Karóczkai Balázs

Hollandia szerdán az utolsó két, amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépet is leszállította Ukrajnának, így immáron mind a 18 vadászrepülőgépet megkapta Kijev – számol be róla többek között a Sky News.

Az utolsó két F–16-os egy romániai kiképzőlétesítménybe érkezett, ahol ukrán pilótákat és a gép működtetéséhez és karbantartásához szükséges személyzetet fogják betanítani.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök F–16-os vadászrepülőgépeket kért a nyugati országoktól, Hollandia volt az első, aki jelentkezett, és próbálta előrevinni Zelenszkij vadászrepülőgép-koalícióját.

Ugyanakkor ezen fegyverek használatának elsajátításához idő kell, így hiába adott engedélyt az Egyesült Államok már tavaly nyáron, korlátozott számuk miatt e vadászrepülőgépeknek eddig túl sok hatása nem volt a háború menetére.

Az F–16-osokról és azok ukrajnai háborúra gyakorolt lehetséges hatásairól korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Az amerikai, görög és spanyol nagykövetség után szerdán Írországé és Olaszországé sem nyitott ki, alkalmazottaik ugyanis otthonról dolgoztak – számol be róla a brit The Guardian.

Micheál Martin ír védelmi miniszter szerint elővigyázatosságból döntöttek így, és a döntés előtt több kijevi nagykövetséggel konzultáltak.

Ez óvatosság, de nyilvánvalóan a helyzet eszkalálódik, és úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak le kell állítania ezt a háborút

– jelentette ki Martin, aki hozzátette, hogy ugyan a háborúban zajló vérengzés mértéke akkora figyelmet nem kapott, de az már teljességgel elfogadhatatlan.

Mint arról beszámoltunk, először az Egyesült Államok jelentette be, hogy ideiglenesen bezárja nagykövetségét, mivel attól tart, Oroszország nagy légi támadást tervez, amiért a napokban az Egyesült Államok, valamint több nyugati ország is engedélyezte Ukrajnának, hogy oroszországi célpontok ellen vessenek be nagy hatótávolságú rakétákat.

A nagykövetségek ideiglenes lezárására az ukrán külügyminisztérium sajtóhírek szerint úgy reagált, hogy felhívta a nagykövetségek figyelmét, az ukránok számára az orosz támadás veszélye már ezer napja fennáll, valamint a lehetséges biztonsági veszélyekről folyamatos tájékoztatják külföldi partnereiket.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „semmilyen stratégiai célt” nem ért el a már több mint 1000 napja tartó ukrajnai háború alatt – számol be róla a CNN.

Európa legnagyobb hadserege megtámadta a szomszédját, amelynek sokkal kisebb készlete volt, sokkal kevesebb képességük volt, és 1000 nappal később még nem voltak sikeresek

– mondta a jelenleg Laoszban tartózkodó Austin a jelenlévő újságíróknak.

Lloyd Austin szerint Ukrajna bebizonyította a világnak, hogy „egy kisebb, kevésbé alkalmas ország meg tudja védeni szuverén területét, ha az emberek elkötelezettek, és ha rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal”, valamint szerinte Ukrajna védekezése minden agresszornak megmutatta, hogy nem olyan egyszerű elfoglalni egy másik országot.

Az amerikai védelmi miniszter ezenkívül arról is beszélt, miért engedélyezte a Biden-adminisztráció, hogy immáron taposóaknákat is adjon Kijevnek. Az amerikai védelmi miniszter szerint erre azért van szükség, mert Oroszország taktikát változtatott – szerinte ugyanis az utóbbi időben az orosz hadsereg Kelet-Ukrajnában nem gépesített erőkkel halad előre, így a taposóaknák hasznosak lehetnek az orosz katonák előretörésének lassítására.

Az amerikai védelmi miniszter emellett hangsúlyozta: Ukrajnának a feladata feljegyezni, hova telepített taposóaknákat, azt azonban hozzátette, hogy az amerikai aknák jóval biztonságosabbak, mint amit az ukránok gyártottak, mert ezek önaktiválását jobban lehet kontrollálni.