Domján Anikó

A Reuters iparági forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy ideiglenesen leállt a Moszkvai Olajfinomító működése a május 17-i ukrán dróntámadás után. A hírt a The Kyiv Independent is szemlézte.

A jelentések szerint az ukrán biztonsági szolgálat és a hadsereg közösen hajtotta végre az akciót, amely Moszkva térségének katonai és üzemanyag-infrastruktúráját célozta. A támadás során a Moszkvai Olajfinomító környékén több ember is megsérült. Bár a Reuters forrásai szerint a létesítmény nem szenvedett súlyos károkat, a tulajdonos Gazpromnyefty a kockázatok csökkentése érdekében mégis leállította a termelést.

A Moszkvai Olajfinomító tavaly több mint 11 millió tonna nyersolajat dolgozott fel, így az egyik legfontosabb orosz energetikai létesítménynek számít. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az ukrán dróntámadások az orosz olajipari infrastruktúra ellen.

Hiába emelkedtek meg drasztikusan az olajárak a közel-keleti feszültségek miatt, Oroszország költségvetési helyzete tovább romlik – írta a The Kyiv Independent az RBC-Ukraine elemzése alapján. A lap szerint a Kreml egyre nagyobb nyomás alá kerülhet, miközben a katonai kiadások és az ukrán támadások egyszerre terhelik az orosz gazdaságot.

Az elemzés szerint az orosz költségvetési hiány már az év első hónapjaiban elszállt, és meghaladta az éves célként kitűzött szintet. Bár az olaj- és gázexportból származó bevételek átmenetileg nőttek, ez messze nem fedezi a háborús és szociális kiadások növekedését.

Közben az ukrán drón- és rakétatámadások egyre komolyabb károkat okoznak az orosz olajipari infrastruktúrában. Finomítókat, olajtárolókat, kikötőket és átrakóállomásokat érnek találatok, ami nehezíti az exportot és visszafoghatja a kitermelést is.

Elemzők szerint a Kreml új adóemelésekkel és megszorításokkal próbálhatja kezelni a helyzetet, miközben Putyin már nyilvánosan is óvatosságra intette az orosz vállalatokat az ideiglenesen megugró olajbevételek miatt.

Oroszország május 19. és 21. között nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot tart, amelyen a stratégiai rakétaerők, a haditengerészet, a hosszú hatótávolságú légierő és több katonai körzet egységei is részt vesznek – közölte az Ukrinform az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint. 

A gyakorlat célja annak tesztelése, hogyan működnének az orosz nukleáris erők „agressziós fenyegetés” esetén. A manőverekben több mint 64 ezer katona, csaknem 7800 haditechnikai eszköz, több mint 200 rakétaindító, 140 repülőgép, 73 hadihajó és 13 tengeralattjáró vesz részt.

Moszkva azt is bejelentette, hogy a gyakorlat részeként Belarusz területén állomásozó nukleáris fegyverek közös alkalmazását is szimulálják.

Belarusz már május 18-án megkezdte az Oroszországgal közös nukleáris hadgyakorlatokat. A hivatalos indoklás szerint ezzel a hadsereg felkészültségét akarják növelni a „különleges lőszerek”, vagyis nukleáris fegyverek alkalmazására.

Az ukrán külügyminisztérium szerint a Belaruszba telepített orosz taktikai atomfegyverek és a közös nukleáris gyakorlatok példátlan fenyegetést jelentenek a globális biztonságra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy Moszkva fokozta az egyeztetéseket Aljakszandr Lukasenkával, és megpróbálhatja Belaruszt is mélyebben bevonni a háborúba. Az ukrán vezetés szerint akár új offenzíva is indulhat Belarusz felől Csernyihiv és Kijev irányába, sőt egy NATO-tagállam ellen sem zárható ki provokáció.