Bernie Sanders, a versenyből múlt héten kiszálló demokrata elnökjelölt támogatásáról biztosította Joe Bident, vagyis retorikailag helyreállt a demokrata egység, a liberális Biden a párt balos szavazóit is maga mögött tudva szállhat szembe novemberben Trumppal.

Két további amerikai államban, New Jersey-ben és Virginiában is bejelentették szerdán, hogy 15 másik államhoz hasonlóan elhalasztják az előválasztásokat – írja az MTI.

A szavazásokat annak ellenére is valamilyen formában megtartják, hogy szerdán tényleg eldőlt, Joe Biden volt alelnök lesz a demokraták elnökjelöltje, hiszen ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor szinte behozhatatlan hátránya mellett kiszállt a versengésből. Azonban mivel a koronavírus-járvány miatt sorra tették át júniusra előválasztásaikat az egyes államok március közepe óta, Bidennek sincs még meg a jelöltséghez mindenképpen szükséges 1991 kötött mandátumú delegáltja. Ezért a további szavazások formalitások lesznek, de a delegáltakat még össze kell gyűjtenie a koronavírus miatt egy hónappal elhalasztott, augusztusra áttett jelöltállító gyűlésre.

A döntés bejelentésekor Phil Murphy, New Jersey demokrata párti kormányzója úgy fogalmazott: „a demokráciánk nem eshet a Covid-19 áldozatául”. Murphy ezenkívül arról beszélt, nem akarja, hogy New Jersey olyan legyen, mint Wisconsin, „ahol az embereknek dönteniük kellett, hogy választójogukat gyakorolják-e, vagy saját egészségüket védik meg”.

Phil Murphy kormányzó egy, a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított ideiglenes kórházban a New-Jersey-i Secaucusban 2020. április 2-án

Fotó: Pool

- értesült a CNN a vermonti szenátor kampánycsapatától. Sanders telefonon tájékoztatta bizalmasait a Joe Bidennel szembeni hátrányát, illetve az Egyesült Államokban dúló koronavírus-járvány teremtette rendkívüli helyzetet figyelembe véve már hetek óta esedékes döntéséről. A tavaly rengeteg jelölttel (eleinte két részre bontva kellett megtartani a televíziós vitákat is) indult előválasztásban így már csak Obama volt alelnöke maradt talpon, ő lesz a novemberi elnökválasztásban Donald Trump kihívója.

Egy hónappal később, csak augusztusban tartják meg a Demokrata Párt jelöltállító gyűlését, amin hivatalosan is döntenek majd arról, ki legyen a párt elnökjelöltje, írja a CNN a rendezvényt szervező bizottságra hivatkozva. A The Hill már korábban azt írta két forrásra hivatkozva, hogy egy hónappal el fogják halasztani a jelöltállító gyűlést.

A demokrata előválasztáson óriási előnnyel vezető Joe Biden volt alelnök szerdán beszélt arról, hogy kételkedik benne, hogy a jelöltállító gyűlést meg lehetne tartani júliusban. „Szerintem át kell majd tenni augusztusra” – mondta Jimmy Fallon vendégeként a The Tonight Show-ban.

Az Abbott orvostechnikai eszközöket gyártó cég ID Now nevű gyorstesztet végző készüléke egy asztalon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító kormányzati munkacsoport sajtókonferenciáján a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében 2020. március 30-án.

Fotó: Michael Reynolds / MTI / EPA

A demokraták jelöltállító gyűlését eredetileg július 13-16. között tartották volna a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban. A republikánusok saját jelöltállító gyűlése, amin Donald Trumpból hivatalosan is újra a párt elnökjelöltje lesz, az eredeti menetrend szerint is augusztus 24-27-re volt tervezve az észak-karolinai Charlotte-ba.

Arizonában, Floridában és Illinois-ban tartottak demokrata előválasztást kedden, Joe Biden volt alelnök pedig mindenhol komoly, a legtöbb delegáltat érő Floridában pedig közel 40 pontos különbséggel győzte le Bernie Sanders vermonti szenátort.

A Demokrata Párton belül a balközép-mérsékelt oldalt képviselő Biden ugyan még messze van a jelöltség biztos elnyeréséhez szükséges 1991 delegálttól, de már háromszáz delegáltas előnyt épített ki, és ez lényegében behozhatatlan. A balszárny legfontosabb alakjaként Sanders célja az lehet, hogy minél inkább balra tolja Bident, és továbbra is képviselje a progresszívok céljait, azonban a koronavírus-járvány is alapvetően befolyásolhatja a továbbiakat.

Az előválasztását eredetileg szintén keddre tervező Ohióban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a szavazást, és a következő állam, Georgia is júniusra rakta a saját előválasztását. Halasztásról döntött Maryland, Kentucky és Louisiana is, miközben a vírus terjedése az egész kampányt befolyásolja.

Joe Biden nyerte a március 10-i demokrata előválasztást Washington államban, írja az MTI. Múlt hét kedden hat államban tartottak előválasztást, de ennek lett meg legkésőbb az eredménye, mivel itt csak levélben voksolnak, és hosszabb ideig tart a számlálás.

Kilenc hónap alatt húszról kettőre csökkent a demokrata elnökjelöltségért versengők száma, és a most vasárnapi tévévita volt az első, amelyen már csak ketten vettek részt: a jelöltség nagy esélyese, Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szenátor.

De nemcsak a korábbi jelöltek hiányoztak a stúdióból, hanem a koronavírus miatti elővigyázatosságból a helyszíni közönség is, akik ezúttal nem is tudtak behuhogni vagy nevetni a vita egyes történésein. Ráadásul a vitát az utolsó pillanatban átrakták az arizonai Phoenixből a fővárosba, Washingtonba.

A járvány kitárgyalása mellett előkerült még, hogy melyik jelölt politikai pályafutása hitelesebb, illetve, hogy mindketten hajlandóak lennének női alelnököt választani, sőt, Bidennek ez a feltett szándéka. 

Egy nappal azután, hogy szerda este Donald Trump tévébeszédet intézett az amerikaiakhoz a koronavírussal kapcsolatban – elnöksége során második alkalommal –, Joe Biden, a demokrata elnökjelöltségre legesélyesebb politikus is beszédett tartott, melyben az elnök intézkedéseit és reakcióját bírálta. 

Trump keleti parti idő szerint szerda este kilenckor szólt az amerikaiakhoz az ovális irodából. Beszédében többek között kihirdette, hogy megtiltja a beutazást a schengeni övezet országaiból, valamint Kínát és Európát bírálta a vírus kezelése miatt.

Donald Trump amerikai elnök és a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden, egykori alelnök is kampányrendezvényeket mondott le szerdán a terjedő koronavírus veszélyei miatt. Az újraválasztására készülő Donald Trump nevadai, coloradói és wisconsini nagygyűléseket mondott le, míg Joe Biden az illinois-i Chicagóban törölt a kampányára adományokat gyűjtő rendezvényeket.

Stephanie Grisham, a Fehér Ház szóvivője szerda este közleményben jelentette be, hogy az elnök „elővigyázatosságból úgy döntött, hogy nem tartják meg a Nevadában és Coloradóban tervezett rendezvényeket”. A nevadai Las Vegasban az elnök a Republikánus Zsidó Koalíció nevű szervezet szokásos évi tanácskozásán vett volna részt, a coloradói Denverben pedig Cory Gardner republikánus szenátorral együtt adománygyűjtő díszebéd vendége lett volna, írja az MTI.

Szerdán későn este Tim Murtaugh, a Trump-kampány kommunikációs vezetője a Twitteren azt közölte, hogy Trump nem tud részt venni a március 19-én, a wisconsini Milwauke-ban tartandó Katolikusok Trumpért nevű szervezet összejövetelén sem. Murtaugh tudatta azt is, hogy a rendezvényt nem törlik, hanem csak elhalasztják egy későbbi időpontra.

Az amerikai elnök korábban egyetlen kampányrendezvényt sem akart lemondani a vírus terjedése miatt. A demokrata párti elnökjelöltségre pályázó Joe Biden és pártbeli vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor már a kedd esti kampányrendezvényeket is lemondta, Biden kampánya pedig szerdán bejelentette, hogy az egykori alelnök két chicagói rendezvényt mondott le. „A közönség egészsége és biztonsága számunkra elsődleges fontosságú” – olvasható a Biden-kampány közleményében.

Illinois államban a jövő kedden tartanak a demokraták előválasztást. A Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) közölte: a vasárnapi Biden-Sanders országos televíziós vitát Arizonában meghívott közönség nélkül tartják meg.

Közben az Egyesült Államok szövetségi intézményeiben és tagállamaiban is folyamatosan szigorítanak az egészségbiztonsági előírásokon. Az amerikai külügyminisztérium felfüggesztette a külügyi munkatársak nem életbevágóan fontos utazásait, sajtóértesülések szerint minden utazást külön engedélyeztetni kell a minisztériumi felettesekkel. A tárca szerdán este közleményben figyelmeztette az amerikaiakat, hogy „gondolják át” esetleges külföldi utazásaikat.

Az igazságügyi minisztérium belső körlevélben szintén óvatosságra intette munkatársait. A 17 amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) irodája az amerikai közszolgálati rádió (NPR) újságírójának megkeresésére közölte, hogy a külföldön tevékenykedő hírszerzők nem szakítják meg munkájukat, és „megfelelő lépéseket” tesznek az egészségük és a biztonságuk megőrzése érdekében. A DNI nem közölt részleteket a konkrét lépésekről. Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti politikusa szerdán arra kérte fel a DNI vezetését, hogy adjon egyértelmű útmutatást a járvány közepette követendő hírszerzési munkáról és a megnövekedett költségek biztosításáról.

Donald Trump elnök szerdán utasítást adott a munkaügyi miniszternek megfelelő számú lélegeztetőgép biztosítására, ha szükséges, akár új gépek beszerzésére is. Marco Rubio floridai republikánus szenátor bejelentette, hogy a kormányzat olyan rendeleten dolgozik, amelynek révén korlátok közé szorítanák a függőséget Kínától, gyógyászati segédeszközök és bizonyos gyógyszerek, illetve gyógyszer-összetevők tekintetében. Rubio újságíróknak úgy fogalmazott: „a koronavírus-járványnak ébresztőnek kell lennie, harcolnunk kell az amerikai ellátási lánc sérülékenysége és a Kínától való függőség ellen gazdaságunk létfontosságú ágazataiban¨.

A szuperkedd után egy héttel Joe Biden volt alelnök újabb fontos győzelmeket aratott a demokraták elnökjelöltségéért zajló versenyben, a kedden szavazó hat államból négyet biztosan megnyert, Bernie Sanders vermonti szenátornak pedig ezúttal nem sikerült olyan meglepetésgyőzelmet előhúznia Michiganben, mint négy éve. Innentől Sanders nagyon nehéz helyzetbe került: a volt alelnök már most is komoly előnyt épített ki az elnyerhető delegáltakat tekintve, miközben a következő hetekben kifejezetten Bidennek kedvező, ráadásul sok delegáltról döntő államok jönnek.

A februári első három állam után még esélyesebb volt Sanders a végső győzelemre, de ezt látva a balközép-mérsékelt oldal összezárt Biden mögött a volt alelnök nagy dél-karolinai győzelme után. Biden egy sor visszalépés, majd támogatás mellett 10 államban győzni tudott a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Sanders egy héttel ezelőtt négy államban győzött, és ugyan ezek között van a legnépesebb Kalifornia is – ahol a levélszavazatok miatt még mindig nincs végeredmény, 85 százalékon áll a feldolgozottság –, de ezzel sem tudta kiegyensúlyozni Biden győzelmeit. Ezek után az volt a kérdés, hogy Biden tovább tudja-e vinni a lendületét a szuperkeddről, vagy Sanders valahogy meg tudja vetni a lábát.

A kedden szavazó hat államban abból a szempontból is új helyzetben tartottak előválasztást, hogy

Helyi idő szerint kedd délután lemondta az esti, Clevelandbe tervezett eredményváróját és kampányeseményét Bernie Sanders és Joe Biden, a demokrata elnökjelölti pozícióért zajló harc mindkét esélyese. Az ok mindkét esetben a koronavírus amerikai terjedése.

Sandersék szerint egészségügyi kockázattól tartva törölték az ohiói kampányeseményt, amin a keddi, más államokban zajló előválasztási eredményeket várva kampányolt volna a 78 éves Sanders a jövő heti ohiói előválasztásra. Ugyanott kampányolt volna a 77 éves Biden is stábjával.

A koronavírus az Egyesült Államokban is terjed, és már az amerikai elnökválasztási kampányt is elérte. Az első amerikai megbetegedést január 21-én jelentették, azóta a fertőzöttek száma 804-re nőtt. Az 50 államból 36-ot érint a vírus, eddig 28-an haltak meg. Ennek megfelelően mostanra az egyik legfontosabb kampánytéma vált a vírusból mindkét oldalon.

A vírus egyre gyorsabb terjedése miatt felmerült a nagyszabású kampányesemények egészségügyi kockázata is. A vírus ráadásul magát a szavazás menetét is befolyásolja. A múlt heti szuperkedden például problémát jelentett, hogy sok választási bizottsági tag nem jelent meg a választás napján a koronavírustól félve. Emellett elképzelhető, hogy a járvány miatt alacsonyabb lesz a részvétel az elkövetkező hetekben szavazó államokban.

A vírus által leginkább érintett Washington államban (itt halt meg az országosan nyilvántartott 28-ból 23 áldozat) szerencsére nem lesz ezzel probléma. Ott ugyanis 2011 óta kizárólag levélben szavaznak. Természetesen némi kockázatot ez is rejt magában. A helyi egészségügyi minisztérium arra kéri a szavazókat, hogy a boríték lezárásához a saját nyelvük helyett használjanak alternatív eszközöket, mint például a vizes szivacs, vagy a törlőrongy.

Észak-Dakota, Idaho, Michigan, Mississippi és Missouri mellett Washingtonban is kedden tartanak előválasztást.

Az amerikai politikát is alaposan felkavarta az Egyesült Államokat is elérő koronavírus. És nem csak azért, mert az USA határain belül jelenleg még csak 640 fertőzöttel jelentkező járvány komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, rávilágít bizonyos komoly kormányzati hiányosságokra, gazdasági mellékhatásai - például a tőzsde mélyrepülése - pedig alapjaiban forgatják fel a 2020-as év politikai kilátásait. Hanem azért is, mert

A példákhoz nem kell túlságosan mélyre vájni: Az elnök és a két, egymással viaskodó demokrata kihívója például egyaránt 70 felett járnak, és egyaránt sorozatban abszolválják a járványügyi szakemberek rémálmának számító sokezres kampányrendezvényeket.

Mark Meadows

Fotó: Saul Loeb / AFP

A koronavírus az elnökválasztásba egyelőre csak a politikai témák szintjén szólt bele, azonban több republikánus vezető már önkéntes karanténba vonult, miután olyan rendezvényen vettek részt, melyen egy koronavírussal fertőzött ember is felbukkant.

Hiába nevezték ki pénteken Mark Meadows kabinetfőnököt, még be sem tette a lábát a Fehér Házba, ugyanis szerdáig megelőző intézkedésként önkéntes karanténba vonul. A Mick Mulvaneyt váltó Meadows részt vett a március 2-án zárult nagy republikánus konferencián, és előfordulhat, hogy kapcsolatba került a CPAC (Conservative Political Action Conference) egyik, később koronavírussal diagnosztizált résztvevőjével. És bár az ő koronavírus-tesztje negatív volt, és semmilyen tünetet nem fedeztek fel rajta az orvosok, mégis azt tanácsolták neki, hogy inkább maradjon otthon a 14 napos lappangási idő végéig. A  CNN-nek nyilatkozó  egyik fehér házi tisztségviselő szerint Meadows a héten még nem áll munkába.

Az Egyesült Államok már teljes előválasztáslázban ég, legalábbis a demokrata fele, de a külföldre szakadt demokrata szavazóknak sem kell teljesen kimaradniuk a buliból. Budapesten is tartanak ugyanis demokrata előválasztást, az itteni szavazatok pedig, a világ minden részéről összeszámolt voksokkal együtt 21 delegáltat küldenek majd a demokraták júliusi jelöltállító gyűlésére, ahol eldől, melyik induló lesz a párt elnökjelöltje. Viszont ebből 13 kötött mandátumú delegált szavazatuk lesz, plusz még félszavazatok elosztva a szuperdelegáltak között. De mindez még a budapesti szavazás vezetőit is összezavarja.

Fotó: Huszti István / Index

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is kiszáll a demokrata elnökjelölti versengésből, mondták a döntést ismerő külön források a CNN-nek és a New York Timesnak, amit aztán Warren is megerősített. Warren csalódást keltően szerepelt az előválasztások során, és noha még napokkal ezelőtt is ki akart tartani, valójában nehezen maradhatott volna versenyben, miután a szuperkedden saját államában is harmadik helyen végzett. Warren egy körtelefonon már bejelentette a döntést a kampánycsapatának. „Tudom, hogy amikor belevágtunk, nem ezt a telefonhívást akartátok hallani. Én sem akartam ezt a hívást soha” – mondta.

Warren egyelőre nem jelentette be, hogy Bernie Sanders vermonti szenátor és Joe Biden volt alelnök közül melyik jelöltet támogatja a továbbiakban, még időt kért.

Miután több mint félmilliárd dolláros kampánykiadásai ellenére sem tudott áttörést elérni első megmérettetésén, Michael Bloomberg felfüggeszti elnökjelöltségért indított kampányát, és beáll a pártelit támogatását élvező riválisa, Joe Biden mögé. Nyilatkozatában azt írta,

Három hónappal ezelőtt azért szálltam be az elnökjelöltségért folyó versenybe, hogy legyőzzem Donald Trumpot, s ma ugyanezen okból hagyom abba. (...) Mindig abban hittem, hogy Donald Trump legyőzése a legesélyesebb jelölt egységes támogatásával kezdődik.

Joe Biden volt alelnök legalább kilenc államot megnyert a demokrata elnökjelöltségért zajló versengés fontos állomásán, a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Egyértelműen sikerült továbbvinnie a lendületét a szombati dél-karolinai sikere után, az utolsó napokban döntésre jutó szavazók nagy többségében őt választották, és ez meglepetésgyőzelmeket is hozott neki például Texasban, Massachusettsben és Minnesotában. Bernie Sanders vermonti szenátor csak három kevésbé fontos államot tudott biztosan behúzni, de ő vezet a legnépesebb Kaliforniában is, ami a végelszámolásnál sok delegáltat hozhat neki. Viszont lehet, hogy csak napok múlva lesz meg a végeredménye. A szuperkedd eredményeinek alakulását itt olvashatják vissza percről percre>>>

A februári négy állam után országossá szélesedik ki a Demokrata Párt elnökjelöltségéért versengő indulók küzdelme: 14 államban, köztük a legnépesebb Kaliforniában és Texasban, valamint Amerikai Szamoán szavaznak majd egyszerre a szuperkedden. Miközben Bernie Sanders vermonti szenátor fordult rá a demokrata előválasztás éllovasaként a szuperkedd előtti napokra, Joe Biden volt alelnököt a dél-karolinai győzelme, és utolsó pillanatos visszalépések is erősíthették. Emiatt is bizonytalan, hogy ki fog alul-, vagy felülteljesíteni a várakozásokhoz képest a szuperkedden.

Joe Biden dallasi kampányeseményén jelenti be, hogy visszalép a demokrata elnökjelöltségért folyó harctól Amy Klobuchar, írja egybehangzó értesülések alapján az amerikai sajtó. Ezzel Klobuchar Pete Buttigieg-hez hasonlóan közvetlenül a 14 államban zajló előválasztás, vagyis szuperkedd előtt szállt ki a versenyből.

Barack Obama volt amerikai elnök először gratulálhatott az előválasztáson egykori alelnökének, Joe Bidennek, aki az első három szavazáson nem szerepelt túl jól, de szombaton nagy fölénnyel nyerte a dél-karolinai előválasztást. Bidennek sokat számított, hogy a fekete szavazók többsége őt választotta, ez pedig a szuperkedden is fontos lehet neki, amikor 14 államban, és Amerikai Szamoán szavaznak majd egyszerre.

Pete Buttigieg magyar idő szerint hétfőn hajnali fél háromkor (helyi idő szerint este fél kilenckor) szülővárosában, South Bendben jelentette be, hogy kiszáll a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyből. A mindössze 38 éves elnökjelölt-aspiráns, aki korábban nyolc évig vezette az indianai South Bend városát, azután döntött kampánya felfüggesztése mellett, hogy a szombati dél-karolinai előválasztáson egy delegáltat sem sikerült szereznie.

Buttigieg kampánya felfüggesztésekor 26 delegáltjával harmadik helyen állt Bernie Sanders (60) és Joe Biden (56) mögött az elnökjelöltségért folyó versenyben, országos támogatottsága pedig 10 százalék körüli volt a felmérések szerint, melyekben a két éllovason kívül Mike Bloomberg és Elizabeth Warren is jobban teljesített nála.

Joe Biden akkor is harcba száll a jelöltségért a nyári elnökjelölt-állító konvención, ha Bernie Sandersnek lesz több delegáltja - mondta el a CNN-nek az Obama-kormányzat egykori alelnöke az MTI szerint.

Biden azok után, hogy csaknem 50 százalékos szavazataránnyal  nyerte meg a Demokrata Párt negyedik előválasztását Dél-Karolina államban szombaton , megkérdőjelezte az, hogy a demokrata jelöltségért versengők közül azt kellene megválasztani elnökjelöltnek, akinek a legtöbb delegáltja lesz. Szerinte ugyanis ez nem kötelező a Demokrata Párt szabályzata szerint.

Joe Biden nagy fölénnyel nyerte a Demokrata Párt negyedik előválasztását Dél-Karolina államban szombaton. A párt mérsékelt, balközép szárnyához sorolt volt alelnök erősnek számító részvétel mellett a voksok 48,4 százalékát szerezte meg. Ezzel majdnem 30 százalékpontot vert az előző két előválasztáson győztes, ezúttal második helyen végző Bernie Sanders vermonti szenátorra (19,9 százalék), a mezőny legbalosabb tagjára.

A többi jelölt nem érte el a 15 százalékos küszöböt, amely felett delegáltakat szerezhetnek a párt elnökjelöltjének személyéről döntő nyári jelölőgyűlésre. A kaliforniai milliárdos Tom Steyer hiába költött mindenki másnál nagyságrenddel többet, 20 millió dollárt tévéreklámokra (Biden és Sanders kevesebb mint egy-egymillióért vett hirdetéseket), ez csupán 11,3 százalékra volt elég. Az országosan 2–3 százalék közé mért üzletember a szavazás után bejelentette, hogy kiszáll az elnökjelöltségért folytatott harcból. 

A FiveThirtyEight előrejelzése szerint pillanatnyilag 51 százalék az esélye, hogy egyik jelölt sem fogja tudni megszerezni a Demokrata Párt előválasztásain kiosztandó 3979 delegált több mint felét. A most szombati dél-karolinai előválasztással pedig még nyitottabbá válhat a verseny. Joe Biden volt alelnöknek ugyanis sikerült az államban egy 19 százalékpontos előnyt kiépítenie a jelenlegi éllovas Bernie Sanderssel szemben.

Annak a Joe Bidennek, akinek annak ellenére, hogy egészen február elejéig, az iowai kaukuszig magabiztosan vezetett a felmérésekben, az első három államban egy negyedik, egy ötödik és egy második helyet sikerült csak elérnie, a 101 megszerezhető delegáltból pedig mindössze 15-öt sikerült begyűjtenie.

Ahogy arra számítani lehetett, Dél-Karolina állam demokrata párti „királycsinálója“, Jim Clyburn az elnökjelöltek vitája után nyilvánosan támogatásáról biztosította Joe Bident:

Ismerem Joe-t, ismerjük Joe-t, de ami még fontosabb, Joe is ismer minket.

A demokrata elnökjelölt-aspiránsok egymás szavába vágva, a moderátorokkal mit sem törődve kritizálták egymást a Demokrata Párt tizedik tévévitáján. A vitán főleg az éllovas Bernie Sanderst támadták, de kijutott a múltheti vitán katasztrofálisan teljesítő Mike Bloombergnek is. A február közepén támogatottságából öt nap alatt 7,5 százalékot vesztő Joe Bidennek viszont talán ez volt a legjobb szereplése.

Ez volt talán az eddigi legfontosabb tévévita, ugyanis szombaton jön a dél-karolinai előválasztás, majd három nappal később következik a szuperkedd, amikor összesen 14 állam, valamint Amerikai Szamoa szavazói döntenek a demokrata előválasztáson megszerezhető 3979 delegált több mint harmadának sorsáról. Sőt a következő, március 15-i vitáig még hat államban és az Északi-Mariana-szigeteken fognak szavazni, valamint a külföldön tartózkodó amerikai állampolgárok is ekkor döntenek.

Magyar idő szerint hétfő délutánra befejezték a Nevada államban másfél nappal korábban lezárult demokrata párti előválasztás szavazatainak összeszámlálását. Ahogy az már a kaukusz (azaz a gyűlésekre bontott, kétkörös, ráadásul csoportos egyeztetéseken keresztül bonyolított szavazás) lezárása után nem sokkal egyértelművé vált, a szavazáson a radikális baloldali Bernie Sanders tarolt.

Jelentősen javítani tudott a számára demográfiailag kedvezőbbnek tartott első két államban Iowában és New Hampshire-ben elért eredményein, a szavazatok 46,8 százalékát hozta. Sanders mögött a második helyen Joe Biden volt alelnök végzett messze lemaradva, 20,2 százalékkal, őt követte az előválasztás meglepetésjelöltje, Pete Buttigieg 14,3 százalékkal (aki urnazárás utáni blöffje ellenére mégsem tapadt olyan szorosan a második helyezettre, de továbbra is azt állítja, feldolgozási anomáliák miatt valójában szoros a második hely), majd Elizabeth Warren massachusettsi szenátor 9,7 százalékkal. A korábbiakhoz képest jól (azonban nevadai erőfeszítéseihez képest közepesen) szerepelt a Trump elmozdításáért indított eljárás egyik legnagyobb támogatója, a 4,7 százalékot kapott milliárdos Tom Steyer, aki a magánvagyonából közel kétszázmillió dollárjába kerülő eredményével a következő, dél-karolinai forduló előtti vitára is kvalifikálta magát.

Levélben reklamál Pete Buttigieg, demokrata párti politikus, mert szerinte a nevadai kaukuszon súlyos szabálytalanságok történtek, írja a CNN. A demokrata párti előválasztáson induló Buttigieg azt állítja, az előzetesen és a helyben leadott szavazatok összeszámolásánál voltak hibák.  

Az indianai South Bend volt polgármestere ezért arra kéri pártját, hogy

• adja ki, mennyien szavaztak az egyes körzetekben az előzetes szavazáson, és mennyien szombaton a kaukuszon,
• derítsék ki, hogy a kieső jelöltek támogatóinak másodlagos preferenciái hogyan alakultak, és
• magyarázzák el az adatokban talált anomáliákat.

Az iowaihoz hasonlóan Nevadában is komoly gondokba ütközött a szavazatok összesítése a kaukuszon. Mint megírtuk, a nyitóállamban óriási botrány lett abból, hogy a szavazatok lejelentésére kifejlesztett app nem működött rendesen, sokáig semmilyen eredmény nem érkezett, és még napokig nem lehetett tudni, hogy végül is ki(k) nyert(ek).

Nevadában már nem az említett appot használták, de ugyanúgy három adatsort hoztak nyilvánosságra: hány szavazatot kaptak a jelöltek az első körben, mennyit a másodikban, végül pedig azt, hogy ezzel hány megyei delegáltra számíthatnak (akik aztán egy megyei gyűlésen döntenek az igazi delegáltakról.)

Pete Buttigieg

Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary

Azt egyelőre nem tudni hivatalosan, miért tarott nyolc óráig, hogy a körzetek 50 százalékáig elérjen a feldolgozottság. Ez egyébként annak is köszönhető, hogy a helyi pártszervezet azzal próbálta megpörgetni a részvételt, hogy négy nap előzetes szavazást is biztosított. Így ugyanis ezeket össze kellett fésülni a szombaton tartott kaukuszon leadott szavazatokkal.

Bár a győztes személye nem volt sokáig kérdés, de a végeredményt még egy nappal a szavazás után se lehet tudni.

A nevadai kaukusz eredményeinek alakulását itt követtük élőben, az összefoglaló cikkünk pedig itt olvasható.