Molnár Gergő

Az orosz nagykövetség Berlinben követeli a német féltől, hogy vonja vissza május 8-án és 9-én a szovjet háborús emlékműveknél az orosz zászlók és a Győzelem Napjához kapcsolódó szimbólumok felvonására vonatkozó tilalmat – írta a TASZSZ.

A berlini hatóságok rendelkezése értelmében 2026. május 8-án és 9-én a Treptower Parkban, a Tiergartenben és Pankowban ismét tilos lesz Oroszország és Belarusz zászlajainak, valamint a Nagy Honvédő Háborúban elért győzelem, Németország és Európa a nácizmustól való felszabadításának ünnepléséhez szorosan kapcsolódó szimbólumok felvonása. Ezek közé tartozik a Győzelem vörös zászlaja, a Szovjetunió zászlaja és címere, a Szent György-szalag, a történelmi katonai egyenruha, valamint a háborús évek szovjet dalai és indulói

– közölte az orosz nagykövetség.

„Határozottan követeljük a német féltől, hogy szüntesse meg a nácizmus feletti győzelem szimbólumainak nyilvános megjelenítésére vonatkozó tilalmat, és állítsa helyre a történelmi igazságosságot azáltal, hogy hivatalosan elismeri a Harmadik Birodalom és cinkosai által a 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háború idején elkövetett bűncselekményeket a Szovjetunió népei ellen elkövetett népirtásként” – követelte a diplomáciai képviselet. „A Berlin által az Ukrajnában folyó konfliktus ürügyével bevezetett tilalmak abszurditásukkal és cinizmusukkal megdöbbentőek” – vélték.

Valójában ezek kizárólag arra irányulnak, hogy korlátozzák a szovjet felszabadító katonák leszármazottainak, valamint a német főváros nem közömbös lakóinak és vendégeinek jogát arra, hogy méltó módon megünnepeljék a nácizmus legyőzésének újabb évfordulóját, és megemlékezzenek a Nagy Honvédő Háborúban elesettekről

– állapította meg Oroszország diplomáciai képviselete. Megjegyezték, hogy

az ukrajnai konfliktussal az akkori hősi évek eseményeit csupán az köti össze, hogy akkoriban és most is Oroszország könyörtelen harcot folytat a nácizmus és a neonácizmus ellen annak minden visszataszító megnyilvánulásában, beleértve a kijevi rezsim kísérleteit is, hogy megtiltassa az embereknek anyanyelvük használatát, és eltörölje kultúrájukat, történelmüket és hitüket.

„Ezeken a jeles napokon mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a régóta kialakult hagyományoknak megfelelően szabadon megemlékezzen és tisztelegjen az elesett Vörös Hadsereg katonái és a nácizmus áldozatai előtt” – összegezte az orosz nagykövetség. „A berlini korlátozásokat alaptalannak, diszkriminatívnak és barátságtalannak tartjuk. Ezekben a hősi áldozatok emlékének durva megsértését látjuk” – állapították meg az orosz diplomáciai képviseletnél.

Átfogó reformokat sürgetett az Európai Unió külpolitikájának alakításában Johann Wadephul német külügyminiszter egy szerdai előadásában, köztük az egyhangú döntéshozatal megszüntetését – számolt be róla az MTI.

Az EU-nak alapvetően alkalmazkodnia kell a valósághoz és rugalmasabbá kell válnia – jelentette ki a német miniszter a kereszténydemokraták holdudvarához tartozó Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén mondott beszédében.

Ennek egyik eszköze lehetne, ha a jövőben a konszenzus helyett a minősített többség elve érvényesülne a közös kül- és biztonságpolitikában.

A biztonsági kérdéseknél az egyhangúsági elv egzisztenciális veszélybe sodorhat. Mert életről vagy halálról van szó! Ezt látjuk minden nap Ukrajnában

– tette hozzá a tárcavezető, aki szerint nem szabad meghagyni a lehetőséget arra, hogy egy-egy tagállam mindenki más cselekvését blokkolja.

Úgy véli, meg kell könnyíteni az úgynevezett szorosabb együttműködés lehetőségét is, ami a tagok kisebb csoportjainak lehetővé tenné, hogy egyes politikai területeken előrébb lépjenek anélkül, hogy mind a 27 tagországnak ehhez hozzá kellene járulnia. Johann Wadephul azt mondta, hogy ezt a javaslatát már 12 EU-tagállam támogatja.

Az EU jövőbeli bővítését illetően a tárcavezető az intézményi keretek átszervezését vetette fel, mert szerinte egy 35 tagállamú EU nem tudna a mostani szabályok szerint működni. Javasolta egyebek között, hogy az Európai Bizottság tagjainak számát csökkentsék a tagállamok számának kétharmadára, illetve az Európai Parlament összetételét is módosítsák. A brüsszeli végrehajtó testületbe a jelenlegi szabályok szerint minden tagállam egy biztost delegál.

A jogállamiság megsértésével kapcsolatban a jelenleginél szigorúbb fellépésre szólított fel. A feltételrendszert szerinte tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az uniós források ne kerülhessenek olyan tagokhoz, amelyek megsértik a közös értékeket. A miniszter az új EU-tagok felvételét a jövőben fokozatos integrációval járó, lépcsőzetes folyamatként képzeli el.

Az EU külpolitikai profiljának erősítése érdekében az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Bizottság tevékenységének szorosabb összehangolását szorgalmazta arra utalva, hogy ott találhatók a döntő nyomásgyakorlási eszközök, így a kereskedelem, az energia és a szankciók.

Az elmúlt hetekben Moszkva körül tovább erősítették a légvédelmi gyűrűket nagyszabású átcsoportosításokkal az orosz régiókból, ami azt mutatja, hogy az orosz vezetés és jobban aggódik a május 9-i moszkvai katonai parádéért, mint Oroszország többi részéért – vélte az MTI szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, miután meghallgatta Oleh Ivascsenko, a katonai hírszerzés vezetőjének jelentését.

Az elnök szerint a katonai hírszerzés munkájának hála „világos dokumentumok állnak Kijev rendelkezésére” arról, mit terveznek tenni az oroszok az ellenőrzésük alá vont ukrán területekkel.

Jelenleg a megszállás alatt álló dél-ukrajnai területeken Oroszország gyakorlatilag ugyanazokat a kifosztási és iparleépítési terveket készül végrehajtani, amelyeket a megszállt Donbasz területén már alkalmazott. Geológiai feltárásokat, gyors kitermelést és értékes nyersanyagok, egyebek mellett titán, lítium, tantál, nióbium, cirkónium, molibdén és grafit elszállítását tervezik legalább 18 lelőhelyről. A megszállók további intézkedéseket is terveznek az idei gabonatermés lefoglalására és elszállítására

– fejtette ki Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna felkészül az ellenlépésekre.

Frissített információink vannak arról is, hogyan értékelik Oroszországon belül a mi nagy hatótávolságú csapásaink okozta veszteségeket. Az oroszországi közvetlen károk és a termelés, valamint az export lassulásának hatásai növekednek, ami különösen negatívan érinti a regionális költségvetéseket

– írta. Az ukrán elnök szerint „már nem leplezhető”, hogy az orosz régiók nagy része gyakorlatilag csődhelyzetbe került.