Kuli Orsolya

Illyés Gyula 1956-os naplójának részletein és az események történelmi hátterét bemutató magyarázatokon keresztül idézi fel a forradalom 13 napját a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kamarakiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a forradalom 70. évfordulója alkalmából.

A PIM-nek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint a Tiszta egű október végi napok című tárlat Illyés Gyula naplója személyes nézőpontból enged betekintést a korszakba, megmutatva a költőt egyszerre cselekvő résztvevőként és figyelmes megfigyelőként.

Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő miként élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét.

Irányítója volt – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – a forradalom egyik központjának, az Írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában, a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel.

Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. Tárgyalt az írói delegációk tagjaként a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4-e után a hatalmunkat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal.

Illyés Gyula a forradalom napjaiban szinte minden nap járta Budapest utcáit, gyalog, kerékpárral, sítalpon vagy Dongó segédmotorjával közlekedve. Találkozott a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel, figyelemmel kísérte a város hangulatának változásait, és tapasztalatait írói érzékenységgel rögzítette. Feljegyzései csaknem öt évtizeden át lappangtak, és 2014 áprilisában kerültek elő – írták.

A PIM kamarakiállítása január 31-ig látogatható, a tárlat kurátora Szekér Nóra történész, társkurátora Kodolányi Judit.

„Tiszta egű október végi napok” kiállítás

Fotó: Gál Csaba / PIM

„Gyerekek voltunk, menekültek voltunk, de büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk, és hogy függetlenségünkért harcoltunk” – mondta Pintér Lajos volt forradalmár az 1956-os megemlékezésen, amelyet a magyar menekült diákokat egykor befogadó épületnél tartottak Rómában csütörtökön.

A 91 éves Pintér Lajos, az olaszországi magyar menekült diákok volt elnöke felidézte, miként kezdte meg új életét az a közel kilencven magyar fiatal, aki vele egy időben hazáját elhagyva Rómába érkezett a forradalom leverését követően.

Pinter Lajos debreceni orvostanhallgató, az 56-os forradalmi ifjúság egyik tagja, aki ugyanazon év novemberében hagyta el az országot, az olasz főváros központjában levő Via dei Cestari utca 33. száma alatti lakóháznál emlékezett meg a magyar forradalom menekült diákjainak kollégiumáról, amely az épület harmadik emeletén 1958 és 1964 között működött.

Hangoztatta, hogy az első menedékhelyet a Római Magyar Akadémia nyújtotta számukra, ahonnan a forradalom heteiben „a kommunisták leléptek”, de az intézetből 1958 elején kitették a menekült fiatalokat. A következő állomás a Via dei Cestarin található lakás volt, amelyet a Pápai Magyar Intézet közbenjárásával, XII. Pius pápa támogatásával, valamint az akkori olasz külügyminisztérium finanszírozásával adtak nekik.

„Az első római ablakomból a város tetőit láttam, és szabadnak éreztem magam” – mondta Pintér Lajos, ki többek között felidézte a magyar emigránsok első éveinek együtt töltött karácsonyait, a rokonokkal nehéz körülmények között megszervezett találkozásokat, a forradalom 1961-ben megtartott ötödik évfordulóját, amelyre Aldo Moro, az Olasz Kereszténydemokrata Párt (DC) vezetője személyes üzenetet küldött „nekünk, akik senkik sem voltunk, gyerekek voltunk, menekültek voltunk, de büszkék voltunk arra, hogy magyarok vagyunk, hogy harcoltunk és megmutattuk az egész világnak, hogy képesek voltunk függetlenek lenni”.

Pintér Lajos a padovai és római egyetemen elvégezte az orvosi szakot, 1992 óta Magyarország tiszteletbeli konzulja Veronában.

A megemlékezésen Dávid Andor Ferenc magyar nagykövet bejelentette, hogy a szintén Olaszországban második hazára találó egykori forradalmár, Ungár Ferenc, Magyarország tiszteletbeli firenzei konzulja, a csütörtöki napon hunyt el 90 éves korában.

A Via dei Cestari egykori magyar menekültháza „mindannyiunké, és hetven év elteltével is Róma szívében a hősökre, az áldozatokra és azokra emlékezünk, akik segítséget nyújtottak nekik” – mondta Dávid Andor Ferenc.

Magyar Péter miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának előestéjén meggyújtotta a forradalom lángját a Nagy Imre téren.

Október 22-én, csütörtök délután ünnepséget és koszorúzást tartottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél. Innen indult Magyar Péter miniszterelnök vezetésével a fáklyás felvonulás a Bem József térre, ahol ünnepi műsorral, diákok előadásaival és koszorúzással emlékeztek meg a forradalomról. Magyar Péter miniszterelnök is felszólalt.

13

Magyar PéterGaléria: Magyar Péter meggyújtotta a forradalom lángját(Fotó: Németh Kata / Index)

Pénteken, október 23-án délelőtt és kora délután családi programok lesznek az Id. Antall József rakparton, többek között a sükösdi SUGO tamburazenekar és a Balázs Elemér Group fellépésével, Járai Márk pedig Cseh Tamás-dalokat ad elő. A nap folyamán Budapest több pontján installációk és előadások idézik fel 1956 őszét, a 2-es villamos vonalán pedig az 1956 áprilisában forgalomba állított nosztalgiavillamos jár.

A hivatalos állami megemlékezés 15 óra 30 perckor kezdődik a Kossuth téren, ahol Magyar Péter mond beszédet. A hivatalos programot este a Budapest Bár koncertje zárja. A Műegyetem és a Bem tér a forradalom két kiindulópontja. 1956. október 22-én a Műegyetem diákjai fogalmazták meg a követeléseiket, másnap pedig innen indult a lengyel forradalmárokkal szolidaritást vállaló tüntetés a Bem-szoborhoz.

Az Országgyűlés díszülést tart az évforduló alkalmából, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszédet mond. A Fidesz és a Mi Hazánk nem vesz részt a díszülésen. A Fidesz pénteken kora délután a Bem téren tart megemlékezést, ahol Áder János, Bóka János és Schmidt Mária mond beszédet, a Mi Hazánk pedig a Corvin közben emlékezik.