Azokban a csatatér- vagy billegő államokban, amelyek hagyományosan nem számítanak egyik nagy párt fellegvárának sem, és amelyek hagyományosan eldöntik az elnökválasztás végeredményét, az előző választás eredményei alapján többen vannak a harmadik jelöltre szavazó választók, mint amekkora különbség volt Trump és Biden eredménye között. A hét ilyen államból ez volt az eredmény Arizonában, Georgiában, Wisconsinban, Észak-Karolinában és Pennsylvaniában. A két kivétel Nevada – ahol meglehetősen kicsi volt a különbség a két érték között – és Michigan. A legutóbbi választáson ezekben államokban – Észak-Karolina kivételével – Joe Biden nyert.

A választások napjáig kevesebb mint öt hónap van hátra. A The Washington Post a Wisconsin államban lévő Hudsonben készült riportja szerint a választók egyre inkább azzal vannak elfoglalva, hogy melyik opció – a 81 éves Biden elnök vagy a 78 éves Donald Trump volt elnök – „a kisebb rossz, akire szavaznunk kell”.

A 2020-as választásokon Hudsonben – a Wisconsint Minnesotától elválasztó St. Croix folyó partján fekvő városban – szűk 155 szavazattal Trump nyert Bidennel szemben. Majdnem kétszer annyi, 308 hudsoni szavazó voksolt harmadik jelöltre.

Most ezek a szavazók, akik mindkét nagy párttal elégedetlenek, ismét ugyanabból a két lehetőségből választhatnak, és ismét nagymértékben csalódottak.

Éjszakánként imádkozom, hogy jöjjön valaki más, és azt hiszem, még sok időnk van arra, hogy egy fiatal felemelkedjen. Remélem, hogy nem csupán ez a két választásunk lesz

– mondta Sue Daniels, 64 éves hudsoni háztartásbeli, aki hozzátette, hogy 2020-ban a fogát szívva szavazott Trumpra, most pedig teljesen bizonytalan.

Daniels szerint mindkét férfi túl öreg – különösen Bidenről nem hiszi, hogy „önállóan hoz döntéseket” –, és úgy véli, Michelle Obama, a volt first lady „minden tekintetben jobb jelölt lenne, mint Biden”.

A lap a városban több mint 60 interjút készített, amelyekben az emberek a lemondástól és a megdöbbenéstől a hitetlenségig és a dühig terjedő érzésüket fejezték ki a választásokkal és a jelöltekkel kapcsolatban.

A Washington Post–Schar School Deciders hat kulcsfontosságú államban végzett, a 2024-es elnökválasztást valószínűleg eldöntő szavazókra összpontosító felmérése szerint az egyik jelöltet sem preferáló szavazók nagyobb valószínűséggel kerülnek ki a fiatalabbak, a spanyol ajkúak, a feketék, a nagyobb városokban élő nők, és a vallási hovatartozás nélküliek közül. 

Joe Biden 2024. január 5-én

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary

Donald Trump gyorsan eltüntette a Biden elnökkel szembeni támogatásbeli hátrányát, és már a második egymást követő hónapban megelőzte demokrata riválisát. Az adománygyűjtést jól szituált támogatók hada segítette, akik nem sokkal azután kezdtek milliókat adományozni, hogy a volt elnököt New Yorkban 34 bűncselekmény miatt elítélték.

Donald Trump volt amerikai elnök beszédet mond egy gyűlésen 2023. március 25-én a texasi Wacóban

Fotó: Brandon Bell / Getty Images Hungary

A gazdag adományozók azonban még Biden mellett is kitartanak, akinek a kampánycsapata arra használta fel a korai nagy pénzügyi előnyét, hogy valódi „politikai gépezetet” építsen ki a kulcsfontosságú államokban. A novemberi siker részben azon múlhat, hogy melyik oldal tud továbbra is pénzt kérni milliárdos támogatóitól.

Trump és a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) – amely az adománygyűjtésért és a választási stratégiáért felel – a múlt hónapban 141 millió dollárt gyűjtött össze, míg Biden és a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) 85 millió dollárt. Egy június 20-án készült részleges számítás szerint Trump és az RNC összesen 170 millió dollárral rendelkezett, szemben Biden és a DNC 212 millió dollárjával.

Elítélése jót tett Trump pénztárcájának

A tehetős konzervatívok elkezdtek a zsebükbe nyúlni. Közülük a múlt hónapban Timothy Mellon, a rejtőzködő milliárdos volt a legjelentősebb, aki 50 millió dollárt adományozott egy Trump-párti adománygyűjtő szervezetnek. Ez minden idők egyik legnagyobb összegű választási adománya, amely azonnal érezhető hatással volt a kampányra. Röviddel a pénz átvétele után a szervezet 100 millió dollárt költött reklámokra. 

Az 50 millió dolláros nagyságrendű egyéni adományok ritkák az amerikai kampányokban. Hasonló méretű adományok olyan jelöltektől érkeztek, akik saját maguk finanszírozták kampányukat, vagy olyan családoktól, akik együtt adták ugyan, de technikailag felosztották egymás között a pénzt.

Mindebből az látszik, hogy sok adományozó túllépett a Trumppal kapcsolatos aggályain. Idetartoznak azok is, akik korábban nyilvánosan elítélték Trumpnak a 2020-as választási eredmény megdöntésére tett kísérleteit és a január 6-i fővárosi zavargásokban játszott szerepét. Köztük van többek között Steve Schwarzman, az egyik legnagyobb befektetési vállalat, a Blackstone vezérigazgatója, aki Joe Biden gazdasági, bevándorlási és külpolitikai programjával szembeni aggályaira hivatkozott, amikor a múlt hónapban bejelentette, hogy támogatja Trumpot.

Az antiszemitizmus drámai terjedése arra késztetett, hogy még sürgetőbben koncentráljak a közelgő választások következményeire

– mondta a zsidó származású Schwarzman, aki évtizedekre visszamenőleg a Republikánus Párt támogatója.

A The New York Times összegyűjtötte Trump terveit a bevándorlás elleni kemény fellépésre, az igazságügyi minisztérium utasítására, hogy üldözze ellenfeleit, az elnöki hatalom növelésére, az amerikai gazdaságpolitika felforgatására, az Európából való katonai visszavonulásra, és csapatok egyoldalú telepítésére a demokrata vezetésű városokba.

Donald Trump republikánus elnökjelölt, volt amerikai elnök 2024. január 16-án Atkinsonban, New Hampshire államban

Fotó: Brandon Bell / Getty Images Hungary

Az illegális bevándorlás szélsőséges mértékű visszaszorítása

Trump a bevándorlás első ciklusbeli szigorításának masszív kiterjesztését tervezi, ha 2025-ben visszatér a hatalomba − írja a lap. Többek között a következőket tenné:

1. Tömeges deportálásokat hajtana végre

Trump úr legfőbb bevándorlási tanácsadója, Stephen Miller azt mondta, hogy egy második Trump-kormányzat a kitoloncolások mennyiségének megtízszerezésére – évi több mint egymillióra – törekedne.

2. Növelné a razziázó ügynökök számát

Azt tervezi, hogy szövetségi ügynököket és a Nemzeti Gárdát is átcsoportosítja a bevándorlás ellenőrzésére. Emellett lehetővé tenné a szövetségi csapatok alkalmazását a migránsok elfogására.

3. Táborokat építene a bevándorlók fogva tartására

A Trump-csapat azt tervezi, hogy katonai forrásokból „hatalmas fogdákat” építene a bevándorlók fogva tartására, amíg a kitoloncolási ügyeikről döntenek.

4. Szorgalmazná, hogy más országok vegyék át a leendő menedékkérőket az Egyesült Államokból

A közép-amerikai országokkal kötött „biztonságos harmadik ország” megállapodások felélesztését és kiterjesztését tervezi Afrikára és más országokra. A cél az, hogy a menedékkérőket más államokba küldjék tovább.

Bevándorlók 2023. szeptember 28-án a texasi Eagle Passban

Fotó: John Moore / Getty Images Hungary

5. Ismét megtiltja a belépést az Egyesült Államokba bizonyos muszlim többségű nemzetekből származók számára

Azt tervezi, hogy felfüggeszti az ország menekültprogramját, és ismét megtiltja a többnyire muszlim országokból érkező látogatók beutazását, újra életbe léptetve a Biden elnök által 2021-ben visszavont beutazási tilalom egy változatát.

6. Megpróbálja megszüntetni a születési joggal járó állampolgárságot

Kormánya kijelentené, hogy a papírokkal nem rendelkező szülők gyermekei nem jogosultak az állampolgárságra, és megszüntetné az olyan dokumentumok, mint a társadalombiztosítási kártyák és az útlevelek kiadását számukra.

Az Igazságügyi Minisztériumot használná ellenfelei üldözésére

Trump kijelentette, az elnöki hatalmat arra fogja használni, hogy bosszút álljon vélt ellenségein. Szövetségesei jogi indoklást dolgoztak ki arra, hogy eltöröljék az Igazságügyi Minisztérium függetlenségét az elnöktől. Trump azt sugallta, hogy a következőket tenné:

1. Bűnügyi nyomozást indítana Biden és családja ellen

Elnökként Trump nyomást gyakorolt az Igazságügyi Minisztériumra, hogy nyomozzon ellenfelei ellen. Megesküdött, hogy ha újraválasztják, különleges ügyészt nevez ki, aki „nekimegy” Bidennek és családjának.

2. Vádat emeltet azok ellen, akik politikai kihívást jelentenek neki

Saját vádemeléseinek precedensére hivatkozva kijelentette, hogy ha újra elnök lenne, és valaki politikailag kihívná őt, akkor azt mondhatná: „Gyerünk, vádoljuk meg”.

Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának épülete 2024. január 20-án Washington DC-ben

Fotó: J. David Ake / Getty Images Hungary

3. Újságírókat céloz meg vádemeléssel

Kash Patel, Trump egyik bizalmasa azzal fenyegetőzött, hogy újságírókat vesz célba vádemeléssel, ha Trump visszatér a hatalomba. A kampány később elhatárolódott a megjegyzésektől.

Az amerikai elnök a június 27-i vitára a tartósan alacsony támogatottsági mutatók és az előrehaladott korára rávilágító, vírusszerűen terjedő videóklipek sorozata közepette indul az elnökségért, amelyek támadásokat váltottak ki a republikánusok részéről hivatali alkalmasságát illetően − írja elemzésében a Financial Times.

Alig több mint négy hónappal a novemberi választás előtt Biden elsődleges feladata a Donald Trump elleni atlantai televíziós összecsapáson az lesz, hogy bebizonyítsa, 81 évesen még mindig alkalmas a feladatra, miközben kiemeli a kontrasztot a korábbi elnök jellemével és politikájával.

Biden első feladata az lesz, hogy

megmutassa: nem csökkent az ereje, és képes ellátni az elnöki feladatokat egy második ciklusban is

− mondta Allan Lichtman, az American University történészprofesszora.

Donald J. Trump elnökségének ellenzői potenciális pereket terveznek arra az esetre, ha novemberben megválasztják, és esetleg tömeges deportálásokat hajt végre a bevándorlók körében, ahogyan azt megígérte. Az egyik csoport új könyvvizsgálót fogadott fel, hogy ellenálljon egy második Trump-kormányzat minden olyan kísérletének, amely az adóhivatalt rájuk küldi. A demokrata vezetésű állami kormányok még abortuszgyógyszereket is felhalmoznak – írja a témáról írt hosszú riportjában a The New York Times.

A demokrata tisztségviselők, progresszív aktivisták, megfigyelőcsoportok és volt republikánusok kiterjedt hálózata rendkívüli lépéseket tesz, hogy felkészüljön egy esetleges második Trump-elnökségre, amelyet az a félelem fűz össze, hogy Trump visszatérése a hatalomba komoly fenyegetést jelentene nemcsak a programjukra, hanem magára az amerikai demokráciára is.

Trump világossá tette, hogy semmibe veszi a törvényt, és teszteli rendszerünk határait

– mondta Joanna Lydgate, a States United Democracy Center, egy pártatlan demokráciafigyelő szervezet vezérigazgatója, amely mindkét párt állami tisztségviselőivel együttműködik.

Miközben a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön elutasította a mifepriszton abortusztabletta szövetségi jóváhagyásának érvénytelenítésére tett kísérletet, a liberálisok attól tartanak, hogy egy új Trump-kormányzat visszavonhatja a jóváhagyást, vagy egy 19. században született törvényt alkalmazva kriminalizálhatja az abortusztabletta államhatárokon történő átküldését.

Az államok betáraznak az abortusztablettákból

Washington állam demokrata párti kormányzója, Jay Inslee azt mondta, hogy elég nagy mennyiségű mifepriszton tabletta áll rendelkezésre ahhoz, hogy államában a nők számára egy második Trump-kormányzat alatt is megmaradjon a hozzáférés. A készletet egy állami raktárban zárolták.

Fizikailag Washington államban van a készlet, tehát szövetségileg nem lehet betiltani a forgalmazását. Öt vagy hat év a lejárati idő. Még akár két Trump-kormányzatot is átvészelnénk

– mondta Inslee egy interjúban.

Minden választási évben szóba kerül, hogy mi történhet, ha a másik oldal nyeri a Fehér Házat. Az ilyen beszélgetések jellemzően a washingtoni pletykákra és a magánjellegű spekulációkra korlátozódtak, mivel az energia nagy része arra összpontosult, hogy segítsék a pártjukat a választások megnyerésében és a kívánságlistás politikai tervek kidolgozásában.

Ha Trump visszatér a hatalomba, nyíltan tervezi, hogy radikális változásokat vezet be – sokszor autoriter felhanggal. E tervek között szerepel az igazságügyi minisztérium felhasználása a bosszúállásra az ellenfelein, szövetségi rendfenntartó csapatok küldése a demokrata városokba, tömeges kitoloncolások, hatalmas táborok építése a bevándorlók fogva tartására, a köztisztviselők elbocsátásának és lojalistákkal való kicserélésének megkönnyítése, valamint a végrehajtó hatalom kiterjesztése és központosítása.

Ian Bassin, a Protect Democracy ügyvezető igazgatója szerint annak megtervezését, hogy miként lehet ellenállni egy ilyen menetrendnek, nem egy közönséges politikai vitának kell tekinteni, hanem az amerikai önkormányzat alapvető aspektusainak megvédésére irányuló erőfeszítésnek „egy törekvő autokratával szemben”.

Számos érintett centrista és baloldali csoport vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy energiáikat elsősorban annak megakadályozására fordítsák, hogy Trump egyáltalán újra hatalomra kerüljön. Sokan óvakodnak attól is, hogy vészhelyzeti terveiket nyilvánosan megvitassák, mert attól tartanak, hogy ezzel azt jelzik, nem bíznak Biden elnök kampánykilátásaiban. Aggodalmukat fokozzák Biden alacsony népszerűségi mutatói és az, hogy a választást valószínűleg eldöntő államokban végzett közvélemény-kutatások szerint folyamatosan lemarad Trump mögött.

Trump és csatlósai egy autoriter tankönyvből játszanak. Most tehát demokráciabiztossá kell tennünk az intézményeinket és a közös értékeinket

 – mondta Patrick Gaspard, a CAP Action Fund, a Center for American Progress liberális agytröszt politikai ága, a CAP Action Fund vezérigazgatója.

Joe Biden 2019. augusztus 7-én

Fotó: Tom Brenner / Getty Images Hungary

A Biden-kormányzat tavasszal egy sor rendeletet hozott, olyan határidővel, hogy biztosítsa, ezeket a szabályokat ne lehessen jövőre egy 1996-os törvény alapján hirtelen hatályon kívül helyezni, ha Trump megnyeri a választásokat, és a republikánusok átveszik a teljes ellenőrzést a kongresszusban. A kormányzat tisztviselői azonban általában vonakodtak a vészhelyzeti tervezésben részt venni, és ragaszkodtak ahhoz, hogy biztosak abban, hogy Biden megnyeri második ciklusát.

Steven Cheung, a Trump-kampány egyik szóvivője elítélte ezeket az erőfeszítéseket, mint amelyek célja, hogy megakadályozzák Trumpot abban, hogy legitim politikai programját végrehajtsa.

David Corn szerint az mára a múlté, hogy a techvilág vezetői igyekeznek távol maradni a pártpolitikusok finanszírozásától. A híres amerikai elemző blogjában azt írta:

Az a felfogás, miszerint a felhasználók között egyenlő arányban lehetnek demokrata és republikánus szavazók, már nem akadályozza a techgurukat abban, hogy beálljanak egy párt mögé.

Az elemző arra is emlékeztetett, hogy Donald Trump júniusi elején azért utazott San Franciscóba, hogy 12 millió dollárt gyűjtsön össze a nagy kockázatitőke-befektetők által a technológiai vezetők számára szervezett adománygyűjtésen. Valamint megemlítette a jelenség úttörőjét, a PayPal-alapító milliárdos Peter Thielt is, aki már 2016-ban is Trumpot támogatta. 

De példaként említi az Intercom üzenetküldő cég vezérigazgatóját, Eoghan McCabe-et is, aki 2017-ben még elítélte a volt republikánus elnök tervét a muszlimok kitiltásáról, 2023-ban viszont úgy döntött, leállítja a Pride ünnepségek támogatását, és több más techcég vezetőjéhez hasonlóan ő is támogatja Trumpot „a háborúval, bevándorlással, kriptopénzekkel kapcsolatos politikája miatt”.

Az ATV David Corn blogját szemlézve azt írja, ez a szövetség azért is meglepő, mert Donald Trumpot látványosan nem érdekli a technológia és az ezzel kapcsolatos fejlesztések. Emellett a mesterséges intelligenciáról sincs kiforrott véleménye. Ám tisztában van azzal, hogy az iparág vezetői jelentős tőkeerővel rendelkeznek, ami sokat segíthet neki az újraválasztási kampányában.

Mivel világszerte sokan közelről követik a Joe Biden amerikai elnök és Donald Trump korábbi elnök közötti heves visszavágót, a Pew Research Center felmérte, hogy nemzetközi viszonylatban melyik elnökjelölt a népszerűbb.

Az eredmény talán nem is annyira meglepő módon azt mutatja, hogy jóval többen táplálnak bizalmat Joe Biden irányába. Míg a megkérdezett 34 nemzet átlagosan 43 százaléka úgy látja, hogy Biden helyesen cselekszik a világ ügyeit illetően, addig Trumpban csupán a megkérdezettek 28 százaléka bízik.

A képet azonban árnyalja, hogy egyes országokban jelentős különbségek mutatkoznak meg a kérdés kapcsán. Különösen így van ez Európában – különösen Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban –, ahol Biden mintegy 40 százalékot ver rá a republikánus jelöltre. 

Magyarország különutas ebben a kérdésben is

A tanulmány felhívta a figyelmet, hogy vannak azért kivételek is. Nyolc vizsgált nemzetben nincs statisztikailag szignifikáns különbség Joe Biden és Donald Trump értékelésében, miközben Magyarországon és Tunéziában pozitívabban értékelték Trumpot, mint Bident. Igaz, egyik sem kapott ezekben az országokban sem túl magas pontszámot.

A kutatás egyik érdekessége, hogy bár hazánkban csak a megkérdezettek 24 százaléka ítéli meg Bident pozitívan, a globális problémák kezelésénél már kedvezőbben látják az amerikai elnököt.

Joe Biden klímapolitikáját 37 százalék érzi jónak, a globális problémákra adott válaszaival 33 százalék elégedett, miközben a Kína-politikáját a magyarok 32 százaléka tartja kielégítőnek. Jóval kevesebben – mindössze 23 százalék – értenek vele egyet az izraeli–palesztin kérdés kezelésében. Ez átlagosan 30 százalékos elégedettséget jelent.

A felmérésben vizsgálat alá vették Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt is. Magyarországon a megkérdezettek 25 százaléka értékeli pozitívan Macron tevékenységét, 24 százalékuk a kínai elnököt, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a legnépszerűtlenebb. A válaszadók mindössze 21 százaléka érzi úgy, hogy az orosz államfő helyes döntéseket hoz a globális politikai kérdésekben.

A vizsgálat kiterjedt az Egyesült Államokról alkotott véleményre is. Magyarországon 52 százalék szimpatizál az Egyesült Államokkal és 47 százaléknak vannak ellenérzései a nagyhatalommal szemben. Egyébként Amerika Lengyelországban a legnépszerűbb. Itt a megkérdezettek 86 százalékának van pozitív véleménye az országról, míg Tunéziában a legelutasítóbbak, ahol 87 százalék ítéli meg kedvezőtlenül a jelenleg Joe Biden vezette államot.

Az amerikai demokráciát egyébként a magyarok 21 százaléka jó példának tartja, míg 19 százalék szerint soha nem is volt jó példa. A megkérdezettek 40 százaléka válaszolta azt, hogy korábban megfelelő volt, de az elmúlt években már nem lehet rá pozitív példaként tekinteni. Az amerikai demokráciára Nigériában tekintenek a legtöbben jó példaként (63 százalék) és Törökországban ítélik meg a legtöbben negatívan (52 százalék).

Joe Bidennek már a nyilvánosság előtt is számos elszólása, bakija volt, amelyeket politikai ellenfelei fel is használtak ellene (mindez várhatóan a következő hónapokban, a már most is zajló amerikai választási kampányban is gyakori téma lesz).

Joe Biden amerikai elnök 2023. április 20-án Washingtonban

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary

A The Wall Street Journal cikke abból a szempontból jelent újdonságot a fentiekhez képest, hogy most az amerikai elnök munkájára rálátó személyek beszéltek arról a lapnak, mi zajlik a zárt ajtók mögötti megbeszéléseken.

Az amerikai lap összesen 45 kongresszusi és fehér házi tisztviselőt kérdezett arról, hogy milyen mentális állapotban van az Egyesült Államok elnöke. 

Donald Trump kampánya 2023 tavaszán a legkevésbé várt okból kapott szárnyra. Egy New York-i ügyész vádat emelt ellene, amiért titokban fizetett egy felnőttfilmes színésznőnek, hogy eltitkolja a választók elől egy házasságtörő kalandját. 

Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

Ahelyett, hogy visszaléptek volna, a republikánusok inkább elárasztották kampányadományokkal, figyelem felkeltéssel és számára kedvező közvélemény-kutatási adatokkal. Még legelkeseredettebb pártbeli riválisai – köztük Mike Pence volt alelnök – is összefogtak Trump politikai üldöztetésre vonatkozó állításai mögött, amelyek hamarosan az előválasztási kampányának központponti témái lettek. Még saját tanácsadói is meglepődtek az elsöprő támogatáson.

Most a 34 rendbeli bűntett miatt hozott ítélet után Trump azon kapta magát, hogy ugyanezt a játékot használja hívei mozgósítására – írja a The Washington Post. 

Ha ezt velem megtehetik, akkor akárkivel megtehetik. Ezek rossz emberek

Az amerikai elnök Joe Biden fia, Hunter Biden ellen fegyverrel elkövetett bűncselekmény vádjával indított per hétfőn kezdődött meg az esküdtek kiválasztásával az amerikai Delaware államban található Wilmingtonban, ami országos figyelmet keltett, kiváltképp a választási évben – írta meg a Shine. Ez az első vádemelés egy hivatalban lévő elnök gyermeke ellen az Egyesült Államok történetében.

Hunter Biden, Joe Biden elnök legfiatalabb és egyetlen életben maradt fia három, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény vádjával néz szembe a történelmi jelentőségű perben, és elítélése esetén legfeljebb 25 év börtönbüntetésre számíthat. Az 54 éves férfi ellen tavaly szeptemberben emelt vádat egy szövetségi esküdtszék azzal az indokkal, hogy 2018 októberében vásárolt egy revolvert, miközben kábítószer-fogyasztó volt.

A vádak a következők:

• hamis nyilatkozat lőfegyver vásárlásakor;
• hamis nyilatkozat a szövetségi lőfegyver-kereskedői engedéllyel rendelkező kereskedő által vezetendő adatokkal kapcsolatban;
• valamint lőfegyver birtoklása olyan személy által, aki jogellenes kábítószer-használó vagy -függő.

Élőben a bíróságról

Hunter Biden, aki mindhárom vádpontban ártatlannak vallotta magát, hétfő reggel megérkezett a wilmingtoni bíróságra, ahol megkezdődött az esküdtszék kiválasztásának első napja. Jill Biden amerikai first lady és Hunter Biden felesége, Melissa Cohen Biden személyesen jelent meg a bíróságon a család támogatása jeléül.

Biden elnök hétfőn közleményt adott ki fia perével kapcsolatban, amiben azt írta: „Elnökként nem kommentálom és nem is fogom kommentálni a folyamatban lévő szövetségi ügyeket, de apaként határtalan szeretettel vagyok a fiam iránt, bízom benne, és tisztelem az erejét.”

A családunk sok mindenen ment keresztül együtt, és Jill és én továbbra is ott leszünk Hunter és a családunk számára szeretetünkkel és támogatásunkkal

– tette hozzá. 

A CNN a bíróra hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy 250 delaware-i lakost idéztek be esküdtnek. A lakosok közül egy 12 esküdtből és négy póttagból álló testületet állítanak fel. A kiválasztási folyamat részeként a jelentés szerint a leendő esküdteket megkérdezik, hogy a 2024-es választásokkal kapcsolatos véleményüktől függetlenül pártatlanok tudnak-e maradni.

Hunter Biden fegyverrel kapcsolatos pere alig néhány nappal azután került egyébként napirendre, hogy Donald Trump volt amerikai elnököt, Biden 2024-es elnökjelölt-aspiránsát bűnösnek találták az Egyesült Államok történetének első büntetőperében, amelyet egy volt elnök ellen indítottak. Trumpot csütörtökön New Yorkban mind a 34 bűncselekmény vádpontjában elítélte az esküdtszék, amiért üzleti feljegyzések hamisításával próbálta eltitkolni egy pornósztárnak 2016-ban, nem sokkal az elnökválasztás előtt nagy mennyiségű hallgatási pénz kifizetését.

A tárgyalóterem az elnökválasztás főszereplője lehet

Hunter Biden pere „tovább erősíti a bírósági tárgyalótermet mint a rendhagyó és kaotikus elnökválasztás központi szereplőjét” – jegyezte meg a The Washington Post című amerikai napilap.

A Trump és Hunter Biden elleni ügyek jelentősen különböznek egymástól, nem utolsósorban azért, mert az egyik vádlott az elnökségre pályázik, a másik pedig egy magánember. De mindkettő hatással lehet a 2024-es választásokra, mivel a republikánusok igyekeznek Bident a fia jogi problémáihoz kötni, a választók pedig árgus szemekkel figyelik, miként kezeli az elnök a helyzetet

– jegyezte meg a lap.

Douglas Brinkley, a CNN elnöki történésze a tévécsatorna riportjában rámutatott, hogy Hunter Biden kiterjedt jogi bonyodalmai „szokatlanul mélyre hatolnak, mert az elnök fiáról van szó. Ez a per hatalmas súly Biden elnök vállán, és nagyon megterheli a pszichéjét is” – fogalmazott.

Az Associated Press közben arról számolt be, hogy Hunter Biden fegyverrel kapcsolatos pere „akár két hétig is eltarthat, és valószínűleg éles nézeteltérések lesznek a bizonyítékokkal kapcsolatban, mivel az apja újraválasztási kampánya alatt zajlik.”

(Borítókép: Hunter Biden 2024. június 3-án. Fotó:  Anna Moneymaker / Getty Images)

Ahogy Trump félelmetes előnyre tesz szert Nevadában, Arizonában és Georgiában – ezekben az államokban Biden nyert 2020-ban –, Wisconsin jelentősége megnőtt. Bidennek meg kell nyernie az összes demográfiailag hasonló államot, amelyeket korábban kék falnak neveztek: Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint. Ha máshol nem történik meglepetés, és Biden besöpörné ezt a három államot, valamint megnyerné Nebraska megosztott elektori szavazatainak egyikét– amire nagy az esélye –, akkor szűk elektori többséggel újraválasztanák.

A Wisconsinban kialakuló verseny részben azért figyelemre méltó, mert bonyolítja Trump sikerét a vidéki fehér szavazók körében. Ők jóval nagyobb arányt képviselnek Wisconsin választópolgárai között, mint bármely más államban, amelyet a pártoktól független elemzők 2024-ben számára megnyerhetőnek tartanak. Ugyanakkor Wisconsin vidéki fehér szavazói határozottan kevésbé republikánus érzelműek, mint a többi csatatérállamban – írja elemzésében a The Economist. 

Joe Biden 2024. május 8-án Wisconsinban

Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary

2020-ban Biden 24 százalékkal veszített Wisconsinban, míg országos összesítésben 43 százalékponttal. Pennsylvaniában és Michiganben Trump 44, illetve 31 százalékkal nyerte a vidéki fehérek szavazatait. A Marquette Law School nemrégiben végzett felmérése szerint Biden 2020-hoz képest némileg javított a wisconsini vidéki szavazók körében, bár ezt ellensúlyozta a külvárosiak körében tapasztalt visszaesés.

Progresszivista szolidaritás vagy kevesebb állam?

Wisconsin állam demokrata koalíciója jelentős mértékben a vidéki fehér szavazókra támaszkodik. Miért ilyen rugalmasak Wisconsin vidéki liberális szavazói? A legnyilvánvalóbb ok az állam történelme. Wisconsin a progresszív agrárpolitika bástyájaként ismert, amit Robert La Follette – a XX. század elején három cikluson át kormányzóként és három cikluson át szenátorként betöltött – karrierje példáz, aki a progresszív adózás és a vidéki területeken történő kormányzati beruházások mellett szállt síkra.

A wisconsini politikában ő és utódai – akik végül a Demokrata Párthoz vándoroltak – olyan „agrárprogresszívek támogatását nyerték el, akik szerint a kormány pozitív entitás, mert olyan dolgokat hozott számukra, mint a közművek és az autópályák” – mondja Barry Burden, a Wisconsin-Madison Egyetem politológusa. Ez a szemlélet pedig nem tűnt el. Mindennek megértéséhez szükséges tisztában lennünk azzal, hogy rendkívül leegyszerűsítve a demokraták – bár korántsem olyan mértékben, mint az európai szemszögből baloldalinak minősített pártok – az állami újraelosztás, így a társadalmi csoportok közötti szakadék enyhítésének hívei, míg a republikánusok számára sokkal fontosabb, hogy az állam minél kisebb mértékben szóljon bele az egyének dolgaiba.

Az államellenes populizmus felé fordulás 2010-ben kezdődött, ekkor volt a Tea Party mozgalom a csúcson. Abban az évben a republikánusok az állam mindhárom kormányzati ágának vezetését átvették, és Scott Walker lett a kormányzó, aki a közalkalmazottakat és a nekik adott nyugdíjat démonizálta. Ennek megértéséhez fontos megjegyeznünk, hogy az Egyesült Államokban nincs állami nyugdíjrendszer. A legtöbb ember nyugdíját nem az állam fizeti ki a többiek által aktuálisan befizetett adókból és járulékokból, hanem az élete során saját magánnyugdíjpénztárába befizetett összegekből és azok kamataiból kapja. Több tucat vidéki megye, amely korábban következetesen a demokratákra szavazott, támogatta őt. Amit Walker elültetett, azt Trump learatta.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az esküdtek csütörtökön bűnösnek találták Donald Trumpot, aki a vád szerint üzleti feljegyzéseket hamisított, hogy elrejtse a 2016-os elnökválasztási kampány idején a Stormy Daniels volt felnőttfilmesnek fizetett hallgatási pénzeket.

A döntés révén Donald Trump lett az első amerikai elnök, akit bűncselekmény miatt elítéltek, azonban szerinte a tárgyalást „manipulálták”, míg a vádat „politikailag megrendezték” – írta meg a BBC.

Alina Habba ügyvéd Laura Kuenssberggel közölte egy beszélgetős műsorban, hogy a volt elnök „politikai, szelektív büntetőeljárás áldozata”. A manhattani büntetőbíróságon lefolytatott héthetes tárgyalás után Trumpot üzleti nyilvántartás 34 rendbeli meghamisításában találták bűnösnek.

Christopher Kise, Donald Trump és Alina Habba 2023. december 7-én

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

Donald Trump büntetése ügyében július 11-én hirdetnek ítéletet. Az ügyvéd ugyanakkor megerősítette, hogy fellebbezni fognak ellene. Alina Habba azt mondta, hogy ha Trump börtönbe is kerül, akkor is indulni fog a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson.

Olyan korrupciót láttunk ebben az országban, amilyenre őszintén szólva még soha nem volt példa az igazságszolgáltatási rendszerünkben

– mondta Habba Kuenssbergnek. 

„Ez nagyon is valós, ez semmiképpen sem pózolás, ez 100 százalékos probléma, amelyet ennek az országnak novemberben kezelnie kell, és meg kell küzdenie vele. Trump indul az elnökválasztáson, semmi sem fog változni. Az emberekneknek szükségük van rá ebben az országban, és ez fontosabb, mint bármi más, amit bárki más gondol” – tette hozzá.

Mint megírtuk, Donald Trump az első amerikai exelnök, aki büntetőügyben került a vádlottak padjára. Üzleti nyilvántartásainak 34 rendbeli meghamisításával vádolták az úgynevezett a hallgatásipénz-ügyben.

Az ügyész szerint így próbálta leplezni, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány előtt pénzt fizetett egy felnőttfilmesnek, Stormy Danielsnek, akit 130 ezer dollárral próbáltak rávenni arra, hogy hallgassa el korábbi viszonyát a nős üzletemberrel.

Joe Biden szerint az elődjével szemben hozott esküdtszéki ítélet azt erősíti meg, hogy senki nem áll a törvények felett – adta hírül az MTI.

A hivatalban lévő államfő helyi idő szerint pénteken a Fehér Házban kommentálta a Donald Trump ellen hozott elmarasztaló esküdtszéki döntést. Hangsúlyozta, hogy egy szövetségi tagállam által indított perről van szó, nem szövetségi ügyről. Úgy vélekedett, hogy az esküdtek körültekintő döntést hoztak. Donald Trumpnak pedig lehetősége lesz a fellebbezésre, ahogy bármely amerikai állampolgárnak.

Donald Trump pénteken New Yorkban újságírók előtt tartott beszédében fellebbezési szándékát hangoztatta. Megismételte, hogy a bírót súlyosan elfogultnak tartja, és úgy vélekedett, hogy az ügy rajta felül áll. Hozzátette, hajlandó bármit megtenni az „Egyesült Államok megmentése és alkotmányának megóvása érdekében”. Megfogalmazása szerint „elveszítjük az országunkat”.

Már a Demokrata Párt legfelsőbb szintjein is elterjedt a félelem Joe Biden amerikai elnök újraválasztási kilátásai miatt, még olyan tisztségviselők és stratégák körében is, akik korábban bizakodóan nyilatkoztak a közelgő Donald Trump elleni megméretésről – számolt be róla több mint egy tucat amerikai képviselő, akik szerint az amerikai demokraták között tapintható a feszültség közel öt hónappal a 2024-es választások előtt.

„Nem akarsz az az ember lenni, aki azt mondja, hogy el vagyunk ítélve, vagy a kampány rossz, vagy Biden hibázik. Senki sem akar az a személy lenni” – mondta egy, a Fehér Házzal szoros kapcsolatban álló, névtelenséget kérő demokrata forrás a Politicónak.

De Biden rossz közvélemény-kutatási eredményei és a választás tétje megteremti az aggodalmat. Ez nem arról szól, hogy »ó, Istenem, Mitt Romney elnök lehet«, hanem »ó, Istenem, a demokrácia véget érhet«

– nyilatkozta a forrás.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, republikánus elnökjelölt a legtöbb kulcsfontosságú államban megelőzi Joe Bident. Bár a készpénzállományban sokáig elmaradt az Egyesült Államok elnöke mögött, Trump adománygyűjtése a múlt hónapban 25 millió dollárral haladta meg az elnökét, és a floridai Palm Beachen tartott rendezvényen rekordot jelentő 50,5 millió dollárt gyűjtött.

A Demokrata Párt egyik nagy adományozójának tanácsadója a támogatókkal megosztott listán csaknem két tucat okot sorolt fel, amiért Biden veszíthet, kezdve a bevándorlástól és a magas inflációtól az elnök koráig, Kamala Harris alelnök népszerűtlenségéig és az olyan harmadik párti jelöltek jelenlétéig, mint Robert F. Kennedy Jr. A tanácsadó hozzátette, „a lista, hogy miért tudnánk nyerni, olyan kicsi, hogy még a telefonomon sem kell tartanom”.

Még nincs minden veszve, Joe Biden felzárkózhat

Maura Healey, Massachusetts kormányzója növelte a nyomást az adományozókra, több száz fős kampányeseményekre hívta az elnököt Bostonba áprilisban. Az adománygyűjtő rendezvények, amelyeken Joe Biden Bostonban részt vett, várhatóan több mint 6 millió dollárt hoznak az elnök kampánya számára. Mindez azonban az állam kormányzója szerint nem elég.

„Azoknak, akik kinyitották a pénztárcájukat, köszönöm – mondta Healey, aki első ciklusát tölti a demokraták között. – Szeretnénk, ha még egy kicsit jobban kinyitnák, és több hazafit találnának – több hazafit, akik hisznek ebben az országban, akik felismerik és megértik a mostani kihívást.”

Az Egyesült Államok elnökének kampánysegítői és szövetségesei rámutattak néhány pozitív közvélemény-kutatásra is, többek között a kulcsterületeken, valamint felhívták a figyelmet Trump kampányának és infrastruktúrájának – beleértve a személyzetet, a szervezési programokat és a reklámokat – viszonylagos hiányára a kulcsállamokban.

A munka, amit minden nap végzünk a csatatérállamokban – hogy arról beszéljünk, hogy Biden elnök úr hogyan küzd a középosztályért a vállalati kapzsiság ellen, amely magasan tartja az árakat, és rávilágít Donald Trump Amerika-ellenes, bosszú- és megtorló kampányára és az abortusztilalomra – az a munka az, amely ismét bebiztosítja számunkra a Fehér Házat

– nyilatkozta névtelenül Joe Biden egyik kampánytanácsadója. Hangsúlyozta, az elnök csapata soha nem utalt arra, hogy Trump pere segítene – vagy ártana – az elnökjelöltnek.

„Olyan kampányt kell folytatnunk, ahol őszintén eljuttatjuk az üzenetet, hogy Donald Trump a 19. századba, Biden pedig a 21. századba visz minket” – mondta Dan Kildee, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi képviselője.

A demokrata kritikusok nehéz helyzetben vannak, nagy a harc New Yorkért

A kampány demokrata kritikusai – bár egyetértenek abban, hogy az abortusznak nyerő témának kell lennie – kijelentették, hogy kihívást jelent számukra, amikor el kell mondaniuk, hogy szerintük miért győz ismét Joe Biden.

Pete Giangreco, egy régi demokrata stratéga, aki több elnökválasztási kampányban is dolgozott, úgy fogalmazott,

ha a verseny kérdése az, hogy »mi volt jobb, a 3,5 év Biden alatt vagy a négy év Trump alatt«, akkor ezt a hét minden napján, vasárnap pedig kétszeresen is elveszítjük.

A republikánus elnökjelölt megkezdte a behatolást New Yorkba, Kaliforniába és New Jersey-be – ahol a képviselőházi körzetek határozzák meg a kongresszus alsóházának ellenőrzését. Donald Trump harcot hirdetett a demokrata államok hivatalnokai ellen, kezdve a New York-i igazságszolgáltatással. Kaliforniába a menyét, Larát és egyik fiát, Ericet küldte, hogy „elrettentő példaként tartsák szemmel a nyugati part demokrata nehézsúlyú országát”. 

Az elnök a felmérésben lehatárolt minden demográfiai csoportban vesztésre áll – a fekete szavazók kivételével. A latinok 53 százaléka és a fehérek 54 százaléka jelezte, hogy kedvezőtlen a véleménye róla. Ebben a ciklusban a demokratáknak az ukrajnai háborúval és az Izrael és a Hamász közötti konfliktussal is meg kell küzdeniük, ami mélyen megosztotta soraikat, azonban egyes vélemények szerint Joe Biden esetleges bukását az infláció is okozhatja.

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház rózsakertjében 2024. május 14-én Washingtonban. Fotó: Win McNamee / Getty Images)

Amikor a volt elnök a színpadra lépett, sokan gúnyolódtak, míg néhány „Make America Great” sapkába és pólóba öltözött támogatója éljenzett, és azt skandálta, hogy „USA! USA!”. A szombati esemény azért volt ritka pillanat, mert Trump nyíltan szemtől szembe került a politikáját ellenzőkkel. Ez nagyon szokatlan lehetett egy olyan személynek, aki hozzászokott ahhoz, hogy állandóan rajongó tömegek előtt rendez gyűléseket − írta meg az AP hírügynökség. 

A gyenge kormányzatot és az egyéni szabadságjogokat előtérbe helyező libertáriusok szkeptikusak a volt elnökkel szemben, és a gyűlésre való meghívása megosztotta a pártot. Trump megpróbálta ezt elsimítani azzal, hogy az ellene folyó négy bűnvádi eljárásra utalva viccelődött:

Ha korábban nem voltam libertárius, akkor most már biztosan az vagyok.

Beszéde alatt folytatódtak a sértegetések, és a közönség ki is fütyülte a volt elnököt. Trump végül visszavágott, mondván, hogy „nem akartok nyerni”, és azt is hozzátette, egyes libertáriusok azt akarják, hogy „továbbra is négyévente megkapják a 3 százalékukat”.

A szpot része a Biden-kampány 14 millió dolláros májusi reklámkampányának, és a csatatérállamok televíziós és digitális platformjain, valamint az országos kábelcsatornákon kerül adásba.

De Niro nyíltan szembeszállt Trump elnökségével, 2018-ban a National Board of Review díjátadó gáláján „főnökbabának” nevezte őt, a Tony-díj-átadón pedig még abban az évben trágár szavakkal ítélte el − írja a The New York Times.

Miről szól a hirdetés?

A reklám azzal kezdődik, hogy De Niro jellegzetes hangja felcsendül, és Trumpról beszél a koronavírus-járvány és a Black Lives Matter 2020-as tüntetéseinek képei fölött.

Az éjfélkor kiadott tweetektől kezdve a fertőtlenítőiváson át a polgárok könnygázzal való letámadásáig tudtuk, hogy Trump elszabadult, amikor elnök lett. Aztán elvesztette a 2020-as választást, és még jobban bekattant

− mondja De Niro. 

Nikki Haley szerdán a Hudson Institute-ban tartott előadásán arra a kérdésre, hogy Donald Trump vagy a jelenlegi elnök, Joe Biden a határozottabb nemzetbiztonsági kérdésekben, úgy válaszolt, hogy ugyan „Trump nem volt tökéletes az erre vonatkozó politikát illetően, de Biden egy katasztrófa, így Trumpra fogok szavazni” – számolt be az MTI.

Hozzátette, hogy az előválasztásoktól való márciusi visszalépésekor elmondott szavai változatlanul érvényesek, vagyis szerinte Donald Trumpon múlik, hogy megszerezze azon republikánusok szavazatait, akik nem állnak mögötte. Nikki Haley arra utalt, hogy a visszalépése ellenére az azóta tartott republikánus előválasztásokon viszonylag nagy arányú szavazatmennyiséget kap Donald Trump ellenében.

Ezen a héten Kentucky államban Nikki Haley az előválasztási szavazatok mintegy 6,5 százalékát kapta meg, egy héttel korábban, Maryland állam előválasztásán pedig a republikánus szavazók 22 százaléka támogatta.

Nikki Haley Donald Trump mögötti kiállását elemzők jelentős politikai fejleménynek nevezték szerdán, különösen annak fényében, hogy a két politikus között az előválasztási küzdelemben kemény üzenetváltások voltak, helyenként személyeskedő kijelentésekkel.

A konzervatív külpolitikai és nemzetbiztonsági elemzőintézetben szerdán tartott előadásában Nikki Haley bírálta a kongresszusi republikánusok egy részének külpolitikai megközelítését, amellyel a világban tapasztalható konfliktusoktól való távolmaradást ösztönzik, és élesen kritizálta a demokratákat és Joe Biden politikáját is. Kiemelte az elnök döntését arról, hogy Izraelnek szánt bombaszállítmányt tart vissza.

Aligha tudok ostobább lépést elképzelni annál, mint hogy Joe Biden fegyvereket tart vissza egyik legszorosabb szövetségesünktől

– fogalmazott, és a hivatalban lévő demokrata elnök politikai örökségéről véleményt mondva kijelentette, hogy „úgy fog bevonulni a történelembe, mint a főparancsnok, aki visszautasította ellenségeink megállítását”.

Joe Biden amerikai elnök és Donald Trump volt elnök egyaránt elfogadta a CNN meghívását a június 27-i vitára, amely történelmi jelentőségű összecsapás lesz, s meghatározza majd a 2024-es kampány utolsó hónapjait.

Megkaptam és elfogadtam a CNN meghívását a június 27-i vitára. Átdobom neked, Donald. Ahogy mondtad: bárhol, bármikor

– írta Biden az X-en közzétett bejegyzésében. Egy Trump-kampánytisztviselő később azt mondta a CNN-nek, hogy a volt elnök is elfogadta az ajánlatot.

A hír a két politikai rivális között gyorsan eszkalálódó, elnöki vitáról szóló pletykák legújabb fejleménye. Biden kampánystábja korábban felszólította Trumpot, hogy csatlakozzon a hírügynökségek által rendezett elnökjelölti vitához, és hivatalosan tájékoztatta az elnöki vitákkal foglalkozó bizottságot, hogy az elnök nem vesz részt a korábban tervezett őszi vitákon. A volt elnök gyorsan közölte, hogy részt vett volna korábban bejelentett vitákon, és Hugh Hewitt rádiós műsorvezetőnek azt mondta, hogy bármelyik moderátort elfogadja.

Biden a közelmúltban azt mondta, hogy szívesen vitázik Trumppal, bár a vita formátumát illetően nem kötelezte el magát. Howard Stern rádiós műsorvezetőnek azt mondta: „szívesen vitázom vele”. Biden kampánystábja egy, a közösségi médián közzétett videóban, majd az elnöki vitákkal foglalkozó bizottságnak írt levelében ismertette a javasolt feltételeket, köztük a lehetséges júniusi és szeptemberi vitadátumokat. A szerda reggel közzétett videó, amelyen Biden közvetlenül a kamerába beszél, még közvetlenebb kihívás volt.

Donald Trump két vitát is elvesztett ellenem 2020-ban. Azóta nem jelent meg egy vitán sem. Most úgy tesz, mintha újra vitázni akarna velem

– mondta Biden a szerdán közzétett, közvetlenül a kamerának szóló videóban. „Hát tedd boldoggá a napomat, haver, akár kétszer is megteszem. Szóval válasszuk ki az időpontokat, Donald – úgy hallottam, szerdánként szabad vagy” – folytatta Biden, utalva Trump bírósági menetrendjére. A levélben Biden stábja elismerte, hogy az első vitára valószínűleg azután kerülne sor, hogy Trump bűnügyi pere a hallgatási pénzek ügyében lezárult.

Trump sem volt rest odaszólni

A Truth Social-oldalán szerdán közzétett bejegyzésében Trump elfogadta a módosított menetrendet:

Készen állok és hajlandó vagyok vitázni Crooked Joe-val (egy, az elnökre aggatott gúnynév – a szerk.) a javasolt két júniusi és szeptemberi időpontban

– hozzátéve, hogy a javasolt két vitánál „erősen ajánlana” többet is. Egy magas rangú Trump-tanácsadó a CNN-nek azt mondta, hogy „készek vitázni” Bidennel, és felülvizsgálják a feltételeket, de nagyon várják a színpadi összecsapást.

A Biden- és Trump-kampánystáb között az elmúlt hetekben nem hivatalos megbeszélések zajlottak a vitákról, amelyek nagyrészt az elnökjelölti vitákkal foglalkozó bizottság iránti kölcsönös megvetésre és a bizottság megkerülésére irányuló lehetséges forgatókönyvekre összpontosítottak – mondta a CNN-nek három, a megbeszéléseket ismerő forrás. 

Még mindig nagy különbségek vannak aközött, hogy az egyes jelöltek mit szeretnének a vitától. Levelében a Biden-kampánystáb egy kritikus változtatást javasolt, amely szerintük érdemibbé és kevésbé látványossá tenné a vitákat: a jelöltek a stúdióközönség nélkül vitáznának.

Ahogyan az eredeti, 1960-as televíziós viták esetében is történt, egy televíziós stúdió, ahol csak a jelöltek és a moderátorok vesznek részt, jobb és költséghatékonyabb módszer: kizárólag a választók érdekeire összpontosítva

– áll a levélben.

Trump a Truth Social-közösségi oldalán közzétett bejegyzésében visszautasította ezt az elképzelést, mondván, hogy „a hangulat érdekében” egy nagyon nagy helyszínt részesítene előnyben, bár Biden állítólag fél a tömegtől. „Csak mondd meg, mikor, és ott leszek” – üzente Trump.

Joe Biden amerikai elnök szombat este a Fehér Házi Tudósítók Egyesületének éves vacsoráján kritizálta elődjét, leendő elnökválasztási vetélytársát, miközben az eseménynek helyet adó épületnél tüntetők őt bírálták, hogy támogatja Izrael háborúját a Hamász szélsőséges szervezet ellen.

Igen, a kor egy fontos kérdés. Felnőtt ember vagyok, aki egy hatéves gyerek ellen indul

– mondta Biden az estélyen Trumpról.

A 81 éves politikus később azt is hozzátette, hogy közte és a 77 éves Trump között az egyetlen közös vonás az előrehaladott koruk. 

Donald Trump a Truth Social nevű közösségi médiaoldalon válaszolt a kritikára. 

A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa volt! Ennél rosszabb már nem lehet!

– tette közzé megjegyzését. 

A washingtoni Hilton szállodában megtartott esemény épületénél transzparenseket tartó tüntetők a gázai újságírók haláláról skandáltak. A demonstrálók arra buzdították az újságírókat, hogy bojkottálják az évente megrendezett eseményt, és kiabáltak, amikor a kormányzat tisztviselői beléptek a szállodába.

Biden arra kérte az esemény ellen tüntetőket, hogy „emelkedjenek fel a pillanat komolyságához”, továbbá „lépjenek túl a kampány mellékes dolgain”, mert szerinte az csak figyelemelterelés. 

A Fehér Házi Tudósítók Egyesületét 1914-ben alapították, és 1921 óta szinte minden évben megrendezik a vacsorát, hogy megünnepeljék az elnökségről tudósító riportereket, és pénzt gyűjtsenek különböző ösztöndíjakra.

Múlt hétfőn vette kezdetét Donald Trump büntetőpere. A vád szerint Trump 2016-os választási kampánya során gazdasági bűncselekményeket követett el, amikor úgynevezett hallgatási pénzek kifizetését jogi költségként tüntetett fel.

Donald Trump 2024. április 22-én

Fotó: Victor J. Blue-Pool / Getty Images

A tervek szerint a vád egyik tanúja lesz Michael Cohen, Donald Trump korábbi ügyvédje, akit korábban hamis tanúzásért és egyéb bűncselekményért ítéltek el. A védelem kifogásolta az egykori Trump-ügyvéd tanúként történő megjelenését arra hivatkozva, hogy Michael Cohen vasárnap nagy nyilvánosság előtt jelentette ki egy fórumon, hogy korábbi munkaadóját szeretné börtönben látni.

Donald Trump a bíróság épülete előtt újságíróknak úgy fogalmazott, hogy minden ellene indított büntetőeljárás „Biden-per”, amelyeket Washingtonból irányítanak, és amelyek célja a választásokba való beavatkozás.

Az idei elnökválasztáson is induló Donald Trump kampánystábja hétfőn kiadott közleményében Alvin Bragg kerületi ügyészt választott demokrata párti politikusnak nevezte, Juan Merchan bírót a demokraták iránti elfogultsággal vádolta, magát a vádiratot pedig gyenge lábakon állónak minősítette.

A Donald Trump elleni per tárgyalási szakasza a várakozások szerint 4-6 hétig tart majd.

Donald Trump volt elnök azt ígéri, hogy megválasztása esetén úgy oldja meg az abortuszdilemmát, amely minden érintettnek megfelelő. Úgy véli, hogy amennyiben a várandósság 15. hetétől javasol majd tilalmat az abortuszra, annak helyességével mindenki egyetértene – számolt be a Politico.

52 év óta először lesz béke ebben a kérdésben

– mondta.

Az elképzelést a konzervatívok, köztük Kellyanne Conway, Trump volt tanácsadója – saját cégének közvélemény-kutatására hivatkozva – „észszerű beszélgetésindítónak” nevezte, ami konszenzust hoz.

Trump ígérete, hogy foglalkozni fog a kérdéssel, az elmúlt két év legnagyobb választási buktatója volt.

Egyes támogatói attól tartanak, hogy abban az esetben, ha Trump kétértelműen beszél, vagy kitér a kérdés elől, az lehetővé teszi Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kampányának, hogy az abortuszellenes mozgalom szélsőségesebb szárnyához kösse őt, és a demokraták fölénybe kerüljenek novemberben.

mégsem valószínű, hogy a továbbiakban nem kerül a figyelem központjába a kérdés.

Az abortuszellenes keményvonalasok a teljes tilalomtól bármi mást elfogadhatatlan tekintenek, amely lehetővé tenné az abortuszok túlnyomó többségének folytatását, míg a megengedőbben gondolkodók tábora azzal érvel, hogy a Roe-féle norma, amely a terhesség körülbelül 24. hetéig engedélyezte az abortuszt, már kompromisszum volt, és hogy a szövetségi kormánynak nem szabadna egy nő és az orvosa közé állnia.

A Fox News nemrégiben végzett felmérése szerint csak az elmúlt egy év alatt a 15 hetes tilalom támogatottsága 12 százalékponttal csökkent, és a szavazók 54 százaléka ellenzi azt.

Ugyanez a felmérés megállapította, hogy az abortusz minden vagy a legtöbb esetben történő legális voltának támogatottsága nőtt azokban a demográfiai csoportokban, amelyekre Trumpnak leginkább szüksége van ahhoz, hogy novemberben nyerjen: az idősebb amerikaiak, a magukat konzervatívnak vallók, a bejegyzett republikánusok és a fehér evangéliumi keresztények körében. A republikánusok támogatottsága például kevesebb mint két év alatt 24 százalékról 36 százalékra nőtt.

A Students for Life of America nevű csoport – amely több mint egy tucat államban küldött munkatársakat és önkénteseket, hogy a novemberi elnökválasztás előtt szavazásra buzdítsanak – a 15 vagy 16 hetes korlátozást úgy nevezte: „híd a semmibe”.

Egy nemrégiben Trumpnak címzett nyílt levélben a csoport azzal érvelt, hogy csak a szigorúbb tilalom ígérete fogja motiválni az abortuszellenes szavazókat, hogy elmenjenek szavazni.

Ebben az előttünk álló szoros versenyben kérem, adjon az életpárti nemzedéknek valamit, amire szavazhatnak, és ne csak egy abortuszradikálist, aki ellen szavazhatnak

– kérte a csoport elnöke, Kristan Hawkins.

Mégis, a legnagyobb, politikailag legerősebb – és jól finanszírozott – abortuszellenes csoportok közül sokan azt szorgalmazzák, hogy Trump támogassa az abortusz 15 hetes korlátozását.

A Susan B. Anthony Pro-Life America, amely legalább 92 millió dollárt ígért a 2024-es választásokra, csütörtöki nyilatkozatában azt írta, hogy „minden reményük szerint Trump a 15 hetes minimumszabály mellett fog érvelni”, és előre méltatta őt, amiért „megvédi a babákat a fájdalmas késői abortuszoktól”.

Barack Obama és Bill Clinton volt amerikai elnök a hivatalban lévő Joe Biden kampányát segítette csütörtökön – írja az MTI.

A három demokrata együtt jelent meg este New Yorkban egy nagyszabású adománygyűjtő rendezvényen. A manhattani Radio City Music Hallban tartott eseményen több sztár is fellépett. Joe Biden kampánycsapata közölte, hogy több mint 26 millió dollárt gyűjtött össze.

A rendezvényen több ezren voltak, egyesek 225 dollárt, volt, aki félmillió dollárt fizetett egy-egy belépőjegyért.

Barack Obama és Bill Clinton méltatta a hivatalban lévő elnök munkáját. Joe Biden támadta a republikánus Donald Trump volt elnököt, aki a novemberi választáson ellene akar indulni. Biden arra figyelmeztetett, hogy riválisa tagadja a klímaváltozást, jóban van autokratákkal szerte a világon, és korlátozni akarja az alapvető jogokat.

Tanúskodni hívta Joe Biden elnököt az ügyében zajló kongresszusi vizsgálatot vezető republikánus képviselőházi bizottsági elnök, James Comer pénteken.

A republikánus politikus levélben kérte fel részvételre az elnököt arra, hogy a hivatali eltávolítási eljárás (impeachment) elindításáról szóló vizsgálat keretében válaszoljon a kérdésekre a családjához érkezett nagy összegekkel kapcsolatban, illetve a politikai befolyással való visszaélésre vonatkozó gyanúról.

Ön többször tagadta szerepét a családja üzleti tevékenységében, de a bizottság birtokába került bizonyítékok – köztük banki iratok és tanúvallomások – teljesen ellentmondanak az ön álláspontjának ebben az ügyben

– fogalmazott James Comer az elnök számára küldött meghívásban, amely 24 millió dollárt jelölt meg azon összegként, ami Joe Biden családjához különböző külföldi ügyletek keretében érkezett.

A vizsgálóbizottság előtt a múlt héten többek között megszólalt Tony Bobulinski, Hunter Biden, az elnök fiának korábbi üzlettársa, aki valótlan állítással vádolta Joe Bident.

A Fehér Ház szóvivője, Ian Sams korábban elítélte a képviselőházi vizsgálatot, és azt írta, hogy a vizsgálat semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni az elnökkel szemben.

James Comer tisztában van azzal, hogy 20-nál több tanú vallomásban nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok elnöke nem tett semmi rosszat

– fogalmazott a fehér házi szóvivő.

Donald Trump kedden bírói hallgatási végzést kapott, amely megtiltja a republikánus elnökjelöltnek, hogy nyilvánosan kommentálja a tanúkat és a bírósági személyzetet az április 15-i – Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénzről szóló – büntetőpere előtt – írja a Reuters.

Donald Trump 2024. március 24-én

Fotó: Marco Bello / Reuters

Juan Merchan bíró, New York állam legfelsőbb bíróságának elnöke helyt adott a manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg kérésének, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök, most republikánus elnökjelölt ellen emel vádat.

Kijelentései fenyegetőek, lázítóak és becsmérlőek voltak

– fogalmazott Merchan, utalva Trump néhány korábbi támadására tanúk, ügyészek és bírák ellen az elnökjelölt különböző jogi ügyeiben.

Az Egyesült Államokban nem kaphatóak az olcsó kínai elektromos járművek, ennek ellenére nem Trump az egyetlen, aki aggódik miattuk: az Egyesült Államok és Európa – írja a Politico.

Donald Trump volt republikánus elnökjelölt 2024. március 16-án, Vandalia Ohio államban

Fotó: Scott Olson / Getty Images Hungary

Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje Ohióban, a Dayton Nemzetközi Reptéren tartott kampányrendezvényen arra figyelmeztetett szombaton, hogy „vérfürdő” lesz, ha nem választják újra az idén novemberi elnökválasztáson.

Kínával az autógyártás terén egy komoly kereskedelmi háborút vívhatnak a jövőben, mivel a kínaiak Mexikóban is terjeszkedni kezdtek.

A republikánusok egyelőre nem hivatalos elnökjelöltje a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az abortusz körül zajló vitát átfogó megoldással le kell zárni, mégpedig úgy, hogy mindkét oldal elégedett legyen a válasszal – adta hírül az MTI.

Megállapította, hogy egy tilalomról szóló döntésnek tartalmaznia kell kivételeket, mint a szexuális erőszak, a vérfertőzés és az édesanya életének védelme. Hozzátette, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza konkrét javaslatát.

Álláspontját előzetesen azzal magyarázta, hogy „választásokat kell nyerni”, ami nagyon nehéz, ha az említett kivételek nem szerepelnek a terhességmegszakításról szóló szabályozásban. Korábbi értesülések szerint Donald Trump a várandósság 16. hetétől javasol majd tilalmat az abortuszra, az említett kivételekkel.

Donald Trump nyilatkozata a terhességmegszakítást illetően néhány nappal követte, hogy Kamala Harris alelnök kampánykörútján felkeresett egy abortuszklinikát Minnesota államban, ahol azt ígérte, hogy a demokraták megvédik a terhességmegszakítás szabadságát, az úgynevezett „reproduktív egészségügyi ellátást”, és bírálta a republikánusok ezzel kapcsolatos politikai megközelítését.

A látogatás azért keltett figyelmet, mert amerikai alelnök terhességmegszakítással foglalkozó intézményben még soha nem tett látogatást. Minnesota állam az Egyesült Államok azon szövetségi államai közé tartozik, ahol teljes szabadság van érvényben a terhesség megszakítására.

A demokraták vasárnap azt a vádat is megfogalmazták Donald Trump ellen, hogy az Egyesült Államokban erőszakot szít. Nancy Pelosi, a képviselőház rangidős demokrata tagja, korábbi házelnök azt mondta, hogy a demokratáknak meg kell nyerniük a novemberi elnökválasztást, Donald Trump „vérfürdőre” vonatkozó kijelentését követően.

Joe Biden elnök szombaton este egy kampányvacsorán úgy vélekedett, hogy az amerikai demokrácia támadás alatt áll, és a legnagyobb veszély fenyegeti a polgárháború óta.

Demokrata párti politikusok Donald Trump szombaton Ohio államban elmondott kampánybeszédének egy mondatát emelték ki, amelyben a republikánus elnökjelölt az autóiparra vonatkozóan használta a „vérfürdő” kijelentést.

A volt elnök arról beszélt, hogy amennyiben Kína Mexikóban gyártatott elektromos autói vámmentesen importálhatók az Egyesült Államokban, akkor az „vérfürdőt” jelentene az amerikai autóipar számára.

Hozzátette, hogy megválasztása esetén a mexikói gyártású járművekre 100 százalékos vámot vetne ki. Donald Trump kampánycsapata az elmúlt napokban részletes intézkedési javaslatcsomagot tett közzé az amerikai autóipar élénkítésére és védelmére.

Mike Pence az Amerikai Egyesült Államok 48. alelnöke – 2017 és 2021 között, Donald Trump elnöksége idején – pénteki bejelentésében utasította el egykori jelölttársa, Donald Trump volt elnök támogatását – számolt be róla a Fox News.

Mike Pence 2023. február 16-án

Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary

A 2017 és 2021 között Donald Trump alelnökeként dolgozó republikánus politikus Las Vegasban a Republikánus Zsidó Koalíció éves vezetői konferenciáján jelentette be döntését, hogy „felfüggeszti kampányát”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiszáll a versenyből. A republikánus párt zsidó szervezetének eseményén részt vettek a párt elnökjelöltségére pályázó politikusai, köztük Donald Trump, Ron DeSantis és Nikki Haley.

A 2021. január 6-i zavargások az Egyesült Államok Capitoliumának ostromaként maradtak meg az emlékezetben, amikor Donald Trump támogatói Washingtonban tiltakoztak a 2020-as elnökválasztás eredményei ellen, támogatva Trump követelését Mike Pence alelnökkel és a Kongresszussal szemben arról, hogy utasítsák el a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmét.

Mike Pence volt alelnök kapcsolata az incidenst követően megromlott Donald Trumppal, aki azért hibáztatta Pence-t, mert nem volt hajlandó visszaküldeni a vitatott választási listákat az állami törvényhozásba akkori szenátusi elnöki szerepében.

Nem meglepő, hogy idén nem támogatom Donald Trumpot

– mondta Pence a Fox News csatorna The Story című műsorában.

„Hihetetlenül büszke vagyok az adminisztrációnk eredményeire. Ez konzervatív rekord volt, amely Amerikát virágzóbbá, biztonságosabbá tette, és konzervatívokat nevezett ki a bíróságainkba egy békésebb világban” – nyilatkozta a volt alelnök.

Pence megismételte azt az állítását, hogy az 1887-es elektorszámlálási törvény értelmében – szemben azzal, ahogy Trump és néhány támogatója állította – nincs joga arra, hogy a vitatott elektori listákat visszaküldje az állami törvényhozóknak.

„Nézeteltéréseink vannak az alkotmányos kötelességeimmel kapcsolatban, amelyeket 2021. január 6-án gyakoroltam” – mondta Pence, aki hozzátette, Trump 2024-es kampánya úgy ábrázolja őt, mint aki kibújik az államadósság csökkentése és az „emberi élet szentsége” iránti konzervatív elkötelezettség alól.

Fordulat a TikTok ügyében

Mike Pence megjegyezte, hogy Trump legutóbbi megjegyzései Kínáról és a TikTok betiltásának ellenzése az Egyesült Államokban szintén a kínai ellenőrzés alatt álló közösségi média szembeni erős ellenzékiségének fordulópontját mutatják.

A múlt héten jelentős változás történt, hogy kemény legyen Kínával szemben, és támogassa kormányunk erőfeszítéseit, hogy kikényszerítse a ByteDance és a TikTok eladását

– mondta a volt alelnök.

Trump hétfőn azt nyilatkozta, hogy a Gallagher-Krishnamoorthi TikTok-törvényjavaslat, amelyet egyesek „tilalomnak” neveztek, csak a Facebook anyavállalatát, a Metát erősítené, amellyel a volt elnök azon meglátásai miatt állt konfliktusban, mely szerint a közösségimédia-vállalat cenzúrázza a konzervatívokat és az intézményellenes gondolkodást.

A Facebookot az emberek ellenségének tartom

– mondta Trump a CNBC-nek TikTok-kommentárja részeként.

Amikor a The Story című műsorban megkérdezték, miért tűnt úgy, hogy Trump meggondolta magát a TikTokkal kapcsolatban, Mike Pence azt mondta, nem tud konkrétan spekulálni erről. Megismételte, hogy szerinte Trump olyan platformot követ, amely „ellentétes azzal a konzervatív programmal”, amelyet a két férfi kormányzásuk alatt négy évig hirdetett.

A Politico jelentése szerint Trump nemrégiben újraélesztette korábban szoros kapcsolatát a konzervatív Club for Growth-szal, és megjegyezte, hogy annak egyik legfontosabb támogatója, Jeffrey Yass – Pennsylvania leggazdagabb embere – 15 százalékos részesedéssel rendelkezik a ByteDance-ben. Trump azonban azt mondta, ő és Yass nem a TikTokról, hanem az iskolaválasztásról beszélgettek, amikor a FOX Business szerint a két út keresztezte egymást egy közelmúltbéli adományozói visszavonulás során.

Tiszteletben tartja a republikánusok idei választottját

A The Story című műsorban Pence azt mondta, függetlenül saját támogatásától vagy annak hiányától, a republikánus szavazók világossá tették, hogy idén Trump a választásuk.

Az év hátralévő részét azzal töltöm, hogy arról beszéljek, mihez kellene kezdenünk. És ez az a széles körű mainstream konzervatív program, amely meghatározta pártunkat, és amely mindig erőssé, virágzóvá és szabaddá tette Amerikát

– mondta Pence, aki elutasította a harmadik párt indulására vonatkozó feltételezéseket is, annak ellenére, hogy idegenkedett Trump jelöltségétől. Megjegyezte Martha MacCallumnak, a Fox News The Story című műsora házigazdájának: „republikánus vagyok, Martha”.

Pence azt is hangsúlyozta, hogy semmilyen forgatókönyv szerint nem szavazna Biden elnökre.

„Az, hogy hogyan szavazok a fülkében, amikor bezárul a függöny, az nekem szól” – mondta Mike Pence volt amerikai alelnök.

A hivatalban lévő elnök, Joe Biden és elődje, Donald Trump kedden biztosította az elnökjelöltséghez szükséges szavazatszámot az újabb államokban megtartott előválasztásokon, majd ezt követően mindketten úgy nyilatkoztak, hogy mostantól a novemberi elnökválasztásra készülnek – számolt be az MTI.

Donald Trump és Joe Biden 2020. szeptember 29-én

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

Az elnökválasztás szempontjából jelentős államok közül Pennsylvaniában Donald Trump előnyét mutatja két, csütörtökön bemutatott felmérés. A The Hill politikai lap megbízásából készült kutatás szerint Donald Trump 52, míg Joe Biden 48 százalékra számíthat, míg a konzervatív Fox News hírtelevízió felmérése szerint a volt elnök jelenleg 49, a hivatalban lévő elnök 47 százalékos támogatottsággal rendelkezik a keleti part meghatározó államában.

Az országos támogatottsági arányt tekintve a The Economist felmérésében a Trump–Biden-verseny 44–42-re áll, a Yahoo által közölt felmérés pedig 46–44-et mutat.

Az ABC News szerdán hozta nyilvánosságra a két meghatározó jelölttel való lakossági elégedettséget vizsgáló felmérését, amelyet március második hetében végzett el az Ipsos kutatócég. Ennek alapján összességében az amerikaiak 36 százaléka Donald Trumpot, míg 33 százaléka Joe Bident nevezte meg, mint akiben bizalma van, illetve lenne az Egyesült Államok elnökeként.

A gazdaságpolitikában az emberek 49 százaléka támogatja Donald Trumpot, míg 37 százalék ért egyet azzal, ahogyan Joe Biden kezeli a gazdaságot. Az infláció elleni politikában Donald Trumpot 45, Joe Bident 31 százalék támogatja, míg a bűnözés felszámolása érdekében tett lépéseket tekintve Donald Trump intézkedéseit az emberek 41, Joe Bidenét 35 százaléka fogadja el.

A fegyveres erőszakra adott válaszokat illetően Donald Trump politikája 37 százalékos támogatottságot élvez, míg Joe Bidené, amely a fegyverbirtoklás jelentős szigorítását tartalmazza, 34 százalékot.

Azonban a hivatalban lévő elnök a terhességmegszakítást érintő politikáját a választók 47 százaléka támogatja, szemben a Donald Trump mögött álló 35 százalékkal. Joe Biden klímapolitikájának elfogadottsága pedig 42 százalék, szemben elődjéével, mely csak 33.

Amennyiben a november 5-i elnökválasztáson létrejön Joe Biden és Donald Trump párharca, akkor 1956 óta először fordul majd elő, hogy az elnökválasztási párharc megismétlődik az Egyesült Államokban.

Ha Donald Trump győzelmét hozná a 2024-es elnökválasztás, akkor 130 év óta először fordulna elő, hogy egy korábban hivatalban lévő elnök egy elvesztett újraválasztási küzdelem után elindulva vissza tud kerülni a Fehér Házba. Grover Clevelenad elnöknek 1888-ban nem sikerült elérnie újraválasztását, 1892-ben viszont diadalmaskodott.