Domján Anikó

Alapjaiban alakította át az ukrajnai háborút a drónok tömeges alkalmazása: a Reuters részletes elemzése szerint a hagyományos frontvonalakat egy akár 30 kilométer széles „halálzóna” váltotta fel, ahol szinte minden mozgást felderítő és támadó drónok figyelnek. Emiatt a katonák hónapokig apró föld alatti fedezékekben rejtőznek, kis létszámú csoportokban mozognak, és gyakran még nappal sem mernek előjönni.

A több millió dollárt érő harckocsik és páncélozott járművek egyre kiszolgáltatottabbak a néhány ezer dolláros FPV-drónokkal szemben, és a veszteségek döntő részét már e pilóta nélküli eszközök okozzák. A beszámoló szerint a modern hadviselés új korszakába lépett: a csaták kimenetelét egyre inkább a drónkezelők és az elektronikai hadviselés határozzák meg, nem pedig a hagyományos fegyvernemek.

Tovább nő a politikai feszültség Ukrajnában, miután a július közepén leváltott Mihajlo Fedorov közölte: kizárólag védelmi miniszterként hajlandó visszatérni a kormányba. Volodimir Zelenszkij elnök több más tisztséget is felajánlott számára – köztük a katonai innovációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot –, ám Fedorov szerint jelenleg csak három tisztség befolyásolja érdemben a háború menetét: az államfőé, a védelmi miniszteré és a hadsereg főparancsnokáé.

Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Szergej Lavrovval folytatott tárgyalása után úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború lezárásához „új ötletekre” lesz szükség. Az elmúlt órákban ukrán dróntámadások orosz olajipari létesítményeket is célba vettek, miközben orosz jelentések szerint Moszkva közelében lezuhant egy Szu–57-es ötödik generációs vadászgép egy gyakorlórepülés során – tájékoztatott a The Kyiv Independent. 

Az UNESCO felvette a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára a megszállt Krím félszigeten található ókori Herszóniszoszt és környezetét. A szervezet szerint a helyszínen engedély nélküli ásatások, nagyszabású építkezések és műtárgyak áthelyezése veszélyezteti a több mint kétezer éves régészeti emlék eredetiségét és épségét.

Kijev üdvözölte a döntést, és az orosz megszálló hatóságokat tette felelőssé a kulturális örökséget ért károkért, míg Moszkva elutasította az UNESCO határozatát, azt állítva, hogy a legnagyobb veszélyt az ukrán támadások jelentik a térségre. Az orosz invázió kezdete óta Ukrajna több kiemelt világörökségi helyszíne is megrongálódott a háború következtében.