Míg a baloldalon hajlamosak egy nagyszájú, egyszerű, valóságshow-szereplő tuskóként lefesteni őt, aki az örökölt vagyonát villogtatva megvezette az amerikai nép erre fogékony részét, Donald Trump politikai magatartásával kapcsolatban egyes jobboldali körökben az elmúlt szűk három és fél év minden katasztrófája ellenére is megingathatatlanul él az a narratíva, hogy az amerikai elnök valójában egy kimért stratéga, lépései mögött ott áll valamiféle Nagy Terv, bármekkora hülyeségeket is hord össze, az egy Nagy Kommunikációs Stratégia része, stb.

Ha hinni lehet John Boltonnak, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, akkor mindkét narratívában van valamennyi igazság. Bolton perspektívájából Trump külpolitikáját gyakorlatilag egy az egyben alkalom szülte, ösztönös kommunikációs elképzelések és újraválasztási esélyeinek növelése vezérelték; ám a Nagy Kommunikációs Terv mögött nem álltak kiforrott politikai-filozófiai rendező elvek, csupán egy ösztönember, aki úgy tekint a nemzetközi politikára, mint ingatlanügyletek sorozatára.

Ezt onnan tudni, hogy Bolton, akit sokan kapacitáltak a kipakolásra, mióta tavaly szeptembertől már nem ő a nemzetbiztonsági főtanácsadó, előállt egy 577 oldalas memoárral a Trump-kormányban szerzett tapasztalatairól. Bár újságírók és alacsonyabb szintű kormánytisztviselők már teleírtak pár ezer oldalt a Trump-kormány meglehetősen furcsa működéséről,

Bolton 2003 januárjában

Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images Hungary

A könyv csak jövő héten jelenik meg, ám ahogy lenni szokott, a jobb sztorik már elkezdtek kiszivárogni belőle. Ezek közül a fontosabb állítások, hogy Trump

• több, az alkotmányos vádeljáráshoz (impeachment) vezető ukrajnai kavaráshoz hasonló ügyben érintett;
• arra kérte Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy Peking amerikai mezőgazdasági termékek felvásárlásával támogassa újraválasztását, elismerőleg beszélt a kínai ujgurok átnevelőtáborokba zárásáról;
• hajlandó volt személyes szívességeket tenni azoknak a diktátoroknak, akiket kedvelt, például kínai és török cégek elleni amerikai eljárásokat gáncsolt el külső kérésekre;
• lánya, Ivanka Trump email-botrányáról akarta elterelni a figyelmet, amikor kiállt az egy újságíró brutális kivégeztetése miatt támadott szaúdi trónörökös mellett.
• többször bedőlt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak is;
• a Kim Dzsongunnal való kokketálásra puszta pr-eseményként tekintett, és a koreai-félsziget stratégiai ügyei helyett az volt számára a legégetőbb külpolitikai teendő, hogy külügyminiszterén keresztül eljuttasson Kimnek egy Elton John-cédét a Rocket Man című dallal, miután korábban Little Rocket Mannek (kb. Kis Rakétaember) nevezte a ballisztikusrakéta-programjával kérkedő Kimet (a sztorit korábban a koreai sajtó is megírta, a CD nem jutott célba);
• azt pedzegette, hogy el kellene törölni az elnöki mandátumkorlátot, egy elejtett mondatában azt mondta, kivégeztetné a kellemetlenkedő újságírókat, börtönbe szerette volna záratni John Kerry volt demokrata külügyminisztert, és menőnek tartaná Venezuela megszállását, mert a dél-amerikai ország „eleve az Egyesült Államok része”;
• nem tudta, hogy Nagy-Britanniának vannak atomfegyverei, és azt hitte, Finnország Oroszország része;
• az ilyen epizódok miatt a kormány több tagja, köztük Mike Pompeo külügyminiszter is idiótának tartja.

Ha nem nyer, tudomásul veszi vereségét Donald Trump a novemberi elnökválasztáson. Egy amerikai elnöktől  szokatlan ez a nyilatkozat, hiszen az elmúlt 230 évben magától értetődő volt, hogy a vesztes tudomásul veszi a választás eredményét. Trump ezúttal azért volt kénytelen erről beszélni, mert a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden arról beszélt egy interjúban, hogy a republikánus elnök megpróbálhatja ellopni a választást. Trump az alapot ehhez az elmúlt években azzal adta, hogy többször – szavai szerint – viccelődött azzal, hogy az alkotmányban felső határként meghatározott két elnöki ciklus után is maradna.

Az alkotmányban ezt 150 évig nem szabályozták, George Washington nyomán volt íratlan szabály, hogy minden elnök legfeljebb egy újraválasztást vállal. Ezt az először 1933-ban hivatalba lépett demokrata Franklin Delano Roosevelt rúgta fel, aki egyenesen négy választást nyert meg. Negyedik győzelme után nem sokkal meghalt, de így is három teljes elnöki ciklust vitt végig a gazdasági világválságból való kilábalástól a II. világháború végéig. Halála után vették az alkotmányba a két ciklusra szűkített korlátozást, aminek megváltoztatására nagyon csekély esély lenne, ha komolyan felmerülne, igaz, ezzel nem is viccelődött korábban senki az elnöki székből. 

Biden egyébként a közelmúltban átvette a vezetést a felmérések szerint – bár a novemberi választásokig még sok minden változhat. Igaz, az idő a koronavírussal és a nyomában kialakult gazdasági helyzettel, majd a rendőrök által megölt George Floyd halála miatti tüntetésekkel a jelek szerint nem Trumpnak kedvez.

„Ha nem nyerek, akkor nem nyerek” - idézte Trump Fox Newsnak adott nyilatkozatát a Politico. Ha így alakul, majd más dolgokkal foglalkozik, jegyezte meg az elnök, aki szerint azért ha veszítene, az „nagyon rossz lenne az országnak”.

Az észak-karolinai Charlotte-on kívül a floridai Jacksonville is helyszínül szolgál majd a Republikánus Párt országos konvenciójának. A tervek szerint a jelöltállító gyűlés első napját az eredeti helyszínen, Charlotte-ban, a többi hármat pedig Jacksonville-ben tartják majd augusztus 24. és 27. között. Jacksonville 450 kilométerre északra található Trump második számú rezidenciájától, a Mar-a-Lago üdülőközponttól.

Eredetileg a jelöltállító gyűlés összes eseményének Charlotte adott volna otthont, ám Észak-Karolina demokrata kormányzója, Roy Cooper június elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok több államában továbbra is gyorsan terjedő koronavírus-járvány miatt nem tudja garantálni, hogy a konvenció egyes eseményeit a szokott rend szerint meg lehet majd tartani. Így például Trump beszédét a jelöltség elfogadása után, melyet több tízezer ember előtt tartott volna. A négy évvel ezelőtti konvencióra 50 ezren látogattak ki és a szervezők most is ennyi résztvevőre számítanak.

Joe Biden demokrata párti elnökjelölt a The Daily Show vendége volt, ahol elég erős állításokat fogalmazott meg Donald Trumpról - írja a CNN.

A választók szavazásának ellehetetlenítésével (voter supression) vádolják fekete aktivisták a georgiai kormányzatot, miután kisebb káosz alakult ki a keddi előválasztásokon (amiknek a demokrata elnökjelöltségért már semmi valódi tétjük nem volt, hiszen eldőlt, hogy Joe Biden indul majd Donald Trump ellen a novemberi elnökválasztáson). Sokaknak 4-5 órát kellett sorban állniuk, hogy leszavazhassanak. A koronavírus-járvány ellenére (az USA-ban még mindig több mint 1,1 millió aktív eset van) az államban található szavazóhelyek 90 százaléka kinyitott, ám a problémát nem a járvány jelentette.

A szavazást ugyan lassították a koronavírus miatt bevezetett intézkedések, és az is, hogy több száz hetven év feletti szavazatszámláló pár héttel a választás előtt mondott fel attól tartva, hogy a választás napján elkapja a betegséget, ám még nagyobb problémát jelentett az, hogy vadiúj szavazógépeket használtak (volna) a szavazáson. A FiveThirtyEight szerint több esetben későn, vagy rossz helyre szállították ki a gépeket, melyek beüzemelése is problémát okozott. Emiatt sok szavazóhelyiség nem tudott időben kinyitni. A késedelmek miatt több szavazókör 2-3 órával tovább tartott nyitva, de így is voltak akik több mint öt órával az eredeti, hétórás zárás után tudták csak leadni a szavazatukat. 

Ahmaud Arbery, Breonna Taylor és George Floyd halála, valamint a fekete áldozatok meggyilkolását követő zavargások teljesen felforgatták az amerikai közéletet, vannak, akik szerint komoly hatásuk lehet a novemberi elnökválasztásra is, és nagyban befolyásolhatják, hogy a leendő demokrata elnökjelölt, Joe Biden végül kit választ maga mellé alelnökjelöltnek.

A pozícióért több, korábban az elnökjelöltségre is komoly esélyesnek tartott szenátor, egy korábbi rendőrfőkapitány és egy alig másfél éve hivatalban lévő kormányzó is versenyben van. Néhányuk neve a magyar olvasóknak is ismerősen csenghet, míg van olyan is, akiről még az amerikaiak is alig hallottak.

A kiválasztási folyamat már kezdetét vette, április 30-án állt fel az a négy emberből álló bizottság, amelynek a feladata a potenciális jelöltek 12-15 főt tartalmazó listájának kettő-öt fősre szűkítése júliusig (a CNN tudósítója szerint már legalább nyolc politikusnőt meghallgattak). Ahhoz viszont, hogy megtudhassuk az alelnökjelölt kilétét, Biden szerint egészen augusztusig kell majd várnunk. Annyi azonban már most biztos, hogy Joe Biden egy nőt fog maga mellé választani. Bemutatjuk a 7+1 legesélyesebbet közülük. 

Donald Trump amerikai elnök elmúlt három és fél éves regnálása, illetve általában véve három és fél évtizede tartó közéleti- és médiaszereplései során nem egy meghátráló, önkritikus karakter benyomását keltette. Ez a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után a rendőri erőszak és rasszizmus ellen indult, helyenként fosztogatásba torkolló, sok helyen hatósági erőszakkal szétvert tüntetéshullám kezelésében is visszaköszönt: az elnök a kormányát (is) ért támadásokra ellentámadással reagált, a kedélyek nyugtatása helyett tovább tüzelte a feszültségeket.

Azok, akik Trump lépéseiben politikai stratégiát keresnek, az ellenzék bázisának megosztására és különösen az elnök mögött álló Republikánus Párttól elhidegülő fehér középosztály visszaszerzésére tett kísérletként értékelik a dolgot. E narratíva szerint a tüntetések eldurvulása, a demonstrációkat a hét elején kísérő fosztogatásokról és a brutálisan fellépő rendőrséggel való összetűzésekről beszámoló hírek, videók kedveznek a rendpárti szlogeneket hangoztató, az evangéliumi szavazók megszólításához bibliával fotózkodó Trumpnak, illetve általában véve a jobboldalnak. Ha azonban valóban ez a trumpi stratégia, az egyelőre nem igazán sikeres.

Bár a fosztogatást az emberek nagy része elítéli, és a hadsereg sok vihart kavart bevetésének felvetése mögött is van támogatottság, felmérések szerint a társadalom többsége úgy véli, hogy a rasszizmus valós probléma, az elnök viszont rosszul kezeli a kérdést. Emiatt

Joe Biden a keddi előválasztásokon megszerezte a szükséges számú voksot és delegáltat ahhoz, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson. Ezt a politikus jelentette be péntek éjjel kiadott közleményében.

Kedden több tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tartottak előválasztást a republikánusok és a demokraták egyaránt, és a demokrata választásokat mindenütt Biden nyerte. Igaz, nem volt vetélytársa, hiszen Bernie Sanders vermonti szenátor áprilisban visszalépett a versengésből, írja az MTI.

A hét tagállamban és a fővárosban tartott választások valamennyi szavazatának összeszámlálása után Bidennek meglett az elnökjelöltté választáshoz szükséges 1991 delegátusa. Eddig 1993 delegátusa van. Nyolc tagállamban és az Egyesült Államok tengerentúli területein még hátravannak az előválasztások.

A delegátusok azok a küldöttek, akik az előválasztásokon megszerzett mandátumuk jogán voksolnak a párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Közleményében Biden kifejtette, hogy megtiszteltetés volt számára "a valaha volt legtehetségesebb elnökjelölt-aspiránsokkal" versenyezni az elnökjelöltségért.

(Ajánlókép: Reuters)

Egy republikánus szenátor, Lisa Murkowski méltatta Jim Mattis volt védelmi minisztert, amiért az elítélte Trump bibliás akcióját, írja a Hill. Választási évben elég szokatlan, hogy egy szenátor kiáll a pártja színeiben megválasztott elnököt ért kritikák mellett, de ami még szokatlanabb, az az, hogy Murkowski arra a kérdésre, hogy Trumpra szavazna-e, azt mondta,

Joe Biden demokrata elnökjelölt országos felháborodást váltott ki egy pénteki rádióműsorban elhangzott mondatával, ami így hangzott:

Figyeljen ide, ha még mindig nem tudja eldönteni, hogy engem válasszon, vagy Trumpot, akkor maga nem is igazán fekete.

Biden szombatra rájött, hogy ez a műsorvezetőnek címzett megnyilvánulás nem igazán volt szerencsés, és már bocsánatot is kért a CBC cikke szerint. 

"Nem, ez nem igaz, egyértelműen kijelentem, hogy ez soha, de soha nem történt meg" - állította az MSNBC reggeli magazinműsorában Joe Biden demokrata elnökjelölt a szexuális zaklatás vádjára reagálva, írja az MTI.

Bident egy volt munkatársa, Tara Reade vádolta meg azzal, hogy 27 évvel ezelőtt az elnökjelölt a szenátus folyosóján erőszakoskodott vele, s amikor később szót emelt ez ellen, kirúgták az állásából. Reade több médiumnak is nyilatkozott erről, de Biden eddig még nem szólalt meg személyesen az ügyben.

Fotó: Dominick Reuter / AFP

Miután a Demokrata Párt elnökjelöltjének személye április közepére eldőlt, eljött az ideje, hogy rendesen beinduljon az elnökválasztási kampány, írnánk egy átlagos évben. Az idei azonban természetesen nem egy átlagos év: Donald Trump elnök ellenfele helyett a koronavírus-járvánnyal folytat verbális küzdelmet, miközben kihívója, Joe Biden volt alelnök szó szerint a pincéjéből próbál életjeleket adni.

Bár a novemberi elnökválasztásig még sokat változhat a helyzet, Trump az országos felmérésekben csapnivalóan áll Bidennel szemben, és számos, a győzelem szempontjából az országos számoknál is fontosabb ingaállamban is mély gödörből kell kiásnia magát az újrázáshoz.

Miután a járvány miatt drámai válságba torkollott a hagyományosan a hivatalban lévő elnöknek kedvező gazdasági konjunktúra, a Republikánus Párt stratégái jobb híján Kína gyalázásával próbálják összetartani bázisukat, bár várhatóan ennél fontosabb lesz a választók számára, hogy őszig véget ér-e a járvány neheze, helyreáll-e az élet, beindul-e a gazdaság.

Bidennek a cinikusabb vélemények szerint jól jön, hogy nincs kampány, és a Trump elleni küzdelmet a Demokrata Párt más, jobban felkészült politikusai viszik. Ugyanakkor neki is van még pár csontváz a szekrényben, amelyek a járványhelyzet javulása esetén bőven előkerülhetnek novemberig.

Fehér házi források szerint Donald Trump nemrég csúnyán összeveszett kampányfőnökével,  Brad Parscale-lel, akit káromkodva azzal fenyegetett, hogy bepereli, amiért az elnökválasztáson fontos államokban visszaesett az elnök népszerűsége – írja a Guardian. Kampánycsapata szerint a koronavírus-járvány kezelése és Trump sajtótájékoztatókon való rossz szereplése miatt estek a mutatók, erről viszont Trump hallani sem akar. 

Donald Trump demokrata kihívója, és egykori alelnök úgy véli, Trump valahogy megpróbálja majd megakadályozni, hogy novemberben meg tudják tartani az amerikai elnökválasztást. 

Figyeljetek rám: szerintem megpróbálja majd meggátolni az elnökválasztást, előhúz majd néhány észszerű érvet, amivel megindokolja, miért is kell eltolni azt.

 – mondta Biden egy online pénzgyűjtő eseményen, írja a CNN. Az Obama-kormány egykori alelnöke szerint az elnökválasztást nem kellene elhalasztani, egyébként ezt Trump nem is rendelheti el egymaga: a módosításhoz szükség van például a kongresszus jóváhagyására is. Ennek ellenére a demokraták aggódnak miatta, ahogyan amiatt is, hogy ha Trump esetleg legközelebb nem választanák meg, akkor sem állna fel a pozíciójából novemberben. 

A koronavírus terjedése miatt ugyanakkor jogos a felvetés, hogy hogyan tudnák biztonságosan megtartani az amerikai elnökválasztást, noha Dél-Korában április közepén szájmaszkokban fogadták a szavazókat a parlamenti választáson, sőt, még a lázas betegeket sem tartották otthon. Az Obama által is támogatott Biden szerint mindenesetre a kongresszusnak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az államoknak elegendő pénz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a szavazati lehetőségeket kiterjesszék, akár a levélben történő szavazásra, hiszen a legfontosabb, hogy senkinek se kelljen kockáztania az életét. 

Elizabeth Warren, a demokraták elnökjelöltségéért korábban küzdő massachusettsi szenátor szerdán a Twitteren közzétett videóüzenetében szintén támogatásáról biztosította az egykori alelnök, Joe Biden elnökjelöltségét.

Warren, aki a múlt hónapban szállt ki az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből, úgy fogalmazott: „Joe Biden csaknem az egész életét a köz szolgálatában töltötte. Tisztában van azzal, hogy egy feddhetetlenséggel és hozzáértéssel irányított kormányzat életeket és megélhetést fog megmenteni. Nem engedhetjük meg, hogy Donald Trump továbbra is veszélybe sodorja minden amerikai életét és megélhetését” – fogalmazott. Egyben sürgette a demokratákat, hogy zárkózzanak fel Biden mögött.

Joe Bident elnökjelöltségét kedden biztosította támogatásáról Barack Obama, volt elnök, a múlt héten pedig legnagyobb korábbi vetélytársa, Bernie Sanders jelentette ki, hogy támogatja őt. A massachusettsi szenátor támogatása elemzők szerint azt jelzi: 

Warren több mint egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért. Nem sikerült azonban olyan széles körű támogatást elérnie a fiatalok és a liberális szavazók körében, mint Bernie Sandersnek. Március elején függesztette fel kampányát, miután az úgynevezett szuperkedden – amikor egyszerre tucatnál is több tagállamban tartottak előválasztást – jelentős vereségeket könyvelhetett el. Visszalépése óta azonban még nem nyilatkozott, hogy az előválasztások során kit támogat majd: Sanders szenátort vagy Biden volt alelnököt.

A szenátornő korábban többször is élesen bírálta Bident, szemére vetve évtizedeken keresztül végzett kongresszusi munkáját és a nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolatait. Szerdai támogató üzenetében emlékeztetett is a nézetkülönbségeikre, de leszögezte, hogy az évek során soha senkivel nem értett egyet száz százalékig mindenben.

(MTI)

Ahogy arra előre lehetett számítani, Barack Obama egészen addig nem volt hajlandó egyetlen elnökjelölt mellett sem kiállni, amíg el nem dőlt a demokrata párt előválasztása, ugyanis volt elnökként elsősorban a párt egységének képviseletét tartotta szem előtt (és ezt is várják el tőle). Pedig az egyik fő aspiráns, és a végső győztes nem más, mint Joe Biden, aki 2008-tól két cikluson keresztül volt az alelnöke, és akivel a nyilvánosság előtt mindig is nagy haveroknak tűntek:

De miután Biden utolsó nagy riválisa, Bernie Sanders is bedobta a törölközőt, a Barack Obama egy hétfőn rögzített, de kedden sugárzott hosszú videóban támogatásáról biztosította volt alelnökét. Célja elsősorban az volt, hogy az ideológiailag megosztott demokrata pártot felsorakoztassa a Donald Trump ellen induló jelölt mögött

Bernie Sanders, a versenyből múlt héten kiszálló demokrata elnökjelölt támogatásáról biztosította Joe Bident, vagyis retorikailag helyreállt a demokrata egység, a liberális Biden a párt balos szavazóit is maga mögött tudva szállhat szembe novemberben Trumppal.

Két további amerikai államban, New Jersey-ben és Virginiában is bejelentették szerdán, hogy 15 másik államhoz hasonlóan elhalasztják az előválasztásokat – írja az MTI.

A szavazásokat annak ellenére is valamilyen formában megtartják, hogy szerdán tényleg eldőlt, Joe Biden volt alelnök lesz a demokraták elnökjelöltje, hiszen ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor szinte behozhatatlan hátránya mellett kiszállt a versengésből. Azonban mivel a koronavírus-járvány miatt sorra tették át júniusra előválasztásaikat az egyes államok március közepe óta, Bidennek sincs még meg a jelöltséghez mindenképpen szükséges 1991 kötött mandátumú delegáltja. Ezért a további szavazások formalitások lesznek, de a delegáltakat még össze kell gyűjtenie a koronavírus miatt egy hónappal elhalasztott, augusztusra áttett jelöltállító gyűlésre.

A döntés bejelentésekor Phil Murphy, New Jersey demokrata párti kormányzója úgy fogalmazott: „a demokráciánk nem eshet a Covid-19 áldozatául”. Murphy ezenkívül arról beszélt, nem akarja, hogy New Jersey olyan legyen, mint Wisconsin, „ahol az embereknek dönteniük kellett, hogy választójogukat gyakorolják-e, vagy saját egészségüket védik meg”.

Phil Murphy kormányzó egy, a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított ideiglenes kórházban a New-Jersey-i Secaucusban 2020. április 2-án

Fotó: Pool

- értesült a CNN a vermonti szenátor kampánycsapatától. Sanders telefonon tájékoztatta bizalmasait a Joe Bidennel szembeni hátrányát, illetve az Egyesült Államokban dúló koronavírus-járvány teremtette rendkívüli helyzetet figyelembe véve már hetek óta esedékes döntéséről. A tavaly rengeteg jelölttel (eleinte két részre bontva kellett megtartani a televíziós vitákat is) indult előválasztásban így már csak Obama volt alelnöke maradt talpon, ő lesz a novemberi elnökválasztásban Donald Trump kihívója.

Egy hónappal később, csak augusztusban tartják meg a Demokrata Párt jelöltállító gyűlését, amin hivatalosan is döntenek majd arról, ki legyen a párt elnökjelöltje, írja a CNN a rendezvényt szervező bizottságra hivatkozva. A The Hill már korábban azt írta két forrásra hivatkozva, hogy egy hónappal el fogják halasztani a jelöltállító gyűlést.

A demokrata előválasztáson óriási előnnyel vezető Joe Biden volt alelnök szerdán beszélt arról, hogy kételkedik benne, hogy a jelöltállító gyűlést meg lehetne tartani júliusban. „Szerintem át kell majd tenni augusztusra” – mondta Jimmy Fallon vendégeként a The Tonight Show-ban.

Az Abbott orvostechnikai eszközöket gyártó cég ID Now nevű gyorstesztet végző készüléke egy asztalon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító kormányzati munkacsoport sajtókonferenciáján a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében 2020. március 30-án.

Fotó: Michael Reynolds / MTI / EPA

A demokraták jelöltállító gyűlését eredetileg július 13-16. között tartották volna a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban. A republikánusok saját jelöltállító gyűlése, amin Donald Trumpból hivatalosan is újra a párt elnökjelöltje lesz, az eredeti menetrend szerint is augusztus 24-27-re volt tervezve az észak-karolinai Charlotte-ba.

Arizonában, Floridában és Illinois-ban tartottak demokrata előválasztást kedden, Joe Biden volt alelnök pedig mindenhol komoly, a legtöbb delegáltat érő Floridában pedig közel 40 pontos különbséggel győzte le Bernie Sanders vermonti szenátort.

A Demokrata Párton belül a balközép-mérsékelt oldalt képviselő Biden ugyan még messze van a jelöltség biztos elnyeréséhez szükséges 1991 delegálttól, de már háromszáz delegáltas előnyt épített ki, és ez lényegében behozhatatlan. A balszárny legfontosabb alakjaként Sanders célja az lehet, hogy minél inkább balra tolja Bident, és továbbra is képviselje a progresszívok céljait, azonban a koronavírus-járvány is alapvetően befolyásolhatja a továbbiakat.

Az előválasztását eredetileg szintén keddre tervező Ohióban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a szavazást, és a következő állam, Georgia is júniusra rakta a saját előválasztását. Halasztásról döntött Maryland, Kentucky és Louisiana is, miközben a vírus terjedése az egész kampányt befolyásolja.

Joe Biden nyerte a március 10-i demokrata előválasztást Washington államban, írja az MTI. Múlt hét kedden hat államban tartottak előválasztást, de ennek lett meg legkésőbb az eredménye, mivel itt csak levélben voksolnak, és hosszabb ideig tart a számlálás.

Kilenc hónap alatt húszról kettőre csökkent a demokrata elnökjelöltségért versengők száma, és a most vasárnapi tévévita volt az első, amelyen már csak ketten vettek részt: a jelöltség nagy esélyese, Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szenátor.

De nemcsak a korábbi jelöltek hiányoztak a stúdióból, hanem a koronavírus miatti elővigyázatosságból a helyszíni közönség is, akik ezúttal nem is tudtak behuhogni vagy nevetni a vita egyes történésein. Ráadásul a vitát az utolsó pillanatban átrakták az arizonai Phoenixből a fővárosba, Washingtonba.

A járvány kitárgyalása mellett előkerült még, hogy melyik jelölt politikai pályafutása hitelesebb, illetve, hogy mindketten hajlandóak lennének női alelnököt választani, sőt, Bidennek ez a feltett szándéka. 

Egy nappal azután, hogy szerda este Donald Trump tévébeszédet intézett az amerikaiakhoz a koronavírussal kapcsolatban – elnöksége során második alkalommal –, Joe Biden, a demokrata elnökjelöltségre legesélyesebb politikus is beszédett tartott, melyben az elnök intézkedéseit és reakcióját bírálta. 

Trump keleti parti idő szerint szerda este kilenckor szólt az amerikaiakhoz az ovális irodából. Beszédében többek között kihirdette, hogy megtiltja a beutazást a schengeni övezet országaiból, valamint Kínát és Európát bírálta a vírus kezelése miatt.

Donald Trump amerikai elnök és a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden, egykori alelnök is kampányrendezvényeket mondott le szerdán a terjedő koronavírus veszélyei miatt. Az újraválasztására készülő Donald Trump nevadai, coloradói és wisconsini nagygyűléseket mondott le, míg Joe Biden az illinois-i Chicagóban törölt a kampányára adományokat gyűjtő rendezvényeket.

Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője szerda este közleményben jelentette be, hogy az elnök „elővigyázatosságból úgy döntött, hogy nem tartják meg a Nevadában és Coloradóban tervezett rendezvényeket”. A nevadai Las Vegasban az elnök a Republikánus Zsidó Koalíció nevű szervezet szokásos évi tanácskozásán vett volna részt, a coloradói Denverben pedig Cory Gardner republikánus szenátorral együtt adománygyűjtő díszebéd vendége lett volna, írja az MTI.

Szerdán későn este Tim Murtaugh, a Trump-kampány kommunikációs vezetője a Twitteren azt közölte, hogy Trump nem tud részt venni a március 19-én, a wisconsini Milwauke-ban tartandó Katolikusok Trumpért nevű szervezet összejövetelén sem. Murtaugh tudatta azt is, hogy a rendezvényt nem törlik, hanem csak elhalasztják egy későbbi időpontra.

Az amerikai elnök korábban egyetlen kampányrendezvényt sem akart lemondani a vírus terjedése miatt. A demokrata párti elnökjelöltségre pályázó Joe Biden és pártbeli vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor már a kedd esti kampányrendezvényeket is lemondta, Biden kampánya pedig szerdán bejelentette, hogy az egykori alelnök két chicagói rendezvényt mondott le. „A közönség egészsége és biztonsága számunkra elsődleges fontosságú” – olvasható a Biden-kampány közleményében.

Illinois államban a jövő kedden tartanak a demokraták előválasztást. A Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) közölte: a vasárnapi Biden-Sanders országos televíziós vitát Arizonában meghívott közönség nélkül tartják meg.

Közben az Egyesült Államok szövetségi intézményeiben és tagállamaiban is folyamatosan szigorítanak az egészségbiztonsági előírásokon. Az amerikai külügyminisztérium felfüggesztette a külügyi munkatársak nem életbevágóan fontos utazásait, sajtóértesülések szerint minden utazást külön engedélyeztetni kell a minisztériumi felettesekkel. A tárca szerdán este közleményben figyelmeztette az amerikaiakat, hogy „gondolják át” esetleges külföldi utazásaikat.

Az igazságügyi minisztérium belső körlevélben szintén óvatosságra intette munkatársait. A 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) irodája az amerikai közszolgálati rádió (NPR) újságírójának megkeresésére közölte, hogy a külföldön tevékenykedő hírszerzők nem szakítják meg munkájukat, és „megfelelő lépéseket” tesznek az egészségük és a biztonságuk megőrzése érdekében. A DNI nem közölt részleteket a konkrét lépésekről. Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti politikusa szerdán arra kérte fel a DNI vezetését, hogy adjon egyértelmű útmutatást a járvány közepette követendő hírszerzési munkáról és a megnövekedett költségek biztosításáról.

Donald Trump elnök szerdán utasítást adott a munkaügyi miniszternek megfelelő számú lélegeztetőgép biztosítására, ha szükséges, akár új gépek beszerzésére is. Marco Rubio floridai republikánus szenátor bejelentette, hogy a kormányzat olyan rendeleten dolgozik, amelynek révén korlátok közé szorítanák a függőséget Kínától, gyógyászati segédeszközök és bizonyos gyógyszerek, illetve gyógyszer-összetevők tekintetében. Rubio újságíróknak úgy fogalmazott: „a koronavírus-járványnak ébresztőnek kell lennie, harcolnunk kell az amerikai ellátási lánc sérülékenysége és a Kínától való függőség ellen gazdaságunk létfontosságú ágazataiban¨.

A szuperkedd után egy héttel Joe Biden volt alelnök újabb fontos győzelmeket aratott a demokraták elnökjelöltségéért zajló versenyben, a kedden szavazó hat államból négyet biztosan megnyert, Bernie Sanders vermonti szenátornak pedig ezúttal nem sikerült olyan meglepetésgyőzelmet előhúznia Michiganben, mint négy éve. Innentől Sanders nagyon nehéz helyzetbe került: a volt alelnök már most is komoly előnyt épített ki az elnyerhető delegáltakat tekintve, miközben a következő hetekben kifejezetten Bidennek kedvező, ráadásul sok delegáltról döntő államok jönnek.

A februári első három állam után még esélyesebb volt Sanders a végső győzelemre, de ezt látva a balközép-mérsékelt oldal összezárt Biden mögött a volt alelnök nagy dél-karolinai győzelme után. Biden egy sor visszalépés, majd támogatás mellett 10 államban győzni tudott a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Sanders egy héttel ezelőtt négy államban győzött, és ugyan ezek között van a legnépesebb Kalifornia is – ahol a levélszavazatok miatt még mindig nincs végeredmény, 85 százalékon áll a feldolgozottság –, de ezzel sem tudta kiegyensúlyozni Biden győzelmeit. Ezek után az volt a kérdés, hogy Biden tovább tudja-e vinni a lendületét a szuperkeddről, vagy Sanders valahogy meg tudja vetni a lábát.

A kedden szavazó hat államban abból a szempontból is új helyzetben tartottak előválasztást, hogy

Helyi idő szerint kedd délután lemondta az esti, Clevelandbe tervezett eredményváróját és kampányeseményét Bernie Sanders és Joe Biden, a demokrata elnökjelölti pozícióért zajló harc mindkét esélyese. Az ok mindkét esetben a koronavírus amerikai terjedése.

Sandersék szerint egészségügyi kockázattól tartva törölték az ohiói kampányeseményt, amin a keddi, más államokban zajló előválasztási eredményeket várva kampányolt volna a 78 éves Sanders a jövő heti ohiói előválasztásra. Ugyanott kampányolt volna a 77 éves Biden is stábjával.

A koronavírus az Egyesült Államokban is terjed, és már az amerikai elnökválasztási kampányt is elérte. Az első amerikai megbetegedést január 21-én jelentették, azóta a fertőzöttek száma 804-re nőtt. Az 50 államból 36-ot érint a vírus, eddig 28-an haltak meg. Ennek megfelelően mostanra az egyik legfontosabb kampánytéma vált a vírusból mindkét oldalon.

A vírus egyre gyorsabb terjedése miatt felmerült a nagyszabású kampányesemények egészségügyi kockázata is. A vírus ráadásul magát a szavazás menetét is befolyásolja. A múlt heti szuperkedden például problémát jelentett, hogy sok választási bizottsági tag nem jelent meg a választás napján a koronavírustól félve. Emellett elképzelhető, hogy a járvány miatt alacsonyabb lesz a részvétel az elkövetkező hetekben szavazó államokban.

A vírus által leginkább érintett Washington államban (itt halt meg az országosan nyilvántartott 28-ból 23 áldozat) szerencsére nem lesz ezzel probléma. Ott ugyanis 2011 óta kizárólag levélben szavaznak. Természetesen némi kockázatot ez is rejt magában. A helyi egészségügyi minisztérium arra kéri a szavazókat, hogy a boríték lezárásához a saját nyelvük helyett használjanak alternatív eszközöket, mint például a vizes szivacs, vagy a törlőrongy.

Észak-Dakota, Idaho, Michigan, Mississippi és Missouri mellett Washingtonban is kedden tartanak előválasztást.

Az amerikai politikát is alaposan felkavarta az Egyesült Államokat is elérő koronavírus. És nem csak azért, mert az USA határain belül jelenleg még csak 640 fertőzöttel jelentkező járvány komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, rávilágít bizonyos komoly kormányzati hiányosságokra, gazdasági mellékhatásai - például a tőzsde mélyrepülése - pedig alapjaiban forgatják fel a 2020-as év politikai kilátásait. Hanem azért is, mert

A példákhoz nem kell túlságosan mélyre vájni: Az elnök és a két, egymással viaskodó demokrata kihívója például egyaránt 70 felett járnak, és egyaránt sorozatban abszolválják a járványügyi szakemberek rémálmának számító sokezres kampányrendezvényeket.

Mark Meadows

Fotó: Saul Loeb / AFP

A koronavírus az elnökválasztásba egyelőre csak a politikai témák szintjén szólt bele, azonban több republikánus vezető már önkéntes karanténba vonult, miután olyan rendezvényen vettek részt, melyen egy koronavírussal fertőzött ember is felbukkant.

Hiába nevezték ki pénteken Mark Meadows kabinetfőnököt, még be sem tette a lábát a Fehér Házba, ugyanis szerdáig megelőző intézkedésként önkéntes karanténba vonul. A Mick Mulvaneyt váltó Meadows részt vett a március 2-án zárult nagy republikánus konferencián, és előfordulhat, hogy kapcsolatba került a CPAC (Conservative Political Action Conference) egyik, később koronavírussal diagnosztizált résztvevőjével. És bár az ő koronavírus-tesztje negatív volt, és semmilyen tünetet nem fedeztek fel rajta az orvosok, mégis azt tanácsolták neki, hogy inkább maradjon otthon a 14 napos lappangási idő végéig. A  CNN-nek nyilatkozó  egyik fehér házi tisztségviselő szerint Meadows a héten még nem áll munkába.