Molnár Gergő

Júliusban az orosz hadsereg nagyobb nettó területnyereséget ért el Ukrajnában, mint amekkora területet az ukrán erők visszafoglaltak – állítja a DeepState ukrán katonai elemzőcsoport. Az elemzők úgy vélik, hogy Moszkva 2026 végéig biztosan nem lesz képes elfoglalni a teljes Donyecki régiót, ezt még 2027-ben is valószínűtlennek tartják.

A DeepState összesítése szerint júliusban az ukrán védelmi erők 52 négyzetkilométer területet szereztek vissza, miközben az orosz csapatok ennél nagyobb előrenyomulást értek el. Az elemzők számításai alapján az orosz hadsereg 88 négyzetkilométer nettó területnyereséget könyvelhetett el a hónapban. A jelentés szerint az ukrán sikerek késleltetve jelennek meg a nyilvános statisztikákban, mivel az operatív biztonság érdekében csak a hadműveletek lezárása után hozzák nyilvánosságra az adatokat.

A DeepState közölte, hogy további két olyan ukrán előrenyomulást is nyilvántartanak, amelyek nagysága legalább 49, illetve 83 négyzetkilométer, ezek részleteit azonban csak később teszik közzé. Az elemzők szerint a legnehezebb helyzet továbbra is Rodinszkij, Kosztyantinyivka, az ukrán államhatár térsége, valamint Szlovjanszk és Kramatorszk irányában alakult ki. Ezeken a frontszakaszokon az orosz erők csak korlátozott előrenyomulást értek el, de nyomás alatt tartják az ukrán védelmet.

Hozzátették, hogy egyelőre nem ismert, Oroszország ősszel indít-e újabb nagyszabású mozgósítást, illetve milyen formában történhetne ez meg. Szintén nyitott kérdésnek nevezték az észak-koreai katonák esetleges további bevonását a harcokba. A jelentés kitér arra is, hogy korábban az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War – ISW) elemzői szintén úgy értékelték, hogy az orosz hadsereg tavaszi–nyári offenzívája nem ért el jelentős operatív eredményeket.

Az ISW szerint az orosz előrenyomulás üteme továbbra is alacsony. A szervezet adatai alapján az orosz csapatok 2026 júliusában 37,85 négyzetkilométerrel haladtak előre, ami napi átlagban 1,22 négyzetkilométernek felel meg. Az intézet szerint ez az előrenyomulási ütem február óta lényegében nem változott, és júliusban az orosz hadsereg a tavalyi azonos időszakhoz képest négyszer kisebb területet foglalt el.

Az amerikai szenátusban vita indult a Lindsey Graham júliusban meghalt republikánus szenátor által kidolgozott, Oroszország elleni új szankciókról szóló törvényjavaslat körül. A The Washington Times szerint a dokumentum széles körű támogatást élvez, a vita középpontjában azonban nem maguk a szankciók, hanem az amerikai elnöknek adandó, vámok bevezetésére vonatkozó többletjogosultságok állnak.

A törvényjavaslatot július végén kezdték tárgyalni, miután megemlékeztek a nemrég elhunyt Lindsey Grahamről, aki több mint egy éven át dolgozott a dokumentumon. A két eljárási szavazáson több mint 80 szenátor támogatta a javaslatot, míg 12-en ellene szavaztak. A törvényjavaslat egyik vitatott része lehetővé tenné az amerikai elnöknek, hogy magas vámokat vezessen be az orosz olajat és földgázt vásárló legnagyobb országokra. Ezt több demokrata szenátor is bírálta, akik szerint

Információk szerint a demokrata szenátorok olyan módosítást javasoltak, amely kivenné a törvényjavaslatból az orosz energiahordozók vásárlóira vonatkozó vámrendelkezéseket. A kivételek között szerepelnének azok az országok, amelyek csökkentik az orosz földgáz importját, valamint azok az államok, amelyek vásárlásai az orosz gáz éves exportjának kevesebb mint 15 százalékát teszik ki. Egyes vélemények szerint ezek a szabályok megvédhetik az Egyesült Államok európai szövetségeseit.

A vámokra vonatkozó viták miatt a szenátus egyelőre nem tudta gyorsan végleges szavazásra bocsátani a törvényjavaslatot, a testület vezetése kompromisszumon dolgozik annak érdekében, hogy a dokumentumot az augusztusi szünet előtt elfogadhassák. A vámhatáskörökkel kapcsolatos nézeteltérések ellenére több demokrata szenátor hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása továbbra is prioritás.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Már Moszkva sem kertel, sokkoló számokat közöltek az ukrán dróntámadásokról
• Egy orosz tábornok születésnapját ünnepelhették abban a moszkvai étteremben, ahol szombat este robbanás történt
• Rejtélyes kódszavakat sugárzott Putyin titokzatos rádióállomása nem sokkal a lengyel rakétaincidens után
• Újabb súlyos csapást mért Ukrajna Oroszországra, stratégiai célpontok égnek
• A rakéta csak a kezdet volt, feltárták, mi változtatta pokollá Kijev elővárosát – videón a pusztítás
• Rekordszámú ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem
• Nukleáris veszélyt jelentettek a zaporizzsjai atomerőműnél, drón csapódott be az egyik reaktor közelében

Tartsanak velünk ezúttal is!