Miközben két hete úgy nézett ki, hogy a republikánus elnökjelölti küzdelem annak ellenére is a szockonzervatívok (Thompson, Romney és a Huck) belső harca lesz, hogy országosan a liberális Rudy Giuliani számított a frontrunnernak. Ehhez képest most már Romney és a Huck a fő esélyesek, de közben New Hampshire-ben feltámadt a republikánus balszárny. A Reuters csütörtökön beérkezett közvélemény-kutatása szerint John McCain 11 százalékpontot erősödve behozta Romney-t, most mindkét jelölt 26 százalékon áll. Azaz, Romney tíz százalékpontot esett a novemberi mérésekhez képest, az ilyen ütemű népszerűségvesztést pedig nehéz megállítani.

Giulianitól viszont lassan tényelg elbúcsúzhatunk. Iowában gyakorlatilag semmi esélye sincs, New Hampshire-ben pedig hat százalékos veszteséggel 16 százalékra esett vissza.

Tom Tancredo egy utolsó rasszista seggfej. Eddig ez az egy mondat volt meg a republikánus szélsőjobb olasz származása ellenére bevándorlóellenes jelöltjéről szóló portrémból. A coloradói képviselő fő kampánytémájává az országot elárasztó wetbackek elleni küzdelmet jelölte meg, és ő volt a kizárólagos angol nyelvhasználat apostola is. Szerencsére ennél behatóbban már nem kell megismernünk, mert két héttel az első kaukusz előtt visszalépett.

Szoros versenyt ígérő felmérések ide, dollármilliókból vásárolt stratégák és kampányguruk oda - létezik sokkal egyszerűbb és kellően áltudományos módszer is az Egyesült Államok következő elnökének meghatározására. Egyik előző bejegyzésünkben már megírtuk, hogy milyen sokat számít az elnökjelölti versenyben egy induló testsúlya és kinézete. Ezúttal megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet az olyan rettentő fontos adottságokkal, mint a testmagasság vagy éppen a szemszín, amiknek a segítségével a legesélyesebb 2008-as jelöltről is gyorsan kiderülhet, hogy mégse olyan nagy szám.

Továbbra sem érkeznek biztató hírek az utóbbi időben egyre inkább visszaeső Hillary Clinton számára: most éppen az derült ki, hogy az eddig inkább őt támogató fekete szavazók elkezdtek átpártolni szárnyaló riválisához, Barack Obamához. Az elmúlt hetek tendenciái alapján néhány elemző már odáig ment, hogy az illinois-i szenátort tartja a demokrata elnökjelölti verseny éllovasának, ami nem olyan régen még elképzelhetetlen lett volna. (The Wall Street Journal)

Mike Huckabee bejelentette, hogy Ed Rollins lesz kampánya elnöke és főtanácsadója.

Rollins a GOP legendás, egyúttal igencsak ellentmondásos megítélésű háttérembere, olyan kampányveterán, akihez képest Karl Rove a maga trükkjeivel szolíd kis ministránsfiúnak tűnhet. Rollins maga legalábbis mindent megtett azért, hogy felépítse a skrupulusok nélküli fenegyerek közképét: 1997-ben megjelent önéletrajza a Bare Knuckles And Back Rooms címet viseli, mert hiszen szerinte választásokat titkos megegyezésekkel, valamint puszta ököllel vívott kampányharccal lehet nyerni, nem ám elvekkel meg programokkal. (A borítón az egykori amatőr bokszoló némileg zavarbaejtő módon nem puszta ököllel, hanem bokszkesztyűben látható.)

Rég írtunk egyik kedvencünkről, a fő kampánytémájává az adóhivatal eltörlését tevő Ron Paulról. Pedig érdemes odafigyelni a libertariánus republikánusra, hiszen a mezőnyben a Huck mellett az ő népszerűségi görbéje mutat emelkedő ívet. Ráadásul a Huckkal szemben Ron Paul vastagon ki van bélelve pénzzel, a most majdnem 12 millió dolláros warchest (mondjuk: pénzeszsák) vasárnap ráadásul további tízmillióval gyarapodhat.

Hillary Clinton az iowai visszaesését jelző pollok hatására rájött, hogy mindent be kell vetnie, ha meg akarja nyerni január 3-án az állami kaukuszt (amire egyre kevesebb esélye van). A győzelem egyik legfontosabb elemének a megfelelő mozgósítást tartja, amit Orbán Viktornak a 2002-es választási kampányban elhíresült felhívásához hasonló módszerrel biztosítana: mindenki hozzon magával még egy embert!

Az iowai PBS és a Des Moines Register által rendezett viták közül az első, a republikánus jelölteké igen kedvezőtlen média-fogadtatásban részesült, álalában unalmasnak tartották az elemzők, akik nagyrészt a túlságosan merev, túl sok korlátozást tartalmazó formátumot hibáztatták, de azt is megállapították, hogy a jelöltek láthatóan eleve sem készültek semmilyen durváskodásra.

Hasonló, de még unalmasabb volt a demokrata jelöltek egy nappal később megtartott vitája - nagyjából ennyi a gyorsmérleg. A CNN elemzése szerint alig volt interakció a jelöltek között, mindenki arra törekedett, hogy az előre megfogalmazott üzeneteket elmondja. A fő téma a republikánus vitához hasonlóan a gazdaság volt (a demokrata szavazók számára ez a legfontosabb választásai téma még az iraki háborút is megelőzve). A visszafogott hangnem kedvezett a magabiztos Obamának, de a CNN egy fókuszcsoport eredményiere támaszkodva azt mondja, az igazi győztes Edwards lehetett.

Megérkeztek az előző bejegyzésünkben annyira várt decemberi előrejelzések, amelyek megerősítették a feltételezésünket: a demokrata elnökjelölti versenyben vezető Hillary Clinton nagy bajba kerülhet januárban. Az új eredmények ráadásul úgy tűnik, hogy Clinton kampánystábjában is kiverték a biztosítékot. Elkezdődött ugyanis a gyengélkedő jelöltek legnagyobb ellensége, az ideges kapkodás, ami tovább súlyosbíthatja a korábbi first lady szembetűnő zuhanórepülését. (CNN, AP)

Egy dologban értenek egyet az elemzések a republikánus jelöltek utolsó iowai vitája után: ezen semmi se fog múlni. A jelöltek ugyanis úgy döntöttek, egyszer még utoljára úriemberként viselkednek a kampányban. "Felejthető" - jellemezte az eseményt az AP-nek nyilatkozva Scott Reed, Bob Dole eleve vereségre ítélt 1996-os kampányának menedzsere. Mivel vita tulajdonképpen nem volt, a két iowai esélyesnek, Mitt Romneynak és a Hucknak nincs mitől tartania.

"Én nem fogom részletezni annak a részleteit, hogy mi kínzás és mi nem kínzás, hogy aztán akiket elfogunk, azok tudják, hogy mit tehetünk és mit nem tehetünk. És ezt a tanácsot Cofer Blacktől kaptam, aki olyan személy, aki vagy harmincöt évig volt a terrorelhárítás felelőse a CIA-nél" - mondotta Mitt Romney a republikánus jelöltek vitájában a minap.

A kínzáskommunikáció-ügyi szakemberként hivatkozott Cofer Black Romney hivatalos terrorizmus-ügyi főtanácsadója. Az ábránkon bemutatott Black (bár a statisztikákkal, úgy tűnik, hadilábon álló Romney kicsit eltúlozta szolgálati évei számát) valóban a CIA kulcsembere volt évtizedekig (ő volt pl. a szudáni állomás vezetője, amikor bin Laden az országban élt), s 1999 és 2002 között tényleg ő vezette a CIA terrorellenes központját. Ekkor felfelé bukott, s 2002 végétől két évig mint a Külügyminisztériumhoz tartozó terrorellenes utazó nagykövet működött.

Ezután a magánszektorba váltott, s létrehozta a saját magáról elnevezett Black Groupot (a céges anyagokban továbbra is használja a nagyköveti címet), amely vállalatok és magánszemélyek számára kínál védelmet a nagyvilágban. Olyan szolgáltatásokkal, mint pl. a kémiai és biológiai támadások kutyás megelőzése.

Védett személlyé nyilvánították Mike Huckabeet a demokrata főhadiszálláson. A párt vezetői a Huckot tartják a legverhetőbb republikánus jelöltnek, így ellene nem kívánnak lejárató kampányt indítani, jelentette Matt Drudge.

Mitt Romney lehetne a legnagyobb esélyes a republikánusok közül, írja egy csomó újság Amerikában. Rátermettségét senki sem firtatja, csak az a baj vele, hogy mormon. Egy olyan szekta befolyásos tagja, akik nemrég még többnejűséget hirdettek és giccses üvegtemplomokat építenek a sivatagban. Romney egész életében csak egyetlen nővel feküdt le. Dollárból viszont milliókat tett magáévá.

Barack Obama elképesztő hajrába kezdett három korai előválasztó tagállamban: a fiatal elnökjelölt a számára kedvező tendencia ellenére semmit sem bíz a véletlenre, ezért a hétvégén bevetette régóta beharangozott csodafegyverét Oprah Winfrey talk-show királynő és médiamogul személyében. (Guardian, AP)

A kampányhoz semmi közvetlen köze nincsen, de többet mond a bevezetőnkben megszólított amerikai idea magasztosságáról, összetettségéről és ellentmondásairól, mint ezer okos esszé. A nagy (nagyon nagy) soul-sztár, Marvin Gaye a himnuszt énekli az 1983-as NBA All Star-meccs előtt.

Nagyon úgy tűnik, hogy Barack Obama iowai előretörése után a december is tartogat meglepetéseket a republikánus káoszfutamhoz képest az elején tisztább képet mutató demokrata elnökjelölti versenyben vezető Hillary Clintonnak.

Az elmúlt hetekben egyértelműen kirajzolódó trend volt a közvéleménykutatásokban és - részben a kutatásokkal összefüggésben, de úgy egyébként is - a médiában, hogy a republikánus mezőny két nagy reménysége, Fred Thompson és Mitt Romney kampánya igencsak leszállóágban van, a Huckabee-hullám elsősorban őket érinti és fenyegeti tovább. Iowa (január 3.) itt van a nyakunkon, a Huck a friss kutatások szerint minden további nélkül nyerthet, de még egy erős második hellyel is megőrizheti azt a lendületet, ami rengeteg ingyen médiát generál (ami neki mindenki másnál fontosabb, lévén nincs pénze). Iowa ugyebár kaukusz-állam, tehát a kutatások az átlagosnál is megbízhatatlanabbak, de aki az onnan érkező számoknak nem hisz, nézzen a dél-karolinaiakra: a december 4-én zárt Rasmussen-felmérés szerint a Huck 7 ponttal előzi a komplett mezőnyt. (Ami ennél is megrázóbb: Huckabee országosan feljött 17 pontra, a 23-ra visszaesett a botrányok tépte Giuliani mögé másodiknak, miközben Romney ötödik a maga drámai 9 pontjával.)

A mindenféle elemzők által gyakorlatilag már leírt - de azért a fent idézett felmérésben még mindig 14 pontot produkáló - Thompson, mint láttuk, nemrégiben negatív tévéreklámmal próbálta megállítani az áradatot. Mitt Romney a maga részéről csütörtökön óriási beszédet tartott, amelynek egyetlen témája a jelölt mormon hite volt. Két, egymással szorosan összefüggő célja pedig az, hogy eloszlassa a potenciális választóiban élő mormon-ellenes előítéleteket, illetve magát mint hiteles szociálkonzervatív jelöltet tüntesse fel.

Az amerikai elnökválasztáson egy jelölt fizikai megjelenése és étkezési szokásai legalább annyira fontosak, mint teljes programja: egy előtűnő sörhas vagy jól látható toka könnyen végzetesnek bizonyulhat, de még a leendő first ladyk alakja is komolyan befolyásolhatja a választás kimenetelét. (The New York Times)

Ha önök szeretik a gyomorforgatóan gejl szerelmes történeteket, ne hagyják ki a Washington Post stílusrovatának feature-anyagát Dennis Kucinichről és nyelvpiercinges nejéről, Elizabeth Harperről. Kucinich, aki a legutóbbi demokrata jelöltvitán azzal égette magát, hogy ő már látott ufót, szabadon ereszti a lelkét rabul ejtő hippi szörnyet. A mézes-mázas történetben szerepet kapnak az indiai apácák, Gandhi portréja és, ki más, a fő békeguru Sri Sri Ravi Shankar is.

Barack Obama az utóbbi időben többször is a Clinton kormányzat hibái miatt támadta legnagyobb demokrata riválisát, a korábbi first lady Hillary Clintont, ugyanakkor egészen más hangot ütött meg, amikor az exelnök férj került szóba. A Time magazinnak adott interjújában a nagy Spongyabob rajongó egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy gondolkodás nélkül állást ajánlana Bill Clintonnak a saját kormányzatában. „Kevés tehetségesebb ember van” - hízelgett a sajtón keresztül Obama.

John McCain különös kapcsolatban áll Iowa állam republikánus lakóival: a választók szemében McCain már-már demokratának tűnik. A The New York Times és a CBS News közös felmérése is erre a megállapításra jutott, az iowai republikánusoknak ugyanis - dobpergés - mindössze 4(!) százaléka szavazna a legidősebb elnökjelöltre. (The New York Times)

Két kampánymunkást ejtett túszul egy fegyveres férfi Hillary Clinton rochesteri kampányirodájában, New Hampshire-ben, jelentette a helyi WMUR9 tévéadó. A hírt Clinton kampánystábja is megerősítette. A tévéadó beszámolója szerint egy asszony a csecsemőjével a szomszédos üzletben azt mesélte, hogy a túszejtő őt szabadon engedte.

Update 22:15: A WMUR9 jelentése szerint a túszszedő szabadon engedett két túszt, most viszont nem tudják, hogy van-e még foglya. Az eredeti jelentések szerint csak két túsza volt. A CNN jelentése szerint a szabadon engedett túszok sértetlenek.

Update 22:58: A rendőrség szerint "képlékeny a helyzet". Nem válaszoltak rá, hogy lehetnek-e még túszok. A CNN értesülései szerint egy harmadik túsz, egy gyermek is kiszabadult, és még legalább egy nő van fogságban.

Update 10:56: Átaludtam a sztori végét, reggelre véget ért a túszdráma. A WMUR9 szerint közvetlenül azután, hogy a túszejtő harmadik (a CNN szerint negyedik) tűszát, egy fiatalembert (aki a CNN szerint nő volt még a fogságban) is szabadon engedte, majd maga is kijött az irodából. Itt letérdeltették, lefegyverezték és előállították. A vizsgálatok megállapították, hogy nem bomba, hanem jeladó rakéták voltak a testéhez erősítve. A túszejtőt amúgy Leeland Eisenbergnek hívják, és a közeli Somersworth-ben lakik.

Egyelőre semmit sem tudunk az ügyről, Drudge is csak azt írja, hogy nagy a szemöldökráncolás New Yorkban, mert Barack Obama a reggel Michael Bloomberg polgármesterrel találkozik. Bloomberg republikánus színekben nyert New Yorkban, de pár hónapja átregisztráltatta magát függetlennek, korábban meg demokratának ismerték. A nyáron volt róla szó, hogy függetlenként el is indul a választásokon. Annyi biztos, hogy Bloomberg milliárdjai a többi jelölt millióival szemben eléggé egyoldalúvá tehetnék a kampányt.

UPDATE: A CBS-en már megjelent egy rövidebb anyag az eseményről, de ők is csak találgatnak. De írnak arról is, hogy Obama csütörtökön Harlemban volt, és Al Sharpton tiszteletes szavaiból arra lehet következtetni, hogy meg is szerezheti a kerület támogatását.

Hillary Clinton bevetette kétélű csodafegyverét a felmérések alapján különösen szoros versenyt ígérő Iowában: Bill Clinton úgy döntött, hogy felszólal felesége legutóbbi kampánykörútjának állomásain. Az exelnök színre lépése azért is különösen érdekes, mert 1992-ben, saját elnökválasztási kampánya alkalmával kihagyta az iowai állomást, mivel akkor az állam szenátora, Tom Harkin is indult demokrata elnökjelöltnek. (DesMoinesRegister)

Hillary Clinton iowai kampánykörútjának összes állomásán legnagyobb demokrata riválisát, Barack Obamát ostorozta: többször is hangsúlyozta, hogy Amerika nem engedhet meg magának egy olyan elnököt, aki majd megválasztása után tanulna bele a feladatkörébe. (The New York Times)

Az egykori first lady emlékeztetett Obama korábbi kijelentésére, miszerint a fiatal elnökjelöltnek leginkább Ázsiában töltött gyerekkora jelenti külpolitikai tapasztalatait. „A választóknak el kell dönteniük, hogy vajon felkészít-e valakit a következő elnökre váró nagy és összetett kihívásokra, ha tíz évesen külföldön él. Szerintem ennél tapasztaltabb elnökre van szükségünk” - győzködte a jelenlévőket Hillary.

Az első értékelések legtöbbje az éles hangnemet, az egymás elleni támadásokat emeli ki a nyolc republikánus jelölt vitája után. A CNN és a - kérdéseket felhasználóitól gyűjtő - YouTube által szervezett vita magyar idő szerint csütörtökre virradóra zajlott a floridai St. Petersburgben.

Az alaphangot Giuliani és Romney csúnya szóváltása adta meg: Romney szerint Giuliani polgármesterként menedéket adott városában az illegális bevándorlóknak. Giuliani szerint Romney egyenesen a házát alakította a papírok nélküli bevándorlók paradicsomává. Az utalás, amit Romney nagyon rossz néven vett, arra vonatkozott, hogy egyszer kiderült: egy Romney által otthona kertjében alkalmazott cég illegális munkásokkal dolgoztatott. Később Fred Thompson rúgott vissza a témában Giuliani felé - de csak miután felhívta a figyelmet, hogy Romney bevándorló-kérdésben (is) gyökeresen más álláspontot képviselt korábban -, amikor a Kerik-ügyre utalva azt mondta: Csak nem hiszi már a polgármester úr, hogy mindenki felelős mindenkiért, akit valaha alkalmazott?

Összecsapott, Irak ügyében, a teljes mellszélességgel háború-párti McCain és az azonnali kivonulást szorgalmazó Ron Paul. Romney nekiugrott Huckabee-nek, amiért az utóbbi Arkansas kormányzójaként támogatta az illegális bevándorlók gyermekeinek oktatását ("Illő tisztelettel mondom, jobb ország vagyunk mi annál, hogy a gyermekeket büntessük olyasmiért, amit a szülők követtek el" - felelte a Huck). Romney belebonyolódott egy megnyerhetetlen vitába az egykor Vietnamban hadifogolyként megkínzott McCainnel arról, hogy milyen eszközök engedhetőek meg a fogva tartott, terrorista-gyanús személyekkel szemben.

Szép kis botrányba keverte magát Hillary Clinton legfőbb személyes közvélemény-kutatója, Mark Penn. A pollster az MSNBC reggeli műsorában azzal vádolta John Zogbyt, hogy teljesen irreleváns, rossz módszertanú kutatási eredményeket közölt. Penn persze egy olyan felmérést gyalázott, ami szerint Hillary, khm, gyengén áll.

Miközben a jó rajt reményében egyelőre minden jelölt az első előválasztásoknak helyet adó Iowára és New Hampshire-re koncentrál, a Telegraph már alaposan előreszaladt, amikor az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között elterülő középső területről közölt cikket. A témaválasztás egyáltalán nem véletlen: a legtöbb amerikai politikus számára csak átrepülésre érdemes, a New York és Los Angeles közötti, úgynevezett igazi Amerika álláspontja a 2008 novemberi választáshoz közeledve a győzelmet, vagy éppen a vereséget jelentheti az elnökségre pályázó jelölteknek.

Az előző két drogos poszton fellelkesülve éppen Barack Obama haribofüggőségére kerestem bizonyítékokat, amikor rábukkantam erre az összeállításra a Le Blog 917-en. Azt se könnyű feldolgozni, hogy egy nagymellű lány Barack Obama portréjához dörgölőzik, vagy hogy egy kis vörös Hillary forrónadrágjáról áradozik, de hogy Giuliani egyből három jócsajt gerjeszt be annyira, hogy nyilvánosan hülyét csináljon magából, már-már hallatlan.

Barack Obama kampánystábja nyilván tisztában van azzal, hogy a január 3-i iowai kaukusz iskolai szabadnapra esik, a jelöltjük meg amúgy is népszerűbb a fiatalok körében a többi demokratánál. Mi más magyarázhatná, hogy egy héten belül vallott spanglizási szokásairól - Clintonnal szemben ő letüdőzte - és arról, hogy a Spongyabob a kedvenc sorozata.