Fehér ház

Így nyerte meg az elnökválasztást Donald Trump

Térképen mutatjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét.

Ezt az utat kell járnia Harrisnak és Trumpnak, ha elnökök szeretnének lenni

A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros lesz az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Ugyanakkor az elektori kollégium miatt a jelöltek számára egyáltalán nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon – a jelöltek két-két módon ugorhatják át a győzelemhez szükséges 270 elektori küszöböt. Térképen ábrázoljuk, hogy milyen eredmények kellenek a két jelölt győzelméhez.

November 5-én zajlik az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg a jelöltek fej fej mellett állnak egymás mellett, előrevetítve, hogy

az idei elnökválasztás lehet az egyik legszorosabb a 2000-es, George W. Bush és Al Gore közötti választás óta.

Az Egyesült Államok választási rendszere miatt ugyanis nem az számít, hogy országosan mely jelöltre szavaznak többen – bár a legutolsó közvélemény-kutatások szerint itt is szoros verseny várható a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között –, hanem hogy az elektori kollégium miatt a kétesélyes, ún. csatatérállamokban mely jelölt győz végül.

A bűvös, elérendő szám a 270 elektori szavazat, a jelöltek pedig aszerint osztják fel pénzügyi és emberi erőforrásaikat a csatatérállamokban, hogy ezt minél könnyebben elérjék.

Az elektori kollégium, majd pedig az idei csatatérállamok bemutatása után elmagyarázzuk, mi a két jelölt stratégiája, hogy valamelyikük január 20-án az Egyesült Államok következő elnökeként folytathassa politikai karrierjét.

Három nőt lőttek le Miamiban az amerikai választások miatt kirobbant vitában

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Az antidemokratikus rendszer, amiben a világ legrégebbi demokráciájában elnököt választanak

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a világ legrégebbi demokráciája, 2024-ben a választók mindössze 11 százalékának lesz valódi befolyása arra, hogy ki legyen az ország 47. elnöke, aki közel sem biztos, hogy az lesz, akire a legtöbben szavaznak. Ennek oka, hogy más országokkal ellentétben Amerikában nem az alapján választják az elnököt, hogy ki szerezte a legtöbb szavazatot, ráadásul a választók nem is közvetlenül a jelöltekre szavaznak.

Mint minden amerikai elnökválasztást, így a 2020-ast is nagy figyelem övezte. Végül a választók 66,6 százaléka adta le szavazatát a két jelölt egyikére, akik közül a demokrata Joe Biden győzött.

Bidenre összesen több mint 81 millióan szavaztak, míg Donald Trumpra 74 millióan. Ugyanakkor ha Pennsylvaniában 40 278-an, míg Georgiában 5890-en Biden helyett Trumpra szavaztak volna, akkor 2021. január 20-án nem iktatták volna be Joe Bident az Egyesült Államok 46. elnökének, hanem Trump maradt volna a Fehér Házban egy második ciklusra.

Azaz országosan hiába szerzett Biden Trumpnál 7 millióval több szavazatot, ha a két államban 46 ezren másképp szavaztak volna, Trump nyerte volna meg az elnökválasztást.

Ez azt jelenti, hogy a 154 millió leadott szavazat mindössze 0,03 százaléka teljesen megváltoztatta volna a választás kimenetelét.

Ennek oka, hogy az elnököt az alkotmány szerint nem a választók, hanem az 50 állam választja az elektori kollégiumban,

azaz a választók csak közvetetten szavaznak az elnökre – a 18. század óta minden egyes elnökválasztáson. Elmagyarázzuk, hogyan néz ki az amerikai választási rendszer, miért így alakították ki a honatyák, valamint mik az érvek mellette, és az ellenérvek ellene.

Íme a leghülyébb előrejelzések, hogy ki nyeri az amerikai választást

A sporteredményekből, a magasságból vagy a hangból lehet eldönteni előre, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Nehéz megmondani, mint ahogy a végeredményt is közel lehetetlen. Mindenesetre sokan próbálkoznak vele minden negyedik évben. A legfurább elméleteket gyűjtöttük össze.

Sokan sokféle módon próbálják megjósolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Vannak, akik egészen tudományos módon közelítik meg a témát, pontosabban a saját maguk által kidolgozott metódus alapján döntik el, ki az esélyesebb a győzelemre. Így tett nyáron az amerikai történész, Allan Lichtman is, aki az elmúlt évtizedekben olyan pontossággal találta el az elnökök személyét, hogy sokan az amerikai Nostradamusnak is hívják. Ő Kamala Harrist gondolta győztesnek, módszeréről és eredményeiről részletesen ebben a cikkben írtunk.

Hang és magasság?

Vannak ugyanakkor olyan módszerek, amelyek bár tudományosnak hangzanak, ha ezek alapján akarunk eldönteni egy politikai választást, az meglehetősen furcsának tűnik. Ennek ellenére az amerikaiak előszeretettel szeretnek ilyenekbe kapaszkodni. Ott van például a Klofstad-modell, pontosabban -elmélet, amelyet egy floridai professzor, Casey Klofstad állított fel. A szakértő szerint az amerikai választók sokkal inkább szavaznak olyan jelöltre, akinek mélyebb a hangja.

Ez persze nem mindig jön be, hiszen Donald Trumpnak viszonylag magas frekvenciájú hangja van – kapaszkodjanak meg, az amerikaiak 2016-ban ezt is megmérték, pontosan 215 herzes –, és könnyedén legyőzött a republikánusok vitáin nála jóval mélyebb hangú jelölteket is.

Valójában ők döntenek arról, ki legyen a következő amerikai elnök

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke az egész országot irányítja, idén az elnökválasztás kimenetele mindössze hét államon fog múlni. Ráadásul e hét államban olykor teljesen eltérőek a problémák, emiatt mind Donald Trump republikánus, mind Kamala Harris demokrata elnökjelölt az ő kegyeiket keresve próbálnak felhatalmazást kérni, hogy ők vezethessék az országot 2025. január 20-ától.

November 5-én érnek véget az idei amerikai választások, ahol az elnök mellett mind az ötven államban képviselőket, az államok harmadában pedig kormányzókat és szenátorokat is választanak, azonban az elnökválasztás kapcsán mindössze hét állam választóinak van valódi beleszólása, ki legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.

Az elektori kollégium miatt ugyanis idén a 11 elektori szavazattal rendelkező Arizonában, Észak-Karolinában (16 elektori szavazat), Georgiában (16), Michiganben (15), Nevadában (6), Pennsylvaniában (19) és Wisconsinban (10) élők szavazatai fognak dönteni majd a következő elnök személyéről.

Ennek oka, hogy a két jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között mindössze ezen államokban van valódi verseny, ahol bármelyikük győzhet.

Így az elnökjelöltek az erőforrásaikat – legyen az humán vagy pénzügyi – leginkább ezen államokra fordítják, de e hét közül is kiemelkedik három, Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol a jelöltek a reklámköltségeik több mint felét költik el. De ha ehhez a listához Georgiát is hozzávesszük, akkor már a tévében és rádióban sugárzott reklámok 60 százalékát (!) ebben a négy államban vásárolják meg,

így a 334 milliós lélekszámú Egyesült Államok állampolgárainak kicsivel több mint 11 százalékán, 39 millió emberen függ, hogy ki lesz az Egyesült Államok 47. elnöke.

Mostani cikkünkben így e hét államot vizsgáljuk meg közelebbről: mik az adott állam jellegzetességei, mik a főbb helyi kérdések, milyen a szavazói összetétele, valamint 2020-ban melyik párt jelöltje győzött.

Alaposan megmondta a frankót a kitetovált, kapucnis demokrata szenátor

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Az ember, akiről senki nem gondolta, hogy egy napon a világ leghatalmasabbja lesz

Sokáig senki nem gondolta komolyan, hogy Donald Trump elnök lehet. Hosszú ideig az elemzők és maga a Republikánus Párt meghatározó figurái sem hitték el, hogy Donald Trumpból elnökjelölt, majd az Amerikai Egyesült Államok negyvenötödik elnöke lehet. Ez a lehetőség már akkor vicc tárgya volt, amikor valószínűleg magának Trumpnak sem szerepelt a tervei között, hogy a világ legnagyobb hatalommal bíró embere legyen.

A volt elnök szeretné úgy beállítani, hogy ő maga az amerikai álom megtestesítője, egy igazi self-made man, aki önerőből érte el eredményeit. Ez azonban korántsem így van. Apja mellett tanulta meg a kereskedés alapjait, majd jelentős ingatlanvagyon birtokosaként kezdett bele különféle üzletekbe.

Trump vagy Harris? Ez a kérdés nemcsak Hollywoodot, hanem a teljes amerikai médiát is megosztja

Noha a nyugati országokból és így az Egyesült Államokból mindig érkeznek intelmek a média kiegyensúlyozottságával és demokráciájával kapcsolatosan a világ számos országába, így Magyarországra is, közben éppen ott találhatók a legnyíltabban elkötelezett sajtótermékek is valamelyik politikai oldal irányába. Legutoljára a londoni székhelyű Economist vállalta fel nyíltan, hogy beálltak Kamala Harris kampánya mögé. De cikkünkben összegyűjtöttük azokat a celebeket és közéleti szereplőket is, akik elköteleződtek valamelyik oldal mellett.

Szerkesztőségi cikkben tudatta és egyben magyarázta el olvasóinak a The Economist mértékadó brit gazdasági lap, hogy miért sorakoztak fel Kamala Harris demokrata elnökjelölt kampánya mögé. A Miért támogatja az Economist Kamala Harrist című cikkben a szerzők előbb felróják, hogy sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, majd kiemelik, hogy ugyan több tízmillióan támogatják Donald Trumpot, és szavaznak majd rá, de ez csak hazardírozás a gazdasággal.

Ha az Economistnak lenne szavazata, akkor Kamala Harrisre adnánk le

– szögezték le a cikkben, amelyben azt írják, saját méréseik szerint fifti-fifti az esélye a két jelöltnek.

Sok lap foglalt állást

Noha a lap szerint sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, ez nem egészen így van, már sok tucatra tehető azon újságok és médiumok száma, amelyek beálltak valamelyik jelölt mögé. A legtöbb a demokrata elnökjelöltet támogatja, így például többek között a New York Times, a Boston Globe, a Vogue, a Rolling Stone, a New Yorker, a Guardian és az Observer is Kamala Harris mögé állt be. De Donald Trumpnak sem kell szégyenkeznie, hiszen a Washington Times, a Maxim és a New York Post őt támogatja.

Ugyanakkor valóban vannak olyan nagy és népszerű újságok, amelyek nem választottak. A Washington Post, a Los Angeles Times és az USA Today is úgy döntött, ezúttal nem állnak be egyik elnökaspiráns mögé sem. Közülük kifejezetten a Post állásfoglalása érdekes, amely

a Watergate-botrány óta minden választás idején nyíltan beállt valamelyik jelölt mögé, azaz 1976 óta most először nem választottak.

Iparági pletykák szerint ebből komoly feszültség is alakult ki a szerkesztőségben, ahol már elkészültek a Harrist támogató írások, ám a lap tulajdonosa, a milliárdos Jeff Bezos megvétózta azok publikálását – és a semlegesség mellett döntöttek. A lap azóta állítólag 200 ezer előfizetőt vesztett országszerte, ami az előfizetőik nyolc százaléka.

Győzelemhez segíti Trumpot Elon Musk, miközben egyre többen válnak milliomossá

Pénteken elutasították Elon Musk kérését, hogy az America PAC adományait megtámadó pert a szövetségi bíróság elé terjesszék. Philadelphia egyik bírája szüneteltette az eljárást, míg egy kerületi bíróság megfontolja az ügy felvételét, azonban a lépéssel a nyereményjáték tovább folytatódhat, lehetővé téve, hogy a techguru választási győzelemhez segítse Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltet a november 5-i választáson.

Gerald Pappert amerikai kerületi bíró pénteken elutasította Elon Musk milliárdos techvállalkozó kérelmét a philadelphiai szövetségi bíróságon, miután az üzletember indítványozta, hogy az ügye, amelyet Larry Krasner philadelphiai főügyész indított ellene, kerüljön át a szövetségi bíróságra – írja a Forbes. Elon Musk ügyvédjének pénteki beadványa azt a célt kívánta elérni, hogy Pennsylvania helyett szövetségi bíróság döntsön az ügyben, mivel szerinte az állam főügyésze személy szerint gyűlöli őt.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, a Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltet támogató Elon Musk nemrégiben bejelentette, hogy naponta egymillió dollárt fog kisorsolni Pennsylvaniában a regisztrált szavazók között. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az 1 millió dollárra, a milliárdos szólásszabadságról és a fegyvertartás jogáról szóló petícióját aláírónak regisztrált szavazónak kell lennie, és a hét csatatérállam egyikében kell élnie. Tizenegy volt republikánus tisztviselő és kormányzati ügyvivő felszólította Merrick Garland főállamügyészt és Pennsylvania állam főügyészét, hogy vizsgálják ki Elon Musk terveit.

Pennsylvania főügyésze szerint Elon Musk pénzosztása illegális, ezért eljárást indított az üzletember programjával szemben az államban, viszont Elon Musk azzal védekezik, hogy ezzel a szólásszabadsághoz való jogát sértik, és valójában csak egy álindokkal próbálja leállítani azt. A többek között az X közösségi oldal tulajdonosának pénzosztása egyébként nem biztos, hogy legális, mivel több jogi aggály is felmerült azzal kapcsolatosan. Ennek ellenére Musk folytatta tovább programját, immáron már második hete.

Angelo Foglietta philadelphiai bíró csütörtökön felfüggesztette az eljárást, amíg a kerületi bíróság fontolóra veszi az ügy felvételét. A lépéssel lehetővé vált az adományozás folytatása, amely várhatóan már nem is áll le a jövő hét keddi amerikai választásig.

A Tesla-vezér petíciója az America PAC – azon politikai akciócsoport, amelyet a milliárdos azért hozott létre, hogy támogassa a republikánus párt jelöltjét, Donald Trumpot a november 5-i elnökválasztáson – oldalán továbbra is elérhető. Az akció nagy visszhangot keltett, a választási törvények szakértői vizsgálatot kezdeményeztek.

Úgy gondolják, hogy a nyereményjáték sértheti a szavazásra való regisztrációért való fizetést tiltó törvényeket, amelyek egyértelműen kimondják, hogy „aki fizet, fizetést ajánl vagy fizetést elfogad a szavazáshoz való regisztrációért vagy a szavazásért”, 10 ezer dolláros pénzbüntetésre vagy öt év börtönbüntetésre számíthat. Elon Musk a Forbes listája szerint a világ leggazdagabb embere, vagyonát 263,4 milliárd dollárra becsülik a legfrissebb kalkulációk szerint.

Joe Biden közölte, hogy Donald Trumpot fenékbe kellene rúgni

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

A progresszív álom végét jelentené, ha Harris alulmarad Trumppal szemben

A 2024-es amerikai elnökválasztás nem csupán a Demokrata és a Republikánus pártok közötti küzdelmet jelenti, hanem egy belső ideológiai harcot is a Demokrata Párton belül. Ha Kamala Harris alulmaradna Donald Trumppal szemben, az nem csupán a párt progresszív táborának visszaesését hozhatja, hanem egy új, mérsékeltebb stratégiát kényszeríthet ki a demokraták számára.

November 5-én, kedden érnek véget idén az amerikai választások, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás élvezi. A Demokrata Párt politikusai jelenleg azon fáradoznak, hogy 2020 után idén is legyőzzék Donald Trumpot, ezúttal a moderált Joe Biden helyett a magát korábban progresszívként meghatározó, ám moderált programmal kampányoló Kamala Harrisszel.

Ugyanakkor a háttérben egy másik harc is zajlik a párton belül, mégpedig az,

mi legyen a demokratákkal, ha Harris alulmarad Trumppal szemben.

A pártban – ahogy a republikánusoknál is egyébként – ugyanis több irányzat verseng egymással, egy esetleges elnökválasztási vereség pedig ezeket ismét a felszínre hozhatja. Ezeknek a vesztesei pedig a progresszívak lehetnek, annak ellenére, hogy nem is az ő jelöltjük indul az elnökválasztáson.

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország már megpróbálhatott beavatkozni az elnökválasztásba

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Orbán Viktor felhívta Donald Trumpot, és sok sikert kívánt neki

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon kívánt sok sikert Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltnek az Egyesült Államokban közelgő elnökválasztásra – derül ki a magyar kormányfő X-bejegyzéséből.

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én tartják a 2024-es elnökválasztást. A Fehér Ház elnöki székéért vívott küzdelemben Joe Biden regnáló elnök visszalépését követően Kamala Harris alelnök indul a Demokrata Párt jelöltjeként, ellenfele a volt elnök, a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trump.

Most beszéltem telefonon Donald Trump elnökkel. Sok szerencsét kívántam neki a jövő keddre. Már csak öt nap van hátra. Szorítsunk neki

– írta közösségi oldalán csütörtökön a miniszterelnök.

Just got off the phone with President @realDonaldTrump . I wished him the best of luck for next Tuesday. Only five days to go. Fingers crossed 🤞
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 31, 2024

Szoros küzdelem várható

Mint írtuk, továbbra is rendkívül szoros küzdelemre van kilátás november 5-én. A legfrissebb Reuters/Ipsos-felmérés alapján mindössze három százalékponttal vezet Kamala Harris Donald Trumppal szemben.

Azonban még egyáltalán nem biztos, hogy a Demokrata Párt jelöltjének előnye elég lesz a választások megnyeréséhez, ugyanis hibahatáron belül van. A hét csatatérállam döntő fontosságú lesz a voksoláson, ezekben ugyanis Donald Trump jobban szerepelt 2016-ban, amikor elnökké választották. Azonban most ezekben az államokban is fej fej mellett halad a két jelölt.

Politico: Európának fel kell készülnie arra, hogy Amerika hátrahagyja

Miközben az amerikai polgárok új elnököt választanak, az európaiak izgatottan várják, hogy a győztes Donald Trump lesz-e, aki sokak számára rémálom, vagy Kamala Harris, akit sokkal jobbnak tartanak a transzatlanti kapcsolatok szempontjából – ezzel a felütéssel közölte a Politico a legfrissebb amerikai elnökválasztással kapcsolatos elemzését. Az írásban külön kiemelték, hogy

Európa azon aggódjon inkább – az amerikai elnökválasztástól függetlenül –, hogy a kontinensünk hogyan tud egyedül boldogulni az egyre veszélyesebb globális színtéren.

Az elemzés szerint az a „kényelmetlen igazság”, hogy az amerikai érdeklődés Európa iránt az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent. És egyik jelölt sem valószínű, hogy visszahozza az 1990-es évek elejének fénykorát a transzatlanti kapcsolatokban.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy a választás nem lesz hatással Európára. A Politico szerint az egyik jelölt Vlagyimir Putyin orosz elnök „csodálója”, és 100 százalékos vámot akar kivetni az európai árukra, valamint megígérte, hogy a megválasztása utáni napon véget vet az ukrajnai háborúnak.

Donald Trump tovább trollkodik, ezúttal kukásnak öltözve gyűjti a szavazókat

Miután krumplit sütött egy McDonald’s gyorsétteremben, Donald Trump republikánus elnökjelölt újabb őrültséget vitt véghez: láthatósági mellényben, egy kukásautóval érkezett a wisconsini nagygyűlésére. Mivel Joe Biden „szemétnek” nevezte Trump szavazóit, a volt elnök kapva kapott az alkalmon, és szemétgyűjtőnek, vagyis kukásnak öltözött. A láthatósági mellény állítólag slankít is, úgyhogy Trump az egész beszédét ebben a szettben hozta le.

Mindössze pár nap van november 5-ig, az amerikai elnökválasztásig, és egy nappal azután, hogy Joe Biden elnök „szemétnek” nevezte Trump támogatóit, Donald Trump volt elnök a wisconsini Green Bayben több ezer támogatójához szólt, miközben egy szemétszállító munkás láthatósági mellényét viselte. Trump kifejtette, hogy a pillanat hevében hozta meg a döntést, hogy kukásmellénybe öltözve, egy kukásautóval érkezik a gyűlésre. Viccelődött azzal, hogy a mellénytől vékonyabbnak tűnik, és azzal is, hogy a mellény a mindennapi öltözködésének részévé válhat – számolt be a Fox News.

Amikor azt mondták, hogy vékonyabbnak fogok tűnni, azt mondtam, hogy ebben az esetben a színpadon is viselni fogom. Lehet, hogy soha többé nem veszek fel kék kabátot

– viccelődött.

Bident, a demokratákat és legfőképpen ellenfelét, Kamala Harris alelnököt bírálta, amiért „a gyűlölet, a vitriol és a megtorlás kampányát folytatják”.

„Ezen a héten Kamala a történelem leggonoszabb tömeggyilkosaihoz hasonlította politikai ellenfeleit, most pedig tegnap este a kampánya egyik felhívásán felszólalva a gazember Joe Biden végre kimondta, hogy mit gondol ő és Kamala valójában a támogatóinkról, »szemétnek« nevezte őket” – mondta.

Donald Trump arrives in Green Bay Wisconsin, on Trump Force One.

He is wearing a garbage worker’s vest, ready to drive his MAGA Garbage Truck!!!!!!!!!!

TIME TO TAKE OUT THE KAMALA HARRIS AND JOE BIDEN TRASH!!!!!!!!!!

GO, GO, GO DONALD TRUMP!!!!!!!!!!!!#Garbage #Vest #Truck pic.twitter.com/c4kSUuuZUS
— Ben Fox (@KugaNatsukihime) October 31, 2024

„A felszabadulás napja”

Hillary Clinton 2016-os, támogatóit „nyomorultaknak” nevező megjegyzésére utalva azt mondta, hogy Biden megjegyzése „kiveri a biztosítékot a nyomorultaknál”.

A válaszom Joe-nak és Kamalának nagyon egyszerű: nem vezetheted Amerikát, ha nem szereted az amerikaiakat, ez így van. Nem lehetsz elnök, ha gyűlölöd az amerikai népet, ami szerintem így van, és Kamala Harris nem alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen

– hangoztatta a volt elnök.

Arnold Schwarzenegger Kamala Harrisre fog szavazni

Kalifornia egykori republikánus kormányzója, a testépítéssel és színészettel híressé váló Arnold Schwarzenegger bejelentette, hogy az elnökválasztáson a demokrata Kamala Harrisre és alelnökjelöltjére, Tim Walzra fog szavazni. Schwarzenegger szerint Amerikának tovább kell lépnie, Donald Trump pedig erre nem lenne hajlandó.

November 5-én ér véget az idei amerikai elnökválasztás, a hétvégén pedig mindkét jelölt egy nagy rendezvénnyel próbált végső lendületet adni kampányának. Míg Kamala Harris demokrata elnökjelölt Texasban tartott rendezvényén többek között Beyoncé is felszólalt, addig Donald Trump a világhírű New York-i Madison Square Garden arénában tartott telt házas rendezvényt.

Ugyanakkor Harris újabb nem várt helyről szerzett támogatást, ugyanis

Arnold Schwarzenegger színész, Kalifornia egykori republikánus kormányzója bejelentette: idén a Harris–Walz-párosra fog szavazni.

Az osztrák–amerikai kettős állampolgár politikusi karrierje alatt ritkán jelentette be, hogy egy elnökválasztáson kire fog szavazni, és mely jelöltre való szavazásra buzdítja követőit. Október 30-án azonban egy hosszú bejegyzésben fejtette ki, idén miért a demokrata Kamala Harrisre voksol – annak ellenére, hogy Schwarzenegger egyébként republikánus szavazó.

Tovább durvul a kampány, még Kamala Harris is elhatárolódott Joe Biden szavaitól

Nem várt fordulat állt be Egyesült Államokban abban a botrányban, amelyben Donald Trump egy kampányrendezvényén felszólaló humorista Puerto Ricót egy úszó szemétszigetként jellemezte: Tony Hinchcliffe kijelentése miatt ugyanis Joe Biden nevezte szemétnek Donald Trump támogatóit. Ugyan az elnök később próbált finomítani szavain, de a republikánusoknak nagy segítséget nyújtott Joe Biden újabb félreszólása.

Joe Biden amerikai elnök is reagált arra, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt hétvégi, New York-i Madison Square Gardenben tartott kampányrendezvényén egy humorista, Tony Hinchcliffe a színpadon egy sértő viccet elmesélve az Egyesült Államokhoz tartozó Puerto Ricót egy úszó szemétszigetként jellemezte.

Az amerikai elnök kedden egy latinoknak szánt videóüzenetben arról beszélt, hogy az államában, Delaware-ben élő Puerto Ricó-iakat jó, tisztességes embereknek ismeri, és szerinte nem ők, hanem Trump szimpatizánsai szemetek.

Az egyetlen szemét, amit lebegni látok, azok a támogatói. A latinok démonizálása elfogadhatatlan és nem amerikai. Ez teljesen ellentétes mindazzal, amit mi, amerikaiak tettünk, és amin keresztülmentünk

– fogalmazott Joe Biden amerikai elnök.

A Fehér Ház szóvivője, majd később az elnök is közösségi oldalán próbálta pontosítani kijelentését, és azt állították, hogy Biden a Madison Square Gardenben elhangzott retorikát tartja szemétnek, nem pedig a republikánus elnökjelölt támogatóit.

A Fehér Ház által közölt leiratban is próbáltak finomítani Biden szavait, miszerint az elnök nem a Trump-szimpatizánsokra, hanem a latinokat démonizáló kijelentéseikre használta a jelzőt, de a leirat alapján csak nehezen lehet ezt belemagyarázni.

Ugyanakkor ha így értette az elnök, ha nem, a republikánusoknak ennél se kellett több, hogy új kampányelemként felhasználják Joe Biden szavait.

Ilyen még nem volt: fogadhatunk az amerikai elnökválasztásra

Az amerikai elnökválasztás már nemcsak a politikai híreket uralja, hanem a fogadási piacokat is, ahol a magyarok körében egyre népszerűbb Trump győzelmére fogadni. Az itthon kínált nyereményszorzók szerint is jóval esélyesebb Trump ellenfelénél.

Szabadult a börtönből Donald Trump egykori jobbkeze, Orbán Viktor rajongója

Ott folytatja Donald Trump támogatását, ahol bebörtönzése előtt abbahagyta Steve Bannon, akit kedden engedtek ki a rácsok mögül. Donald Trump egykori vezető tanácsadója, Orbán Viktor-szimpatizáns személyét a republikánus bázis motorjának is tekintik, bár követőinek egyharmadát függetlenek teszik ki. Bannon többek között élharcosa annak a nézetnek, hogy a demokraták 2020-ban elcsalták a választásokat, és 2024-ben is erre készülnek.

Steve Bannont, Donald Trump egykori vezető tanácsadóját kedden kiengedték az amerikai szövetségi börtönből, és alig egy héttel a választások napja előtt újra átvette a meggyengült jobboldali médiaplatform irányítását – közölte a CNN.

Bannon, Trump 2016-os elnökválasztási kampányának vezetője, továbbra is a volt elnök határozott támogatója maradt, és még börtönbüntetése letöltése közben is ragaszkodott ahhoz, hogy a befolyásolja az elnökválasztási versenyt, valamint a Trump-bázist erősítse.

Bannont 2022 októberében ítélték négy hónap letöltendő börtönbüntetésre, amiért nem tett eleget a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottság idézésének. Bannont egy évvel azután ítélték el, amikor a képviselőház megszavazta, hogy vádat emelnek ellene, amiért nem volt hajlandó eleget tenni a képviselőház különbizottságának, és nem tett tanúvallomást.

Bannon műsorát elsősorban a Trump-bázis motorjának tekintik.

Sorra távoznak a The Washington Post újságírói a tulajdonos döntése miatt

Több mint 200 ezer olvasó mondta le a The Washington Post előfizetését, miután Jeff Bezos, a lap tulajdonosa úgy döntött, nem állnak be Kamala Harris mögé az amerikai elnökválasztás kampánya alatt. A lépés a szerkesztőség több munkatársát is felháborította, a bejelentés óta négy dolgozó döntött úgy, hogy felmond az újságnál.

Az olvasók tömegesen mondják le az előfizetéseiket, az újságírók pedig egymás után távoznak a The Washington Post szerkesztőségéből, miután Jeff Bezos tulajdonos úgy döntött, hogy a lap nem áll be Kamala Harris, a demokraták elnökjelöltje mögé – írja az NPR.

Mint arról korábban beszámoltunk, a The Washington Post múlt héten jelentette be, hogy sem a republikánus, sem a demokrata jelöltet nem támogatja az amerikai elnökválasztás kampányában. A döntés több jelenlegi és volt szerkesztőt is felháborított, valamint más közéleti szereplők is a demokrácia halálának tartották a lépést.

A lap egy 1970-ben kialakult hagyományt szakított meg ezzel, ugyanis szinte minden alkalommal támogatta az egyik jelöltet az elnökválasztás alatt, akik kivétel nélkül demokraták voltak.

A lapvezetés döntését sem az olvasók, sem pedig a dolgozók nem fogadták jól. A lapnak két munkatársa arról beszélt, hogy hétfőn délig mintegy 200 ezer ember mondta le az online előfizetését. Ez a lap körülbelül 2,5 millió előfizetőjének a 8 százaléka, ami fokozatosan nő.

A döntés óta két rovatvezető és két újságíró távozott a szerkesztőségből. Egyikük a felmondása után úgy fogalmazott: „A The Washington Post vezércikkei évtizedeken át jelzőfények voltak, reményt adva a másként gondolkodóknak, a politikai foglyoknak és a hangtalanoknak.”

Jeff Bezos véleménycikkben reagált az ügyre, amiben azt írta, a lépés célja az volt, hogy elkerülje az elfogultságot és a függetlenség hiányát. Emellett visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint ezzel próbálta kiengesztelni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, és hogy a saját üzleti céljait akarta támogatni a döntéssel.

Egy humorista miatt veszítheti el Donald Trump az egyik legfontosabb államot

Vasárnapi rendezvényén egy humorista vezette fel Donald Trump beszédét, aki azt találta mondani, hogy Puerto Rico csak egy „úszó szemétsziget”. Emiatt a spanyol ajkúak igencsak megorroltak a republikánusokra, ugyanis Trump kampánya hiába határolódott el a kijelentéstől, azóta sem beszélnek róla igazán. Ezzel szemben a demokraták ütik a témát, a latino szavazók pedig közölték, hogy „nem felejtenek és elmennek szavazni”.

A demokraták hétfőn ismét beleszálltak Donald Trumpba, ugyanis egy nappal korábban egy humorista – Tony Hinchcliffe – nyitotta meg a republikánus jelölt beszédét New Yorkban, és Puerto Ricót „úszó szemétszigetnek” nevezte, ami széles körű nemtetszést váltott ki és rávilágított a kulcsfontosságú latin-amerikai csoport növekvő hatalmára Pennsylvania államban – számolt be az AP hírügynökség.

Kamala Harris alelnök „a szokásosnál is élénkebbnek” nevezte Trump vasárnapi, Madison Square Gardenben tartott nagygyűlését, és azt mondta, hogy „szítja a gyűlölet tüzét”. Joe Biden amerikai elnök „egyszerűen kínosnak” nevezte a gyűlést. Érezhette ezt a Trump-adminisztráció is, ugyanis egy tőle szokatlan lépéssel vasárnap késő este elhatárolódott Tony Hinchcliffe Puerto Ricóval kapcsolatos megjegyzéseitől.

Az a szemét, amiről beszélt, beszennyezi a választásainkat, és megerősíti, hogy Donald Trump mennyire nem törődik a latinókkal, a mi Puerto Ricó-i közösségünkkel

– mondta Eddie Moran, Reading polgármestere egy sajtótájékoztatón más Puerto Ricó-i tisztségviselőkkel együtt.

Alig több mint egy hét van a választások napjáig, és a baki kiemeli Pennsylvania 19 elektori szavazatának fontosságát, valamint a Philadelphiától nyugatra és északra fekvő városokban letelepedett, főként Puerto Ricó-i spanyol ajkú szavazók fontosságát is. Fernando Tormos-Aponte, a Pittsburghi Egyetem szociológiaadjunktusa, aki a Puerto Ricó-i politikára és a választási kampányokra specializálódott, azt mondta, hogy a megjegyzés időzítése bajba sodorhatja a Trump-kampányt.

„Ha a vasárnapi eseményeket összekapcsoljuk a Puerto Ricó-iak egyéb sérelmeivel, akkor valóban nem követünk jó politikai stratégiát” – mondta Tormos-Aponte.

„Nem kéne mindenen megsértődni”

Donald Trump hétfői georgiai szereplései alkalmával nem említette közvetlenül a vitát, ehelyett inkább egy másik, vele kapcsolatos kritikát hárított el – azt, hogy a Fehér Ház volt kabinetfőnöke arról számolt be, hogy Trump elnökként azt mondta, bárcsak „német tábornokai” lennének. Kamala Harris kampánya felkapta a megjegyzést, az alelnök pedig egy múlt heti rádióinterjúban egyetértett azzal, hogy „Trump fasiszta”. Egy hétfő esti, az atlantai Georgia Techben tartott gyűlésen Trump ehelyett „fasisztának” nevezte Harrist, és azt mondta: „Nem vagyok náci. Én a náci ellentéte vagyok.”

Trump arra is figyelmeztetett, hogy Michelle Obama „nagy hibát” követett el azzal, hogy egy közelmúltbeli beszédében „undok” volt vele.

A nap első fellépésekor, a Georgia állambeli Powder Springsben tartott Nemzeti Hitgyűlésen Gary Bauer konzervatív aktivista feltett egy kérdést, amelyben dicsérte Trumpot, aki a Madison Square Gardent „MAGA Square Gardenné” változtatta.

„Nagyszerű este volt” – válaszolta Trump. Trump alelnökjelöltjét, J.D. Vance szenátort a Wisconsin állambeli Wausauban tartott fellépésén kérdezték a sértésről.

Csúcsra járatta kampányát Donald Trump New Yorkban, meglepetésre a felesége is felszólalt

New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap. Az eseményen a felesége, Melania Trump is felszólalt.

A republikánus elnökjelölt 8 nappal az elnökválasztás előtt ismertette választási programját, amelynek pontjai közül kiemelte a gazdaságra vonatkozó ígéreteit, valamint az Egyesült Államok határőrizetének megerősítését. Megismételte a borravaló és túlóra adómentességére vonatkozó elképzelését, valamint az idősek társadalombiztosítás alapján járó juttatásainak köztehermentességét.

Hangsúlyozta, hogy az amerikai ipar védelmében vámokat tervez bevezetni kölcsönösségi alapon, és azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államokban gyártott járművek megvásárlására felvett hitelek törlesztése az adóból leírhatóvá válik, amennyiben elnökké választják.

Donald Trump is delivering a speech at campaign rally in Madison Square Garden, New York.

He starts by asking the crowd 'are you better off now than you were four years ago?'https://t.co/6LuxBTIoak

📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/lbj9eNfQJt
— Sky News (@SkyNews) October 27, 2024

Trump megerősítette, hogy az Egyesült Államok migrációs válságának és az illegális határátlépések következményeinek felszámolása érdekében az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bűnözők kitoloncolására indít műveletet hivatalba lépése napján, valamint ismét szükségesnek mondta a halálbüntetést az amerikai állampolgárok ellen gyilkosságot elkövető illegális bevándorlók esetében.

Michelle Obama megjelent a kampányhajrában, és Donald Trump szellemi hanyatlásáról beszélt

Michelle Obama, a volt first lady először jelent meg egy nyilvános kampányrendezvényen, ahol Kamala Harris mellett kampányolva arról beszélt, hogy nyilvánvaló Donald Trump szellemi hanyatlása, továbbá az abortuszhoz kapcsolódó jogokra építette beszédét.

Michelle Obama megjelent egy Kamala Harris mellett tartott gyűlésen, és arról beszélt, hogy Donald Trump „nyilvánvaló szellemi hanyatlása” és „elítélt bűnözői múltja” elég okot szolgáltat az amerikaiaknak arra, hogy ne szavazzanak rá – idézi a Sky News a volt first ladyt.

Michelle Obamának a Michigan állambeli Kalamazoo városi, szombati megjelenése volt az első nyilvános kampányrendezvénye az amerikai elnökválasztáson, kevesebb mint két héttel a választás napja előtt.

Remélem, megbocsátják nekem, ha egy kicsit dühös vagyok, hogy közömbösek vagyunk a kiszámíthatatlan viselkedése, a nyilvánvaló szellemi hanyatlása és az elítélt bűnözői múltja iránt

– szólalt fel a republikánusok jelöltje ellen.

Michelle Obama felszólalásában azt mondta, imádkozik azért, hogy akik azon gondolkodnak, hogy Trumpra szavaznak vagy egyáltalán nem szavaznak, felébredjenek abból a „ködös állapotból”, amelyben vannak.

Bármely más szakmában vagy színtéren Trump bűnlajstroma és amorális jelleme kínos, szégyenletes és kizáró ok lenne

– bírálta a republikánusok jelöltjét.

A michigani rendezvényen Kamala Harrist viszont méltatta, azt mondta, hogy rekordidő alatt épített figyelemre méltó kampányt. A nők „reproduktív jogairól” is beszélt: bírálta az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntését, amely hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és „megnyitotta az utat” az ország fele előtt az abortusz szigorú korlátozásához, néhol teljes betiltásához.

Michelle Obama azzal érvelt, hogy nem lehet férfiak kezébe adni ezeket a döntéseket, hiszen „fogalmuk sincs, min mennek keresztül a nők”.

Eközben Donald Trump nagyjából 1 óra 40 perces késéssel lépett színpadra a pennsylvaniai State College-ban tartott nagygyűlésén, miközben a tömeg már azt skandálta, hogy: „Hozzátok már ide!” Sajtóértesülések szerint amikor Trump tanácsadója, Stephen Miller fellépett a színpadra, a közönség kifütyülte.

Leonardo DiCaprio megmentené a bolygót, ezért elárulta, kire szavaz az elnökválasztáson

Kamala Harrist, a Demokrata Párt elnökjelöltjét támogatja Leonardo DiCaprio a november 5-én tartandó amerikai elnökválasztáson. Az Oscar-díjas színész egy videóban sorolta fel az érveit.

Leonardo DiCaprio pénteki videójában jelentette be, hogy Kamala Harrist támogatja a november 5-én tartandó amerikai elnökválasztáson – írja a New York Post.

Az Oscar-díjas színész méltatta a Demokrata Párt elnökjelöltjének éghajlatváltozással kapcsolatban tett ambiciózus célkitűzéseit.

Olyan vezetőkre van szükségünk, akik képesek olyan klímapolitikát bevezetni, amely segít megmenteni a bolygót, ezért november 5-én Kamala Harrisre adom le a szavazatomat

– hangsúlyozta Instagram-bejegyzésében Leonardo DiCaprio.

A színész érvelésében azt is elmondta, hogy az éghajlatváltozás megöli a földet, és tönkreteszi Amerika gazdaságát, ezért „merész lépésre van szükségünk, hogy megmentsük gazdaságunkat, bolygónkat és magunkat”. Instagram-bejegyzésében a Helene hurrikán és a Milton hurrikán pusztításait az „éghajlatváltozás okozta katasztrófáknak” nevezte.

Leonardo DiCaprio régóta a klímaválság elleni küzdelem harcosa. A színész már korábban is inkább a demokraták felé húzott. 2020 elején egy Joe Bidennek tartott adománygyűjtésen is részt vett, amit a Paramount Pictures korábbi vezetőjének, Sherry Lansingnek az otthonában tartottak.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Leonardo DiCaprio (@leonardodicaprio) által megosztott bejegyzés

Beyoncé Kamala Harris kampányeseményén: Itt az ideje, hogy Amerika új dalt énekeljen

Beyoncé a Demokrata Párt elnökjelöltjének houstoni kampányeseményén mondott beszédet pénteken. Az énekesnő elmondta, hogy Kamala Harris Amerika egységére törekszik, valamint a nők és az abortuszjog mellett is felszólalt.

Az énekesnő szigorúan veszi a zenéjét érintő engedélyeket, azonban a Demokrata Párt elnökjelöltjének már hónapokkal ezelőtt felajánlotta az egyik számát. A 32-szeres Grammy-díjas előadó Freedom című dala a Kamala-kampányok himnusza lett.

Beyoncé először lépett fel pénteken az elnökjelölt Houstonban tartott kampányeseményén. Az énekesnő egy olyan nőnek nevezte Harrist, aki Amerika egységére törekszik – írja a Deadline.

Hihetetlen változás küszöbén állunk, a történelem küszöbén

– hangsúlyozta az énekesnő, hozzátéve, hogy eljött az ideje, hogy Amerika új dalt énekeljen.

A The Washington Post most először nem támogat jelöltet az amerikai elnökválasztáson

Sem a republikánus, sem a demokrata jelöltet nem támogatja a The Washington Post az amerikai elnökválasztás kampányában. A döntés óriási felháborodást váltott ki a jelenlegi és volt szerkesztők körében is, de több közéleti szereplő is a demokrácia haláláról beszél a lépés nyomán.

A Washington Post több mint 30 év óta először jelentette be pénteken, hogy szerkesztősége nem támogatja egyik jelöltet sem az elnökválasztáson – írja a The Guardian.

„Visszatérünk gyökereinkhez, miszerint nem támogatunk elnökjelölteket” – fogalmazott Will Lewis, a lap vezérigazgatója kevesebb mint két héttel a 2024-es elnökválasztás előtt kiadott közleményében.

A The Washington Post szerkesztősége Jimmy Carter 1976-os megválasztása óta minden választáson támogatott jelöltet. A jelenlegi tulajdonos, Jeff Bezos – aki az Amazon milliárdos birtokosa is – 2013-ban vásárolta meg a lapot. A lap vezetőségének döntése széles körben felháborodást váltott ki, mivel a novemberi elnökválasztást az Egyesült Államok közelmúltbeli történelme legjelentősebb választásának tartják.

Marty Baron, a The Washington Post korábbi ügyvezető szerkesztője bírálta az újság döntését, olyan „gyávaságnak” nevezve azt, amelynek „áldozata a demokrácia”. Baron szerint Donald Trump republikánus jelölt a lépést „meghívásnak fogja tekinteni arra, hogy tovább félemlítse a The Washington Post tulajdonosát”, a milliárdos Jeff Bezost.

Aggasztó gerinctelenség egy olyan intézménynél, amely a bátorságáról híres

– tette hozzá.

Susan Rice, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete és a Biden-kormányzat korábbi belpolitikai tanácsadója „képmutatónak”, „álszentnek” és „gyávának” nevezte a döntést, és szintén a demokrácia haldoklásáról beszélt.

Ezen túl a lap több volt és jelenlegi újságírója is felháborodásának adott hangot, többen is úgy érzik, hogy a döntés belegázol a lap „bátor tudósításainak” hosszú hagyományába.

Mennyibe kerül az amerikai elnökválasztás, és ki adja rá a pénzt?

Rettenetes pénzek mozdulnak meg egy-egy kampányidőszakban, de vajon honnan, kiktől érkezik a támogatás? Ahhoz, hogy valamelyik jelöltből az Egyesült Államok elnöke legyen, sok pénzre van szüksége. Ennek megszerzésére viszont különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.

A jelöltek a saját vagyonukból is kampányolhatnak, vagy elfogadhatnak pénzadományokat támogatóktól.
Egy másik lehetséges mód a politikai akcióbizottságoktól (PAC), vagy super PAC-től érkező támogatás.
Végül lehet szerezni kormányzati támogatást is, azonban ennél nagyon szigorúan szabályozott, hogy mire lehet felhasználni, ezért az elmúlt időszak választásainak nagyágyúi nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Mennyi pénzből kampányol Kamala Harris?

A demokrata elnökjelölt – szeptember 30-ig – mintegy 906 millió dollárt kalapozott össze – idézi a Deutsche Welle az OpenSecrets összesítését. Ez egyébként egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely leköveti és láthatóvá teszi a választási kampányokra fordított pénzek útját. A Harris számára most rendelkezésre álló összegben benne van már az is, amit a jelenlegi elnök, a mégsem újrázó Joe Biden júliusi visszalépéséig szedett össze.

Ehhez jön még 359 millió dollár, amit különböző támogatói csoportok gyűjtöttek össze, így tehát Kamala Harris 1 milliárd 270 millió dollárból finanszírozhatja kampányát. Ennek 56 százaléka nagy összeggel támogató donoroktól érkezett, míg a fennmaradó 44 százalék átlagemberek, általában 200 dollár alatti támogatásaiból áll össze.

Újabb modell vallott arról, hogy Donald Trump szexuálisan zaklatta

Ismét nem kívánt szexuális érintkezéssel vádolják Donald Trump republikánus elnökjelöltet. Ezúttal egy exmodell vallott arról, hogy a pedofília és gyermekprostitúció miatt elítélt Jeffrey Epstein mutatta be őt jóbarátjának, Donald Trumpnak, aki egyből fogdosni is kezdte Stacey Williamst. A republikánus elnökjelölt azonban mindent tagad.

Egy volt modell – aki azt állítja, a néhai szexuális zaklató Jeffrey Epstein révén ismerkedett meg Donald Trumppal – azzal vádolta meg a volt elnököt, hogy 1993-ban a Trump Towerben történt incidens során tapogatta és szexuális céllal érintette meg őt, ami szerinte a két férfi közötti „csavaros játék” része volt.

Stacey Williams, aki az 1990-es években hivatásos modellként dolgozott, azt mondta, hogy először 1992-ben találkozott Trumppal egy karácsonyi partin, miután Epstein bemutatta neki, aki szerinte az akkori New York-i ingatlanfejlesztő jóbarátja volt.

Williams szerint Epstein érdeklődött iránta, és néhány hónapig „lazán randevúztak” – számolt be a The Guardian.

Akkor vált világossá, hogy ő és Donald nagyon-nagyon jó barátok voltak, és sok időt töltöttek együtt

– mondta Stacey Williams.

Az állítólagos tapogatásra néhány hónappal később, 1993 késő telén vagy kora tavaszán került sor, amikor Epstein egy közös séta alkalmával azt javasolta, hogy Williamsszel együtt ugorjanak be Trumphoz a Trump Towerbe. Epsteint később szexuális bűncselekmények miatt elítélték, és 2019-ben öngyilkos lett a börtönben.

Állítása szerint pillanatokkal azután, hogy megérkeztek, Trump üdvözölte Williamst, majd magához húzta és tapogatni kezdte.

Azt mondta, hogy Trump végigtapogatta a melleit, valamint a derekát és a fenekét.

Kifejtette, hogy megdermedt, mert „nagyon összezavarodott”, hogy mi történik. Ugyanakkor hozzátette, úgy emlékszik, hogy látta a két férfit egymásra mosolyogni.

„Szeretettel Donald”

Karoline Leavitt, Donald Trump kampányának sajtótitkára közleményt adott ki – egy újabbat –, amelyben tagadta a vádakat, és úgy fogalmazott: „Ezek a vádak, amelyeket Barack Obama egy korábbi aktivistája mondott, és amelyeket Harris kampányhívásában jelentett be két héttel a választások előtt, egyértelműen hamisak. Nyilvánvaló, hogy ezt a hamis történetet Harris kampánystábja találta ki.”

Terrorizmussal vádolják a férfit, aki a Demokrata Párt irodája előtt lövöldözött

Három alkalommal lövöldözött egy 60 éves férfi a Demokrata Párt phoenixi kampányirodája előtt. Az elkövető lakásában több 100 ezer lőszert és 120 gépfegyvert találtak. A hatóságok szerint tömegmészárlásra készülhetett.

Terrorizmus vádjával tartóztattak le egy férfit, aki három alkalommal lövöldözött Phoenix külvárosában, a Demokrata Párt egyik kampányirodája előtt, halálra rémítve az ott dolgozókat. A lövöldözésben senki nem sérült meg. A 60 éves férfi első két lövöldözése még szeptember közepén történt. A harmadik, októberbi eset után a Demokrata párt bezárta az irodáját.

A rendőrök a férfi otthonában több mint 120 gépfegyvert, 250 ezer lőszert és egy gránátvetőt is találtak.

A hatóságok szerint a férfi tömeges mészárlásra készülhetett. A bíró házi őrizetet rendelt el, az óvadékot pedig 500 ezer dollárban (több mint 186 millió forint) határozta meg.

Az ügy helyszínéül szolgáló Marciopa megye ügyésze az esetről úgy nyilatkozott, hogy: „A politikai tisztségviselőkkel szembeni fenyegetés, megfélemlítés vagy erőszak – függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartoznak – teljesen elfogadhatatlan” – írja a The New York Times.

Joe Biden Donald Trumpról: Le kell csukni őt

Egyre inkább elfajul az amerikai elnökválasztás kampánya, Kamala Harris demokrata jelölt szerint Donald Trump fasiszta, Joe Biden jelenlegi elnök pedig azt mondta, hogy a republikánus jelöltet be kellene zárni. Nem sokkal később már korrigálta magát a leköszönő elnök, jelezve, hogy Trumpot „politikai értelemben kell lecsukni.”

A nyugdíjba vonuló Joe Biden amerikai elnök kedden azzal döbbentette meg a hallgatóságát, hogy azt mondta, elődjét, Donald Trumpot be kellene zárni. Mindezt 14 nappal az elnökválasztás előtt, amelyen Trump a republikánusok jelöltje – számolt be a New York Post.

„Ha ezt mondom öt évvel ezelőtt, lecsuktak volna: le kell őt csukni” – mondta a 81 éves Joe Biden a Gránitállamként is ismert állam fővárosában, a New Hampshire-i Concordban, a demokraták egyik kampányirodájában tett látogatásakor. Majd néhány másodperces szünet után, ami alatt közönsége lelkesen tapsolt, Biden egy nyilvánvaló visszalépési kísérletként hozzátette: „Politikailag, zárják be – zárják ki, ezt kell tennünk.”