Biden átsöpört a szuperkedden

K  AP20200304028
2020.03.04. 13:11

Joe Biden volt alelnök legalább kilenc államot megnyert a demokrata elnökjelöltségért zajló versengés fontos állomásán, a szuperkedden, amikor 14 államban és Amerikai Szamoán tartottak egyszerre előválasztást. Egyértelműen sikerült továbbvinnie a lendületét a szombati dél-karolinai sikere után, az utolsó napokban döntésre jutó szavazók nagy többségében őt választották, és ez meglepetésgyőzelmeket is hozott neki például Texasban, Massachusettsben és Minnesotában. Bernie Sanders vermonti szenátor csak három kevésbé fontos államot tudott biztosan behúzni, de ő vezet a legnépesebb Kaliforniában is, ami a végelszámolásnál sok delegáltat hozhat neki. Viszont lehet, hogy csak napok múlva lesz meg a végeredménye. A szuperkedd eredményeinek alakulását itt olvashatják vissza percről percre>>>

Néhány nap alatt felgyorsultak az események

A múlt hét elején még a 78 éves vermonti szenátor, a mezőny legbalosabb tagja volt a demokrata versengés legesélyesebbje, miután a legtöbb szavazatot kapta az iowai kaukuszon – még ha a delegáltak számában el is maradt Pete Buttigeig volt indianai polgármester mögött –, aztán megnyerte az első hagyományos előválasztást New Hampshire-ben, majd Nevadában azt is megmutatta, hogy az első két, többségében fehérek lakta állam után széles körben képes maga mögé állítani a demokrata szavazókat, és a latinók között különösen jól szerepelt.

Úgy tűnt, Sandersnek esélye lesz arra, hogy megerősítse pozícióját, és a végső soron majd a jelöltség megszerzéséhez döntő fontosságú delegáltak között is előnyt építsen ki magának a szuperkedden. Ezek, az államokban az eredmények alapján elnyert küldöttek azok, akik majd a Demokrata Párt júliusi jelöltállító gyűlésén megszavazzák, hogy kiből legyen a hivatalos elnökjelölt a november 3-i választásra. Az egyes államok lakosságuknak megfelelően érnek több, vagy kevesebb delegáltat, amiket arányosan osztanak ki a legalább 15 százalékot elért jelöltek között (állami és körzeti szint is számít). A februári négy államban mindössze 155-öt ítéltek oda az összes, 3979 kötött mandátumú delegáltból. A jelöltséghez legalább 1991-re lenne szükség. Március 3-án a szuperkedd államaiban az összes delegált harmadát, 1344-et lehetett elnyerni.

Így zajlik a demokrata előválasztás

A sokáig legnagyobb esélyesnek tartott Biden Iowában negyedik, New Hampshire-ben ötödik lett, és hiába végzett Nevadában a második helyen, fele annyi szavazatot kapott csak, mint Sanders. A párt mérsékelt, balközép szárnyához sorolt volt alelnök mindent arra tett fel, hogy az utolsó februári államban, a szombaton szavazó Dél-Karolinában győzni tud. Itt ő volt az esélyesebb, de végül a győzelmének mértéke messze felülmúlta a várakozásokat, és tarolt a szuperkedd több államában is fontos választói bázist jelentő feketék körében is.

A médiában is feltámadásként megjelenő győzelme után az addig esélyesebbnek mért Sanders győzelmeit és lendületét aggódva figyelő pártelit egy része úgy tűnt, eldöntötte, hogy összezár Biden mögött. Ennek is része volt, hogy a mérsékelt oldalról vasárnap az első államokban még jól induló Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester, majd hétfőn a New Hampshire-i meglepetés harmadik helye után beragadó Amy Klobuchar minnesotai szenátor is bejelentette, kiszáll a versenyből, és Bident támogatja. Hasonlóan tett több, a demokrata pártvezetéshez köthető politikus, vagy a korábbi jelöltek közül például Beto O'Rourke volt texasi képviselő is.

Szinte mindenhol látszott az elmozdulás

A szuperkedd reggelén érkezett egy sor felmérés a most szavazó államokból, amik eléggé Bidennek kedvezőek voltak, és ezek már jelezték, hogy továbbviheti a lendületet Dél-Karolinából a volt alelnök, valamint a visszalépéseknek is lehet hatása. A szuperkedden aztán sorra hozta a győzelmeket: megnyerte azokat a déli államokat, ahol ő volt az esélyesebb, de ezek közül is sokban a vártnál sokkal nagyobb mértékben győzött.

Virginiában például a dél-karolinainál is szélesebb, 30 pontos különbséggel utasította maga mögé Sanderst.

A feketék, és a mérsékeltebb demokraták nagy számban őt választották, de olyan államokban is nyerni tudott, amik papíron sokkal inkább Sandersnek kedveztek volna.

Massachusettsben Elizabeth Warrent, az állam szenátorát, és Sanderst beelőzve végzett az élen, megoszlottak a progresszívek szavazatai. Minnesotában eredetileg Amy Klobuchar volt versenyben Sandersszel – miután a szenátornő visszalépett, és beállt mögé, Biden itt is nagy különbséggel győzött. De az is jelezte az utolsó napok hatását, hogy még Vermontban is tudott delegáltakat szerezni Sandersszel szemben. A vermonti szenátor ezúttal 50 százalékkal nyerte az államát, miközben 2016-ban még 85,7 százalékot ért el Hillary Clinton ellen.

Biden úgy tudott az élen végezni több helyen, hogy alig, vagy lényegében nem is kampányolt a legtöbben, és egyébként az összes szuperkedden szavazó államban csak 2,2 millió dollárt költött hirdetésekre, elenyészőt a többi jelölthöz képest. A CNN szerint a volt alelnök egyszer sem járt Arkansas-ban, Minnesotában vagy Oklahomában, mióta 2019 áprilisában elindította a kampányát. Tennessee-be egyszer benézett egy pénzgyűjtő rendezvényre, és Massachusettsben is csak egyszer járt, de akkor sem kampánygyűlést tartott. Virginiában a múlt héten tűnt fel Terry McAuliffe kormányzó mellett. Ehhez képest itt kétszer annyian szavaztak, mint 2016-ban, ami a november 3-i elnökválasztás előtt is fontos a demokratáknak a billegő államban, de érezhető emelkedés volt a részvételben Texasban és Tennessee-ben is.

Az exit pollok is elég jól mutatták az elmúlt napok hatását, a Biden szavazói által máris Joe-mentumnak elnevezett folyamatot:

a szuperkedd több államának szavazói közül sokan döntöttek az utolsó napokban, és közülük a többség Bident választotta. Az Edison Research adataiból az is látszott, hogy miközben a feketék között nem volt lényegi különbség, a fehérek és a latinók között jelentősen többen szavaztak Bidenre azok közül, akik az utolsó néhány napban határozták csak el magukat. Ez Texasban is fontos volt neki: a kivárók fele Bident választotta, és csak 20 százalékuk Sanderst, és még a latinók és a liberálisok között is volt ennek hatása.

A szuperkedd második legnagyobb állama, Texas volt a legnagyobb győzelme, hiszen még napokkal korábban is Sanders volt az esélyesebb, és több energiát fektetett az állam megnyerésébe. Azonban emellett Biden győzött tehát Massachusettsben, Virginiában, Észak-Karolinában, Alabamában, Oklahomában, Arkansas-ban, Tennessee-ben és Minnesotában is.

Sandersnek kellenek Kalifornia delegáltjai

Sanders Coloradót, Utah-t és saját államát, Vermontot nyerte meg egyelőre biztosan. Maine-ben közel jár a végéhez a feldolgozottság, szoros az állás, és Biden vezet. Azt azonban még nem tudni, hogy a Biden által megnyert sokkal több állam mit jelent majd pontosan delegáltakra levetítve a kettejük küzdelmében, ugyanis Sanders vezet a legnépesebb Kaliforniában, ahol 415 delegáltat lehetett elnyerni. 47 százalékos feldolgozottságnál 9 pont volt Sanders előnye. Az AP már odaadta a vermonti szenátornak a győzelmet, amit a nagy amerikai tévék egyelőre még nem tettek meg, de a CNN szerint is ő áll jól. Itt végeredmény könnyen lehet, hogy csak napok múlva várható a levélszavazatok miatt.

Ha kézzel fogható különbséggel tud nyerni, akkor Sandersnek kifizetődhet, hogy Kaliforniában közel egy éve fektetett borzasztó sok munkát a helyi szervezete kiépítésébe, és a különböző szavazói csoportok megszólításába, hiszen ez a delegáltakban is látszana, és könnyen lehet, hogy ebből a szempontból nagyjából kiegyenlítetten zárják majd Bidennel a szuperkeddet. Kaliforniában az is Sandersnek kedvezett, hogy a szavazók közel fele már az előzetes voksoláson döntött, így kevésbé érződhetett meg Biden lendülete.

Az újra kiderült Nevada után a szuperkedden is, hogy vezet a demokraták fontos szavazói bázisának számító latinók között: az összes államot tekintve 35 százalékuk mellette volt. Texasban a CBS exit pollja szerint Sanderst 45, míg Bident csak 24 százalékuk választotta. Sanders a fiatalok között is újból tarolt, kisebb adományokból mindenki másnál több pénzt, 46,5 millió dollárt (kb. 13,8 milliárd forintot) húzott be februárban, és komoly szervezeti előnyben van több következő államban is – noha a szuperkedden nem ez volt a döntő.

Bloomberg és Warren nagyon nem örülhet

Nem sok pozitívumot találhat azonban a szuperkeddben a többi jelölt. A milliárdos Michael Bloomberg, a világ pillanatnyilag 10. leggazdagabb embere félmilliárd dollárt ölt eddig a kampányba, és a Sanders-Biden csata mellett az is kérdés volt, hogy ez hogyan csapódik majd le a szuperkedden. Bloomberg a hirdetéscunami mellett kihagyta az első négy államot februárban, a szuperkedden vett részt először élesben előválasztáson, és ugyan ez a masszív hirdetési stratégia arra jó volt, hogy szerezhet több államban delegáltakat, de csak Amerikai Szamoán sikerült győznie (ahol Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő is szerzett egy delegáltat).

Bloomberg a nevadai és dél-karolinai tévévitákon ott volt, és nem szerepelt túl meggyőzően, ráadásul az elmúlt hetekben előkerültek a korábbi megosztó kijelentései, a nőkre tett megjegyzései, és más botrányai is, összességében pedig csökkent a támogatottsága. Elég szemléletes volt, hogy miközben Bloomberg 17 milliót költött Virginiában hirdetésekre, Biden pedig néhány százezret, a milliárdos így is csak negyedik helyen végzett. Azt mondta, szerdán átgondolja, hogyan tovább.

A Sandershez hasonlóan szintén a balszárnyat képviselő Warren ugyan nagyot ment az elmúlt hetek tévévitáin, többek között pont Bloomberg ellenében, de ezzel sem tudta növelni tartósan középszerű támogatottságát, és egyik eddigi államban sem sikerült harmadik helynél előrébb végeznie. Ez a szuperkeddre is igaz, ami különösen fájó lehet neki, hiszen abban a Massachusettsben is harmadik helyre szorult, amit ő képvisel a szenátusban. Ráadásul nem volt olyan demográfiai csoport, amit ő nyert volna meg.

Warren azzal próbált érvelni korábban, hogy ő lehet egy alternatíva Bidennel és Sandersszel szemben, de valójában ezek után nehezen látni, hogyan haladhatna a júliusi jelöltállító gyűlés felé, még ha az adományokból pénze bőven van is a folytatáshoz. Ugyan Sanders kampánymenedzsere hangsúlyozta, hogy ők nem akarnak nyomást gyakorolni Warrenre, hogy lépjen vissza, de más progresszív demokrata politikusok már így is megtették ezt.

Csomagban jönnek az újabb államok

Így állnak a delegáltakban:

A győzelemhez 1991 kell, a szuperkedden 1344 dől el (a CNN becslése alapján):

Biden 345

Sanders 269

Buttigieg 26

Warren 25

Klobuchar 7

Bloomberg 6

Gabbard 1

A szuperkedd után egyelőre még nem tudni, hogy melyik jelölt pontosan hány delegálttal zár, ami elég fontos lesz majd. Szerda reggel annyi volt biztos, hogy a CNN számításai szerint Bidennek 345, Sandersnek 269 delegáltja volt (a Politico szerint 399 és 322), a New York Times becslése pedig Bidennek valószínűsített kb. 70-80-nal több delegáltat a számolások végére. Az azonban előzetesen is várható volt, hogy ez a szuperkedd nem lesz úgy döntő senkinek, mint 2000-ben Al Gore, vagy 2004-ben John Kerry esetében, akik ellenfelei visszaléptek a győzelmeik után.

Miközben pedig Biden kampánya és a média is erősíti a Bill Clinton-féle comeback kid-narratívát, a volt alelnök pedig arra próbál majd rámenni, hogy továbbvigye a lendületét a következő államokba is, Sanders azt reméli, hogy jobban fog szerepelni a jövő héten, és visszaszerzi a kezdeményezést. Azt mindketten már korábban világossá tették, hogy készek egy elhúzódó küzdelemre is. A FiveThirtyEight modelljében a szuperkedd előtt annak volt nagyobb esélye, hogy Biden szerez majd több delegáltat, mint Sanders, de leginkább annak, hogy végül egyikük sem érne el 1991-ig.

Ha pedig végül egyik jelölt sem tudja megszerezni az előválasztási folyamat végére a delegáltak több mint felét, az egy nyílt konvencióhoz is vezethetne. Ebben az esetben izgalmasan alakulna a jelöltállító gyűlés, és különböző alkudozások, vagy akár a második szavazási körben szuperdelegáltként bekapcsolódó pártvezetők, kongresszusi képviselők és szenátorok szavazataival dőlne csak el, melyik indulóból lesz az elnökjelölt.

Először viszont egy hét múlva hat államban tartanak újabb előválasztást: Idahóban, Michiganben, Mississippiben, Missouriban, Észak-Dakotában és Washingtonban összesen 352 delegált sorsa lesz a tét. Sanders 2016-ban megnyerte ezek közül Idahót, Michigant, Észak-Dakotát és Washingtont is, azonban egy új felmérés szerint közel 7 ponttal esett vissza Biden mögé Michiganben, ami a legtöbb delegáltat éri majd. Úgyhogy a következő egy hétben már látszódni fog, hogy a szuperkeddi eredmények mennyire rendezik át hosszabb távon is az esélyeket.

Borítókép: Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök kampánybeszédet tart a felesége, Jill Biden (b) társaságában Los Angelesben a Kalifornia államban tartott előválasztás napján, 2020. március 3-án. MTI/AP/Chris Carlson