Mint péntek reggel hírül adtuk, Donald Trump és felesége, Melania korona vírus fertőzést kaptak, és az elnök azóta kórházba is került. Első információk szerint erre mindössze elővigyázatosságból került sor, nemrég azonban orvosa bejelentette, hogy Trump elnököt

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az általa kapott kezelés nincs törzskönyvezve, még a most egyre gyakoribbá váló gyorsított eljárással sem. A Fehér Ház orvosa, Sean Conley közlése szerint az elnök egyetlen dózist kapott a Regeneron által előállított, REGN-COV2 elnevezésű, ú.n. poliklonális antitest koktélból, melynek alkalmazása során nem lépett fel váratlan komplikáció.

Soha, semmilyen történelmi esemény nem meztelenítette le úgy Amerikát, mint a koronavírus-járvány, ami felszínre hozta az egészségügyi rendszer fehér foltjait, feltárta a kellemetlen igazságot a közszolgáltatásokban uralkodó súlyos egyenlőtlenségekről, az amerikai társadalomban mélyen gyökerező tudományellenességről, a szövetségi kormányzat bénultságáról, a saját kormányzati intézkedéseit szabotáló elnök ostobaságáról és a (sokmilliárdos mentőcsomagok ellenére) a kongresszus válsághelyzetben mutatott tehetetlenségéről.

Mivel az Egyesült Államokban a részben az elsietett lazításnak köszönhetően még csak meg sem sikerült közelíteni a járványellenes szövetségi hatóság (CDC) által a normális élethez való visszatérés feltételéül szabott fertőzöttségi- és halálozási mutatókat, alig három hónappal a novemberi választások előtt a közfigyelem kezd szembenézni a ténnyel, hogy a választási rendszer sérülékenysége és a választási eljárások körül felizzó politikai civakodás miatt sokan úgy gondolják, hogy

És egy megkérdőjelezhető legitimitású választás komoly csapást jelenthet az USA amúgy is egyre törékenyebb belső békéjére.

Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.

Ha kell, Donald Trump amerikai elnököt "ki fogják füstölni" a Fehér Házból, jelentette ki Nancy Pelosi demokrata párti házelnök hétfőn újságíróknak, válaszul az amerikai elnök egyik vasárnapi interjújára.

Kanye West hivatalosan elindította a 2020-as elnökválasztási kampányát egy Charlestonban, Dél-Karolinában tartott rendezvénnyel. A 43 éves zenész a saját pártja, a Birthday Party jelöltjeként indul, bár egyelőre kérdéses, hogy nem valami PR-bűvészkedésről van-e szó, amivel mondjuk egy új albumát reklámozza. 

A BBC beszámolója szerint ennek eldöntésében a mostani rendezvény sem sokat segít, főleg, hogy szombaton West Twitterén megjelent egy készülő új album dalcímlistája, amit azóta törölt a művész.

A mostani esemény hivatalosan a regisztrált vendégeknek szólt, ugyanakkor West kampányweboldalán nincs ilyen funkció. 

West a rendezvényen egy katonainak tűnő, Security feliratú mellényben jelent meg, és a feje hátulján a hajába bele volt nyírva, hogy 2020. A tömegnek mikrofon nélkül beszélt, és az emberek sem kaptak mikrofont, amikor kérdeztek tőle. 

West a beszámoló szerint elsírta magát, amikor az abortuszra terelődött a szó. Arról beszélt, hogy a szülei majdnem elvetették őt, "most nem lenne Kanye West, mert az apám túl elfoglalt volt". Hozzátette, hogy ő majdnem megölte a lányát. "Még ha a feleségem, Kim (Kardashian) el is válik tőlem ez után a beszéd után, ő világra hozta North-t, még ha én nem is akartam".

Azt is mondta, hogy az abortusz szerinte maradjon legális, "a törvény úgysem Istentől származik, szóval mi is a legálitás", fejtegette, majd rátért, hogy legyen pénzügyi segítség a rászoruló anyáknak, mondjuk mindenki kapjon egymillió dollárt, aki szül. 

Beszélt egy 19. századi amerikai rabszolgaszöktető abolicionistáról, Harriet Tubmanről, aki West szerint soha nem szabadította fel a rabszolgákat, csak elintézte, hogy más fehér embereknek dolgozzanak. 

West akkor is elérzékenyült, amikor a 2007-ben elhunyt anyjáról beszélt. 

Donald Trump amerikai elnök mérges Twitter-áradat közepette kirúgta kampányfőnökét, Brad Parscale-t, 110 nappal a választások előtt. Az Axios szerint minderre azután került sor, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az elnök öt, a választásokat eldönteni képes államban is lemaradt demokrata kihívója, Joe Biden mögött, és érzi, hogy tényleg elveszítheti a választást.

Kanye West dalcsináló úr, július 4-én, azaz a legnagyobb amerikai nemzeti ünnepen jelentette be, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. Kicsit több mint két héttel később pedig már ki is szállt, írja az Intelligencer. 

Négy év alatt elköltene 2000 milliárd dollárt klímavédelemre, tiszta energiára és az amerikai épületek energiahatékonyságának javítására Joe Biden, az demokrata párt lehetséges elnökjelöltje. Delaware államban tartott beszédében az aspiráns minden eddiginél komolyabb tervekkel állt elő, hiszen tavaly még azt javasolta, hogy tíz év alatt költsenek ilyen célokra összesen 1700 milliárdot.

Joe Biden azt mondja, megválasztása esetén azonnal a kongresszus elé vinné a terveit, mert a koronavírus járványa miatt megroppanó gazdaságnak éppúgy szüksége van ezekre az új befektetésekre, mint annak, hogy meg kell oldani a klímaváltozás problémáját, amiben az Egyesült Államoknak vezető szerepet szánna a politikus. A sietséget azzal is magyarázzák, hogy ezzel megakadályoznák bármely jövőbeli elnök eltérését a kijelölt iránytól, ahogyan Donald Trump megtehette a fosszilis iparágak támogatásával.  

Biden némi forrást is talált a megvalósításhoz: a programot részben a vállalatokra és a gazdagokra kivetett megnövelt adókból finanszíroznák.

„Amikor Donald Trump a klímaváltozásra gondol, a "hoax" az egyetlen szó, ami eszébe jut” - mondta Biden, utalva arra, hogy a jelenlegi amerikai elnök korábban hamisnak nevezte a klímaváltozás krízisét. „Nekem a "munkahelyek" szó jut eszembe a klímaváltozásról” - tette hozzá, és részletesen kifejtette a beszédében, hogy a javaslata szerinte egymillió munkahelyet teremtene az elektromos járművek gyártásában, egymilliót az épületek feljavításával, negyedmilliót a kitermelő iparágak utáni feltakarításban. 

Ennek megfelelően Biden kampánystábja úgy írja le az általuk elképzelt modern Egyesült Államokat, mint ahol a világ legnagyobb elektromos autógyártó szektora van, 4 millió felújított, hatékony épület áll, és ahol a világ leggyorsabb és legtisztább vasúthálózata működik.   

Ezzel a frissített célkitűzéssel Biden szorosabban igazodik fő ellenfeleihez, Bernie Sanders vermonti szenátorhoz, Elizaberth Warren massachusetts-i szeneátorhoz és Jay Inslee washingtoni kormányzóhoz, akik a New Green Deal alapján készült ajánlásokat követik.

Biden a kampányában arra is fókuszál, hogy a lehető legtöbb helyet megszerezzék a demokraták a szenátusban, és ezzel biztosítsák a céljaik elérését, hogy csak a kongresszus jóváhagyására legyen szükség a terv elfogadásához.

(The Guardian)

Interjút adott Donald Trump elnök Sean Hannity-nek, a Fox News radikális populista műsorvezetőjének, amelyben kétségbevonta demokrata  kihívója, Joe Biden szellemi képességeit. Trump 74 éves, Biden 77 – bármelyikük nyeri is a választást, mindenképpen a valaha megválasztott legöregebb elnök lesz, és abban is hasonlítanak, hogy kritikusaik mindkettejük szellemi képességeit megkérdőjelezik.

Biden egy sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, hogy a képességei hanyatlóban vannak, azt mondta, "folyamatosan" tesztelik, és nincs vele semmi probléma. Trump erre most úgy reagált, hogy Biden bizonyára a koronavírus-tesztre gondolhatott, mivel "összezavarhatta a kérdés és a szavak és minden egyéb".

Nem arra gondolt, mert nem csináltak rajta semmilyen kognitív tesztet, át se menne rajta

– jegyezte meg ellenfeléről maliciózusan.

Joe Biden 2020. július 9-én.

Fotó: Spencer Platt / Getty Images Hungary

Trump szokás szerint egy kicsit fényezte is magát, mondván, ő viszont nemrég csinált egy tesztet, és az nagyszerűen, elképesztően sikerült. "Azt mondták, hogy ez valami hihetetlen dolog, ilyen eredményt nagyon ritkán ér el bárki, de ezt a tesztet neki is meg kéne csinálnia" – magyarázta. Trump azt üzente Bidennek, hogy végezze el az általa megcsinált kognitív tesztet a Walter Reed Kórházban.

Az elnök szerint Biden szellemi hanyatlása azért probléma, mert a radikális baloldal átmosta az agyát. "Fogalma sincs, hogy mit művelnek, és hogy mibe húzzák bele. Átmosták az agyát, azt se tudja, hol van, azt se tudja, mit csinál, és ettől az ország fog szenvedni. A pénzpiacok összeomlanak. Rossz dolgok fognak történni" – vetítette elő.

Biden ezzel szemben mindig határozottan visszautasította a vádat, hogy kezdődő demenciában szenvedne. Júliusban a George Washington Egyetem orvosai megvizsgálták, jelentésük szerint "Biden egészséges, életerős, 77 éves férfi, aki alkalmas rá, hogy az elnöki feladatokat sikeresen ellássa". Trumpról ugyanezt állítják a saját orvosai.

 Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje Donald Trump amerikai elnököt bírálta és augusztus elejére ígérte az alelnökjelöltje nevét a kedden délután, 89 napi szünet után először tartott sajtótájékoztatóján - írta az MTI.

A demokrata párti politikus a kormányzat és Donald Trump járványügyi döntéseiről úgy vélekedett, hogy azok megkésettek voltak, és szerinte az amerikai elnök eleinte jelentéktelennek tartotta a vírus megjelenését.

Utalva arra, hogy Trump még márciusban a járványellenes küzdelem „háborús elnökének” nevezte magát, Biden azt állította: „a mi háborús elnökünk megadta magát, meglengette a fehér zászlót és elhagyta a harcteret”. Kifogásolta azt is, hogy Trump nem visel szájmaszkot. A sajtótájékoztatón egyébként ő is levette a maszkot.

Biden sürgette Trumpot, hogy mielőbb fogadja meg javaslatait:

• tegye kötelezővé a szájmaszkokat,
• legyen ingyenes a vírusteszt minden amerikainak,
• alkalmazzon 100 ezer embert a kontaktkutatásokra
• és vegye igénybe az úgynevezett Védelmi Termelési Törvényt az egészségügyi berendezések gyártásához.

Ez utóbbit egyébként Trump már nem egyszer - éppen a lélegeztetőgépek gyártatásához - igénybe is vette.

Biden kitért arra a vitára, amely arról folyik, hogy Donald Trump tudott-e arról az információról, miszerint orosz ügynökök állítólag pénzt ajánlottak „az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat vagy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék. Erről a hét végén a The New York Times című lap írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikket, azt is állítva, hogy Trumpot minderről tájékoztatták. A lap állításait Trump, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke és John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője egyaránt cáfolta.

Moszkva „abszolút kacsának” nevezte a feltételezést.

„Ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. És ha tájékoztatták, de nem tett semmit, akkor az is kötelességmulasztás” - fogalmazott Joe Biden.

Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy átesett-e bármiféle, a szellemi képességeinek esetleges hanyatlását felmérő vizsgálaton, Biden azt válaszolta: „alig várom, hogy szellemi képeségeimet összemérjem annak a szellemi képességeivel, aki ellen versenyben vagyok”. A 78. évében lévő Biden késznek mondta magát a nyílt vitára a 74. életévét most júniusban betöltött Donald Trumppal.

Donald Trump magyar idő szerint vasárnap hajnalban az oklahomai Tulsa városában mondott beszédet körülbelül 10 ezer ember előtt (a Reuters és a BBC ennél jóval kevesebb, 6200 résztvevőről ír), ami viszonylag nagy hallgatóságnak számít, ám ahhoz képest csalódást keltő lehetett az elnöknek, hogy a Trump-kampány ennek többszörösére számított. A beszédnek otthont adó arénában a székek több mint harmada üresen maradt a felső sorokban. Az eseményen viszonylag kevesen viseltek maszkot, ám a koronavírus-járvány miatt befelé menet mindenkinek megmérték a lázát, illetve mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint a Trump-kampányt semmilyen felelősség nem terheli, ha valaki elkapja a vírust a beszéd helyszínén.

Mindezek ellenére Trumpnak sikerült önmagához méltóan beindítania az elnökválasztási kampányát. Egy és háromnegyed órás beszédében „több millió amerikai élet megmentésével”, és az amerikai gazdaság szárnyalásával büszkélkedett. Ezen kívül ellenfelét, a demokrata elnökjelölt Joe Bident, a „fake news médiát”, a szocialistákat, Kínát, valamint a szoborrongáló és fosztogató tüntetőket ostorozta. Természetesen nem maradtak el a hajmeresztő kijelentések, és a stand-up estre illő jelenetek sem. A teljes beszéd többek között itt nézhető vissza.

Ez volt az elnök első nagygyűlése március 2. óta. Trumphoz csatlakozott Mike Pence alelnök, Eric Trump, az elnök középső fia, James Lankford oklahomai szenátor és a képviselőház számos republikánus tagja is. Eric Trump beszédében „állatoknak” nevezte a „városainkban a hatalmat átvevő, templomokat felgyújtó” tüntetőket, Pence pedig megígérte, hogy „újra Újra Naggyá Teszik Amerikát” (We will Make America Great Again again!).

Résztvevők Donald Trump tulsai nagygyűlésén 2020. június 20-án.

Fotó: Leah Millis / Reuters

Trump rögtön a beszédének elején kitért a „Kína által küldött pestisre”, a koronavírus-járványra (melynek ő a „kung-flu” becenevet adta), és az annak megfékezésére tett erőfeszítéseire. Az elnök kijelentette, hogy „több százezer emberéletet mentett meg” intézkedéseivel (ez a szám ráadásul egy óra alatt, a beszéd végére már több millióra nőtt), és kiemelte, hogy az Egyesült Államok élen jár a tesztelésben, ugyanis már több mint 25 millió tesztet végeztek el az országban.

Az elnök szerint a tömeges tesztelés azonban egy „kétélű kard”. Az ugyanis a „hátránya annak, ha ilyen mértékben tesztel az ember, hogy több esetet talál”.

Egy fehér házi tisztviselő az elnök beszéde után a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Trump „természetesen csak viccelt”, valójában sosem tett ilyet.

A beszéd legnagyobb része nem meglepő módon az elmúlt hetek tüntetéseiről szólt, amik a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után robbantak ki. Trump a „radikális baloldalt” okolta a békés tüntetések mellett történt rendbontásokért, aminek Joe Biden csupán „tehetetlen bábja”. Ami a CHOP-ot, a tüntetők által elfoglalt seattle-i területet illeti, az elnök egyelőre nem szeretné odaküldeni a katonaságot, inkább engedi, hogy forrjanak még egy kicsit az indulatok, „hadd lássák az emberek, hogy mit akar a radikális baloldal tenni az országunkkal.” A Seattle belvárosában található hat háztömbnyi „rendőrmentes övezet” az utóbbi napokban nagyrészt békés volt, ám szerdán hajnalban két emberre is rálőttek, egyikük meghalt.

A rendőrség finanszírozásának csökkentéséről, és a rendőrség feloszlatásának ötletéről azt mondta, hogy amikor két hete először hallott róla, azt hitte, hogy a „történelmet tönkretenni akaró háborodott baloldali csőcselék” csak viccel. Az elnök ezen kívül azt is kijelentette, hogy egy évre börtönbe küldene mindenkit, aki felgyújtja az amerikai zászlót, mely számos alkalommal megtörtént az elmúlt hetek során. A gyújtogatásokhoz kapcsolódva Trump értetlenül áll azelőtt, hogy szerinte Biden és a demokraták bíróság elé állítanák azokat, akik templomba mentek a kijárási tilalom alatt, ám azokat nem, akik templomokat gyújtottak fel az utóbbi hetekben.

Az elnök azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt 4 évben többet tett a feketékért, mint Biden 47 éves politikai pályafutása alatt. Véleménye szerint a demokrata elnökjelölt azzal tenné a legtöbbet a feketék egyenjogúságáért, ha végre nyugdíjba vonulna.

Trumpból jó szokásához híven most is előjött a stand-upos. Beszédéből 15 percet szánt arra, hogy a médiának válaszoljon, akik megkérdőjelezték, hogy 100 százalékos az egészségi állapota, miután egy hete a West Point katonai akadémia diplomaosztója során óvatosan ment le egy rámpán és két kézzel ivott. Az elnök tulsai beszédében gyakorlatilag eljátszotta a a múlt heti eseményeket. Az óvatos mozgását azzal magyarázta, hogy a bőr talpú cipője nagyon csúszott a fém rámpán, az iváshoz pedig azért használta mindkét kezét, mert „600-szor kellett tisztelegnie a ceremónia során”, és nem akarta, hogy a fáradtságtól kicsit remegő kezével a drága nyakkendőjére öntse a vizet. 

Az elnök ezen kívül azt is előadta, hogy hogyan zajlott az alkudozás közte és a Boeing képviselője között az új Air Force One-ról. Trump büszkén mesélte el, hogy miután a Boeing egy 5 milliárd dollárnál drágább árajánlatot tett, amiből hónapok után sem voltak hajlandóak engedni, ő kerek perec megmondta a képviselőjüknek, hogy 

Az árnak hármassal kell kezdődnie. Nem érted meg te hülye szarházi, nem érted meg?

Trump a tervek szerint a nagygyűlés előtt az arénába be nem férő rajongóknak is mondott volna egy rövid beszédet, ám mivel végül nem hogy mindenki befért, de még több ezer szabad hely is maradt, erről le kellett mondania.

A kampányesemény megtartása a koronavírus-járvány közepette már előzetesen komoly vitákat váltott ki. A járványügyi szakértők bírálták Trump döntését, hogy az eredeti tervek szerint 20 ezer embert zsúfolt volna be egy arénába, attól tartva, hogy a beszéd helyszíne könnyen gócponttá válhat, hiszen a résztvevők nem fogják tudni tartani a biztonságos 1,8 méteres távolságot egymástól.

Már az esemény előtt voltak aggasztó jelek. Az utóbbi hetekben exponenciálisan kezdett el növekedni az aktív fertőzöttek száma Oklahomában, ráadásul szombaton Trump kampánycsapatának hat tagjának is pozitív lett a koronavírus-tesztje Tulsában.

Míg a baloldalon hajlamosak egy nagyszájú, egyszerű, valóságshow-szereplő tuskóként lefesteni őt, aki az örökölt vagyonát villogtatva megvezette az amerikai nép erre fogékony részét, Donald Trump politikai magatartásával kapcsolatban egyes jobboldali körökben az elmúlt szűk három és fél év minden katasztrófája ellenére is megingathatatlanul él az a narratíva, hogy az amerikai elnök valójában egy kimért stratéga, lépései mögött ott áll valamiféle Nagy Terv, bármekkora hülyeségeket is hord össze, az egy Nagy Kommunikációs Stratégia része, stb.

Ha hinni lehet John Boltonnak, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, akkor mindkét narratívában van valamennyi igazság. Bolton perspektívájából Trump külpolitikáját gyakorlatilag egy az egyben alkalom szülte, ösztönös kommunikációs elképzelések és újraválasztási esélyeinek növelése vezérelték; ám a Nagy Kommunikációs Terv mögött nem álltak kiforrott politikai-filozófiai rendező elvek, csupán egy ösztönember, aki úgy tekint a nemzetközi politikára, mint ingatlanügyletek sorozatára.

Ezt onnan tudni, hogy Bolton, akit sokan kapacitáltak a kipakolásra, mióta tavaly szeptembertől már nem ő a nemzetbiztonsági főtanácsadó, előállt egy 577 oldalas memoárral a Trump-kormányban szerzett tapasztalatairól. Bár újságírók és alacsonyabb szintű kormánytisztviselők már teleírtak pár ezer oldalt a Trump-kormány meglehetősen furcsa működéséről,

Bolton 2003 januárjában

Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images Hungary

A könyv csak jövő héten jelenik meg, ám ahogy lenni szokott, a jobb sztorik már elkezdtek kiszivárogni belőle. Ezek közül a fontosabb állítások, hogy Trump

• több, az alkotmányos vádeljáráshoz (impeachment) vezető ukrajnai kavaráshoz hasonló ügyben érintett;
• arra kérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy Peking amerikai mezőgazdasági termékek felvásárlásával támogassa újraválasztását, elismerőleg beszélt a kínai ujgurok átnevelőtáborokba zárásáról;
• hajlandó volt személyes szívességeket tenni azoknak a diktátoroknak, akiket kedvelt, például kínai és török cégek elleni amerikai eljárásokat gáncsolt el külső kérésekre;
• lánya, Ivanka Trump email-botrányáról akarta elterelni a figyelmet, amikor kiállt az egy újságíró brutális kivégeztetése miatt támadott szaúdi trónörökös mellett.
• többször bedőlt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak is;
• a Kim Dzsongunnal való kokketálásra puszta pr-eseményként tekintett, és a koreai-félsziget stratégiai ügyei helyett az volt számára a legégetőbb külpolitikai teendő, hogy külügyminiszterén keresztül eljuttasson Kimnek egy Elton John-cédét a Rocket Man című dallal, miután korábban Little Rocket Mannek (kb. Kis Rakétaember) nevezte a ballisztikusrakéta-programjával kérkedő Kimet (a sztorit korábban a koreai sajtó is megírta, a CD nem jutott célba);
• azt pedzegette, hogy el kellene törölni az elnöki mandátumkorlátot, egy elejtett mondatában azt mondta, kivégeztetné a kellemetlenkedő újságírókat, börtönbe szerette volna záratni John Kerry volt demokrata külügyminisztert, és menőnek tartaná Venezuela megszállását, mert a dél-amerikai ország „eleve az Egyesült Államok része”;
• nem tudta, hogy Nagy-Britanniának vannak atomfegyverei, és azt hitte, Finnország Oroszország része;
• az ilyen epizódok miatt a kormány több tagja, köztük Mike Pompeo külügyminiszter is idiótának tartja.

Ha nem nyer, tudomásul veszi vereségét Donald Trump a novemberi elnökválasztáson. Egy amerikai elnöktől  szokatlan ez a nyilatkozat, hiszen az elmúlt 230 évben magától értetődő volt, hogy a vesztes tudomásul veszi a választás eredményét. Trump ezúttal azért volt kénytelen erről beszélni, mert a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden arról beszélt egy interjúban, hogy a republikánus elnök megpróbálhatja ellopni a választást. Trump az alapot ehhez az elmúlt években azzal adta, hogy többször – szavai szerint – viccelődött azzal, hogy az alkotmányban felső határként meghatározott két elnöki ciklus után is maradna.

Az alkotmányban ezt 150 évig nem szabályozták, George Washington nyomán volt íratlan szabály, hogy minden elnök legfeljebb egy újraválasztást vállal. Ezt az először 1933-ban hivatalba lépett demokrata Franklin Delano Roosevelt rúgta fel, aki egyenesen négy választást nyert meg. Negyedik győzelme után nem sokkal meghalt, de így is három teljes elnöki ciklust vitt végig a gazdasági világválságból való kilábalástól a II. világháború végéig. Halála után vették az alkotmányba a két ciklusra szűkített korlátozást, aminek megváltoztatására nagyon csekély esély lenne, ha komolyan felmerülne, igaz, ezzel nem is viccelődött korábban senki az elnöki székből. 

Biden egyébként a közelmúltban átvette a vezetést a felmérések szerint – bár a novemberi választásokig még sok minden változhat. Igaz, az idő a koronavírussal és a nyomában kialakult gazdasági helyzettel, majd a rendőrök által megölt George Floyd halála miatti tüntetésekkel a jelek szerint nem Trumpnak kedvez.

„Ha nem nyerek, akkor nem nyerek” - idézte Trump Fox Newsnak adott nyilatkozatát a Politico. Ha így alakul, majd más dolgokkal foglalkozik, jegyezte meg az elnök, aki szerint azért ha veszítene, az „nagyon rossz lenne az országnak”.

Az észak-karolinai Charlotte-on kívül a floridai Jacksonville is helyszínül szolgál majd a Republikánus Párt országos konvenciójának. A tervek szerint a jelöltállító gyűlés első napját az eredeti helyszínen, Charlotte-ban, a többi hármat pedig Jacksonville-ben tartják majd augusztus 24. és 27. között. Jacksonville 450 kilométerre északra található Trump második számú rezidenciájától, a Mar-a-Lago üdülőközponttól.

Eredetileg a jelöltállító gyűlés összes eseményének Charlotte adott volna otthont, ám Észak-Karolina demokrata kormányzója, Roy Cooper június elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok több államában továbbra is gyorsan terjedő koronavírus-járvány miatt nem tudja garantálni, hogy a konvenció egyes eseményeit a szokott rend szerint meg lehet majd tartani. Így például Trump beszédét a jelöltség elfogadása után, melyet több tízezer ember előtt tartott volna. A négy évvel ezelőtti konvencióra 50 ezren látogattak ki és a szervezők most is ennyi résztvevőre számítanak.

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a The Daily Show vendége volt, ahol elég erős állításokat fogalmazott meg Donald Trumpról - írja a CNN.

A választók szavazásának ellehetetlenítésével (voter supression) vádolják fekete aktivisták a georgiai kormányzatot, miután kisebb káosz alakult ki a keddi előválasztásokon (amiknek a demokrata elnökjelöltségért már semmi valódi tétjük nem volt, hiszen eldőlt, hogy Joe Biden indul majd Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson). Sokaknak 4-5 órát kellett sorban állniuk, hogy leszavazhassanak. A koronavírus-járvány ellenére (az USA-ban még mindig több mint 1,1 millió aktív eset van) az államban található szavazóhelyek 90 százaléka kinyitott, ám a problémát nem a járvány jelentette.

A szavazást ugyan lassították a koronavírus miatt bevezetett intézkedések, és az is, hogy több száz hetven év feletti szavazatszámláló pár héttel a választás előtt mondott fel attól tartva, hogy a választás napján elkapja a betegséget, ám még nagyobb problémát jelentett az, hogy vadiúj szavazógépeket használtak (volna) a szavazáson. A FiveThirtyEight szerint több esetben későn, vagy rossz helyre szállították ki a gépeket, melyek beüzemelése is problémát okozott. Emiatt sok szavazóhelyiség nem tudott időben kinyitni. A késedelmek miatt több szavazókör 2-3 órával tovább tartott nyitva, de így is voltak akik több mint öt órával az eredeti, hétórás zárás után tudták csak leadni a szavazatukat. 

Ahmaud Arbery, Breonna Taylor és George Floyd halála, valamint a fekete áldozatok meggyilkolását követő zavargások teljesen felforgatták az amerikai közéletet, vannak, akik szerint komoly hatásuk lehet a novemberi elnökválasztásra is, és nagyban befolyásolhatják, hogy a leendő demokrata elnökjelölt, Joe Biden végül kit választ maga mellé alelnökjelöltnek.

A pozícióért több, korábban az elnökjelöltségre is komoly esélyesnek tartott szenátor, egy korábbi rendőrfőkapitány és egy alig másfél éve hivatalban lévő kormányzó is versenyben van. Néhányuk neve a magyar olvasóknak is ismerősen csenghet, míg van olyan is, akiről még az amerikaiak is alig hallottak.

A kiválasztási folyamat már kezdetét vette, április 30-án állt fel az a négy emberből álló bizottság, amelynek a feladata a potenciális jelöltek 12-15 főt tartalmazó listájának kettő-öt fősre szűkítése júliusig (a CNN tudósítója szerint már legalább nyolc politikusnőt meghallgattak). Ahhoz viszont, hogy megtudhassuk az alelnökjelölt kilétét, Biden szerint egészen augusztusig kell majd várnunk. Annyi azonban már most biztos, hogy Joe Biden egy nőt fog maga mellé választani. Bemutatjuk a 7+1 legesélyesebbet közülük. 

Donald Trump amerikai elnök elmúlt három és fél éves regnálása, illetve általában véve három és fél évtizede tartó közéleti- és médiaszereplései során nem egy meghátráló, önkritikus karakter benyomását keltette. Ez a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után a rendőri erőszak és rasszizmus ellen indult, helyenként fosztogatásba torkolló, sok helyen hatósági erőszakkal szétvert tüntetéshullám kezelésében is visszaköszönt: az elnök a kormányát (is) ért támadásokra ellentámadással reagált, a kedélyek nyugtatása helyett tovább tüzelte a feszültségeket.

Azok, akik Trump lépéseiben politikai stratégiát keresnek, az ellenzék bázisának megosztására és különösen az elnök mögött álló Republikánus Párttól elhidegülő fehér középosztály visszaszerzésére tett kísérletként értékelik a dolgot. E narratíva szerint a tüntetések eldurvulása, a demonstrációkat a hét elején kísérő fosztogatásokról és a brutálisan fellépő rendőrséggel való összetűzésekről beszámoló hírek, videók kedveznek a rendpárti szlogeneket hangoztató, az evangéliumi szavazók megszólításához bibliával fotózkodó Trumpnak, illetve általában véve a jobboldalnak. Ha azonban valóban ez a trumpi stratégia, az egyelőre nem igazán sikeres.

Bár a fosztogatást az emberek nagy része elítéli, és a hadsereg sok vihart kavart bevetésének felvetése mögött is van támogatottság, felmérések szerint a társadalom többsége úgy véli, hogy a rasszizmus valós probléma, az elnök viszont rosszul kezeli a kérdést. Emiatt

Joe Biden a keddi előválasztásokon megszerezte a szükséges számú voksot és delegáltat ahhoz, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ezt a politikus jelentette be péntek éjjel kiadott közleményében.

Kedden több tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tartottak előválasztást a republikánusok és a demokraták egyaránt, és a demokrata választásokat mindenütt Biden nyerte. Igaz, nem volt vetélytársa, hiszen Bernie Sanders vermonti szenátor áprilisban visszalépett a versengésből, írja az MTI.

A hét tagállamban és a fővárosban tartott választások valamennyi szavazatának összeszámlálása után Bidennek meglett az elnökjelöltté választáshoz szükséges 1991 delegátusa. Eddig 1993 delegátusa van. Nyolc tagállamban és az Egyesült Államok tengerentúli területein még hátravannak az előválasztások.

A delegátusok azok a küldöttek, akik az előválasztásokon megszerzett mandátumuk jogán voksolnak a párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Közleményében Biden kifejtette, hogy megtiszteltetés volt számára "a valaha volt legtehetségesebb elnökjelölt-aspiránsokkal" versenyezni az elnökjelöltségért.

(Ajánlókép: Reuters)

Egy republikánus szenátor, Lisa Murkowski méltatta Jim Mattis volt védelmi minisztert, amiért az elítélte Trump bibliás akcióját, írja a Hill. Választási évben elég szokatlan, hogy egy szenátor kiáll a pártja színeiben megválasztott elnököt ért kritikák mellett, de ami még szokatlanabb, az az, hogy Murkowski arra a kérdésre, hogy Trumpra szavazna-e, azt mondta,

Joe Biden demokrata elnökjelölt országos felháborodást váltott ki egy pénteki rádióműsorban elhangzott mondatával, ami így hangzott:

Figyeljen ide, ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete.

Biden szombatra rájött, hogy ez a műsorvezetőnek címzett megnyilvánulás nem igazán volt szerencsés, és már bocsánatot is kért a CBC cikke szerint. 

"Nem, ez nem igaz, egyértelműen kijelentem, hogy ez soha, de soha nem történt meg" - állította az MSNBC reggeli magazinműsorában Joe Biden demokrata elnökjelölt a szexuális zaklatás vádjára reagálva, írja az MTI.

Bident egy volt munkatársa, Tara Reade vádolta meg azzal, hogy 27 évvel ezelőtt az elnökjelölt a szenátus folyosóján erőszakoskodott vele, s amikor később szót emelt ez ellen, kirúgták az állásából. Reade több médiumnak is nyilatkozott erről, de Biden eddig még nem szólalt meg személyesen az ügyben.

Fotó: Dominick Reuter / AFP

Miután a Demokrata Párt elnökjelöltjének személye április közepére eldőlt, eljött az ideje, hogy rendesen beinduljon az elnökválasztási kampány, írnánk egy átlagos évben. Az idei azonban természetesen nem egy átlagos év: Donald Trump elnök ellenfele helyett a koronavírus-járvánnyal folytat verbális küzdelmet, miközben kihívója, Joe Biden volt alelnök szó szerint a pincéjéből próbál életjeleket adni.

Bár a novemberi elnökválasztásig még sokat változhat a helyzet, Trump az országos felmérésekben csapnivalóan áll Bidennel szemben, és számos, a győzelem szempontjából az országos számoknál is fontosabb ingaállamban is mély gödörből kell kiásnia magát az újrázáshoz.

Miután a járvány miatt drámai válságba torkollott a hagyományosan a hivatalban lévő elnöknek kedvező gazdasági konjunktúra, a Republikánus Párt stratégái jobb híján Kína gyalázásával próbálják összetartani bázisukat, bár várhatóan ennél fontosabb lesz a választók számára, hogy őszig véget ér-e a járvány neheze, helyreáll-e az élet, beindul-e a gazdaság.

Bidennek a cinikusabb vélemények szerint jól jön, hogy nincs kampány, és a Trump elleni küzdelmet a Demokrata Párt más, jobban felkészült politikusai viszik. Ugyanakkor neki is van még pár csontváz a szekrényben, amelyek a járványhelyzet javulása esetén bőven előkerülhetnek novemberig.

Fehér házi források szerint Donald Trump nemrég csúnyán összeveszett kampányfőnökével,  Brad Parscale-lel, akit káromkodva azzal fenyegetett, hogy bepereli, amiért az elnökválasztáson fontos államokban visszaesett az elnök népszerűsége – írja a Guardian. Kampánycsapata szerint a koronavírus-járvány kezelése és Trump sajtótájékoztatókon való rossz szereplése miatt estek a mutatók, erről viszont Trump hallani sem akar. 

Donald Trump demokrata kihívója, és egykori alelnök úgy véli, Trump valahogy megpróbálja majd megakadályozni, hogy novemberben meg tudják tartani az amerikai elnökválasztást. 

Figyeljetek rám: szerintem megpróbálja majd meggátolni az elnökválasztást, előhúz majd néhány észszerű érvet, amivel megindokolja, miért is kell eltolni azt.

 – mondta Biden egy online pénzgyűjtő eseményen, írja a CNN. Az Obama-kormány egykori alelnöke szerint az elnökválasztást nem kellene elhalasztani, egyébként ezt Trump nem is rendelheti el egymaga: a módosításhoz szükség van például a kongresszus jóváhagyására is. Ennek ellenére a demokraták aggódnak miatta, ahogyan amiatt is, hogy ha Trump esetleg legközelebb nem választanák meg, akkor sem állna fel a pozíciójából novemberben. 

A koronavírus terjedése miatt ugyanakkor jogos a felvetés, hogy hogyan tudnák biztonságosan megtartani az amerikai elnökválasztást, noha Dél-Korában április közepén szájmaszkokban fogadták a szavazókat a parlamenti választáson, sőt, még a lázas betegeket sem tartották otthon. Az Obama által is támogatott Biden szerint mindenesetre a kongresszusnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az államoknak elegendő pénz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a szavazati lehetőségeket kiterjesszék, akár a levélben történő szavazásra, hiszen a legfontosabb, hogy senkinek se kelljen kockáztania az életét. 

Elizabeth Warren, a demokraták elnökjelöltségéért korábban küzdő massachusettsi szenátor szerdán a Twitteren közzétett videóüzenetében szintén támogatásáról biztosította az egykori alelnök, Joe Biden elnökjelöltségét.

Warren, aki a múlt hónapban szállt ki az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből, úgy fogalmazott: „Joe Biden csaknem az egész életét a köz szolgálatában töltötte. Tisztában van azzal, hogy egy feddhetetlenséggel és hozzáértéssel irányított kormányzat életeket és megélhetést fog megmenteni. Nem engedhetjük meg, hogy Donald Trump továbbra is veszélybe sodorja minden amerikai életét és megélhetését” – fogalmazott. Egyben sürgette a demokratákat, hogy zárkózzanak fel Biden mögött.

Joe Bident elnökjelöltségét kedden biztosította támogatásáról Barack Obama, volt elnök, a múlt héten pedig legnagyobb korábbi vetélytársa, Bernie Sanders jelentette ki, hogy támogatja őt. A massachusettsi szenátor támogatása elemzők szerint azt jelzi: 

Warren több mint egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért. Nem sikerült azonban olyan széles körű támogatást elérnie a fiatalok és a liberális szavazók körében, mint Bernie Sandersnek. Március elején függesztette fel kampányát, miután az úgynevezett szuperkedden – amikor egyszerre tucatnál is több tagállamban tartottak előválasztást – jelentős vereségeket könyvelhetett el. Visszalépése óta azonban még nem nyilatkozott, hogy az előválasztások során kit támogat majd: Sanders szenátort vagy Biden volt alelnököt.

A szenátornő korábban többször is élesen bírálta Bident, szemére vetve évtizedeken keresztül végzett kongresszusi munkáját és a nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolatait. Szerdai támogató üzenetében emlékeztetett is a nézetkülönbségeikre, de leszögezte, hogy az évek során soha senkivel nem értett egyet száz százalékig mindenben.

(MTI)

Ahogy arra előre lehetett számítani, Barack Obama egészen addig nem volt hajlandó egyetlen elnökjelölt mellett sem kiállni, amíg el nem dőlt a demokrata párt előválasztása, ugyanis volt elnökként elsősorban a párt egységének képviseletét tartotta szem előtt (és ezt is várják el tőle). Pedig az egyik fő aspiráns, és a végső győztes nem más, mint Joe Biden, aki 2008-tól két cikluson keresztül volt az alelnöke, és akivel a nyilvánosság előtt mindig is nagy haveroknak tűntek:

De miután Biden utolsó nagy riválisa, Bernie Sanders is bedobta a törölközőt, a Barack Obama egy hétfőn rögzített, de kedden sugárzott hosszú videóban támogatásáról biztosította volt alelnökét. Célja elsősorban az volt, hogy az ideológiailag megosztott demokrata pártot felsorakoztassa a Donald Trump ellen induló jelölt mögött