Megvan Donald Trump első veresége az előválasztáson
Nikki Haley, Dél-Karolina volt kormányzója vasárnap legyőzte Donald Trump volt amerikai elnököt a washingtoni republikánus előválasztáson. A BBC beszámolója szerint
Haley-nek ez az első győzelme Trump felett a 2024-es republikánus elnökjelöltségért folytatott kampányban.
Haley, aki korábban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, a szavazatok 62,9 százalékát, míg Trump a 33,2 százalékát szerezte meg. Ennek értelmében Haley 19 elnyerhető delegálti szavazatot szerzett.
Ez nagyrészt szimbolikus győzelemnek tekinthető, mivel a főváros erősen demokrata párti terület, és csak mintegy 23 ezer republikánust tartanak nyilván Washingtonban. Jelentések szerint 2035 republikánus vett részt az előválasztáson.
A volt amerikai elnök azonban összességében óriási előnnyel vezet Haley előtt. Mint megírtuk, szombaton Donald Trump győzelmét hozták a Michigan és Missouri államban tartott elnökjelölő gyűlések, amivel a volt elnök tovább növelte előnyét Nikki Haley-vel szemben. A nő szülőállamában, Dél-Karolinában is nyert a volt amerikai elnök.
Donald Trump megint összekeverte Obamát Bidennel
Donald Trump összekeverte Barack Obamát Joe Bidennel egy szombati virginiai nagygyűlésen, ami további kérdéseket vetett fel a republikánus elnökjelölt életkorával kapcsolatban, mivel már korábban egy sor hasonló baklövést követett el – írja a The Guardian.
Putyin olyannyira nem tiszteli Obamát, hogy elkezdi dobálni a nukleáris szót. Ezt hallottátok. Nukleáris. Ma nukleáris fegyverekről kezd beszélni
– mondta Trump szombat este Richmondban.
A tömeg állítólag elhallgatott, amikor a republikánus exelnök Obamára utalt, aki több mint hét éve távozott hivatalából.
Ez a harmadik alkalom, hogy a volt elnök baklövést követett el az elmúlt hat hónapban: republikánus riválisát, Nikki Haley-t legutóbb Nancy Pelosi volt házelnökkel keverte össze. Az 52 éves Haley a republikánus verseny során megpróbálta magát fiatalabb, egészségesebb lehetőségként beállítani, kampányhirdetéseiben Trumpot és Bident morcos öregembereknek nevezve.
Trump neveket, Biden országokat kever
Trump tévesztése ráadásul egy olyan időszakban történt, amikor hasonló aggodalmak merülnek fel Joe Biden amerikai elnökkel kapcsolatban is: egy nappal azután, hogy Biden kétszer is összekeverte Ukrajnát és a Palesztinához tartozó Gázai övezetet.
A hibát akkor vétette, amikor pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok humanitárius szállítmányokat fog légi úton eljuttatni Gázába – egy nappal azután, hogy a Hamász vezette egészségügyi minisztérium közölte, a háború tavaly októberi kezdete óta 30 ezer palesztin halt meg. Az elnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni fogadásán fedte fel a részleteket a segélyezésről.
„Az elkövetkező napokban csatlakozunk jordániai barátainkhoz és másokhoz, akik további élelmiszereket és ellátmányt szállítanak repülőgépeken” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy az Amerikai Egyesült Államok más utakat is igyekszik majd megnyitni, beleértve egy esetleges tengeri folyosót.
Az elnök azonban tévedésből kétszer is Ukrajnát megsegítő repülőgépekről beszélt, így a Fehér Ház tisztviselőinek tisztázniuk kellett, hogy Joe Biden valójában Gázára utalt. Megjegyzéseinek átiratában megváltoztatták a Területek megnevezését.
A Biden életkorával kapcsolatos kérdések az elmúlt hónapokban felerősödtek. A mostani baki napokkal azután történt, hogy az amerikai elnök kivizsgálásán a Fehér Ház orvosa, Kevin O’Connor semmi aggályosat nem talált: Bident egészséges, aktív, robusztus 81 éves férfinak nyilvánította, aki továbbra is alkalmas az elnöki feladatok sikeres ellátására – áll abban a szerda délután közzétett hatoldalas jelentésben, amelyet egy háromórás vizsgálatot követően tettek nyilvánossá.
Trump 77 évesen és Biden 81 évesen a legidősebb emberek, akik az Egyesült Államok történetében indultak az elnökségért.
A The New York Times és a Siena College közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett regisztrált szavazók 73 százaléka úgy véli, hogy Biden „túl öreg” ahhoz, hogy hatékony elnök legyen, beleértve azok 61 százalékát is, akik 2020-ban rá szavaztak. Úgy tűnik, hogy a szavazókat kevésbé zavarja Trump, aki mindössze négy évvel fiatalabb: a megkérdezettek 42 százaléka szerint „túl öreg” ahhoz, hogy hatékony elnök legyen.
Újabb fölényes győzelmeket aratott Donald Trump
Donald Trump megkapta a republikánus előválasztási folyamat keretei között Grand Rapidban tartott Michigan állambeli elnökjelölő konvención elérhető mind a 39 delegálti szavazatot.
Az államban még kedden egy helyi törvény miatt szavazófülkés előválasztást is kellett tartani, ahol 16 delegálti szavazatot lehetett megszerezni. Akkor Donald Trump a szavazatok 68 százalékával győzött, míg Nikki Haley 26 százalékot ért el, így a volt elnök 12, míg kihívója 4 delegáltat szerzett meg – adta hírül az MTI.
Az összegzések szerint a Michigan államban megszerezhető összesen 55 delegálti szavazatból Donald Trump 51-et nyert el.
A demokraták és a republikánusok felett is viharok gyülekeznek Michiganben
Február 27-én, kedden folytatódik az amerikai választási idény, amikor a csatatérállam Michiganben fognak a választók az urnák elé járulni, hogy eldöntsék, ki legyen saját pártjuk elnökjelöltje novemberben. Ugyan a választások végeredménye előre borítékolható, ugyanakkor mindkét pártnak bőven akad saját problémája, ami baljós árnyként vetül a két pártra.
Dél-Karolina után Michigan választóin a sor, hogy szavazzanak pártjaik elnökjelöltjeiről, ugyanakkor túl sok meglepetés nem várható a végeredmény kapcsán. A republikánusok közül Donald Trump kedden még nagyobb győzelmet arathat egyetlen kihívója, Nikki Haley-vel szemben, mint szombaton Dél-Karolinában, míg a demokrata Joe Bidennek inkumbens jelöltként egy értelmezhető kihívója sincs, így akik elmennek szavazni, többségében Amerika 46. elnökére fognak szavazni.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne min aggódnia Bidennek és Trumpnak.
Míg előbbi egy jól működő michigani Demokrata Párt mellett a pártján belüli támogatottságáért aggódhat, addig Trump ennek inverzeként egy népszerű jelölt, viszont egy rendkívül rosszul működő helyi szervezetnek kéne majd szerveznie a kampányeseményeket a novemberi választásra. Ezek a kérdések pedig most jobban érdekelhetik a minden bizonnyal 2024-ben az elnökségért ismét egymással megmérkőző jelölteket.
Joe Biden könnyed győzelemre készül
Michigan államban folytatódnak az amerikai előválasztások kedden, egy héttel az összesen 15 tagállamot érintő úgynevezett szuperkeddet megelőzően – számolt be róla az MTI.
Teljes egészében kedden bonyolítja le a Demokrata Párt michigani szervezete az elnökjelölt személyéről döntő voksolást. Joe Biden amerikai elnök várhatóan könnyen megszerzi a támogatást: azokat a delegált szavazatokat, amelyekkel augusztusban az országos jelölőkonvenció alapján eldől a végleges jelöltség.
Dean Phillips, a kongresszus képviselője és Marianne Williamson kaliforniai írónő – az országos politikában viszonylag ismeretlen két személyiség – indul Joe Biden elnökkel szemben. A hivatalban lévő elnök újraindulása esetén a szokásjog alapján nem indulnak vele szemben igazán esélyes ellenfelek az elnökjelöltség elnyeréséért.
A felmérések szerint Joe Biden könnyedén győz: a demokrata szavazók 70 százaléka támogatja őt, míg Dean Phillipset 7 százalék, Marianne Williamson támogatottsága elenyésző, nem szerepel a legutóbbi, hétfőn kiadott felmérésben.
A demokrata szavazók aktivitása – ami a választási lelkesedés indikátora lehet – az egyetlen kérdés az elemzők szerint.
Elő-előválasztás
A hagyomány szerint az előválasztás mindig március második keddjén volt, amelyet új törvénymódosítás miatt időzítettek február utolsó keddjére.
A FEBRUÁRI IDŐPONT EGY HÉTTEL MEGELŐZI AZ ÚGYNEVEZETT sZUPERKEDDET, AZ ELŐVÁLASZTÁSI „sZUPERNAPOT”, AMELYEN 15 SZÖVETSÉGI ÁLLAMBAN DŐL EL AZ ELNÖKJELÖLTSÉG KÉRDÉSE.
Ez Gretchen Whitmer, Michigan állam kormányzójának tavalyi jogszabály-változtatása miatt alakult így, amellyel két héttel korábbra hozta az állam előválasztási dátumát. A kormányzó indoka az volt, hogy a korábbi időpont révén Michigan szavazóinak nagyobb beleszólása van az elnökjelöltség kérdésébe mindkét pártnál.
A republikánusok őrzik a hagyományt
A Republikánus Párt szabályzata szerint márciust megelőzően előválasztással csak Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina szövetségi államokban dőlhet el az elnökjelöltség. Annak érdekében, hogy mindkét szabálynak megfeleljenek a republikánusok, azt választották, hogy bár kedden a szavazóik számára lehetőséget biztosítanak a voksolásra, a végleges döntés szombaton, már márciusban születik meg a jelölőgyűlésen.
Ennek megfelelően a republikánusok csak részleges előválasztást tartanak kedden, amelyen 16 delegálti szavazatot lehet megszerezni az 55-ből. Március 2-án, szombaton az egész államra kiterjedő jelölőgyűlést rendeznek, és a fennmaradó 39 delegált jó része ott dönt.
Donald Trump volt elnök mellett Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó, az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete vesz már csak részt a republikánus elnökjelölti versenyben. Minden felmérés Donald Trump fölényét mutatja.
A legutóbbi hétfőn közölt közvélemény-kutatás szerint Michigan államban Donald Trump 76 százalékkal vezet Nikki Haley-vel szemben, aki az előválasztási voksok 24 százalékát nyerheti el.
Donald Trump magabiztosan győzött az eddigi előválasztásokon, legutóbb szombaton Dél-Karolina államban, ahol rekordmagas részvétel mellett a republikánus szavazók 60 százalékának támogatását nyerte el. Nikki Haley saját államában is alulmaradt, a voksok mintegy 40 százalékával. Nikki Haley tetemes hátránya ellenére eddig úgy nyilatkozott, hogy versenyben marad, amivel több vezető republikánus politikus bírálatát kiváltotta.
Donald Trump orbánozott egyet, aztán hatalmasat nyert az előválasztáson
Donald Trump legyőzte Nikki Haley-t a nő szülőállamában, Dél-Karolinában – írja a The Guardian.
Az Associated Press rögtön a szavazóhelyiségek zárásakor kihirdette Trump győzelmét, ami egyértelműen jelezte, hogy fölényes győzelmet aratott a volt amerikai elnök. Trump a szavazatok körülbelül 60 százalékát szerezte meg.
Donald Trump az előválasztással párhuzamosan részt vett a CPAC washingtoni konferenciáján is. Az itt elmondott beszédében Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is megemlítette, akit „szívós, okos fickónak” nevezett, és felidézte, hogy a kormányfő korábban évértékelő beszédében azt mondta: amennyiben Donald Trump visszatérne az Egyesült Államok élére, Európa keleti felén béke lenne.
Donald Trump a Columbia városában tartott győzelmi partiján elmondta, hogy még soha nem látta a republikánus pártot ilyen egységesnek, mint most. Azt ígérte, hogy megválasztása esetén az Egyesült Államokat újra tisztelni fogják, „úgy, mint még soha”. Szombaton zsinórban negyedik előválasztási győzelmét aratta, korábban Iowában, New Hampshire-ben és Nevadában is győzött.
Nikki Haley Charlestonban a támogatói előtt elmondta, hogy négy, zsinórban elszenvedett veresége ellenére sem száll ki a versenyből, azzal érvelve, hogy Trump képtelen legyőzni Joe Bident az elnökválasztáson.
A hét elején azt mondtam, hogy bármi is történik Dél-Karolinában, továbbra is indulok az elnökválasztáson
– jelentette ki.
Az, hogy nem hajlandó kiszállni a versenyből, frusztrálta Trumpot és szövetségeseit. Azt mondják, hogy Haley, aki Dávidhoz hasonlította magát, aki Góliát ellen száll szembe, nem fog győzni, és azzal vádolják, hogy gazdag adományozókra támaszkodik, hogy „életben tartsa esélytelen pályázatát, és csak elhúzza az elkerülhetetlent”.
Egyesek úgy vélik, hogy az 52 éves Haley egy jövőbeli elnökjelöltséget készít elő, vagy arra az esetre készül, ha Trump már nem szolgálhat a párt jelöltjeként, nyilvánvaló második választásként pozicionálja magát.
Trumpnak 91 bűncselekménnyel kapcsolatos váddal, valamint növekvő jogi költségekkel és hatalmas pénzügyi büntetésekkel kell szembenéznie, amelyek kifizetéséhez a kampányalapját használta fel. Rendezvényein Haley azt mondta a választóknak, hogy nem normális, hogy egy jelölt több időt tölt a tárgyalóteremben, mint a kampánykörúton, vagy hogy az adományozóitól kéri a jogi számlái kifizetését. Ugyanakkor Trump jogi megpróbáltatásai csak erősítették a támogatottságát.
A választások éjszakáján a támogatóinak mondott beszédében Haley demokratikus kötelezettségként fogalmazta meg jelenlétét a versenyben.
A következő 10 napban további 21 állam fog megszólalni. Joguk van a valódi választáshoz, nem pedig egy szovjet típusú választáshoz, ahol csak egy jelölt van. És nekem kötelességem, hogy megadjam nekik ezt a választási lehetőséget
– hangsúlyozta.
Még ha Haley fogadkozott is, hogy addig marad az előválasztási versenyben, ameddig csak lehet, Trump egyértelművé tette, hogy már az elnökválasztás felé fordítja figyelmét. Amikor Kolumbiában beszélt támogatóihoz, Trump azt jósolta, hogy dél-karolinai győzelmét hamarosan megismétlik Michiganben, ahol kedden tartják az előválasztást.
Hatalmas sikerünk lesz ott is. És aztán jön egy dolog, amit úgy hívnak, hogy szuperkedd
– mondta Trump.
Joe Biden amerikai elnök a dél-karolinai eredmények közzététele után nyilatkozott.
Azért indultam 2020-ban az elnökválasztáson, mert Amerika lelke volt veszélyben. Tegnap este Dél-Karolinában Donald Trump kiállt a színpadra, hogy szégyenletes, rasszista megjegyzéseket tegyen, amelyek gyűlöletet és megosztottságot szítanak, ami a legrosszabb bennünk. Mindannyiunknak többet kell tennünk azért, hogy egy tökéletesebb egység felé haladjunk, de Trump visszafelé akar minket vinni
– mondta. Hozzátette, hogy tudja, Amerika hisz abban, hogy ki kell állni a demokráciáért, harcolni kell a személyes szabadságjogokért, és olyan gazdaságot kell építeni, amely mindenkinek esélyt ad.
Az Egyesült Államokban hiába nincs koronázás, szombaton mégis Trump fejére kerülhet az ékszer
Február 24-én, szombaton folytatódik a Republikánus Párt előválasztása, ahol Donald Trump és Nikki Haley ezúttal utóbbi szülőállamában, Dél-Karolinában méri össze erejét, hogy a választók eldöntsék, ki legyen Joe Biden demokrata elnök republikánus kihívója novemberben. Annak ellenére, hogy Haley van hazai pályán, az egykori elnök előnye továbbra is hatalmas. Ráadásul Trump szombaton nem csupán Dél-Karolinában, hanem az egész országban erőt fog demonstrálni.
Annak ellenére, hogy a legutóbbi állomáson, Nevadában Haley megalázó vereségbe szaladt bele – egyszerre tartottak egy tét nélküli előválasztást és a delegáltak sorsáról döntő kaukuszt; míg Trump egyetlen jelöltként csak utóbbin indult, addig Haley az előválasztáson, ahol az „egyik jelölt sem”-re többen szavaztak, mint a még versenyben lévő Haley-re –, továbbra is kitart amellett, hogy folytatja kampányát.
Mint az előválasztás eddigi állomásain, a kampányok fő fókusza most sem politikai program vagy terv – bár Haley próbálkozott ezzel –, és Haley továbbra is nagy lemaradásban van az előválasztásokat eddig domináló Trumppal szemben. Sikerülhet-e Haley-nek szülőállamában közelebb kapaszkodnia, vagy egy újabb vereség után bedobja a törülközőt?
Trump jövőjéről nem a választók, hanem kilenc ember dönt
Régen, egészen pontosan 24 évvel ezelőtt került az amerikai elnökválasztás kapcsán olyan fontos pozícióba a szövetségi Legfelsőbb Bíróság, mint a mostani választási ciklusban: a kilencfős talári testületnek ugyanis arról kell döntenie, hogy Colorado és Maine jogosan tiltotta el Donald Trump egykori elnököt az államukban az indulástól, vagy sem. A döntésüket ugyan jogi alapon hozzák meg, azonban annak politikai következményei nagyobbak. Akkor is, ha helybenhagyják eltiltását, és akkor is, ha visszaállítják az indulását.
Február 8-án, csütörtökön ül össze az amerikai szövetségi Legfelsőbb Bíróság, hogy lényegében arról döntsenek,
Donald Trump elindulhat-e az elnökválasztáson, vagy sem.
Az egykori elnököt ugyanis először Colorado, majd pedig Maine állam Legfelsőbb Bírósága tiltotta el az adott állam által rendezett előválasztáson és elnökválasztáson való indulástól, mivel a döntésük szerint Trump a 2021. január 6-i Capitolium ostromában kiteljesedő, ám a 2020-as novemberi elnökválasztás után folytatott tevékenysége miatt alkalmatlanná vált bármilyen szövetségi vagy állami tisztség betöltésére.
Miután a választók egy csoportja beperelték az államokat, majd pedig az államok legfelsőbb bíróságai helybenhagyták az alsóbb állami bíróságok döntését, nem meglepő módon az ügyek végül a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál kötöttek ki, ahol a legfelsőbb bírák csütörtökön arról fognak vitatkozni, Trump e tevékenységei miatt valóban alkalmatlanná vált-e arra, hogy bármilyen tisztséget betöltsön, és a 2020-as elnökválasztás kapcsán terjesztett – egyébként hamis – narratívái összefüggésben állnak-e a Capitolium ostromával.
Emiatt a mostani döntés rendkívül fontos nemcsak az idén novemberi elnökválasztás kapcsán, hanem a Trump ellen indított négy büntetőjogi eljárás kapcsán is, hiszen abból kettőben is többek között az állam ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolják, összesen 91 vádpontban.
Trump még úgy is győz, hogy el sem indul az előválasztáson
A republikánus előválasztási verseny következő állomása Nevada, ahol először február 6-án egy előválasztást, február 8-án pedig kaukuszt tartanak.
Mint azt a felvezető cikkünkben kifejtettük, annak oka, hogy az államban egyszerre két versenyt is tartanak az, hogy 2021-ben az állam demokrata többségben lévő kongresszusa republikánus támogatással elfogadott egy törvényt, ami kimondta, 2024-től immáron az állam által rendezett előválasztáson döntenek a nevadaiak az adott párt elnökjelöltjéről, azonban a nevadai Republikánus Párt ennek ellenére idén úgy döntött, ők továbbra is kaukuszon döntenek erről érdemben.
Így lényegében tét nélküli volt a mostani előválasztás, hiszen a jelölteknek már előre dönteniük kellett, hogy az elnökjelöltséghez szükséges delegáltak elosztásába nem beleszámító előválasztáson, vagy az erről döntő, erősen Trump felé billenő kaukuszon indulnak el – utóbbira Donald Trump mellett az időközben visszalépett Ron DeSantis jelentkezett, így az előválasztáson a kérdés az volt, hogy a még talpon maradt Nikki Haley vagy az egyik jelölt sem opció kapja majd a több szavazatot.
A szavazatok 53 százalékos feldolgozottságánál kijelenthető,
Nikki Haley elvesztette a tét nélküli előválasztást, hiszen már behozhatatlan a hátránya az egyik sem opcióval szemben.
Ugyan a pontos számok még változhatnak, de a sorrend már nem. A választáson résztvevők 61,2 százaléka úgy gondolta, a szavazólapon szereplő jelöltek egyike sem lenne jó elnökjelölt számára, amit az egykori ENSZ-nagykövet 32,4 százalékkal követ. Egy százaléknál nagyobb eredményt tudott még felmutatni Mike Pence, Trump korábbi alelnöke (jelenleg 4,2 százalék), illetve Tim Scott, Dél-Karolina szenátora (1,3 százalék).
Trump kihívója megszerezheti első győzelmét, de ennek semmi jelentősége
Február 6-án és 8-án folytatódik a republikánus előválasztás, ahol a két elnökjelölt-aspiráns, a versenyt jelenleg magabiztosan vezető Donald Trump és az őt megszorongatni kívánó Nikki Haley ezúttal Nevadában próbálják rávenni a szavazókat, hogy a novemberi elnökválasztáson ők legyenek Joe Biden demokrata elnök kihívói.
Elég kaotikusnak ígérkezik az idei amerikai választási ciklus következő állomása, a csatatérállamnak számító Nevada, mivel hiába választhatnak a nevadaiak két jelölt közül a republikánus elnökjelölt-aspiránsi versenyben,
már az első szavazat leadása előtt biztos, hogy mindkét jelölt győzni fog.
Ugyanis Nevadában az a furcsa helyzet áll elő, hogy egyszerre tartanak az állam által szervezett előválasztást és a párt által lebonyolított kaukuszt, egy jelölt pedig csak az egyiken indulhat – míg Trump utóbbit választotta, addig Haley az előbbit.
Emiatt az érvényes szavazatokat biztosan a két jelölt húzza be a két „megmérettetésen”, azonban mindössze egyiken döntenek a jelöltség megszerzéséhez szükséges delegáltak elosztásáról.
Trump már fenyegetőzik, hogy kihívója lépjen vissza
Nem az elképzelt tervek szerint alakult az elmúlt hét Nikki Haley republikánus elnökjelölt-aspiráns számára. Az egykori ENSZ-nagykövet ugyanis elszalasztotta legnagyobb esélyét, hogy megszorongassa Trumpot. Az állam szavazói összetétele, a befektetett pénz és energia, illetve kiharcolt támogatói miatt Haley-nek a gránitállamnak is nevezett New Hampshire volt a legideálisabb helyszín, hogy meglepetést okozzon, ám ehelyett teljes frontos letámadásba került.
Január 23-án rendezték meg a republikánus előválasztás második állomását, az északkeleti New Hampshire-ben, ahol Donald Trump a szavazatok abszolút többségét megszerezve 11 százalékponttal legyőzte kihívóját, a kampányát leginkább erre az államra kihegyező Nikki Haley-t.
Haley egyáltalán nem ebben reménykedett. Mint azt a választást felvezető cikkünkben is írtuk, az egykori ENSZ-nagykövet pénzt, fegyvert és paripát is az államra szentelt, hogy egy jó eredménnyel kampánya lendületet kaphasson, azonban ez már egyáltalán nem jött össze – nemhogy a meglepetésgyőzelem, még a tisztes helytállás sem.
Ráadásul Haley számára a problémát tetézi, hogy a következő két államban, Nevadában és a NÁLA hazainak számító Dél-Karolinában sem áll jól.
Haley-nek hiába csekély az esélye, hogy végül legyőzze Trumpot, New Hampshire után kijelentette, hogy továbbra is dübörög a kampánya, és hiába állítja azt a korábbi elnök, a verseny még nem lefutott, Trump elnökjelöltsége még nem magától értetődő.
Azonban a nyomás egyre nagyobb Haley-n, és még csak nem is amiatt, hogy valahogy megmentse kampányát.
Így győzheti le Joe Biden a megállíthatatlannak látszó Donald Trumpot
Joe Biden már a 2020-as demokrata előválasztásokon egy politikai relikviának tűnt – egy olyan mezőnyben, ahol mindenki egymásra licitált a radikalizmusban. Mégis „Joe bácsi” volt az – az egyetlen jelölt, aki figyelmen kívül hagyta a Twittert, úgy gondolta, hogy az amerikai–mexikói határt kontrollálja, és aki a többiekkel ellentétben nem beszélt kirívó elragadtatással a kritikai fajelméletről és a genderelméletről –, aki beköltözhetett a Fehér Házba. Az egyetemi radikalizmusról szóló felhajtás ellenére a versenyt a munkásosztálybeli afroamerikai szavazók döntötték el – írja elemzésében a Financial Times.
Bidennek nagy szerencséje lenne, ha 2024-ben a történelem megismételné önmagát. Bár a párton belül nincs komoly kihívója a jelöltségért, a Demokrata Párt tart attól, hogy olyan baklövést követ el, amely még jobban megszilárdítaná a közvélemény szkepticizmusát az elnök előrehaladott kora miatt.
Mióta 1972-ben beválasztották az amerikai szenátusba, Biden mindig is konszenzusra törekedett. Ez időnként ellenszenvet váltott ki belőle pártja baloldalán. Mégis, amikor alkura volt szükség, Biden volt az az ember, aki megtalálta azt.
Barack Obama alelnökeként a republikánus szenátusi vezetőkkel közösen elhárította az adósságválságot. Elnökként több kétpárti megállapodást kötött – az infrastruktúráról, az iparpolitikáról és a vényköteles gyógyszerek árának korlátozásáról –, mint bármelyik demokrata elnök az elmúlt évtizedekben.
Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem váltotta ki a szavazók elismerését. Népszerűségi mutatói több ponttal Donald Trumpé mögött kullognak, és 2023 utolsó hónapjaiban tovább erodálódtak. A kérdés az, hogy van-e bármi, amit Biden tehetne, ami ellensúlyozná a közvéleménynek a korával kapcsolatos aggályait. Ezt csak egyféleképpen lehet kideríteni.
Életkorától eltekintve Biden kihívásai két nagy területre vezethetők vissza. Az első a választók elégedetlensége a gazdasággal.
A második az illegális bevándorlással és a bűnözéssel kapcsolatos félelem, valamint a demokraták kulturális radikalizmusával szembeni széles körű bizalmatlanság. Röviden szólva, Biden elveszíti a kékgalléros Amerikát, beleértve a nem fehér munkásosztály növekvő részét is. Azonban kora ellenére éppen Biden lenne a megfelelő demokrata arra, hogy visszahódítsa őket – írja a lap.
A gazdaság területén tűnik a leginkább tehetetlennek. A világjárvány nyomán az amerikai háztartások mediánjövedelme 2019 óta nem növekedett, és mivel a képviselőházat a republikánusok ellenőrzik, 2024-ben nincs rá lehetőség, hogy a demokraták a gazdaságot ösztönző törvényeket hozzanak. Biden legfőbb reménye az amerikai jegybankban rejlik.
Decemberben Jay Powell Fed-elnök azt állította, hogy elértek az amerikai kamatciklus csúcsára. Ha a Fed 2024 elején gyorsan csökkenti a kamatokat, az valószínűleg a fogyasztói hangulat javulásához vezet – olyan eredményeken keresztül, mint a jelzálog- és autóhitel-törlesztések csökkenése – az általános választások idejére.
Van még esélye Donald Trump egyetlen kihívójának?
Egyre nehezebb helyzetben találja magát Nikki Haley, aki az iowai harmadik helye után New Hampshire-ben is alulmaradt Donald Trumppal szemben az immáron kétfősre csökkenő republikánus előválasztáson. De miért nem jött össze Haley áttörése a gránitállamnak is nevezett New Hampshire-ben, és van-e még esélye megmenteni kampányát az egykori ENSZ-nagykövetnek és dél-karolinai kormányzónak?
Január 23-án folytatódott a republikánus előválasztás, aminek második állomása a megszokott módon az északkeleti New Hampshire állam volt. Iowához hasonlóan Trump ezúttal is a szavazatok több mint 50 százalékát bezsebelve nyerte meg az előválasztást,
ami után Trump kijelentette, előválasztási győzelme és ezáltal elnökjelöltsége immáron elkerülhetetlen.
Trump ezt arra alapozza, hogy mindkét korai választó államban abszolút többséggel győzte le kihívóit – míg Iowában rajta kívül négy országosan is mért aspiránsra szavazhattak a kaukuszon résztvevők, addig New Hampshire-ben mindössze az Iowában harmadik helyre befutó, Trumppal szemben akkor közel 32 százalékponttal kevesebbet szerző Nikki Haley próbált alternatívát felmutatni a korábbi elnökkel szemben.
Az egykori ENSZ-nagykövet hiába próbált meglepetésgyőzelmet szerezni New Hampshire-ben – az elmúlt fél évben a jelöltek közül Haley költötte el magasan a legtöbb pénzt és fektette a legtöbb erőforrást kampányára a gránitállamban –, végül 11 százalékponttal alulmaradt Trumppal szemben. Ám ami ennél fontosabb, az elnökjelölt személyéről döntő delegáltak számában is egyre nagyobb hátrányban van.
Annak ellenére, hogy az ötven amerikai államból eddig mindössze kettőben döntöttek arról, ki legyen a november 5-i elnökválasztáson Joe Biden republikánus kihívója, sokan már most lefutott versenynek tartják, kivéve a Trumpon kívül egyedül talpon maradt Nikki Haley-t. De van-e esélye még labdába rúgnia Trump egykori ENSZ-nagykövetének?
Rasszista módszerekkel kampányol Donald Trump
A közösségi médiafelületén pénteken közzétett hosszú bejegyzésében Donald Trump egyértelműen rasszista becenevet adott riválisának. A Truth Social oldalon írt bejegyzésében a volt amerikai elnök többször is „Nimbra” néven emlegette Haley-t, ami nyilvánvalóan szándékos elírása a politikus leánykori nevének. Haley, akinek szülei az 1960-as években költöztek az Egyesült Államokba, Nimarata Nikki Randhawa néven született – írja a The Washington Post.
Emlékeztetve a korábbi elnök, Barack Obama állampolgárságával kapcsolatos hamis állításaira, Trump a múlt héten újból hamis információt terjesztett Haley-ről, amikor megosztotta a Truth Social-oldalon a Gateway Pundit, egy szélsőjobboldali, alaptalan vádakat terjesztő weboldal bejegyzését.
A bejegyzés tévesen azt sugallta, hogy Haley nem lehet elnök vagy alelnök, mert szülei nem voltak amerikai állampolgárok, amikor született. Ez azonban nem igaz. Az alkotmány azt mondja ki, hogy az lehet elnök, aki születése óta amerikai állampolgár. Mivel az Egyesült Államok törvényei szerint – szülei állampolgárságától függetlenül – mindenki automatikusan megkapja az állampolgárságot, aki amerikai földön született, Haley automatikusan amerikai állampolgár lett, amikor 1972-ben Dél-Karolinában megszületett.
Azáltal, hogy Trump felhasználta Haley leánykori nevét, a rasszizmus témája a kampányban is felvetődött a republikánusok között. Haley nemrég azt állította, hogy az Egyesült Államok nem rasszista nemzet, és soha nem is volt az. Korábban vitát váltott ki az a megjegyzése, amelyben eredetileg nem a rabszolgaságot jelölte meg a polgárháború okaként.
Haley már a kampány kezdete előtt is többször kijelentette, hogy mindig is a középső nevét használta, ami pandzsábiul azt jelenti, hogy „kicsi”, és hogy a vezetéknevét azután változtatta Haley-re, miután férjével, Michael Haley-vel összeházasodott.
Nem ez az első eset
Trump, akinek édesanyja Skóciából vándorolt az Egyesült Államokba, már többször használta eszközként egy-egy rivális nevét vagy származását, hogy úgy tüntesse fel őket, mintha azok nem lennének teljesen amerikaiak. A 2016-os elnökválasztási verseny során az akkor még a republikánus párt elnökjelöltjeként induló Ted Cruz texasi szenátorra a keresztnevén, Rafaelként hivatkozott. A 2020-as kampánykörúton többször is rosszul ejtette a mostani alelnök Kamala D. Harris keresztnevét.
Trump a Republikánus Párt szélsőjobboldalának is a kegyeiben járt, amikor 2011-ben rasszista és alaptalan állításokat tett arról, hogy Barack Obama nem az Egyesült Államokban született, és gyakran hangsúlyozta Obama középső nevét, a Husszein nevet.
Egy drámai fordulat után akár már ma eldőlhet, ki lesz Joe Biden kihívója
Január 23-án, kedden folytatódik a republikánus előválasztás az Egyesült Államokban, ahol ezúttal New Hampshire-ben fognak arról dönteni, ki legyen a demokrata Joe Biden kihívója a november 5-i elnökválasztáson. Míg Trump célja, hogy lényegében most lezárja az előválasztást, addig az immáron egyedüliként talpon maradt Nikki Haley lendületet szeretne adni kampányának és csökkenteni kettejük között a különbséget.
Iowához – ahol Trump egy rendkívül alacsony, 14 százalékos részvétel mellett hatalmasat nyert – képest New Hampshire-ben nem kaukuszt tartanak, hanem választást, emellett szintén nagy különbség a két korán szavazó állam között, hogy New Hampshire-ben nem kizárólag regisztrált republikánus szavazók vehetnek részt, hanem a magukat függetlenként regisztráltak is.
Az állam többségét pedig utóbbiak adják – a választók negyven százaléka ugyanis magát ily módon regisztráltatta –, vagyis ők azok, akik dönthetnek, hogy a republikánus vagy a demokrata előválasztáson vesznek majd részt.
Ez pedig lehetőséget ad az Iowában harmadik helyet megcsípő Nikki Haley-nek, hogy akár csökkentse hátrányát Trumppal szemben – az egykori dél-karolinai kormányzónak és Trump elnöksége alatt ENSZ-nagykövetnek ugyanis ez az egyáltalán nem titkolt célja. De sikerülhet-e neki?
Így fekteti két vállra Amerikát Orbán Viktor szövetségese
Donald Trump Mar-a-Lagóban tartózkodó vacsoravendégeinek mesélte el nyomasztó emlékeit a 2016-os iowai választásokról. Az amerikai rendszerben a két nagy párt előválasztásokon dönti el, hogy ki legyen az elnökjelöltjük, és a republikánusok első ilyen eseményét (az úgynevezett caucust) hagyományosan Iowa államban tartják.
Lánya, Ivanka, és férje, Jared Kushner, amikor megjelentek egy Des Moines-i választókörzetben, nem igazán értették, mi történik körülöttük. A kampány kaotikus volt, mindenféle szervezettség nélkül – írta meg a The Washington Post.
Apu, nem hiszem, hogy győzni fogsz. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, mit csinálnak
– mondta Ivanka Trump telefonon.
Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora professzionális kampánycsapatával legyőzte Trumpot azon az éjszakán, ami arra késztette a leendő elnököt, hogy azt követelje, ismételjék meg az előválasztást. Cruz ugyanis „elcsalta azt” – állította a tények ellenére.
De, ahogy Trump tavaly év végén barátainak elmesélte a történetet, az új értelmet nyert. Trump ekkor már jelezte, hogy elfogadta az 2016-os iowai vereséget – és hogy eltökélt abban az irányban, hogy nem akarja ezt még egyszer átélni.
Ez volt az egyetlen alkalom, amikor kisebb vereséget szenvedtem. De sokat tanultam belőle
– mondta néhány hete az iowai Ankenyben egy rendezvényen, figyelmen kívül hagyva a többi vereségét, beleértve az elbukott 2020-as elnökválasztást is.
Trump sztorijának lényege az volt, hogy másképp fog 2024-ben hozzáállni – és ez a stratégia hétfő este sikerrel járt –, amikor a választók 51 százalékának voksát nyerte el, ami több mint kétszerese a nyolc évvel ezelőtti eredményének. 30 ponttal verte Ron DeSantis floridai kormányzót és 32 ponttal Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet.
Iowa ismét betöltötte szerepét: a kilenc jelöltből álló nehézkes mezőnyt egy domináns befutóra és két, nagyon különböző utat bejáró kihívóra szűkítette.
Trump számára a caucuson ideális eredmény született, mivel DeSantis saját ambíciói alatt teljesített, miközben Haley nem kapta meg azt a kezdőlökést, amelyre a New Hampshire-i előválasztás előtt vágyott – ahol a felmérések szerint most már nagyon közel van Trumphoz. Mindketten megfogadták, hogy versenyben maradnak, azonban egyikük sem állíthatja, hogy megszilárdította maga mögött Trump párton belüli ellenzékét.
Mindhárom kampány vezető stratégái, akik közül sokan névtelenséget kérve beszéltek a lapnak, az iowai eredményhez vezető utat fárasztónak nevezték, amely tele volt súlyos hibákkal, váratlan vádemelésekkel, pszichológiai hadviseléssel és belső vitákkal.
A volt elnök bebizonyította, hogy képes megtanulni egy olyan játékot, amelyre korábban nem szánt figyelmet. A verseny elkezdődött.
DeSantis bekerül a nagyok ligájába
Ahogy közeledett a választási kampány, DeSantis úgy igyekezett felülmúlni ellenfeleit: több rendezvényt szervezett, több időt szánt a kérdések megválaszolására, és olyan műveletre készült, amelyet ő és szövetségesei mindenki másnál hosszabb ideje építettek. Egyetlen republikánus előválasztási kampányba sem fektettek be többet korábban az államban: egy kis seregnyi fizetett kampánymunkás mintegy egymilliószor kopogtatott be a republikánusok otthonaiba, és végül az állam népszerű kormányzója, Kim Reynolds is támogatta DeSantist.
Azonban az utolsó hetekben a szervezetben megjelent az aggodalom felhője. DeSantis pénzgyűjtő kampányának iowai vezetője mindenkit, aki odarepült, ugyanazzal a figyelmeztetéssel fogadott: koncentráljatok a munkára.
Aki negatív hozzáállással jön ide, arra nincs szükségem
– mondta az újonnan érkezőknek.
DeSantis nagyszabású tervekkel indult, hogy országszerte megmérettesse magát, nyári szavazóköröket indított olyan fontos államokban, mint Texas és Kalifornia. Azonban végül Iowa volt az utolsó dobása, és 10 ponttal alacsonyabb volt a közvélemény-kutatási eredménye, mint ahonnan az évtized elején indult.
DeSantis közel 200 napot várt a 2022-es nagy újraválasztási győzelme után, hogy hivatalosan bejelentse indulását az előválasztáson, időt adva Trumpnak, hogy támadja őt. Az X-en rendezett kampányindító – DeSantis az utolsó pillanatban döntött erről, miután beszélt Elon Muskkal – technikai problémák miatt összeomlott, elkeserítve az adományozókat és a szövetségeseket. A floridai kormányzó lassan kezdett, a médiakapcsolatait nagyrészt a konzervatív hálózatokra korlátozta, például a Fox Newsra – amelyről később azt mondta, hogy cserben hagyta őt.
Elszalasztotta a pillanatot
– állapította meg később egy, a kormányzóhoz közel álló forrás, és ezt az érzést sok másik, vele vagy a kampányával kapcsolatban álló személy is osztotta.
A nagy adományozók közül néhányan, akiknek támogatásában a kormányzó már biztos volt, például a milliárdos fedezetialap-mágnás, Ken Griffin, csalódottak lettek a kampány kezdete miatt – beleértve az Ukrajnával és az abortusszal kapcsolatos jobbra tolódást. A kampánycsapatot 20 millió dollárral segítő Robert Bigelow nyilvánosan panaszkodott, amiért DeSantis támogatta az abortusz tilalmát a terhesség hatodik hete után. Mint Bigelow később Trumpnak és tanácsadóinak elmondta, DeSantis soha nem hívta fel, hogy foglalkozzon az aggályaival. A nevadai üzletember átállt Trump mellé.
Nyárra a DeSantis-kampány csaknem fizetésképtelenné vált, ami az egyik tanácsadó szerint „Scott Walker-helyzetet” idézett elő – utalva az egykoron magasan szárnyaló wisconsini kormányzóra, akinek 2016-os kampánya néhány hónap után becsődölt. DeSantist még néhány hozzá közel álló ember is kritizálta, amiért gyakran használt magánrepülőgépeket, miközben a kampányban megszorításokat eszközölt.
A szövetségesek és tanácsadók egy csoportja júliusban tárgyalt a jelölttel. DeSantis második kampányfőnökévé régóta regnáló kabinetfőnökét, James Uthmeiert nevezte ki, aki már az első napon bejelentette egy stábértekezleten, hogy bárkit, akit kiszivárogtatáson kapnak, azonnal kirúgnak.
Azonban a dráma folytatódott. DeSantishoz közel álló források leírták, hogy fókuszcsoportos kutatásokkal hiába kerestek üzeneteket Trump ellen. Mindeközben Trump a hírekben is egyre gyakrabban jelent meg, és ezt az előnyt DeSantis csapata szorosan nyomon követte. Még DeSantis televíziós szerepléséről is azt mondta egy tanácsadója, hogy,
az esemény fele Trumpé volt, mert a kérdések róla szóltak.
Ahogy egy forrás a lapnak mondta,
a vádemelések minket tettek tönkre. Azzal viccelődtünk, hogy DeSantisnak szüksége van egy rabosítási fotóra, hogy felvehesse a versenyt Trumppal.
Haley útja a kudarcig
A választáson harmadik helyen végzett volt ENSZ-nagykövet, Haley saját stratégái értetlenül figyelték a DeSantis-kampány utolsó hónapjait. Úgy gondolták, hogy a floridai kormányzó őt támadó hirdetései segítették a mérsékeltek körében Iowában, miközben olyan Trump-szavazókat szólítottak meg, akik úgysem álltak volna át.
A kampány szinte minden egyes pontján Haley a DeSantiséval szöges ellentétben álló stratégiát választott. Csapatát egyetlen, régi barátokból és partnerekből álló csapat vezette, akik egységesen, szivárogtatás nélkül működtek. Ez még az iowai sajtószóvivőkre is igaz volt, akik a charlestoni központból kértek jóváhagyást, mielőtt beszéltek volna az országos sajtó riportereivel.
Míg DeSantis erősen a szakpolitikai üzenetekre támaszkodott, Haley a generációváltás és a politikai stílus témáira összpontosított. Miközben a floridai kormányzó szövetségesei 100 millió dolláros kampányt jelentettek be, Haley hónapokon át csak egy-egy tanácsadóval, kereskedelmi repülőjáratokkal, néha csak egyetlen tanácsadóval indult útnak. DeSantis stábja három különböző buszt bérelt és csomagolt be – kettőt az adománygyűjtőknek, egyet pedig a kampánystábnak –, míg neki egy sem volt.
Azonban a karizma, amely a kampányát hajtotta, nem működött hibátlanul. Egy egyszerű kérdés zökkentette ki Haleyt: Mi okozta a polgárháborút? Nem válaszolt egyértelműen, és csak másnap említette meg annak okaként a rabszolgaságot.
Az is nehezére esett, hogy koalícióját a mérsékelt, tehetős és felsőfokú végzettségű szavazókon túlra is kiterjessze. Amikor a korábbi New Jersey-i kormányzó, Chris Christie kiszállt a versenyből, nem támogatta Haleyt, és bekapcsolva hagyott mikrofonon keresztül hallható volt, amint becsmérelte őt.
Meg fogják enni reggelire – ezt mindketten tudjuk. Neki túl nagy falat ez
– mondta Christie, indoklásként, hogy miért nem támogatja Haleyt.
Haley a választás estéjén Iowában a harmadik helyen végzett, közvetlenül DeSantis mögött.
(Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök egy kampányrendezvényen Portsmouth New Hampshire-ben, az Egyesült Államokban 2024. január 17-én. Fotó: Adam Glanzman / Bloomberg / Getty Images)
Iowa után még egyértelműbb Donald Trump dominanciája
Január 15-én startolt el hivatalosan is az új amerikai választási ciklus, amikor Iowában a választók eldöntötték, kit szeretnének Joe Biden demokrata elnök republikánus kihívójának látni a november 5-i elnökválasztáson.
A választók döntése egyértelműbb nem is lehetett volna. Mint arról beszámoltunk,
Donald Trump a szavazók 51 százalékát győzte meg arról, hogy büntetőjogi eljárásai ellenére is ő a párt arca és vezére.
Trumpot a 2022 végén még a vele fej-fej mellett mért Ron DeSantis követte jócskán lemaradva, a szavazatok 21,2 százalékát bezsebelve, míg harmadik helyet az egykori amerikai ENSZ-nagykövet Nikki Haley szerezte meg a szavazatok 19,1 százalékával.
A másik két ismertebb jelölt, az előválasztástól időközben visszalépő szélsőjobboldali Vivek Ramaswamy 7,7 százalékot szerzett, míg az esélytelenek nyugalmával induló Asa Hutchinson a szavazatok mindössze 0,2 százalékát szerezte meg – még az országosan nem igazán mért Ryan Binkley is megelőzte.
Négy pontban magyarázzuk el az iowai kaukusz utáni erőviszonyokat, és hogy mit tudunk kiolvasni az eredményekből.
Indul az előválasztás: a kérdés, hogy Trump mennyivel nyer
Január 15-én immáron hivatalosan is elkezdődik az új amerikai választási ciklus, amikor az Iowában megrendezett kaukusszal (más néven jelölőgyűlés) elstartol a republikánus előválasztás. A választók arról döntenek, ki legyen Joe Biden demokrata elnök kihívója a november 5-i választáson.
Annak ellenére, hogy Trump előnye országosan és a kis közép-nyugati államban is tetemes, okozhat még meglepetéseket az iowai jelölőgyűlés – egyrészt Iowában arról dönthetnek a kaukuszon résztvevők, hogy ki legyen Trump kihívója az immáron csak öt fősre csökkenő versenyben, másrészt pedig Trump erőt demonstrálhat, hogy a párt szimpatizánsai valóban teljesen beálljanak mögé.
Joe Biden megtartotta évindító beszédét, páros lábbal beleszállt Donald Trumpba
A hivatalban lévő államfő első 2024-es kampánybeszédét a Pennsylvania állambeli Blue Bellben, az amerikai függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, Valley Forge közelében tartotta.
Beszédében Joe Biden azt hangoztatta, hogy Donald Trump kész lenne feláldozni a demokráciát saját hatalomra kerülése érdekében. Azzal vádolta elődjét, hogy nem ítélte el a politikai erőszakot a január 6-i események után.
Trump még úgy is megnyeri a vitát, hogy részt sem vesz rajta
Elég eseménydúsan alakult a hét második fele az amerikai politika jobb oldalán. Magyar idő szerint augusztus 24-én hajnalban a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartották meg a republikánus elnökjelölt-aspiránsok első vitáját, miközben a vitát negligáló Donald Trumppal Tucker Carlson előre felvett interjúját öt perccel a vita előtt élesítették a leánykori nevén Twitternek hívott X-en.
A Trump-interjúban és a vitán is sok témát érintettek a jelöltek: a Capitolium ostromán kívül szó esett az abortuszról, a gazdaságról, Joe Bidenről és a klímaváltozásról is – mindezekről ebben a cikkünkben számoltunk be.
De kik nyertek, és kik vesztettek a vitán és az azt körülvevő eseményeken?
Egyre fogy a levegő Donald Trump legfőbb riválisa körül
Egyre nehezebb helyzetben van a republikánus előválasztáson a floridai kormányzó, Ron DeSantis, miután az elmúlt hetekben egyre több negatív hír jelent meg a jelöltről és kampányáról.
Miközben Trump továbbra is dominálja a mezőnyt, Ron DeSantis nemhogy közeledni nem tud az éllovas felé – Trump előnye több mint 37 százalékpont (!) –, de hónapról hónapra nő is a köztük lévő távolság, sőt már a hazai Floridában is inkább Trumpra szavaznának, mintsem rá.
Ron DeSantisnak, akiről a 2022-es félidős választások után az egyik legbefolyásosabb republikánus donor, a többek között a Fox Newst és a New York Postot tulajdonló Robert Murdoch new york-i napilapjában Ron DeFuture, azaz Ron a jövő címlappal emlékeztek meg, egyre kevesebb ideje van, hogy rendbe tegye kampányát, amiből sajtóhírek szerint egyre több befolyásos donor hátrálhat ki – sőt pénzszűke miatt még a kampánycsapatából is el kellett bocsátania pár embert.
De hogyan vált Ron DeSantis a Republikánus Párt jövőjét jelentő politikusból egy egyre kétségbeesettebb és jelenleg esélytelen jelöltté?
Hiába a vádemelések, a mártírszerepből is erőt merít Trump
Hiába emeltek már két ügyben is vádat Donald Trump korábbi amerikai elnök ellen, a támogatottságának egyáltalán nem ártanak, sőt, még növelik is a már tetemes előnyét. Trump azonban nem kizárólag a támogatottsága miatt okoz hatalmas kihívást a republikánus kihívóinak. Az is kérdés, hogy tudnák támadni a botrányokról mindig lepattanó Teflon Trumpot.
2023. július 28-án tartották meg Iowában az úgynevezett Lincoln-vacsorát, amelyen a Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsai beszédekben próbálták a jelen lévő donoroknak és meghívott vendégeknek bebizonyítani, hogy miért is ők lennének az ideális jelöltek a jövő februárban kezdődő republikánus előválasztási kampányra, illetve a novemberben újrázni készülő Joe Biden demokrata elnökkel szemben.
A meghívott 13 aspiráns egymás után szólalt fel, a rendezők direkt figyeltek arra, hogy mindenkinek egységesen tízpercnyi felszólalási idő jusson – ezt egyedül Asa Hutchinson nem tudta betartani, és tíz perc után kikapcsolták a mikrofonját.
A vacsora visszaigazolta azt, amit a közvélemény-kutatások is régóta mutatnak:
Donald Trumpnak felfoghatatlan méretű az előnye kihívóival szemben.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a jelöltek túlzottan nem is támadták a korábbi elnököt, akinek a közvélemény-kutatások átlaga szerint tetemes az előnye: a kutatások átlaga szerint a republikánus választók 53,1 százaléka (!), azaz többsége 2016 és 2020 után 2024-ben is az elnökválasztás idején már 78 éves populista politikussal futna neki a választásoknak.
Őt az év elején még nagy reményekkel induló floridai kormányzó, Ron DeSantis követi, mindössze 15,8 százalékponttal, a harmadik helyen pedig a korábban esélytelenek nyugalmával induló, ám a Fox Newson és Twitteren nagy jelenléttel magát woke-ellenes aktivistaként felépítő Vivek Ramaswamy áll. Az általa átlagolt 6,5 százalékpont is bőven elmarad attól, hogy jelenleg valódi kihívója legyen a mezőnyt domináló Trumpnak.
De miért ilyen nagy Trump előnye?
Sűrűsödnek a viharfelhők Donald Trump feje fölött
Annak ellenére, hogy amerikai viszonylat szerint némiképp lassan indult el a jövő februárban startoló republikánus előválasztás – a választás előtt egy évvel az elnök évértékelő beszédénél általában már többen is hivatalosan bejelentik indulásukat –, az utóbbi időben kicsit felgyorsultak az események.
Donald Trump tavaly novemberi bejelentése után sokáig egyedüli jelölt volt, amit aztán korábbi ENSZ-nagykövete, Nikki Haley tört meg februári bejelentésével, akit az elmondása szerint „anti-woke” üzletember és aktivista, Vivek Ramaswamy követett.
Azonban az utóbbi hetekben felgyorsultak az események az amerikai politikai paletta jobboldalán, hiszen
két újabb, valamennyire komolyan vehető jelölt jelentette be indulási szándékát, és egyre több nehézsúlyú jelölt gondolkodik ugyanezen.
Ki nyer és ki veszít Trump bíróság elé állításával?
Donald Trump megjelent a manhattani bíróságon, miután a vád szerint megszeghette az amerikai kampányfinanszírozási törvényeket, amikor egykori ügyvédje és jobbkeze, Michael Cohen 130 ezer dollárt adott át a felnőttfilmekben szereplő Stormy Danielsnek azért cserébe, hogy hallgassa el a 2016-os elnökválasztás kampányhajrájában, hogy korábban konszenzuális viszonya volt az akkor még elnökjelölt Trumppal.
Az egykori elnököt összesen 34 pontban vádolják. Ha az esküdtszék bűnösnek találja, akár négy év börtönbüntetésre is számíthat, ugyanakkor jelenleg a legvalószínűbb, hogy Trump megúszhatja pénzbüntetéssel – az ügyészség első körben azt próbálja bizonyítani, hogy Trump nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követett el.
Azzal, hogy Trump tudtával fizette ki Cohen Danielst – Michael Cohen ezt vallotta eskü alatt, és ezért ítélték el korábban –, megszeghette a kampányfinanszírozási törvényeket, emellett üzleti iratok meghamisításával is vádolják, ami viszont már bűncselekménynek számít.
A bíróságon kedden Trump ártatlannak vallotta magát minden vádpontban, a tárgyalás vélhetően 2024 januárjában kezdődik majd meg. Azonban a legnagyobb kérdés, hogy politikailag a vádemelés hogyan hat a különböző szereplőkre: a két mainstream amerikai pártra, illetve a republikánus elnökjelölt-aspiránsokra. Mi lehet az ügy vége?
Donald Trumpot se lenyelni, se kiköpni nem tudja a Republikánus Párt
Donald Trump eddig csak egyszer nyert választást, sorozatban pedig három vereséget is összehozott, így már a Republikánus Pártban is úgy látják: a korábbi elnök a múlté. Ugyanakkor egyelőre nem tudják, hogyan lehetne továbblépni anélkül, hogy Trump ne forraljon bosszút ellenük.
Amikor Donald Trump 2019-ben megtartotta évértékelő beszédét a kongresszus előtt, már egy tucat demokrata elnökjelölt-aspiráns bejelentette, hogy a 2020-as előválasztáson megméretteti magát, míg sokakról nyílt titokként beszéltek Washingtonban és a sajtóban, hogy majd ők is elindulnak.
Amerikában a kampányok általában nagyon hosszúak. Az országra valóban jellemző az a politikai felfogás, hogy a következő választási kampány már az előző voksolás másnapján elkezdődik, emiatt meglepő, hogy
a 2024-es elnökválasztás előtt másfél évvel a republikánusok közül eddig csak egy esélyes jelölt jelentette be hivatalosan indulási szándékát, méghozzá Donald Trump.
Egyszer volt Washingtonban kutyavásár
A hivatalos jelöltek jelenlegi hiányának oka a párttal ambivalens viszonyt ápoló egykori elnök. Trump hatása a pártra 2016-os győzelme után folyamatosan nőtt, annak ellenére hogy vezényletével a pártnak nem sikerült sem a 2018-as félidős, sem pedig a 2020-as választásokon megismételni sikerét, mivel Donald Trump nagyon sok pénzt tudott összegyűjteni a párt kampányaira.
Trump 2020-as választási veresége után sokáig azzal fenyegetőzött, hogy ha a párt nem áll ki mellette a Capitolium ostroma miatti impeachmenteljárás és egyéb nyomozásokban, egyszerűen új pártot alapít.
Miután a republikánusok összezártak a volt elnök mögött, befolyása továbbra is megmaradt a pártra: a 2022-es félidős választásokra több jelöltet is személyesen ő javasolt – például a georgiai szenátorválasztásra az egykori NFL-játékos Herschel Walkert vagy a szintén billegő államnak számító Pennsylvaniában a celebdoktor Mehmet Ozt –, azonban az emberei felsültek: az előválasztásokon ugyan rendre jól szerepeltek a klasszikus republikánusi mainstream centrista-jobbközép jelöltek ellenében a Trump-rajongó MAGA-szavazók (MAGA = Make America Great Again – a szerk.) nagyobb politikai aktivitása miatt, de a rendes választásokon tudásuk – és leginkább megválasztási készségük – nem volt elegendő, hogy legyőzhessék a demokratákat.
Így a 2022-es választások előtt egy évvel hiába vélekedett úgy az egyik legbefolyásosabb republikánus politikus, Kevin McCarthy, hogy a képviselőházban akár 60 új mandátumot is szerezhet majd a párt, ehelyett csak kilenc széket hódítottak el a demokratáktól, pedig az elszálló infláció és a gazdasági válság nekik kedvezett.
Emiatt a pártközpontban is érzik: Trump már nem előny, hanem hátrány a republikánusok számára, azonban továbbra sem tudják, hogyan lehetne leszámolni az egykori elnök befolyásával.
Trump, a megkerülhetetlen – vagy mégsem?
Annak ellenére hogy Trump nem párttag, viszonylag sokáig ér a befolyása a párton belül, ami nemcsak a jelöltek személyében, hanem a republikánusok narratíváiban is visszaköszön. De az igazi ász Trump kezében a MAGA-tábor, amelynek tagjai szinte fanatikusan kizárólag csak az egykori elnökre hallgatnak.
Ez a tábor ugyan kisebb része a republikánus szavazóknak, azonban politikailag jóval aktívabb, így nem véletlen, hogy sok republikánus politikus az ő kegyeiket keresi, hiszen a jelöltségért az út rajtuk keresztül vezethet.
Ugyanakkor jó hír a pártnak – és rossz hír Trumpnak –, hogy a 2022-es választásokon a nem trumpista republikánus jelöltek sokkal jobban szerepeltek a trumpistáknál: például Nevadában a párt kormányzójelöltje elhatárolódott Trumptól és azon hamis állításaitól, hogy a 2020-as elnökválasztást elcsalták tőle, aminek köszönhetően Joe Lombardo le is győzte inkumbens demokrata ellenfelét, míg a trumpista szólamokkal és narratívákkal kampányoló Adam Laxalt alulmaradt az állam szenátori helyéért folytatott harcban a demokrata Catherine Cortez Mastóval szemben.
Donald Trump saját magának ásta meg a politikai sírját
Donald Trump el volt ragadtatva a Capitolium ostroma láttám – mondta Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor egy rádióműsorban fehér házi tanácsadókra hivatkozva. A szenátor elmondása szerint
Trump el volt ragadtatva a zavargás láttán, ahogy a Fehér Házban nézte a fejlemények kibontakozását, és nem értette, hogy tanácsadói körülötte miért nem örvendeznek vele együtt.
Ez magyarázattal szolgálhat arra: az elnök miért halogatta órákig, hogy felszólítsa híveit a zavargás beszüntetésére és arra, hogy menjenek haza.
Fogalmam sincs, mi járt a fejében, mit akart pontosan, mit történjen, miután (a zavargók – a szerk.) már bent voltak a Capitoliumban, de bizonyosan káoszt
– állapította meg a szenátor, aki elsők között jelezte támogatását az elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) mellett.
Hogy Donald Trump valóban úgy gondolta, hogy a zűrzavarral meg tudja akadályozni Joe Biden demokrata megválasztott elnök győzelmének kongresszusi hitelesítését, azt csak ő tudja.
A történtekért amerikai politikusok egész során át a liberális sajtóig az elnököt tették felelőssé, a zavargást pedig szándékos, előre megtervezett puccskísérletnek minősítették.
Számos jel utal arra, hogy a Capitolium ostroma nem hirtelen felindulásból történt. Az amerikai elnök még december 19-én arról tweetelt, hogy „nagy, vad tüntetés lesz január 6-án a fővárosban”. Hívei ezen felbátorodva szervezkedésbe is kezdtek egyebek mellett a Parler közösségi appon, amely a zavargások után gyakorlatilag eltűnt az internetről.
Szemléletes az is, hogy az egész Trump család egyfajta műveleti központból figyelte a washingtoni gyűlésre érkező tömeget, amiről ifjabb Donald Trump videót is készített. Jómaga és kedvese, Kimberly Guilfoyle is arra bátorította az elnök támogatóit, hogy harcoljanak.
The Trump family hosted a viewing party to watch the terrorist attack on the U.S. Capitol. Kimberly Guilfoyle & Don Jr say “fight” with sick glee as they count down to the insurrection. Donald Trump stares at the screen, awaiting the violence he incited.pic.twitter.com/4R3HoHmIeW
— Stephanie Kennedy (@WordswithSteph) January 7, 2021
Bennfentes meló?
Kongresszusi politikusok és több, hivatalban lévő és volt biztonsági képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a kongresszusi rendőrség és más biztonsági szervek nem mérték fel megfelelően a Trump támogatóiból álló tömeg jelentette fenyegetést. A kongresszusi rendőrségen és az általuk felállított derékmagasságú kordonokon úgy haladtak át a zavargók, mint forró kés a vajon, a rendfenntartók egy része több videó tanúsága szerint nem is szállt szembe a tömeggel, mi több, szabad utat engedett nekik.
CAUGHT ON VIDEO: The moment Police allow rioters to storm the US Capitol. #Washington #CapitolHill #DC #DCProtests pic.twitter.com/nxQsbNDdME
— Anthony Davis (@theanthonydavis) January 6, 2021
Volt olyan is, hogy az épületbe behatolók együtt szelfiztek a rendőrökkel.
It’s a dark day in America when a UNITED STATES Capitol police officer decides to take a selfie with a TERRORIST! And they wonder why WE don’t feel safe! pic.twitter.com/UZsLnS2s68
— NAACP (@NAACP) January 6, 2021
Demokrata képviselők emiatt azt pedzegetik, hogy a kongresszusi rendőrök összejátszottak a zavargókkal, illetve faji diszkriminációt emlegetnek, mondván: nem úgy tűnik, hogy a fehér tüntetőkkel úgy lépnek fel a rendőrök, mint mondjuk az afroamerikaiakkal vagy más kisebbségekkel szemben.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a nemzetbiztonsági tárca annak ellenére sem adott ki jelentést a tüntetés jelentette potenciális fenyegetésről, hogy Trump hívei az orruk előtt szervezkedtek a kibertérben, pedig ez egy rutingyakorlat minden nagyobb megmozdulás előtt.
Az illetékes hatóságok egy körlevélben tájékoztatják a szövetségi, állami és helyi rendfenntartókat, hogy kiértékelésük szerint mire lehet számítani az eseményeken, segítséget nyújtva az adott esemény biztosításának előkészületeiben.
A Pentagon pedig a szerdai események előtt korlátozta a fővárosi Nemzeti Gárda lehetőségeit, egyebek közt megtiltva a lőfegyver használatát, a rohamfelszerelés alkalmazását, vagy hogy önvédelem célján kívül érintkezésbe lépjenek a tüntetőkkel, és megosszák felszerelésüket a helyi hatóságokkal. Az indok: a Nemzeti Gárdát nem kérték fel a tüntetés biztosítására vagy a tömeg oszlatására.
Miután tömegesen hatoltak be az amerikai törvényhozás épületébe, a kongresszusi rendőrség vezetője telefonon fordult a hadsereghez, hogy küldjenek erősítést a Nemzeti Gárda formájában. A kérést nem utasították el, de nem is teljesítették azonnal. A hadsereg ugyanis aggályosnak találta azt, hogy fegyveres erők hatoljanak be a Capitoliumba. Végül a Pentagon mozgósította a fővárosi gárdát, feloldva néhány korlátozást, de a lőfegyverek alkalmazását továbbra sem engedélyezte. Feladatuk pedig az volt, hogy biztosítsák az épületkomplexumot, melynek megtisztítását a kongresszusi rendőrségre, valamint a szövetségi és a helyi rendfenntartó erőkre hagyták.
Ennek fényében felmerül annak kérdése: vajon a legfelsőbb vezetői körökben csőbe húzták Trumpot azzal, hogy szabad utat engedtek a zavargóknak a Capitoliumba? Ezzel ugyanis csapást mértek az elnök tekintélyére, megerősítve azt, amit a demokraták és több republikánus is régóta szajkóz: az elnök közveszélyes.
A soha viszont nem látásra
Mások mellett Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a szerdai események után indítványozta, hogy azonnal távolítsák el az elnököt a hatalomból. Erre az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye nyújt lehetőséget, viszont Mike Pence alelnök közreműködésére volna szükség. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy Pence és a kabinet többsége írásban kijelenti, Trump nem alkalmas feladatának ellátására. Ezzel az alelnök venné át az elnöki tisztséget, és bár Trump megtámadhatja az intézkedést a kongresszusnál, annak huszonegy nap áll rendelkezésére, hogy döntsön az elnök fellebbezéséről.
Az alelnök – aki látványosan szakított Trumppal – azonban nem mutatott hajlandóságot az alkotmánykiegészítés alkalmazására. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy Trump továbbra is élvezi a republikánus szavazók támogatását, és ha a párton belül megtámadják, elveszíthetik ezeket a szavazókat. Egy ilyen húzással azt is megkockáztatnák, hogy újabb zavargások törjenek ki. A kérdésben tehát egyelőre nincs egységes álláspont a republikánus politikusok körében.
A demokraták azonban hajthatatlanok, és jövő héten már elindítják az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) eljárását a képviselőházban az elnök leváltása céljából. Ha a vádemelés sikerrel is jár a demokrata többségű képviselőházban – ahol erre az egyszerű többség jóváhagyására van szükség –, a szenátusra jogkörébe tartozik az impeachment megtárgyalása és az ítélethozatal.
Belső levelezések szerint a szenátus legkorábban is egy nappal Trump hivatali idejének lejárta előtt, január 19-én tudna foglalkozni az eljárással, a tárgyalásra pedig úgy kerülhetne sor, hogy Trump már nem elnök. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán le lehetne-e folytatni így az eljárást, de ha igen, egy előnye mindenképpen lenne:
Trump már nem lenne elnök, így nem tudna ebben a minőségében nyomást gyakorolni a republikánusokra.
Jóllehet már így se nagyon tud, hiszen fő kommunikációs csatornáiról száműzték. A Twitter örökre kitiltotta, a Facebook mellet pedig a Snapchat, a Twitch és a Shopify határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját.
Ha az impeachment mégis eljutna a tárgyalási szakaszig, a szenátus amellett, hogy elítéli Trumpot, határozhat arról is, hogy örökre eltiltja közhivatal betöltésétől. Ezzel pedig elejét vennék annak, hogy újrainduljon az elnöki székért 2024-ben.
Ehhez azonban a szenátus kétharmadának hozzájárulása kell, ami azt jelenti: minden a republikánusokon áll vagy bukik.
A kérdés az, hogy a Republikánus Párt milyen sorsot szán Trumpnak. Tudni lehet, hogy az elnök tevékenysége törésvonalat idézett elő a politikai tömörülésen belül. Ha egyszer s mindenkorra megszabadulnának Trumptól, lehet, hogy szavazókat vesztenének, de lehetőség is nyílna a párt egyesítésére és megújulására, miközben más, ambiciózus politikusok előtt megszűnne az a Trump személyében manifesztálódott akadály, hogy 2024-ben pályázzanak az elnöki tisztségre.
Trump nem fog egy csapásra eltűnni a közéletből, befolyása és támogatottságának mértéke már azon fog múlni, hogy Bidennek ígéretéhez híven sikerül-e majd egyesíteni a politikailag polarizált országot.
(Borítókép: Tüntetők a Capitolium épülete előtt Washingtonban 2021. január 6-án. Fotó: Leah Willis / Getty Images)
Amerikai elemző az Indexnek: Még 13 napot kellene kibírnunk Trumppal
Donald Trump imádja a látványosságot, és a mai szomorú műsor elnöki örökségének megkoronázása. Csak remélhetjük, hogy országunk kibír még 13 napot ezzel a despotával. A nép akaratából ugyanis január 20-án Joe Biden lesz Amerika elnöke
– mondta az Indexnek adott gyorsértékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója.
Szerdán teljes káoszba fulladt Biden elnökválasztási győzelmének kongresszusi jóváhagyása, miután Trump támogatói betörtek a Capitolium, az amerikai kongresszus épületébe. Az épületkomplexumot lezárták, Mike Pence alelnököt és a szenátorokat, képviselőket kimenekítették. Az Indexen itt követhetők a fejlemények; cikkünket folyamatosan frissítjük.
McKinney – aki a tavalyi elnökválasztási kampány alatt az Index állandó amerikai kommentátora volt – hozzátette:
Trump elnökjelöltként és elnökként is megfenyegette, megtámadta, majd lábbal tiporta a kormányzás és demokráciánk szinte minden intézményét, beleértve az igazságszolgáltatást, a médiát és az ország választási rendszerét.
„Most pedig a törvényhozásunk ellen szított gyűlöletet, amely pedig csak alkotmányos kötelezettségét próbálta ellátni olyasmiben, ami – legalábbis mostanáig – mindig békésen ment végbe az Egyesült Államokban: az elnöki hatalom átadásában”.
A kongresszus tagjai azért gyűltek össze, hogy jóváhagyják a tavalyi elnökválasztás eredményét, amely szerint az elektori testületben Biden 306:232 arányban múlta felül Trumpot.
miután a kongresszusi ülés előtti beszédében Trump feltüzelte támogatóit, és felbátorította őket arra, hogy vonuljanak az épülethez, utóbb arra kérte őket, „legyenek békések”.
Trump ügyvédje az Indexnek: Ez a hajó elment
Jó ötletet talált ki az elnök, de a szavazatok egyszerűen nincsenek meg hozzá. Elméletileg lehetséges ugyan, hogy a képviselőház és a szenátus érvénytelenítse az elektori testületben született eredményt, de nem lesznek ehhez meg a szavazatok. Politikailag erre nincs esély
– mondta az Indexnek Alan Dershowitz, aki Donald Trump egyik ügyvédje volt az elnökkel szemben folytatott közjogi felelősségrevonási (impeachment) perben, de ez az ügyvéd volt az, aki O. J. Simpsont is védte korábban.
Rekordszámban adtak le előre voksokat a georgiai szenátusi szavazásra
Mintegy hárommillió előzetesen leadott szavazat érkezett be a Georgia államban kedden tartandó szenátusi utóválasztásra, aminek tétje:
a demokraták vagy a republikánusok fogják irányítani a szenátust Joe Biden megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése után.
A hárommillió előre leadott voks arra utal, hogy a georgiai szavazók érdekeltek abban: David Perdue és Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátorok vagy demokrata kihívóik, Jon Ossoff és Raphael Warnock kerülnek a szenátusba.
A hírt közlő Reuters hírügynökség kiemeli: elég csak az egyik republikánusnak nyernie hajszállal, de a konzervatívok megtarthatják szenátusi többségüket, így megakadályozhatják, felülírhatják Biden rendelkezéseit. Legutóbb egyébként Donald Trump amerikai elnök vétóját bírálták felül, amire a távozó államfő regnálása alatt nem volt még példa.
Ha a demokrata jelöltek győzedelmeskednek, a szenátusban fele-fele arányban lesznek a két nagy amerikai párt képviselői. Ez esetben a szenátus elnökét szavazati joggal ruházzák fel, tehát Kamala Harris megválasztott alelnöknek a kezébe kerülne a sorsdöntő plusz egy voks, ha a testület döntésképtelenné válna.
Az utószavazásra azért január 5-én kerül sor, mert a november 3-i amerikai elnökválasztás napján, amikor több államban is szenátorokat választottak, egyik georgiai jelölt sem kapta meg a voksok több mint ötven százalékát.
A hárommillió korai szavazat a déli államban szavazásra jogosultak egyharmadának felel meg. Mindazonáltal már több ember adta le szavazatát, mint a 2008-as szenátusi választáson, amikor is csak 2,1 millióan járultak az urnák elé.
Trump segít is, meg nem is
A távozó elnök péntek este még „illegálisnak és érvénytelennek” minősítette a keddi szavazást egy Twitter-bejegyzésében, felemlegetve azt, hogy szerinte a levélszavazatokkal csaltak a republikánus beállítottságú államban az elnökválasztáson, ami miatt kampánycsapata több állam ellen is pert indított a választási eredmények megsemmisítése céljával. Sehol nem járt sikerrel.
A felhívással azonban nem éppen a Republikánus Párt számára kifejezetten fontos keddi szavazásra ösztökélte támogatóit.
Amerikai sajtójelentések szerint Trump a szélsőségesebb nézeteket valló tanácsadói befolyása alá kerülhetett, akik egyebek közt azt javasolták: a republikánus szavazóknak bojkottálni kell a választást, amíg az elnökválasztás eredményét meg nem semmisíti az állam. A Republikánus Párt erről azonban másként vélekedhet, hiszen a tét a törvényhozásban gyakorolt befolyásuk megőrzése egy érkező demokrata elnökség idejére.
A Trump körüli tanácsadók közül kiemelkedik Lin Wood ügyvéd, akinek nevéhez több, az elnökválasztási eredmény megfordítására irányuló bírósági kereset is fűződik. Pénteken hosszasan fejtegette a Twitteren, hogy
- túl sokáig összpontosítottak arra, hogy a „kínai kommunista párttal” szövetségre lépett demokraták lopták el a választást Trumptól;
- Soros György és Bill Gates is nyakig benne van a csalásban;
- és nem vették észre, hogy a republikánusok is cinkosak ebben.
Lin Wood ezután nekiment magas rangú konzervatív politikusoknak, köztük Mike Pence alelnöknek, akit azzal vádol, hogy elárulja az elnököt, ha január 6-án – ceremoniális szerepet betöltve – felügyeli az elektori szavazatok ratifikálását a kongresszusban. Egyébként Trump hívei keresetet nyújtottak be azért is, hogy Pence-t megakadályozzák az elektori szavazatösszesítés igazolásában. A keresetet egy texasi ügyvéd elutasította.
Lin Wood vélhetően azért is, mert Trump korábbi szövetségesei elfordultak tőle, azt írta:
amikor az árulás miatti letartóztatások megkezdődnek, John Roberts alkotmánybírót, Mike Pence alelnököt és Mitch McConnel republikánus szenátusi frakcióvezetőt kell a lista élére helyezni.
Wood később hozzátette: ha Pence-t letartóztatják, börtönbe kerül, majd kivégzőosztag elé helyezik.
Mindenesetre egyik legfrissebb üzenetében Trump már ígéri: hétfő este Georgiába utazik, hogy Perdue és Loeffler szenátorok mellett kampányoljon.
Will be in Georgia on Monday night, 9:00 P.M. to RALLY for two GREAT people, @sendavidperdue & @KLoeffler. GET READY TO VOTE ON TUESDAY!!!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 2, 2021
Végjáték Washingtonban: Trump elszakadni látszik a valóságtól
Pánikolnak a fehér házi tisztségviselők Trump egyre szeszélyesebb viselkedése miatt – írja az Axios amerikai hírportál, több, a január 20-ig hivatalban lévő elnökkel szemben kritikus lappal egyetemben. A pánikra egy pénteki kabinetülés ad okot. Mások mellett a The New York Times beszámolója szerint Trump hivatalos tanácsadói üvöltözésig fajuló vitában csaptak össze az amerikai elnököt a választási eredmények valamilyen úton történő megsemmisítésére biztató, külsős támogatóival.
Rovataink a Facebookon