Molnár Gergő

Mint arról beszámoltunk, Donald Tusk lengyel miniszterelnök a csütörtöki krakkói sajtótájékoztatóján kijelentette: Németországnak nem kellene felelősségre vonnia azokat, akik megrongálták az Északi Áramlat gázvezetékeket, hisz ők egy megtámadott ország védelmében cselekedtek. A kormányfő szerint inkább a vezeték megépítőinek kellene szégyellniük magukat. Nyilatkozata apropója, hogy egy nappal korábban Horvátországban őrizetbe vették a szabotázzsal gyanúsított, Lengyelországban élő ukrán állampolgárt, Volodimir Zsuravlovot.

Egy nagy európai állam kormányfőjének nyilvános nyilatkozata, amely igazolni kíván egy, a világ szeme láttára elkövetett terrorcselekményt, romboló üzenetet közvetít, az általa elindított láncreakció pedig végső soron minden olyan korlát lebontásához vezetne, amely eddig megakadályozta, hogy az európai kontinensen az államközi kapcsolatok véglegesen a dzsungel törvényei szerint működjenek

– hangoztatta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az MTI beszámolója szerint, reagálva Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavaira.

Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával kapcsolatban Varsó által demonstratív módon képviselt álláspont a jövőben bumerángként vághat vissza Lengyelország tulajdon létfontosságú érdekeire és biztonságára

– tette hozzá az orosz külügyi szóvivő.

A diplomata szerint Donald Tusk lényegében megpróbálta megszégyeníteni Angela Merkel volt német kancellárt amiatt, hogy a német hatóságok annak idején az Északi Áramlat-2 megépítése mellett döntöttek. Kijelentette: a Tusk-nyilatkozat felszínre hozta a mély történelmi gyökerekkel bíró lengyel-német ellentéteket és rivalizálást is.

„Miközben Berlin kétségbeesetten próbálja megfékezni gazdaságának előrehaladó iparvesztését, amelyet az vált ki, hogy drága energiahordozó-importra kényszerül az Egyesült Államokból, Norvégiából és más országokból, Varsó profitál az amerikai cseppfolyósított földgáz Ukrajnába történő reexportjából, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy tényleges ellenőrzése alá vonja a Kijevnek a Szovjetuniótól megörökölt gázszállító hálózatát” – fogalmazott az orosz külügyi szóvivő.

Az Oroszországból Németországba irányuló Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A második vezeték egyik ága továbbra is üzemképes. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást az ügyben. Moszkva többször is kért, de nem kapott információt a nyomozásról, Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy akadályozzák az objektív nemzetközi vizsgálatot.

Korai még megállapítani, hogy hatással volt-e a nyugati országoknak szánt orosz figyelmeztetés a kereskedelmi hajók lefoglalásának veszélyére – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel. Moszkva korábban azt helyezte kilátásba, hogy tükörszerűen válaszolna, ha nyugati országok orosz kereskedelmi hajók elfoglalására tennének kísérletet.

„Korai még így feltenni a kérdést” – válaszolta Dmitrij Peszkov arra a kérdésre, hogy a Kreml tapasztal-e visszaesést a tengeri kereskedelmet fenyegető veszélyek szintjében.

Az orosz elnök augusztus 12-én, a Csendes-óceáni Flotta zászlóshajóján, a Varjag nevű gárda-rakétacirkálón tett látogatásán beszélt arról, hogy egyes nyugati országok szerinte már régóta próbálják korlátozni az orosz gazdasági szereplők békés hajóinak közlekedését, megsértve a nemzetközi tengerjogot.

Vlagyimir Putyin szerint újabb lépésként felvetődött az orosz hajók elfoglalásának és a lefoglalt vagyon értékesítésének lehetősége is. Az orosz elnök ezt „kalózkodásnak és rablásnak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszország kénytelen lesz tükörszerű választ adni, ha egyes nyugati országok megpróbálják elfoglalni kereskedelmi hajóit.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az esetleges válasz nem kizárólag azokon a tengeri területeken történne, amelyeket a támadások érintettek, hanem Oroszország ott lépne, ahol azt célszerűnek ítéli. Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy az orosz védelmi minisztérium már megkapta az erre vonatkozó utasítást, amelyet a katonai vezetéshez, köztük a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságához is eljuttattak.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország nukleáris tengeralattjáróval és rakétákkal üzent régi riválisának, Vlagyimir Putyin látogatása volt az előjáték
• Két donyecki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi tárca
• Megkérdezte Zelenszkijt, hogyan segíthetnének több oroszt megölni, Moszkva körözést adott ki a német újságíró ellen
• Brutális éjszakai támadást indított Oroszország, több mint száz drónt küldtek Ukrajnára, halálos áldozatok vannak
• Hatalmas ukrán dróntámadásról számolt be Moszkva, 325 gépet küldhettek Oroszországra
• Súlyos ügybe keveredett az ukrán katonai hírszerzés egyik tisztje, gyilkosságot ismert be
• Megalázó módszerrel tarthatja sakkban külföldi zsoldosait Oroszország, kiszivárogtak a részletek
• Berlin példátlan lépésre készül Moszkvával szemben, egy feltételezett hibrid támadás után szakadt el a cérna
• Orosz bérgyilkosok fegyverraktárára bukkantak Berlin mellett, merényletre készültek
• Vérfürdőt rendezett Putyin hadserege Zelenszkij szülővárosában, halottak és rengeteg sebesült a plázában
• Tizennégyre nőtt a halottak száma, száz felett a sérülteké – új információkat közölt a szülővárosa elleni támadásról Zelenszkij

Tartsanak velünk ezúttal is!