Bereznay István

Videó: Egy kidobott fenyőfa talált telibe egy luxusautót Esztergomban Videó: Egy kidobott fenyőfa talált telibe egy luxusautót Esztergomban

A hétvégi viharban történt az eset.

3 órája

„Fantasztikus szereket” reklámoznak Zacher Gábor nevével „Fantasztikus szereket” reklámoznak Zacher Gábor nevével

Csalók élnek vissza a toxikológus ismertségével.

3 órája

The New York Times: Rendkívül nehéz lesz az orosz–ukrán háború második éve The New York Times: Rendkívül nehéz lesz az orosz–ukrán háború második éve

Vlagyimir Putyin egyértelművé tette, hogy nem fog meghátrálni.

3 órája

Több mint 25 ezer ukrán állampolgár tiltakozott egy petícióban egy új törvény ellen, amely szigorítja a dezertőrök, valamint a mulasztásokat elkövetők büntetését az ukrán hadseregben. Jogvédő szervezetek és szakértők szerint a törvény emberi jogokat sérthet – írta a Politico.

A petícióban azt kérték, hogy Volodimir Zelenszkij elnökként vétózza meg az új törvényt, az államfő azonban megtagadta. Zelenszkij a petícióra válaszolva azt írta: az ukrán hadsereg csapatinak erejét és Ukrajna győzelmét csak az garantálja, ha fenntartják a katonai fegyelmet.

A Politico szerint a törvényt amiatt hozták, hogy a rohamszerűen felduzzasztott ukrán hadseregben elejét vegyék a morál bomlásának. Mint a lap írta, az ukránok kitartóan védekeztek az utóbbi egy évben, de a frissen besorozott katonák között nagy az engedetlenség. Egyesek megtagadták a parancsok teljesítését, lerészegedtek vagy kihágásokat követtek el, vagy szimplán elmenekültek az állásukból.

Néha a pozíció elhagyása az egyetlen megoldás arra, hogy a személyzetet megmentsék az értelmetlen haláltól. Ha nem tudnak időben lőszert szállítani és felmenteni őket, amikor ott ülnek az árokban több napig alvás vagy pihenés nélkül, akkor harcértékük a nullára csökken

– mondta ez utóbbiról a Politicónak az ukrán hadsereg egyik, a keleti fronton szolgáló tisztje.

 Az új törvény lényegében az efféle eseteknél szigorítja a büntetést.

Azokat a katonákat, akik megtagadják a kapott parancs végrehajtását,  innentől kezdve akár 5-8 év börtönbüntetéssel sújthatják (szemben az eddigi 2-7 évvel).

A szabályozás szigorítja a büntetést azokkal szemben is, akik alkoholt fogyasztanak, megfenyegetik a parancsnokukat, vagy egyszerűen megkérdőjeleznek egy parancsot.  Ezekért a kihágásokért ugyancsak börtön, vagy a katonák illetményének ideiglenes megvonása járhat. Hovatovább: az új törvény még a fellebbezés jogát is elveszi a katonáktól.

A törvény támogatói úgy vélik, hogy az új szabályozásra azért van szükség, mert eddig gyakorlatilag esetenként bírálták el ezeket a kihágásokat. Emiatt néhányan érdembeli büntetés nélkül megúsztak súlyosabb vétségeket, miközben mások enyhébb kihágásokért súlyos büntetést kaptak. 

Ezzel szemben néhány jogvédő szervezetek, valamint katona és jogász másképp látják a dolgokat. Az új törvény helyett szerintük a felmerült problémák gyökerét kellene kezelni ahelyett, hogy egyszerűen csak a büntetésüket szigorítják. 

Ez a törvény negatív hatással lesz azon katonák jogainak védelmére, akiket valamlyen bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, és a moráljukat is csökkenteni fogja a szolgálat idején. Ezáltal veszélyt jelent az emberi jogok védelmére, valamitn az állam védelmi képeségire is

– vélekedett az egyik nemzetközi civil szervezet, a Reanimation Package of Reforms Coalition a Politico szerint.  Az egyik jogász, Anton Didenko pedig azt mondta erről, hogy a szabályozás azt sem veszi figyelembe, hogy milyen okok vezettek az egyes kihágásokhoz. 

Az ukrán hadsereg egyes parancsnokai úgy látják, hogy a törvényre szükség van. „A hadsereg alapja a fegyelem. És ha a törvénykezésben való hiányosságok miatt nincs biztosítva az engedelmesség, és az engedetlenkedők megúszthatják azzal, hogy a katonai illetményük 10 százalékát megfizetik büntetésül, vagy próbaidőt kapnak, akkor ez nem fair” – mondta nemrég Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok egy videóban. 

Mások viszont úgy vélik, hogy a szigorúbb büntetés nem segít azokban az esetekben, amikor például 1-1 katona a kétségbeesésében, vagy teljesen kimerülve  elmenekül az állásából. Ehelyett szerintük olyan szervezeti változtatásokra lenne szükség, amelyekkel mindezt megelőzhetnék. 

Az Oroszországgal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló Szerbiába menekült rengeteg orosz disszidens Vlagyimir Putyin elől – erről írt most egy hosszú cikket az Associated Press.

Az amerikai hírügynökség szerint

közel 200 ezer orosz menekülhetett Szerbiába a háború kezdete óta.

Sokuk a mozgósítás elől keresett menedéket külföldön, de vannak olyanok is, akik egyszerűen ellenzik a háborút és a tekintélyelvű orosz kormányzatot. Az emigránsok szerbiai jelenléte abban is megmutatkozott, hogy Belgrádban az oroszok nemrég tartottak egy háborúellenes megmozdulást, és a fővárosban az oroszokat támogató graffitiket egyre gyakrabban festik át az agressziót ellenző ábrázolásokra, mint alább is látható: 

 

„Itt, Belgrádban nem tekintenek ránk ellenségként, és ez sokat jelent” – fogalmazott a hírügynökségnek az egyik orosz nő, aki három hónapja érkezett. Mások viszont arról számoltak be: meglepte őket, hogy az orosz elnököt ennyire idealizálják még Szerbiában is, és mindezt az orosz propaganda évek óta tartó hatásának tulajdonítják.

Szerbia hagyományosan jó kapcsolatot ápol az oroszokkal, de a háború kezdete óta lazult a kapcsolatuk a nagy szláv testvérországgal, és kiálltak Ukrajna területi szuverenitása mellett. Mindezt az magyarázhatja, hogy a szerbek szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Európai Unióval, amely viszont Ukrajnát támogatja a konfliktusban – írta az AP. 

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) arról írt legfrissebb elemzésében, hogy az orosz elnök tétovázott meghozni néhány, a háború szempontjából fontos döntést, majd amikor megtörtént, akkor másokra hárította a felelősséget.

Az ISW értékelése szerint Putyin tavaly februárban nagy kockázatot vállalt a háború indításával (egyes nyugati jelentések szerint valójában egyszerűen rosszul mérte fel a helyzetet és azt, hogy Ukrajna mennyire sikeresen tud ellenállni), de azóta kevésbé hajlandó a rizikós döntések meghozatalára. Ezt példázta többek között a mozgósítás elrendelése, amelyet sokan már tavaly nyáron is követeltek Oroszországban (és az orosz hadsereg szempontjából nézve egy pragmatikus, szükségszerű döntésnek mondható).

Vlagyimir Putyin egészen szeptemberig várt a döntéssel, és a felelősséget akkor is másokra (elsősorban Szergej Sojgu védelmi miniszterre) terhelte. A mozgósításon kívül ehhez hasonló volt az, hogy nem volt hajlandó hadat üzenni Ukrajnának, bevezetni a hadiállapotot Oroszországban, vagyis megkezdeni a hadsereg behívórendszerének modernizálását. 

Az orosz elnök emellett más esetekben is áthárította a felelősséget a katonai kudarcok miatt. Az ukrajnai háború kezdete óta számos alkalommal cseréket hajtott végre az orosz hadvezetés legfelsőbb szintjén (januárban például az ukrajnai erők parancsnokhelyettesévé fokozta le az ősszel kinevezett Szergej Szurovikin tábornokot).

Az ISW szerint abból, hogy Putyin nem hajlandó kockázatot vállalni, arra is lehet következtetni. hogy az orosz elnök nem vállalná a NATO-val való konfrontációt vagy egy nukleáris háború kirobbantásának veszélyét. Ennek fényében az állandó, NATO-val és Ukrajnával szembeni nukleáris fenyegetőzések is csak arra szolgálhatnak, hogy elrettentsék a Nyugatot Ukrajna támogatásától.