tucsonban 2020. október 31-én. Fotó: Cheney Orr / Reuters)

Biden vezet, de lesznek-e idén is rejtőzködő Trump szavazók?

2020. október 31., 06:51 Módosítva: 2020.11.01 11:51
290
Joe Biden következetesen vezet a felmérésekben, de erre már Hillary Clinton is ráfázott négy éve. Néhány, csatatérnek nevezett állam mellett a szimpátiájukat a felmérésekben meg nem vallókon múlhat Donald Trump győzelme. De a veresége is. Az Indexnek nyilatkozó amerikai elemző szerint kérdéses a felmérések hitelessége.

Négy éve Hillary Clinton behozhatatlannak tűnő előnnyel vezetett a közvélemény-kutatásokban Donald Trumppal szemben. Az elnök mostani demokrata párti kihívója, Joe Biden jelen állás szerint 7,4 százalékponttal vezet az utóbbi hetek felméréseinek átlagában. 

Kérdés, mire lesz ez elég. Megállja ugyanis a helyét a politikai közhely: 

nem felméréseket kell nyerni, hanem választásokat

Tovább

Trump vadiúj egészségügyet, Biden Bidencare-t akar

2020. október 29., 11:40 Módosítva: 2020.10.29 19:06
27
Mi a hosszú élet titka Amerikában? A jelek szerint a végeláthatatlan vita az Obamacare-ről. Tíz év telt már el az előző elnök nevéhez fűződő egészségbiztosítási reform óta, de a washingtoni politika sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a következményeit. Ez felmerült a választási kampányban is. Két hét múlva a legfelsőbb bíróság porolja le a dossziét.

Nem biztos ugyan, hogy Barack Obama igazat mondott, de sokakat érintettek meg a szavai. 

Amikor anyám daganatos lett, a biztosítótársaságok előjöttek azzal: talán már korábban is fennállt a betegsége. Azt állították, talán már azelőtt diagnosztizálhatták, hogy megkötötte a biztosítási szerződést 

– mondta az előző elnök még 2009-ben. Éppen az anyja esetében vitatják ugyan a sztori hitelességét, de 

tízből hat amerikai állítja: az ő családjában is ismert az előzetes betegségek problémája  

Az Obamacare néven ismert 2010-es átfogó egészségbiztosítási reform – polgári nevén a Megfizethető Ellátás Törvénye – több mint 20 millió embert juttatott biztosításhoz abból a 48 millióból, aki nem rendelkezett ilyennel. 

De nem világos, hogy milyen veszteségekkel: ezt a mai napig vitatják Amerikában, ahol 

  • nincs általános egészségbiztosítás,
  • olyan horribilis díjakat számláznak ki a szolgáltatók, hogy a legtöbb polgár zsebből nem tudja fizetni. 
Tovább

Persze, Trump és Biden, de vannak mások is...

2020. október 27., 16:03 Módosítva: 2020.10.27 20:50
12
Jo Jorgensen az egyetlen nem republikánus vagy demokrata indulóként került fel a szavazólapra az összes amerikai szövetségi államban. Elnök nem lesz belőle, de a végeredményt befolyásolhatják a rá leadott szavazatok.

Jó ideje, egészen pontosan 172 éve nem volt példa arra, hogy az amerikai elnök se demokrata, se pedig republikánus ne legyen. Utoljára a magyar szabadságharc évében, vagyis 1848-ban nyert nevető harmadik, Zachary Taylor. Ő azonban elnöksége második évében elhunyt, így a hatalom Millard Fillmore-ra szállt, aki ezzel az eddigi utolsó, a két nagy párton kívül első amerikai elnök.

Az idén is vannak ilyen jelöltek, de olyan, aki az USA valamennyi államában fel is került a szavazólapokra, csak egy, Jo Jorgensen. A 63 éves pszichológus Illinois államban született, majd a texasi Baylor Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, de hosszú évek óta aktívan építi politikai karrierjét is. Az idén ő a Libertáriánus Párt hivatalos elnökjelöltje.

Eddigi politikai pályafutása nem mondható különösebben sikeresnek, de annyit már most is elért, hogy hivatalosan felkerült az USA mind az 50 tagállamának szavazólapjaira. Ez nem kis dolog: rajta kívül ezt kizárólag a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden mondhatja el magáról. Az elnökségre nincs esélye, a legtöbb felmérés 1–4 százalékpontra becsüli a rá szavazók arányát, de mégis érdemes foglalkozni vele.

Hogy miért ? A válaszhoz nézzük meg, mit történt Utahban a legutóbbi elnökválasztáskor.

Egy a két nagy párttól független jelölt, Evan McMullin 2016-ban a voksok 21 százalékát söpörte be, amivel befolyásolhatta az államban az elnökválasztás kimenetelét.

Tovább

Trump: Én vagyok itt a legkevésbé rasszista!

2020. október 23., 06:40 Módosítva: 2020.10.23 19:45
169
Heteken belül vakcinát ígért az amerikaiaknak a koronavírus-járvánnyal szemben Donald Trump az elnökválasztási kampány utolsó jelöltvitáján. Joe Bidennel ezúttal kevésbé tudtak egymás szavába vágni, mint szeptemberben – ebben a felváltva lekapcsolt mikrofonok is segítségére voltak ezúttal a moderátornak. Az Indexnek nyilatkozó amerikai elemző szerint ez a vita nem változtatott a kampány dinamikáján, ami az előnyben lévő Bidennek kedvez.

Egy nyertese már elsőre látszott Donald Trump és Joe Biden csütörtök éjjeli, egyben utolsó szócsatájának: a vitakultúra. Noha így is sértegette egymást a két elnökjelölti rivális, legalább nem azzal telt el Nashville-ben a másfél óra, hogy folyamatosan kakaskodnak és egymás szavába vágnak – mint ahogy azt szeptemberben tették.

Én vagyok a legkevésbé rasszista ebben a teremben! 

– mondta ki az este talán legerősebb mondatát Trump. Egyrészt a moderátor, Kristen Welker televíziós műsorvezető fekete nő – aki ügyesen kézben tartotta a vitát –, másrészt nézők is jelen voltak. Ez az elnöknek is beugrott, és gyorsan hozzátette, olyan sötét van, hogy nem látja őket...

Modern történelmünk egyik legrasszistább elnöke 

– ez viszont Biden véleménye volt Trumpról.

Miközben Biden a felmérések átlagában 7,9 százalékponttal vezet Trump előtt, de egyes kulcsállamokban jóval kisebb az előnye, 48 millió előszavazó pedig már leadta a voksát, a két rivális szinte semmiben nem értett egyet, és két teljesen különböző Amerika-képet vázolt fel.

Kinek van egyáltalán terve az Egyesült Államokban már több mint 220 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kezelésére? Ki keményebb Amerika olyan világpolitikai riválisaival szemben, mint Oroszország vagy Kína? Kitől remélhetik az amerikai feketék, hogy javul a helyzetük? Ezekre a kérdésekre hallhatott a több tízmillió amerikai tévénéző különböző válaszokat. (Az első vitát 73 millióan követték.)

Ez a vita nem fogja alapvetően megváltoztatni a versengés dinamikáját, amire pedig Trumpnak szüksége lett volna. Így Biden könyvelhet el sikert 

– mondta az Indexnek adott éjjeli gyorsértékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. Úgy vélte: az elnök ezúttal nem sok olyasmit nyújtott a bizonytalan, illetve Biden mellett szilárdan el nem kötelezett szavazóknak, ami meggyőzhetné őket arról, hogy rá adják a voksukat.

Erős mondatok 

A 90 perces vita témáiról Welker saját hatáskörben dönthetett. Ezekből, illetve hajnali percről percre tudósításunkból emelünk ide érdekesebb mondatokat.

  • Harc a koronavírus ellen: Trump: „Nem lehet lezárni Amerikát! Heteken belül itt a vakcina. Bejelentések lesznek.” Biden: „Sötét tél felé haladunk. (Trumpnak) nincs világos terve, nincs rá kilátásunk, hogy az amerikaiak többsége a következő év közepe előtt vakcinához jusson.”
  • Nemzetbiztonság: Biden: „Megfizeti az árát, aki beavatkozik az amerikai választásba.” (Iránnal, Oroszországgal kapcsolatban jelentek meg ezzel kapcsolatos friss hírek). Trump: „Senki nem volt keményebb az oroszokkal, mint Donald Trump.” Trump: „Nem árt, ha jó a kapcsolat a (nem baráti) országok vezetőivel.” Biden: „Hitlerrel is az volt, amíg le nem rohanta Európát.” 
  • Család (egészségbiztosítás): Trump: „Véget vetünk az Obamacare-nek (az előző elnök nevéhez fűződő biztosítási reformnak), és csodálatos egészségügyi ellátás lesz.” Biden: „Jön a Bidencare.” A vita a magán-, illetve az állami finanszírozású ellátás körül forog.
  • Bőrszín szerinti megkülönböztetés: Trump: „Senki nem tett többet a fekete közösségért, mint én, talán Abraham Lincoln kivételével.” Biden: „Intézményes rasszizmus van Amerikában.” 
  • Éghajlatváltozás: Trump: „Többet tudok a szélről (a szélerőművekről – a szerk.), mint te. Rendkívül drága. Megöli az összes madarat.” Biden: „A zéró kibocsátás felé kell haladnunk. Először is 2035-ig az energiatermelésben, 2050-re pedig teljesen.”
  • Arról, hogy mit üzennek a nem rájuk szavazóknak: Trump: „A siker fog minket összetartani.” 
  • Biden: „Mindegyiküket képviselem.” 

(Borítókép: Donald Trump az elnökválasztási kampány utolsó jelöltvitáján 2020. október 22-én. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)

Biden hitlerezett, Trump jobban ért a szélhez – Percről percre!

2020. október 23., 03:05 Módosítva: 2020.10.23 16:05
38

A republikánus elnök és demokrata kihívójának ez volt az utolsó lehetősége a bizonyításra szemtől szemben a november 3-i nagy megméretés előtt.

Az utolsó párbaj: Trump–Biden-vita hajnalban az Indexen

2020. október 22., 23:17 Módosítva: 2020.10.23 03:09
0
Még az is elképzelhető, most lesz látható együtt utoljára Donald Trump és Joe Biden; utolsó elnökjelölti vitájukat Nashville-ben rendezik, magyar idő szerint péntek hajnalban. A botrányosan indulatosra sikerült első vita után újdonság, hogy amíg az egyik rivális beszélhet, a másik mikrofonját lekapcsolják. Kérdés, mit dönt el mindez: a legtöbb amerikai már eldöntötte, kire voksol, több mint 40 millióan már szavaztak is.

Ma éjjel eldől minden! – állítják egyesek. Most utoljára csapnak össze az elnökjelöltek. 

Nem dől el szinte semmi, a választás nem egy vitán múlik! – így mások. Több mint 40 millió előszavazó már leadta a voksát, és a többiek legnagyobb része is eldöntötte már a szakértők szerint, kit támogat majd. 

Annyi viszont biztos: mindössze 12 nap van már csak hátra a november 3-i amerikai elnökválasztásig – a (magyar idő szerint) péntek hajnali utolsó vitával célegyenesébe fordul a kampány.

A vitát az Index éjjel 3-tól percről percre tudósításban közvetíti 

A vitát az Index éjjel 3-tól percről percre tudósításban közvetíti 

Az utóbbi hetek felméréseinek átlagában Donald Trump demokrata párti kihívója, Joe Biden 7,5 százalékponttal vezet az elnök előtt, de kérdés, mit is jelent ez pontosan. 

Több olyan államban ugyanis, ahol számos elemző szerint eldőlhet a küzdelem – köztük Pennsylvaniában, Floridában, Wisconsinban vagy Arizonában –, Biden előnye ennél jóval kisebb, mindössze pár százalékpont. Ráadásul 2016-ban a szintén demokrata Hillary Clinton nagyobb fölénnyel vezetett mindezekben az államokban – mégis elveszítette ezek közül az összeset Trumppal szemben. Majd az egész választást is – úgy, hogy hárommillió vokssal többet szerzett nála. Ez pedig az elektori rendszernek tudható be; Amerikában az egyes szövetségi államokat, rajtuk keresztül pedig az 538 elektor többségét kell ugyanis megnyernie annak, aki győzni akar. 

Kilencven perc alatt a Föld körül  

Trump és Biden még szeptember végén vitázott először; a botrányosan indulatosra sikerült szópárbajt a felmérések szerint Biden nyerte (de, megint csak: Clinton is hiába nyert vitákat). Ezt a vitát 73 millió amerikai követte a tévéképernyők előtt, 11 millióval kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti, első Trump–Clinton-vitát.

A másodiknak tervezett, október 15-i szócsatát lefújták Miamiban, mert Trump koronavírus-fertőzése nyomán véleménykülönbség alakult ki a lebonyolítás mikéntjéről. A két riválist külön-külön eseményen kérdezték. 

Most Kristen Welker, az NBC News hírcsatorna fehér házi tudósítója moderálja a jelöltek 90 perces vitáját a Tennessee állambeli Nashville-ben. A mostani helyszín annyiban nem jelentős, hogy Trump biztosan, 14 százalékponttal vezet ebben az államban, ahogyan négy éve fölényesen megverte ott Clintont. 

A helyszín, a Belmont Egyetem mindenesetre különlegességekkel készült.  

Ezúttal is hat témát vitátnak meg, mint szeptemberben tették; ezekre 15-15 perc jut – ha a mostani vitavezető képes lesz kézben tartani az eseményt. Az eddigiek fényében ez nem lesz kis kihívás…

De Welkernek annyiban könnyű dolga lesz: amíg az egyik fél kap lehetőséget a válaszadásra, a másik mikrofonját kikapcsolják – így a riválisok nem szakíthatják félbe egymás mondanivalóját. Vagy legalábbis a mikrofont is túl kell kiabálniuk ehhez. 

A hat téma lehetőséget ad arra, hogy az egész világ szóba kerüljön. 

A következőkről vitáznak majd ugyanis; a témákat Welker találta ki: 

  • harc a koronavírus ellen
  • családok
  • faji kérdések
  • klímaváltozás
  • nemzetbiztonság
  • kormányzás (vezetés) 

A külpolitika hivatalosan nem vitatéma, de a nemzetbiztonsági kérdést tág értelemben is tárgyalhatják. 

Hazánk megítélésében is megosztott a két fél. Nincs kizárva, hogy megemlítsék Magyarországot, ahogyan Biden meg is tette egy hete. A demokrata jelölt szerint hazánk jelenleg a totalitárius rezsimekkel említhető egy lapon, amit Szijjártó Péter külügyminiszter számon is kért rajta.

Trump viszont nemrég barátjaként hívta fel Orbán Viktor kormányfőt – David Cornstein távozó amerikai nagykövet szerint pedig a kapcsolataink nem is lehetnének jobbak. 

(Borítókép: Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (b) és demokrata párti kihívója Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.

MTI / AP / Morry Gash)

Florida már szavaz, ezen az államon múlhat a győzelem

2020. október 20., 15:07 Módosítva: 2020.10.21 11:05
22
Megkezdődött a héten az előszavazás Floridában, márpedig az USA délkeleti szövetségi államának döntő szerepe lehet az elnökválasztás kimenetelében. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy jelölt úgy nyerjen, hogy veszített Floridában, ahol Joe Biden jelenleg minimális különbséggel, 1,4 százalékponttal vezet Donald Trump előtt a felmérésekben. Az Index a washingtoni külügy virtuális riportprogramjának keretében kapott számos szerkesztetlen interjút Miamiból, saját felhasználásra. Ezekből szemezgettünk.

Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton

– mondja Brian Fonseca. A Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor olyan szorosan alakulhat a verseny a 21 milliós, délkeleti szövetségi államban, hogy még az is megeshet:

november 4-én, azaz a választás másnapján nem tudjuk majd, ki lesz az elnök. 

Ez így volt 2000-ben is – éppen Florida miatt. A demokrata Al Gore hiába kapott több szavazatot, a legfelsőbb bíróság a republikánus George W. Bushnak ítélte Floridát, aki így országosan is megszerezte az elektori szavazatok többségét. 

Márpedig most  sokan arra számítanak, „tucatnyi Florida” is lehet. Számos „billegő” vagy „csatatér” államban szoros lehet a befutó. Mind Trump, mind Biden kampánycsapatában ügyvédek hada áll készen a jogi csatákra. Az állás jelenleg Floridában is igen szoros: az utóbbi hetek felméréseinek átlagában Donald Trump demokrata kihívója, Joe Biden az országos fölényéhez képest alig, mindössze 1,4 százalékponttal vezet az elnökkel szemben az utóbbi hetek felméréseinek átlagában. 

Amerika kicsiben

Fonseca elmondta, Florida nemcsak népes államnak számít – így 29 elektort delegálhat az elnökválasztást végső soron eldöntő testületbe –, de leképezi az  amerikai népességi arányokat. Lakosságának mintegy 60 százaléka nem spanyol ajkú fehér, negyede spanyol ajkú, a többiek feketék és ázsiaiak. 

Levélben már milliók voksoltak a floridaiak közül, de a november 3-i elnökválasztás előtti két hétben az állam törvényei azt is lehetővé teszik, hogy az előszavazók személyesen is kinyilvánítsák akaratukat. Sokan a járvány miatt kerekednek fel, hiszen napokra elszórtan nem ütköznek akkora tömegbe, mint egyetlen napon lesz majd, másokat viszont a már-már hisztérikus amerikai közhangulat sarkallhat a voksolásra.

2016-ban Trump 75 százalékos részvétel mellett, mintegy százezer szavazattal verte meg Floridában Hillary Clintont, így mind a 29 floridai elektori szavazat az övé lett. 

Ahogyan Kis Havannában látják 

Az Index a washingtoni külügyminisztérium virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként kapott szerkesztetlen interjúkat Miamiból; a vonzáskörzetével együtt 6 milliós városban 70 százalék körüli a spanyol ajkúak aránya.

A vágatlan nyersanyagból többek között kiderül: 

  • sokan aggódnak az amerikai politikai vészes megosztottsága miatt 
  • vannak, akik sem Trumpban, sem Bidenben nem bíznak, de úgy érzik, mégis dönteniük kell közöttük
  • tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolja az egész választást. 

Nem hiszem, hogy a jelenlegi polikai hangulat kedvezne az olyan döntésekhez, amelyekre szüksége lenne az országnak. Trump nem éppen a megfelelő irányba vezet bennünket 

– állítja egy fiatal nő, Natalie Matas. A történelem-politológia szakos egyetemista szavaiból kiderül: Bident is csak jobb híján jelöltnek tartja, úgy vélve: 

a hivatásos politikusok sokat ígérnek, majd hatalomra jutásuk után ebből csak annyit tartanak meg, amennyit jónak látnak.

Julio Nunez viszont Trumpra adja szavazatát. Az ő életét meghatározta, hogy kiskamasz korában, 1961-ben érkezett a kommunista Kubából az Egyesült Államokba, „a szabadság földjére”. Csaknem hét évig árvaházban és nevelőszülőknél nevelkedett. 

Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak. Trump eddig betartotta az ígérereit, én őt támogatom. Jónak tartom a republikánusoknak azt a felfogását is, hogy nem pártolják az abortuszt

– mondja az idős férfi Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva. 

Rick Holton, egy fekete férfi nem azt hangsúlyozza, hogy kire szavazna, hanem az amerikai közállapotokról ad lesújtó képet. Az elszabadult indulatokról és a koronavírus-járvány következményeiről szólva azt mondja:  

Nagyon ijesztő ez az egész. Amerikának szívműtétre lenne szüksége! 

(Borítókép: Voksolók sorakoznak egy szavazóhelyiség elõtt Miamiban 2020. október 19-én a Florida államban tartott előválasztás első napján. Az Egyesült Államokban november 3-án tartják az elnökválasztást.

MTI / EPA) 

Tovább

A CIA főnöke is szervezkedett Trump ellen?

2020. október 17., 17:58 Módosítva: 2020.10.18 10:42
123
Elképzelhető, hogy a központi hírszerzés jelenlegi vezetője szerepet játszott az elnök lejáratására szervezett titkosszolgálati együttműködésben.

A 2008-ban alapított Gatestone Institute egy kőkemény jobboldali vélemény- és médiacsoport, aminek vezéralakja John Bolton volt, amíg el nem szegődött az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. A hiperhéjaként közismert politikust (korábbi ENSZ-nagykövetet) Donald Trump egy évvel ezelőtt menesztette hivatalából, mert túl harciasnak találta külpolitikai irányvonalát. Bolton ezután egy erősen kritikus, mondhatni, leleplező könyvet írt Trumppal való kapcsolatáról (A szoba, ahol történt), melynek hatására az elnök „fütyinek” nevezte őt, és jelezte, hogy azért rúgta ki Boltont, mert „John mindig valami háborút akart a nyakamba rakni”.

Ez azért meglepő fordulat, mert beiktatásakor még a „valaha volt legjobb főtanácsadóként” harangozta be az elnök Boltont.

Kissinger és Brzezinski után ez egy igen erős vállalás volt részéről, csekély sikerrel. Kettejük szakítása viszont nem jelentette azt, hogy a Gatestone elforduljon a republikánusoktól. A nemzetközi politikával foglalkozó intézet érdeklődésének homlokterében továbbra is az iszlám radikalizmus és az illegális bevándorlás áll (szerzőik között ott találjuk a holland bevándorlásellenes Geert Wilderst), és persze nem kímélik Iránt sem. De gyakran írnak az USA belügyeiről is. Kritikusaik szerint alkalmanként lazán kezelik és értelmezik a tényeket, most viszont egy minden részletében igazolt adatokon alapuló forgatókönyvet közöltek. A Gatestone írásának szerzője Chris Farrell egykori hírszerzési tiszt, aki 20 éve a konzervatív Igazságügyi Őrség nevű nonprofit szervezet kutatási igazgatója.

Az érdeklődésük célpontja ezúttal Gina Haspel, a központi hírszerzés (CIA) igazgatója, aki 2018 májusa óta tölti be hivatalát, és aki a kémszervezet londoni állomásfőnökeként működött 2014–17 között. Ez az időkeret egybeesik azzal, amikor az FBI megkereste Stefan Halpert, a politikatudományok cambridge-i professzorát, hogy vegyen részt a Paul Manafort, Carter Page és George Papadopoulos elleni felderítésben. (Utóbbi az, aki Budapesten is előadást tartott.) Ők Donald Trump szűkebb környezetéhez tartoztak. A sok más személyre is kiterjedő művelet a „Hurrikán kereszttűz” romantikus fedőnevet nevet kapta, és fő célja az orosz befolyás kivizsgálása volt az amerikai közéletre és a választási kampányra.

A Gatestone levezetése szerint az akciósorozat nem folyhatott volna le a CIA aktív közreműködése nélkül, mivel a külföldi hírszerzés az ő hatáskörébe vág, az FBI pedig a honi elhárításért felel. Ilyen esetekben a Központi Nyomozóiroda köteles tájékoztatni a helyi CIA-állomásfőnököt (station chief) az akció rádiuszában tervezett vizsgálódásáról.

A szakzsargon ezt koordinációnak nevezi, Ami nem lett volna lehetséges Gina Haspel bevonása nélkül.

Már csak azért sem, mert az állomásfőnök hatáskörébe vág a kapcsolattartás az Egyesült Királyság hírszerző szervezeteivel (MI6, GCHQ). Egy Nagy-Britanniában tevékenykedő közismert személy ellenőrzése csakis az ő bevonásukkal történhet, elkerülendő a politikai és hatásköri konfliktusokat a két ország szolgálatai között. Ebben a történetben ez különösen fontos volt, mert a Trump–Putyin-kapcsolatot felvázoló Steele-munkaanyag szerzője a brit titkosszolgálat korábbi munkatársa volt. A dosszié összeállítása a 2016-os kampányfélévben kezdődött, és a The Guardian szerint ez lett „a modern politikatörténet egyik legpusztítóbb dokumentuma”.

A jelentés vázlata már 2016 júniusában az Amerikai Hírszerző Közösség (IC) vezetőinek kezében volt. Ez a keretszervezet az, amelyik – Reagan elnök rendelete alapján – koordinálja 16 amerikai hírszerző és elhárító szervezet tevékenységét. A felmérhetetlen befolyású testület élén eddig ötször váltott vezetőt Trump elnök. Ez is jelzi a szervezet és a Fehér Ház közti izzó bizalmatlanságot, aminek okai ebben a történetben gyökereznek.

Haspel portréjához tartozik, hogy ő az első nő és egyben az első profi titkosszolgálati tiszt (nem politikus) a központi hírszerzés élén. Tapasztalata és ismeretanyaga megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor akadnak a szakmai múltjában homályos foltok is. 2002-ben vezetője volt egy fedett akciónak Thaiföldön, amikor odasodródott al-Kaida-aktivistákat kínoztak meg a hírhedt vizes-törülközős módszerrel (waterboarding). Ezt a kínvallatási módszert a Bush-kormányzat később legálisnak minősítette, és sorozatosan alkalmazta is, hogy kapcsolati információkat csikarjon ki a guantanamói szigetbörtönben, az iraki Abu Ghraib erődben, de máshol is a világban.

Haspel igazgatónő szolgált Azerbajdzsánban, Törökországban, Etiópiában és életrajzában meg nem nevezett kaukázusi helyszíneken is.

Az FBI számára tiltott terület a választási kampányokba való beavatkozás. A Gatestone szerint ez a tilalom vezette a nyomozóirodát arra, hogy „külföldi elhárítási fenyegetést” fedezzen fel az Egyesült Királyságban, majd utána importálja a nyomozást az Egyesült Államokba, ahol viszont már van jogköre a további vizsgálódásra. Ehhez a CIA segítsége kellett.

Tény az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium főfelügyelője az FBI–Halper-találkozó pontos időpontját 2016. augusztus 10-re, a választást megelőző harmadik hónapra rögzítette. Halper professzor már a republikánusok 2015-ös iowai jelölőgyűlése óta tanácsadói szerződésben volt az Obama-kormánnyal, amiről a londoni állomásfőnöknek hivatalból tudnia kellett.

A ma már bizonyított szervezkedés nemcsak a republikánus elnökjelöltre irányult, hanem a környezetében lévő kulcsfigurákat is megcélozta. Elsősorban Mike Flynn altábornagyot, a Védelmi Hírszerző Hivatal korábbi igazgatóját. Ő az, aki börtönbe akarta záratni Hillary Clintont a hivatali e-mailek hanyag kezelése miatt, és aki Trump elnök első nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. Flynn azóta már büntetőeljárás alatt áll.

Az ő érdekében kérte az elnök Comey FBI-igazgatótól, hogy hagyja futni, mert „Mike egy derék fickó”.

A Gatestone elmélete szerint a szervezkedés egy „puha puccs” lett volna, aminek folyamán eljárások alá vonják, és ezzel semlegesítik a Trump-kampány kulcsembereit. Így az elnökjelölt magányossá és védtelenné válik, és leértékelődik a vezetői hitelessége is. („Milyen alakokkal veszi ez körül magát?”) De ez nem lett volna lehetséges a Hírszerző Közösség főszereplője, a CIA együttműködése nélkül – nyomatékosítja a Gatestone.

Végezetül az intézet rámutat arra is, hogy három hete Haspel személyesen blokkolta a Russia Gate (Orosz Botrány) adattárolóinak nyilvánossá tételét. Ezek között vannak a Hillary Clinton személyes közreműködésére vonatkozó adatok is Trump lejáratására, amiről az Index már beszámolt.

A Gatestone következtetése az, hogy az igazgatónő szeretne a háttérben maradni, és számára pont megfelel, hogy a már úgyis leváltott és úgyis meghurcolt James Comey FBI-igazgató vigye tovább a balhét. Akár a börtönig is, ahogy Donald Trump tavaly decemberben egy Twitter-üzenetében meg is lebegtette a számára.

A Covid–19 és a választási kampány sodrásában Comey nyert egy kis időt. A SHOWTIME által nemrég bemutatott minisorozat (Comey törvénye) akár a javára is lehet, mert pozitív színben tünteti őt fel a közönség körében – szemben az elnökkel.

Donald Trump újraválasztásának esetén viszont felmerülhet a vezetőváltás a CIA élén is.

Tovább