Kovács Ferenc Dávid

A cseh kormánynak az orosz energiától való elszakadásról szóló döntése biztosította, hogy „nem kell egy tömeggyilkosnak kuncsorognunk” − mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter december 22-én, utalva Robert Fico szlovák miniszterelnök moszkvai látogatására − írja a The Kyiv Independent.

A cseh kormány volt az, amelyik biztosította az orosz energiaellátástól való függetlenséget, hogy ne kelljen egy tömeggyilkosnak kuncsorognunk

−  mondta Lipavsky az X-en.

Fico december 22-én tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben, ami a harmadik látogatása volt egy uniós ország vezetőjének Oroszországban a 2022-es teljes körű háború kezdete óta. Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 áprilisában találkozott Putyinnal, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig 2024 júliusában látogatott Moszkvába, hogy tárgyaljon a Kreml vezetőjével.

A szlovák miniszterelnök azt követően látogatott az orosz fővárosba, hogy Kijev közölte, nem hosszabbítja meg december 31-e után azt az egyezményt, amely megkönnyítette az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitját az európai országokba, így Szlovákiába is.

A múlt heti orosz kibertámadásban a hackerek adathalász szoftvereket használhattak, vagy megvesztegethették az alkalmazottakat, hogy feltörjék az igazságügyi minisztérium nyilvántartását – mondta Olekszandr Fedienko, a parlament kiberbiztonsági albizottságának vezetője a Szabad Európa Rádióban december 23-án.

Az adathalászat egy olyan technika, amely hackertámadást tesz lehetővé többek között azáltal, hogy a célszervezet alkalmazottját egy linkre való kattintásra vagy egy ártalmatlannak álcázott rosszindulatú fájl letöltésére készteti – írja a The Kyiv Independent.

A frontvonalon folyó ádáz harcok mögött Oroszország és Ukrajna kiberháborút is folytat, amelynek célpontjai kormányzati intézmények és stratégiailag fontos vállalatok.

Fedienko szerint a mostani kibertámadás jól szervezettnek tűnt, a támadók ismerték a szerverek belső felépítését, és a betörés egy felső szintű fióknál történt.

Mikola Kucserjavenko első igazságügyi miniszterhelyettes december 22-én azt mondta, hogy az igazságügyi minisztérium „komoly kihívásokkal” nézett szembe, miután az elmúlt hónapok legnagyobb kibertámadása az állami nyilvántartásokat vette célba.

Olha Sztefanisjna igazságügyi miniszter elmondta, hogy a december 19-i kibertámadás több kormányzati szolgáltatást, köztük az igazságügyi minisztérium által felügyelt állami nyilvántartásokat is célba vette. A tisztviselők szerint a kibertámadásra hónapok óta készültek.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) december 20-án felvetette, hogy az ukrán kormányzati szolgáltatások elleni kibertámadás mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állhat.

47 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik készek támogatni Ukrajna NATO-csatlakozását, ha az ukrán területek egy része továbbra is Oroszország által megszállva marad. Másfél évvel ezelőtt a válaszadók 33 százaléka támogatta ezt az elképzelést.

Erről az RBC-Ukraina számolt be a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérésének adataira hivatkozva.

36 százalék nem hajlandó támogatni a NATO-hoz való csatlakozást, ha Ukrajna területének egy részét megszállják, ami 16 százalékponttal kevesebb, mint 2023 júniusában.

A következő válaszadók jelezték a legnagyobb valószínűséggel, hogy nem hajlandók támogatni a NATO-hoz való csatlakozást, ha az ukrán terület egy része megszállva marad: az 50 év feletti válaszadók (40 százalék); azok, akik a teljes körű invázió előtt a keleti (36 százalék), középső (38 százalék) és déli (48 százalék) régióban éltek; azok, akik a szegénységi küszöb alatt élnek (46 százalék); azok, akiknek rokonaik vannak az ideiglenesen megszállt területeken (42 százalék).